1. kötet | |
Előszó a magyar kiadáshoz | 7 |
Feynman előszava | 10 |
Atomok mozgásban | 13 |
Bevezetés | 13 |
Az anyag atomokból épül fel | 14 |
Atomi folyamatok | 18 |
Kémiai reakciók | 20 |
A fizika alapjai | 24 |
Bevezetés | 24 |
A fizika 1920 előtt | 30 |
Atommagok és részecskék | 33 |
A fizika kapcsolata más tudományágakkal | 38 |
Bevezetés | 38 |
Kémia | 38 |
Biológia | 39 |
Csillagászat | 45 |
Geológia | 46 |
Pszichológia | 47 |
Fejlődéstörténet | 48 |
Az energiamegmaradás tétele | 50 |
Mi az energia? | 50 |
Gravitációs helyzeti energia | 51 |
Mozgási energia | 56 |
Az energia egyéb formái | 56 |
Idő és távolság | 60 |
A mozgásról | 60 |
Az idő fogalma | 61 |
Rövid időtartamok | 61 |
Hosszú időtartamok | 64 |
Az idő mértékegységei és etalonjai | 66 |
Nagy távolságok | 66 |
Kis távolságok | 70 |
Valószínűség | 74 |
Esély és valószínűség | 74 |
Véletlen ingadozások | 76 |
Bolyongási probléma | 79 |
Valószínűségeloszlás | 81 |
Határozatlansági reláció | 84 |
A gravitáció elmélete | 87 |
A bolygók mozgása | 87 |
Kepler törvényei | 88 |
A dinamika fejlődése | 89 |
A gravitáció Newton-féle törvénye | 89 |
Egyetemes tömegvonzás | 92 |
Cavendish kísérlete | 98 |
Mi a gravitáció? | 99 |
A gravitáció és a relativitáselmélet | 101 |
Mozgás | 103 |
A mozgás leírása | 103 |
Sebesség | 105 |
A sebesség mint derivált | 109 |
A távolság mint integrál | 110 |
Gyorsulás | 112 |
A dinamika Newton-féle törvényei | 115 |
Impulzus és erő | 115 |
Gyorsaság és sebesség | 117 |
Sebesség-, gyorsulás- és erőkomponensek | 117 |
Mi az erő? | 118 |
A dinamika egyenleteinek jelentése | 119 |
Az egyenletek numerikus megoldása | 120 |
A bolygók mozgása | 121 |
Az impulzus megmaradása | 126 |
Newton harmadik törvénye | 126 |
Az impulzus megmaradása | 127 |
Az impulzus megmarad! | 130 |
Impulzus és energia | 134 |
Relativisztikus impulzus | 135 |
Vektorok | 138 |
Szimmetriák a fizikában | 138 |
Eltolások | 139 |
Forgatások | 140 |
Vektorok | 142 |
Vektoralgebra | 144 |
Newton törvényei vektorjelölésben | 146 |
Vektorok skalárszorzata | 147 |
Az erő jellemzői | 150 |
Mit értünk erőn? | 150 |
Súrlódás | 152 |
Molekuláris erők | 156 |
Alaperők. Terek | 157 |
Pszeudo-erők | 161 |
Magerők | 163 |
Munka és helyzeti energia | 164 |
A szabadon eső test energiája | 164 |
A nehézségi erő által végzett munka | 167 |
Energiaösszegezés | 170 |
Nagy testek gravitációs tere | 172 |
Munka és helyzeti energia | 175 |
Munka | 175 |
Kényszermozgás | 177 |
Konzervatív erők | 177 |
Nemkonzervatív erők | 181 |
Potenciálok és terek | 182 |
Példatár | 186 |
Megoldások | 205 |
2. kötet | |
Speciális relativitáselmélet | |
A relativitás elve | 7 |
Lorentz-transzformáció | 9 |
A Michelson-Morley-kísérlet | 10 |
Az idő transzformációja | 12 |
Lorentz-kontrakció | 14 |
Egyidejűség | 15 |
Négyesvektorok | 15 |
Relativisztikus dinamika | 16 |
A tömeg és az energia egyenértékűsége | 17 |
Relativisztikus energia és impulzus | 19 |
A relativitás és a filozófusok | 19 |
Az ikerparadoxon | 21 |
A sebességek transzformációja | 22 |
A relativisztikus tömeg | 25 |
A relativisztikus energia | 27 |
Téridő | 30 |
A téridő geometriája | 30 |
Téridő intervallumok | 32 |
Múlt, jelen és jövő | 33 |
Még néhány szó a négyesvektorokról | 34 |
Négyesvektorok algebrája | 37 |
Forgás két dimenzióban | 39 |
A tömegközéppont | 39 |
Merev test forgómozgása | 41 |
Impulzusmomentum | 44 |
Az impulzusmomentum megmaradása | 46 |
Tömegközéppont. Tehetetlenségi nyomaték | 48 |
A tömegközéppont tulajdonságai | 48 |
