Tóth Árpád / Babits Mihály / Szabó Lőrinc / Charles Baudelaire

Romlás virágai

Egy igazi ékesség Charles Baudelaire a Romlás virágai című verseskötete, melynek megjelenése botrányos fogadtatásának ellenére világhírnevet hozott neki. A versek elementáris hatást gyakoroltak a Nyugat első költőinek generációjára. Nem véletlenül, hogy 3 neves költő és műfordító vállalkozott a versek lefordítására, akik a 2020. októberében megrendezett 11. dedikált aukción kalapács alá kerülő példányt is aláírták. Becses gyűjtői darab, hisz a dedikálók nem mások, mint Tóth Árpád, Babits Mihály és Szabó Lőrinc! A megtisztelő aláírást Kemény Simonnak szánták, a Lamentációk impresszionista költőjének, s aki szintén a Nyugat első generációjához tartozott. Azért is becses kincs ez a tétel a szívünknek, hiszen hosszú évek óta nem fordult elő, hogy árverésre került volna e három költő által aláírt példány.

Móricz Zsigmond

Kerek Ferkó / A cigány malaca

2018. tavaszán megrendezett 6. online aukciónk igazi kuriózumának számított az a két novellát is tartalmazó Móricz Zsigmond kötet (Kerek Ferkó / A cigány malaca), melyet szerzője Rippl-Rónai Józsefnek dedikált, és melyet a festőművész tulajdonosi bejegyzése még értékesebbé tesz.

Kosztolányi Dezső

A szegény kisgyermek panaszai

Kosztolányi Dezső először... másodszor... és... A szegény kisgyermek panaszai című kötetben fennmaradt irodalomtörténeti értékkel bíró, a Kosztolányira oly „jellemző”, „kultikus” zöld tintával írt dedikáció olvasható. A kötet újabb részlettel járul hozzá Kosztolányi Dezső életének tükörcserepeit gyűjtők archívumához. S mindezen túl az első amatőr ötszáz számozott példányban megjelent Tevan-kiadás közül az 53. A dedikáció címzettje Kárpáti Aurél és felesége. A régi, többéves ismeretséget mind Kárpátival, mind annak feleségével már 1914 elején hangsúlyozta Kosztolányi - de vajon mi lehetett az oka annak, hogy Kárpáti Aurél feleségének nevét nem írta le? Lehet, hogy nem is tudta?

Kosztolányi Dezső

Mák

A 11. dedikált aukció tétele az irodalomtörténet eseményeinek dokumentálója. Gondolta volna bárki is, hogy Kosztolányi egyik legjobb, legbensőségesebb barátja, Füst Milán sem kereste egy ideig a társaságát? Kosztolányi Dezső egy időben az „Új Nemzedék” című szélsőjobboldali politikai napilapba antiszemita cikkeket írt. Ezért természetesen a magyar kulturális élet, így az irodalom zsidó, illetve asszimilált zsidó származású tagjai nagyrészt megszakították vele a kapcsolatot, csakúgy mint Füst Milán. A „Mák” című verseskötet kapcsolatuk újrafelvételének tanúja, lapjain őrizve annak dokumentumát, az 1921 elején született baráti hangú dedikációt.