Třanovský, Jiřík: Cithara sanctorum/Phiala Sanctorum

Budapest, 1908, 1912, Viktora Hornyánstého, VIII p. + 1347 p., 236 p. + [2] p.

Két vallásos mű, egy egyházi énekeskönyv és egy imádságoskönyv egy kötetben.

1. mű:
Cithara sanctorum pjsně duchownj, staré y nowé, kterýchž cýrkew křestanská při wýročnjch slawnostech a památkách gakož y wsselikých potřebách swých, obecnjch y obzwlásstnjch, s mnohým prospěchem vžjwa; k obecnému cýrkwe Božj wzdělánj, někdy shromážděné a wydané od Kněze Giřjka Tranowského služebnjka Páně při cýrkwe Swato-Mikulášské w Liptowě. / Cithara Sanctorum. Régi és új egyházi énekek, amelyeket a keresztyén egyház az év ünnepnapjain és emlékünnepein, valamint mindennemű általános és különös szükségeiben Isten anyaszentegyházának építésére nagy áldással használ s amelyeket egykor összegyűjtött és kiadott Tranovszky György lelkész, a liptószentmiklósi egyház lelkipásztora.
Cseh nyelvű, gótbetűs kiadás. 1 fejezetnyitó, fekete-fehér könyvdísszel illusztrált, valamint Bedřich Baltík előszavával, bevezetéssel, részletes tartalomjegyzékkel és regiszterrel kiegészített kötet.
Budapest, 1908, VIII p. + 1347 p.

2. mű:
Phiala Sanctorum. Modlitby nábozné, ze Swatého Pjsma wybrané, a we wssech potřebách, duchovnjch y Tělesnjch, každého dne, i při swátcých, doma, w chrámě, i na cestách, k užjwánj užitečné. / Phiala Sanctorum, vagyis Szentek kincsesbányája. Isten szent Igéjéből merített kegyes imádságok.
Cseh nyelvű, gótbetűs kiadás. Regiszterrel kiegészített kötet.
Budapest, 1912, 236 p. + [2] p.

A művek címének fordítása az 1935-ös magyar nyelvű kiadásból származik.
Korabeli bőrkötésben lévő példány igényes dombornyomott virágmintával és aranyozott kehelymotívummal díszített, aranyozott keretbe foglalt címfedéllel, aranyozott feliratos, dombornyomott könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol kissé foltos belívekkel, egy javított lappal (VIII p.), aranymetszésű lapélekkel, díszített rézcsattal, hiánytalan állapotban.
Tranovszky György (Teschen, Szilézia, 1591. március 27. – Liptószentmiklós, 1637. május 29.) cseh származású evangélikus vallásos költő, egyházi énekszerző, evangélikus lelkész, őt nevezik a "szláv Luthernek". 1607-től a wittenbergi egyetem tanult. 1612-ben tanárként dolgozott Prágában, ezt követően a morvaországi Hellesovicében volt iskolarektor, később pedig lelkész lett Mesericben, majd a sziléziai Bielicben tevékenykedett. Innen hite miatt elűzték, így 1628-ban a magyarországi Árva várába menekült, ezután Liptószentmiklóson mint lelkész dolgozott.
"...A hazai, valamint külföldi tót és cseh protestánsoktól nagyrabecsült énekeskönyv, a Cithara , nemcsak a XVII-ik században tett felbecsülhe­tetlen szolgálatot a tótságnak, s a környező szláv népeknek, hanem meg­jelenésének időpontjától kezdve, hosszú évszázadokon keresztül mind a mai napig szakadatlanul teljesíti nagy egyházi és nemzeti misszióját. A Biblia mellett a leghasználatosabb, legnagyobb hatású és legtöbb ki­adást ért könyv lett. A tót nép századok óta együtt nő fel vele. Nemcsak istentiszteletek alkalmával a templomban s a tótságnál gyakori házi áhí­tatok alkalmával használatos, de még a mezei munka közben is gyakran felcsendül belőle egy-egy ének. Apáról fiúra száll, s a menyaszonyi hozo­mány elengedhetetlen tartozéka. (...) Az énekeskönyv első kiadása 402 éneket foglal magában. Ebből 108-at tesz ki Tranovsky eredeti, 60-at pedig Luthertől, más német énekszerzők­től és latinból fordított énekeinek száma. A többi ének tót és cseh írók legszebb énekeinek gyűjteménye. A cseh énekeket Tranovsky az ó-cseh énekeskönyvből vette át, a tót szerzőktől származókat pedig tót eredetű kéziratokból és nyomtatott tót énekeskönyvekből..." - írta a műről Szilády Jenő (Keresztyén Igazság, 1939. április 01./6. évfolyam/4. szám).

Bibliák, imakönyvek, elmélkedések
Idegennyelv
Vallás