A tomegközéppont meghatározása | 51 |
A tehetetlenségi nyomaték meghatározása | 53 |
A forgás kinetikus energiája | 55 |
Forgás három dimenzióban | 59 |
Forgatónyomaték három dimenzióban | 59 |
A forgómozgás egyenletei vektoralakban | 63 |
A pörgettyű | 64 |
A merev test impulzusnyomatéka | 67 |
A harmonikus oszcillátor | 69 |
Lineáris differenciálegyenletek | 69 |
Harmonikus oszcillátor | 70 |
Harmonikus rezgőmozgás és körnozgás | 72 |
Kezdeti feltételek | 73 |
Kényszerrezgések | 75 |
Algebra | 77 |
Összeadás és szorzás | 77 |
Fordított műveletek | 78 |
Elvonatkoztatás és általánosítás | 79 |
Irracionális számok közelítése | 80 |
Komplex számok | 84 |
Képzetes hatványkitevők | 86 |
Rezonancia | 89 |
Komplex számok és a harmonikus rezgőmozgás | 89 |
Csillapított kényszerrezgés | 91 |
Elektromos rezonancia | 93 |
Rezonancia a természetban | 96 |
Átmeneti jelenségek | 101 |
Az oszcillátor energiája | 101 |
Csillapított rezgések | 103 |
Elektromos áramkörök átmeneti jelenségei | 105 |
Lineáris rendszerek. Összefoglalás | 108 |
Lineáris differenciálegyenletek | 108 |
Megoldások szuperpozíciója | 109 |
Rezgések lineáris rendszerekben | 113 |
Analógiák a fizikában | 115 |
Soros és párhuzamos impedanciák | 117 |
Példatár | 119 |
Megoldások | 133 |
3. kötet | |
Optika: A legrövidebb idő elve | 7 |
A fény | 7 |
Visszaverődés és törés | 8 |
A legrövidebb idő Fermat-féle elve | 10 |
A Fermat-elv alkalmazásai | 12 |
A Fermat-elv pontosabb megfogalmazása | 16 |
Hogyan meg végbe a fényterjedés? | 17 |
Geometriai optika | 19 |
Bevezetés | 19 |
Gömbfelület fókusztávolsága | 20 |
A lencse fókusztávolsága | 23 |
Nagyítás | 24 |
Lencserendszerek | 25 |
Lencsehibák | 26 |
Felbontóképesség | 27 |
Elektromágneses sugárzás | 29 |
Elektromágnesség | 29 |
Sugárzás | 32 |
A sugárzó dipólus | 33 |
Interferencia | 35 |
Interferencia | 37 |
Elektromágneses hullámok | 37 |
A sugárzás energiája | 38 |
Szinuszhullámok | 39 |
Két dipólusból álló sugárzók | 40 |
Az interferencia matematikája | 43 |
Diffrakció | 47 |
Több azonos oszcillátor eredő amplitúdója | 47 |
Optikai rács | 50 |
Optikai rács felbontóképessége | 53 |
Parabolaantenna | 54 |
Színes hártyák; kristályok | 55 |
Diffrakció átlátszatlan ernyőn | 56 |
Síkban rezgő töltések tere | 58 |
A törésmutató eredete | 62 |
A törésmutató | 62 |
A közeg által keltett erőtér | 65 |
Diszperzió | 67 |
Fényelnyelődés | 70 |
Az elektromos hullámok által hordozott energia | 71 |
Fényelhajlás ernyőn | 72 |
Sugárzási csillapodás. Fényszóródás | 75 |
Sugárzási ellenállás | 75 |
Az időegység alatt kisugárzott energia | 76 |
A sugárzási csillapodás | 78 |
Független fényforrások | 79 |
Fényszóródás | 81 |
A polarizáció | 86 |
A fény elektromos vektora | 86 |
A szórt fény polarizációja | 88 |
A kettős, törés | 88 |
Polarizátorok | 91 |
Az optikai aktivitás | 92 |
A visszavert fény intenzitása | 93 |
Rendellenes fénytörés | 95 |
A sugárzás relativisztikus jelenségei | 98 |
Mozgó sugárforrások | 98 |
A látszólagos mozgás meghatározása | 99 |
A szinkrotron-sugárzás | 101 |
A kozmikus szinkrotronsugárzás | 103 |
A fékezési sugárzás | 105 |
A Doppler-effektus | 106 |
A négyesvektor | 108 |
Aberráció | 109 |
A fény impulzusa | 110 |
A színlátás | 112 |
Az emberi szem | 112 |
A szín függ az intenzitástól | 114 |
A színérzékelés mérése | 115 |
Színdiagram | 119 |
A színlátás mechanizmusa | 121 |
A színlátás fiziokémiája | 123 |
A látás mechanizmusa | 126 |
Színérzékelés | 126 |
A szem fiziológiája | 129 |
Pálcikasejtek | 132 |
Az összetett szem | 133 |
Egyéb típusú szemek | 137 |
A látás neurológiája | 138 |
Kvantumos viselkedés | 143 |
Atomi mechanika | 143 |
Lövedékkísérlet | 144 |
Hullámkísérlet | 146 |
Elektronkísérlet | 147 |
Elektronhullámok interferenciája | 149 |
Az elektronok megfigyelése | 150 |
A kvantummechanika elvi alapjai | 154 |
A határozatlansági elv | 155 |
A hullám, és a részecskeszemlélet | 157 |
Valószínűségi hullámok amplitúdói | 157 |
A hely és az impulzus mérése | 158 |
Elhajlás kristályon | 161 |
Egy atom mérete | 163 |
Energiaszintek | 165 |
Filozófiai vonatkozások | 166 |
Példatár | 169 |
Megoldások | 176 |
4. kötet | |
Fordító: Király Péter, Dr. Bozóki György, Dr. B. Gombosi Éva | |
Kinetikus gázelmélet | 7 |
Az anyag tulajdonságai | 7 |
A gázok nyomása | 8 |
A sugárzási tér nyomása | 12 |
A hőmérséklet és a kinetikus energia | 12 |
Az ideális gázok törvénye | 16 |
A statisztikus mechanika alapelvei | 19 |
Exponenciális eloszlás a légkörben | 19 |
A Boltzmann-törvény | 21 |
Folyadékok párolgása | 22 |
A molekulák sebességeloszlása | 23 |
A gázok fajhője | 26 |
A klasszikus fizika válsága | 28 |
A Brown-mozgás | 31 |
Az energia ekvipartíciója | 31 |
A sugárzás termikus egyensúlya | 34 |
Ekvipartíció és a kvantumoszcillátor | 37 |
Bolyongás | 40 |
A kinetikus elmélet alkalmazásai | 43 |
Párolgás | 43 |
Termikus elektronemisszió | 46 |
Termikus ionizáció | 47 |
Kémiai reakciók kinetikája | 49 |
Einstein-féle sugárzási törvények | 50 |
A diffúzió | 54 |
A molekulák közötti ütközések | 54 |
Az átlagos szabad úthossz | 56 |
A driftsebesség | 57 |
Ionos vezetés | 59 |
Molekuláris diffúzió | 60 |
Hővezetés | 63 |
A termodinamika főtételei | 64 |
Hőgépek. Az első főtétel | 64 |
A második főtétel | 66 |
Reverzibilis gépek | 68 |
Az ideális gép hatásfoka | 71 |
A termodinamikai hőmérséklet | 73 |
Az entrópia | 74 |
A termodinamika alkalmazása | 78 |
A belső energia | 78 |
Alkalmazások | 81 |
A Clausius-Clapeyron-egyenlet | 83 |
A kilincskerék | 87 |
A kilincskerék működése | 87 |
A kilincskerék mint gép | 88 |
Reverzibilitás a mechanikában | 91 |
Irreverzibilitás | 92 |
Rend és entrópia | 93 |
A hang és a hullámegyenlet | 96 |
Hullámok | 96 |
A hang terjedése | 96 |
A hullámegyenlet | 99 |
A hullámegyenlet megoldásai | 101 |
A hangsebesség | 102 |
A lebegés | 104 |
Két hullám összege | 104 |
Lebegés és moduláció | 106 |
Oldalsávok | 107 |
Lokalizált hullámcsomagok | 109 |
Részecskék valószínűség-amplitúdói | 111 |
Háromdimenziós hullámok | 112 |
Sajátrezgések | 113 |
Sajátrezgések | 114 |
Hullámok visszaverődése | 114 |
Hullámok véges térrészben. Sajátfrekvenciák | 116 |
Kétdimenziós sajátrezgések | 118 |
Csatolt ingák | 121 |
Lineáris rendszerek | 122 |
Harmonikus rezgések | 124 |
Zenei hangok | 124 |
Fourier-sorok | 125 |
Hangszín és összhang | 127 |
Fourier-együtthatók | 128 |
Az energiatétel | 131 |
Nemlineáris reakciók | 132 |
Hullámok | 135 |
Fejhullámok | 135 |
Lökéshullámok | 136 |
Hullámok szilárd testekben | 139 |
Felületi hullámok | 142 |
A fizikai törvények szimmetriái | 146 |
Szimmetraműveletek | 146 |
Szimmetria térben és időben | 146 |
Szimmetria és a megmaradási törvények | 149 |
Tükrözési szimmetria | 149 |
Poláris és axiálvektorok | 152 |
Melyik is a jobb kéz? | 153 |
A paritás nem marad meg! | 154 |
Antianyag | 156 |
Sértett szimmetriák | 158 |
Példatár | 159 |
Megoldások | 167 |
5. kötet | |
Fordítók: Somogyi Antal, Telbiszi Fernc. Lektor: Simonyi Károly | |
Elektromágnesség | 9 |
Elektromos erők | 9 |
Elektromos és mágneses terek | 12 |
Vektorterek jellemzői | 13 |
Az elektromágnesség törvényei | 14 |
Mi is a tér? | 19 |
Elektromágnesség a tudományban és a technikában | 21 |
Vektorterek differenciálszámítása | 22 |
Megérteni a fizikát.. | 22 |
Skalár- és vektorterek - T és h | 23 |
Terek deriváltjai - a gradiens | 25 |
A vektoroperátor | 28 |
Műveletek vektorral | 29 |
A hővezetés differenciálegyenlete | 30 |
Vektorterek második deriváltjai | 31 |
Buktatók | 33 |
Vektor-integrálszámítás | 35 |
Vektorintegrálok; vektorfí vonalintegrálja | 35 |
A vektortér fluxusa | 37 |
Kockából kilépő fluxus; Gauss tétele | 39 |
Hővezeteés; a diffúziós egyenlet | 40 |
Vektortér cirkulációja | 43 |
Négyzet menti cirkuláció; Stokes tétele | 44 |
Rotációmentes és divergenciamentes terek | 46 |
Összefoglalás | 47 |
Elektrosztatika | 49 |
Sztatika | 49 |
A Coulomb-törvény; a szuperpozíció elve | 50 |
Eletromos potenciál | 52 |
E = -vektorfí | 55 |
E fluxusa | 56 |
Gauss-tétel; E divergenciája | 59 |
Gömbtöltés erőtere | 60 |
Erővonalak; ekvipotenciális felületek | 61 |
A Gauss-tétel alkalmazása | 64 |
Az elektrosztatika nem más, mint a Gauss-tétel plusz... | 64 |
Egyensúly a sztatikus elektromos térben | 64 |
Egyensúlyi helyzet vezetőkkel | 66 |
Az atomok stabilitása | 66 |
Vonal menti töltéseloszlás elektromos erőtere | 67 |
Töltött sík; két sík | 68 |
Töltött gömb; gömbhéj | 69 |
Pontos-e a Coulomb-törvény? | 70 |
Vezetők erőter | 73 |
A vezető üregében levő erőtér | 74 |
Az elektromos tér tulajdonságai különböző fizikai körülmények között | 76 |
Az elektrosztatikus potenciál egyenletei | 76 |
Az elektromos dipólus | 77 |
Megjegyzések a vektoregyenletekre | 79 |
A dipólus potenciálja mint gradiens | 80 |
Dipólus-közelítés tetszés szerinti töltéseloszlás esetén | 82 |
Töltött vezetők tere | 84 |
A tükrözési módszer | 84 |
Ponttöltés vezető síkfelület közelében | 85 |
Ponttöltés vezető gömb közelében | 87 |
Kondenzátorok; párhuzamos lemezek | 89 |
Nagyfeszültségű átütések | 90 |
A téremissziós mikroszkóp | 92 |
Az elektromos tér tulajdonságai különböző fizikai körülmények között | 94 |
Az elektrosztatikus tér meghatározásának módszerei | 94 |
Kétdimenziós terek; komplex változós függvények | 95 |
Plazmarezgések | 99 |
Kolloid részecskék elektrolitban | 101 |
A rács elektrosztatikus tere | 104 |
Elektrosztatikus energia | 106 |
Töltések elektrosztatikus energiája. A homogén gömb | 106 |
A kondenzátor energiája. Elektromosan töltött vezetőkre ható erők | 107 |
Ionkristály elektrosztatikus energiája | 110 |
Elektrosztatikus energia az atommagokban | 112 |
Az elektrosztatikus tér energiája | 116 |
Pontszerű töltés energiája | 118 |
Légköri elektromosság | 120 |
A légkör elektromos potenciálgradiense | 120 |
Elektromos áramok a légkörben | 122 |
A légköri áramok eredete | 124 |
Zivatarok | 126 |
A töltések szétválasztásának mechanizmusa | 130 |
A villám | 133 |
Dielektrikumok | 137 |
A permittivitás | 137 |
A polarizáció vektora P | 139 |
Polarizációs töltések | 140 |
Az elektrosztatika egyenletei és a dielektrumok | 143 |
Elektromos terek és erők a dielektrikum jelenlétében | 144 |
A szigetelőanyag belső szerkezete | 148 |
Molekuláris dipólusok | 148 |
Elektropolarizáció | 149 |
Poláros molekulák; irányított polarizáció | 150 |
Elektromos tér a dielektrikum üregeiben | 153 |
Folyadékok permittivitása; a Clausius-Mossotti-egyenlet | 155 |
Szilárd dielektrikumok | 156 |
Ferroelektromosság; BaTiO3 | 157 |
Elektrosztatikai analógiák | 162 |
Azonos egyenletek - azonos megoldások | 162 |
Hőáramlás; pontszerű forrás végtelen sík határolófelület közelében | 163 |
A kifeszített membrán | 166 |
Neutrondiffúzió; gömb alakú homogén forrás homogén közegben | 169 |
Örvénymentes folyadékáramlás; folyadékáramlás egy gömb környezetében | 171 |
Világítástechnika; sík egyenletes megvilágítása | 174 |
A temészet fundamentális egysége | 175 |
Magnetosztatika | 178 |
A mágneses tér | 178 |
Az elektromos áram; a töltés megmaradása | 178 |
Az áramra ható mágneses erő | 180 |
Időben állandó áram mágneses tere; Ampére törvénye | 181 |
Egyenes vezető és tekercs mágneses tere; atomi áramok | 183 |
Mágneses és elektromos terek relativitása | 185 |
Áramsűrűség és töltéssűrűség transzformációja | 190 |
Szuperpozíció; a jobb kéz szabály | 191 |
A mágneses tér különböző fizikai körülmények között | 192 |
A vektorpotenciál | 192 |
A vektorpotenciál kiszámítása az áramerősségből | 194 |
Egyenes vezető | 196 |
Hoszú szolenoid | 196 |
Kis áramhurok tere; a mágneses dipólus | 198 |
Áramkör terének vektorpotenciálja | 200 |
A Biot-Savart-törvény | 201 |
Példatár | 203 |
6. kötet | |
Elektromágneses indukció. Maxwell-egyenletek. Relativisztikus elektrodinamika | |
Fórdítók: Benkő Lázár, Nagy Elemér, Vesztergombi György. Lektorok: Simonyi Károly, Seres Iván | |
A vektorpotenciál | 7 |
Az áramvezető hurokra ható erők; a dipólus energiája | 7 |
Mechanikai és eletromos energia | 9 |
A stacionárius áramok energiája | 12 |
B vagy A? | 13 |
A vektorpotenciál és a kvantummechanika | 15 |
Ami a sztatikában igaz, helytelen a dinamikában | 21 |
Az indukált áram | 25 |
Motorok és generátorok | 25 |
Transzformátorok és tekercsek | 29 |
Az indukált áramokra ható erők | 31 |
Elektromos ipar | 35 |
Az indukció törvényei | 37 |
Az indukció fizikai alapjai | 37 |
Kivételek a fluxus-szabály alól | 41 |
Részecskegyorsítás az indukált elektromos térben; a betatron | 42 |
Egy paradoxon | 44 |
A váltakozóáramú generátor | 45 |
A kölcsönös indukció | 48 |
Az önindukció | 50 |
Tekercs és mágneses energia | 51 |
A Maxwell-egyenletek | 56 |
Maxwell-egyenletek | 56 |
Mit jelent az egyenlet új tagja? | 58 |
A teljes klasszikus fizika | 60 |
A haladó tér | 61 |
A fény terjedési sebessége | 65 |
A Maxwell-egyenletek megoldása; a potenciálok és a hullámegyenlet | 66 |
A legkisebb hatás elve | 69 |
A Maxwell-egyenletek megoldása a szabad térben | 85 |
Hullámok a szabad térben; síkhullámok | 85 |
Háromdimenziós hullámok | 92 |
Tudomány és képzelőerő | 93 |
Gömbhullámok | 96 |
A Maxwell-egyenletek megoldása töltésekkel és áramokkal | 101 |
A fény és az elektromágneses hullámok | 101 |
Pontszerű forrásból kiinduló gömbhullámok | 103 |
A Maxwell-egyenletek általános megoldása | 104 |
A rezgő dipólus tere | 105 |
Mozgó töltés tere, Lienard-Wiechert-féle általános megoldás | 110 |
Egyenes vonalú egyenletes mozgást végző ponttöltés terének potenciáljai; a Lorentz-képlet | 113 |
Váltakozóáramú körök | 116 |
Az impedanciák | 116 |
A generátorok | 121 |
Ideális elemeket tartalmazó áramkörök; Kirchhoff-törvények | 123 |
Ekvivalens áramkörök | 128 |
Az energia | 129 |
Létraáramkör | 130 |
Szűrőkörök | 132 |
Egyéb áramköri elemek | 136 |
Üregrezonátorok | 139 |
Valóságos áramköri elemek | 139 |
Az ideális kondenzátor nagyfrekvenciás viselkedése | 141 |
Az üregrezonátor | 145 |
Rezgési módusok | 149 |
A rezgőkörtől az üregrezonátorig | 152 |
Csőtápvonalak | 154 |
A távvezeték | 154 |
A négyszög keresztmetszetű csőtápvonal | 157 |
Határfrekvencia | 160 |
A hullámok sebessége a csőtápvonalban | 161 |
Csőtápvonalak csatlakoztatása | 163 |
Módusok a csőtápvonalban | 166 |
A csőhullámok szemléletes képe | 166 |
Elektrodinamika relativisztikus jelölésmódban | 170 |
Négyesvektorok | 170 |
A skalárszorzat | 172 |
A négydimenziós gradiens | 175 |
Elektrodinamika négydimenziós jelölésmódban | 177 |
Mozgó töltés négyespotenciálja | 178 |
Az elektrodinamika egyenleteinek invarianciája | 179 |
A térerősségek Lorentz-transzformációja | 181 |
Mozgó töltés négyespotenciálja | 181 |
Állandó sebességgel haladó ponttöltés tere | 183 |
A térerősségek relativisztikus transzformációja | 186 |
A mozgásegyenletek relativisztikus jelölésmódban | 192 |
Térenergia és térimpulzus | 196 |
Lokális megmaradás | 196 |
Energiamegmaradás és elektromágnesség | 197 |
Energiasűrűség és energiaáramlás az elektromágneses térben | 198 |
A térenergia egyértelműségéről | 201 |
Példák energiaáramokra | 202 |
A térimpulzus | 205 |
Elektromágneses tömeg | 209 |
A ponttöltés térenergiája | 209 |
Mozgó töltés térimpulzusa | 210 |
Elektromágneses tömeg | 211 |
Az elektron által önmagára kifejtett erő | 212 |
Kísérletek Maxwell elméletének módosítására | 215 |
Magerőtér | 221 |
Töltések mozgása elektromos és mágneses terekben | 224 |
Mozgás homogén elektromos vagy mágneses térben | 224 |
Impulzusmérés | 225 |
Elektromos lencse | 226 |
Mágneses lencse | 226 |
Az elektronmikroszkóp | 228 |
A részecskegyorsítók pályastabilizáló terei | 229 |
Fókuszálás váltakozó gradiensű terekkel | 232 |
Mozgás a keresztezett elektromos és mágneses térben | 234 |
Példatár | 236 |
7. kötet | |
Szilárdtestfizika I. Az anyag mágnessége. Rugalmasságtan. Folyadékok áramlása | |
Fordítók: Telbisz Ferenc, T. Pósch Margit, Vesztergomi György. Lektorok: Simonyi Károly, Dr. Sólyom András | |
A kristályok belső geometriája | 7 |
A kristályok belső geometriája | 7 |
Kémiai kötés a kristályokban | 9 |
A kristályok növekedése | 10 |
A kristályrácsok | 11 |
Kétdimenziós szimmetriák | 13 |
Háromdmenziós szimmetriák | 16 |
A fémek szilárdsága | 17 |
Diszlokációk és a kristálynövekedés | 19 |
A Bragg-Nye-féle kristálymodell | 20 |
A tenzorok | 35 |
A polarizációs tenzor | 35 |
A tenzorkomponensek transzformálása | 37 |
Az energiaellipszoid | 38 |
Egyéb tenzorok; a tehetetlenségi tenzor | 41 |
A vektoriális szorzat | 43 |
A feszültségtenzor | 43 |
Magasabb rendű tenzorok | 47 |
Az elektromágneses impulzus négyes tenzora | 48 |
Sűrű anyagok törésmutatója | 50 |
Az anyag polarizációja | 50 |
Maxwell-egyenletek dielektrikumra | 52 |
Hullámok a dielektrikumban | 53 |
A komplex törésutató | 56 |
A keverék törésmutatója | 56 |
Hullámok fémekben | 58 |
Kis- és nagyfrekvenciás közelítés; a behatolási mélység és a plazmafrekvencia | 59 |
Viasszaverődés felületekről | 63 |
A fény visszaverődése és törése | 63 |
Hullámok sűrű közegben | 64 |
A határfeltételek | 66 |
A visszavert és az áteresztett hullám | 70 |
Fényhullám visszaverődése fémekről | 73 |
A teljes visszaverődés | 74 |
Az anyag mágnessége | 78 |
Dia- és paramágnesség | 78 |
A mágneses és az impulzusmomentumok | 80 |
Az atomi mágnesek precessziója | 81 |
Diamágnesség | 82 |
A Larmot-tétel | 84 |
Klasszikusan nincs sem dia-, sem paramágnesség | 85 |
Impulzusmomentum a kvantummechanikában | 86 |
Az atomok mágneses energiája | 89 |
Paramágnesség és mágneses rezonancia | 91 |
Kvantált mágneses állapotok | 91 |
A Stern-Gerlach-kísérlet | 93 |
A Rabi-féle molekulanyaláb-módszer | 94 |
Az anyagok paramágnessége | 97 |
Hűtés adiabatikus lemágnesezéssel | 100 |
Mágneses magrezonancia | 101 |
Ferromágnesség | 105 |
Mágnesezési áramok | 105 |
A H mágneses tér | 110 |
A mágnesezési görbe | 111 |
Vasmagos tekercsek | 113 |
Elektromágnesek | 115 |
Spontán mágnesezettség | 117 |
Mágneses anyagok | 123 |
Mi a ferromágnesség? | 123 |
Termodinamikai tulajdonságok | 127 |
A hiszterézisgörbe | 128 |
Ferromágneses anyagok | 134 |
Különleges mágneses anyagok | 136 |
Rugalmasság | 141 |
A Hooke-törvény | 141 |
Homogén feszültségek | 142 |
Csavart rúd; nyíróhullámok | 146 |
A hajlítás | 149 |
A kihajtás | 152 |
Rugalmas anyagok | 155 |
A nyúlási tenzor | 155 |
A rugalmassági tenzor | 158 |
Mozgások a rugalmas testben | 160 |
Rugalmatlan viselkedés | 164 |
A rugalmassági állandók kiszámítása | 166 |
A száraz víz áramlása | 171 |
Hidrosztatika | 171 |
Mozgásegyenletek | 173 |
Stacionárius áramlás. Bernoulli-törvény | 176 |
A cirkuláció | 181 |
Az örvényvonalak | 183 |
A nedves víz áramlása | 187 |
A viszkozitás | 187 |
A viszkózus áramlás | 189 |
A Reynolds-szám | 190 |
Henger körül kialakuló áramlás | 192 |
Az áramlás határesete: a nulla viszkozitás | 196 |
A Couette-áramlás | 196 |
Példatár | 200 |
8. kötet | |
A kvantumfizika alapjai. Kétállapotú rendszerek | |
Fordító: Sebestyén Ákos. Lektor: Marx György, Rajczy Péter | |
Valószínűségi amplitúdók | 7 |
Az amplitúdók összetevésének szabályai | 7 |
Interferenciakép két rés esetén | 11 |
Szóródás kristályon | 13 |
Azonos részecskék | 16 |
Azonos részecskék | 20 |
Bozonok és femionok | 20 |
Kétbozonos állapotok | 22 |
n-bozonos állapotok | 25 |
Fotonok emissziója és abszorpciója | 26 |
A feketetest sugárzási spektruma | 28 |
A folyékony hélium | 32 |
A kizárási elv | 32 |
Az egyes spin | 37 |
Atomok szétválasztása Stern-Gerlach-berendezéssel | 37 |
Kísérletek megszűrt atomokkal | 41 |
Stern-Gerlach-szűrők sorozata | 43 |
Bázisállapotok | 44 |
Interferáló amplitúdók | 46 |
A kvantummechanika működése | 48 |
Transzformáció új bázisba | 50 |
További kérdések | 52 |
A feles spin | 54 |
Az amplitúdók transzformálása | 54 |
Transzformáció elforgatott koordináta-rendszerben | 56 |
A z-tengely körüli forgatások | 59 |
Az y-tengely körüli 180 és 90 fokos forgatások | 62 |
Az x-tengely körüli forgatások | 65 |
Tetszőleges forgatások | 66 |
Az amplitúdók időfüggése | 69 |
Atomok nyugalmi állapotban; stacionárius állapotok | 69 |
Az egyenesvonalú egyenletes mozgás | 71 |
A potenciális energia és az energiamegmaradás | 73 |
Az erő; a klasszikus határeset | 77 |
A feles spinű részecske precessziója | 78 |
A Hamilton-mátrix | 81 |
Amplitúdók és vektorok | 81 |
Az állapotvektorok felbontása | 82 |
Melyek a világ bázisállapotai? | 85 |
Az állapotok időfüggése | 87 |
A Hamilton-mátrix | 89 |
Az ammóniamolekula | 90 |
Az ammóniamézer | 94 |
Az ammóniamolekula állapotai | 94 |
A molekula statikus elektromos térben | 97 |
Átmenetek időtől függő térerősség esetén | 101 |
Átmenetek rezonanciafrekvencián | 103 |
Átmenetek nem rezonáns frekvencián | 105 |
A fényabszorpció | 106 |
További kétállapotú rendszerek | 108 |
Az ionizált hidrogénmolekula | 108 |
A magerők | 113 |
A hidrogénmolekula | 115 |
A benzolmolekula | 118 |
Festékek | 120 |
Feles spinű részecske Hamilton-mátrixa mágneses térben | 121 |
Mágneses térben forgó elektron | 123 |
A kétállapotú rendszerek további példái | 126 |
A Pauli-féle spinmátrixok | 126 |
A spinmátrixok, mint operátorok | 130 |
A kétállapotú egyenletek megoldása | 132 |
A foton polarizációs állapotai | 133 |
A semleges K-mezon | 137 |
Általánosítás N-állapotú rendszere | 144 |
A hidrogénszínkép hiperfinom felhasadása | 145 |
Két feles spinű részecskéből álló rendszer bázisállapotai | 145 |
A hidrogén alapállapotának Hamilton-operátora | 149 |
Az energiaszintek | 153 |
A Zeeman-felhasadás | 155 |
Az állapotok mágneses térben | 158 |
A projekciós mátrix egyes spin esetére | 160 |
Példatár | 163 |
9. kötet | |
Szilárdtestfizika II. A hidrogénatom. A szupravezetés | |
Fordítotó: Sebestyén Ákos. Lektorok: Marx György, Martinás Katalin | |
Terjedés kristályokban | 7 |
Az elektron állapotai egydimenziós rácsban | 7 |
Határozott energiájú állapotok | 10 |
Időfüggő állapotok | 13 |
Az elektron háromdimenziós rácsban | 14 |
További állapotok a rácsban | 15 |
Szóródás rácshibákon | 16 |
Befogás rácshibán | 18 |
Szórási amplitúdók és kötött állapotok | 19 |
A félvezetők | 21 |
Elektronok és lyukak félvezetőkben | 21 |
Szennyezett félvezetők | 25 |
A Hall-effektus | 27 |
Félvezető átmenetek | 29 |
Egyenirányítás a félvezető átmenetnél | 31 |
A tranzisztor | 33 |
A független részecskés közelítés | 36 |
A spinhullámok | 36 |
Kétspinű hullámok | 39 |
Független részecskék | 41 |
A benzolmolekula | 42 |
Még egy kis szerveskémia | 46 |
A közelítés további alkalmazásai | 50 |
Az amplitúdók helyfüggése | 52 |
Amplitúdók egyenes mentén | 52 |
A hullámfüggvények | 55 |
Határozott impulzusú állapotok | 57 |
Az lx> állapotok normálása | 59 |
A Schrödinger-egyenlet | 62 |
A kvantált energiaszintek | 64 |
Szimmetria és a megmaradási törvények | 68 |
A szimmetria | 68 |
A szimmetria és a megmaradás | 71 |
A megmaradási törvények | 74 |
A polarizált fény | 77 |
A forgatási mátrixok összefoglalása | 84 |
Az impulzusmomentum | 85 |
Az elektromos dipólussugárzás | 85 |
A fényszórás | 87 |
A pozitrónium szétsugárzása | 90 |
A forgatás mátrixa tetszőleges spin esetén | 95 |
A mag spinjének mérése | 99 |
Az impulzusmomentumok összetevése | 100 |
A hidrogénatom és a peridódusos rendszer | 110 |
A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete | 110 |
Gömbszimmetrikus megoldások | 112 |
Szögtől függő állapotok | 116 |
A hidrogénatom Schrödinger-egyenletének általános megoldása | 120 |
A hidrogén-hullámfüggvények | 123 |
A periódusos rendszer | 125 |
Az operátorok | 131 |
Operátorok és műveletek | 131 |
Az energia átlaga | 133 |
Az atom átlagos energiája | 135 |
A koordináta operátora | 137 |
Az impulzus operátora | 139 |
Az impulzusmomentum | 142 |
Az átlagok időbeli változása | 144 |
Finis coronat opus, avagy szeminárium a szupravezetésről | 147 |
A Schrödinger-egyenlet mágneses térben | 147 |
A valószínűségek kontinuitási egyenlete | 149 |
A kétféle impulzus | 151 |
A Schrödinger-egyenlet klasszikus vonatkozásban; a hullámfüggvény jelentése | 152 |
A szupravezetés | 153 |
A Meissner-effektus | 155 |
A fluxus kvantáltsága | 156 |
A szupravezetés dinamikája | 159 |
A Josphson-átmenet | 161 |
Példatár | 166 |
Név- és tárgymutató | 173 |
10. kötet | |
Feladatmegoldások | |
Fordítók: Skrapits Lajos, Mikó Lajosné. Lektor: Brájer László | |
Előszó a magyar kiadáshoz | 7 |
1. kötet feladatainak megoldása | 9 |
2. kötet feladatainak megoldása | 73 |
3. kötet feladatainak megoldása | 117 |
4. kötet feladatainak megoldása | 135 |
5. kötet feladatainak megoldása | 155 |
6. kötet feladatainak megoldása | 189 |
7. kötet feladatainak megoldása | 223 |
8. kötet feladatainak megoldása | 235 |
9. kötet feladatainak megoldása | 267 |