Verböczy István: Magyar Törvény-Tár

Tartalom

1. Az Igasságról mi légyen az megfejtve, és annak elosztásáról - 11
2. A' Törvényes-Igazról (Jus), és annak elosztásáról - -ott.
3. Mibe különböznek a' Természeti, Nemzeti, 's
Polgári Törvények egymástól - 12
4. A' Hadi-Törvényes-Igazról (Jus-militare) , és
a' Törvény-tudásról (Juris prudentia) 13
5. Mi különbség vagyon az Igasság, a' Törvényes-igaz , és a' Törvényes-tudás között ott.
6. A' Törvénynek magyarázatjáról, 's annak tulajdonságáról - ott.
7. Miért szerződtek a' Törvények , 's a' Törvénynek négyféle kötelességéről, vagy is természetéről - -14
8. Az Állapított, (Statutum) , és Helybeli,
(Municipale) Törvényekről - ott.
9. Megálhat é az Állapított- Törvény, ha az az
Egyházi , Természeti , és Isteni Törvényekkel
ellenkezik? - - ott.
10. Mi légyen a' Szokás - törvény . (Consvetudo) ,
és mi szükséges annak megerősítésére? 15
11. Mibe különbözik a' Szokás-törvény a' Törvénytől., és a' Szokás-törvénynek háromféle tulajdonságiról - - - 17
12. Az egymással ellenkező Törvényről , Állapitott-törvényről, és Szokás-törvényről mit kell tartani ? - - ott.
13. Mi a' Biró, mi a' Biróság, mi a' Peres, vagy
Ügyes-bajos dolog, mi a' Fel - , 's mi az Allperes ? - - - 18
14. Mi kívántatik meg a' Bírói ítéletbe, hogy az
igasság-tételnek lenni mondassék ? és a' Bíróihatalomról, kötelességről, 's a' jó Bírónak
tulajdonságiról ? - -ott.
15. Ha vallyon a' Biró a' Perbeli szóváltásból,
vagy is Feleselésből (Allegata Repplica),
és bizonyságokból, vagy pedig a' maga tudománya, 's lelki-esmérete szerént tartozzék itélni 19
16. A' Bírónak kétféle Lelki-esméretéről, tudniillik: a' dologra, és ismét az előadattakra
nézve - -ott.
ELSŐ RÉSZ.
1. Nemes Magyar Ország' Törvényes-igazának , és
Szokás-törvényeinek három részekre való elosztásáról általjában - 20
2. Hogy Országunkba, mind az Egyházi, mind a' Világi személyek
ugyan egy szabadsággal élnek 21
3. A' mi nemességünk' eredetéről: és arról, hogy
miképpen adatott által a' Királyi Kormány
Fejedelmeinknek - - ott.
4. Hogy az igazi Nemesség Hadi szolgálat, 's más
virtusok vagy is jó erkölcsök által nyerettetik ,
's Jószág - adomány által megerősíttetik 22
5. Hogy kiki szolgálalja állal szerzett jószágairól
szabadon rendelkezhet - 23
6. Hogy Nemességet Jószág - adomány nélkül is
lehet nyerni. És hogy a' Nemesi-Czimer a'
Nemesség' megpróbálására nézve a' Törvény
előtt nem szükségképpen kívántatik meg ott.
7. Hogy a' Nemes Atyától . 's Nemtelen Anyától
született Gyermekek, Nemeseknek lenni tartattnak, de nem ellenkezőképpen ott.
8. Hogy Örökbefogadás (Adoptio) által is tétetnek Nemesekké a' Hazafiak -ott.
9. A' Nemeseknek négy privilegiált, 's főbb szabadságaikról ott.
10. Hogy a' mi Fejedelmünk az Ország' Báróinak,
's Nemesseinek igazi, 's törvényes Örökössé
légyen 24
11. Hogy a' Pápának az Egyházi jószágok'jövedelmének osztogatásában ezen Országra nézve semmi egyéb, mint megerősítő hatalma vagyon 24
12. Hogy minden Prelalusok, 's Egyházi személyek a' Király eránt hűséggel viseltetni tartoznak. És a Világi javakra nézve a' Világi
Birák előtt tartoznak Törvénybe állani 25
13. A' Királyi Adományokról (Donatio Regia),
és azoknak nemeiről általjában - ott.
14. A' Hűségtelenség' vétkét magokra vonó esetekről - - 26
15. Hogy a' Latroknak, Útonállóknak, Tolvajoknak , és Gyilkosoknak jószágaik Királyi Adomány alá nem tartoznak - 27
16. Hogy a' Hüségtelenség-vétke, és a' Fejvesztőitélet kétféleképpen különböznek egymástól ott.
17. Kik él tetődnek az Örökösök (Haeredes)) és Maradékok alatt ? és melly jószágok illetnek Férjfi -, mellyek Leány-ágot ? - 28
18. A' szolgálatért szerzett jószágok miért nem
illetik mind a' két ágot ? ott
19. Ellenkezőképp' miért a' pénzen vett jószágok,
's birtokos jussok, a' Leányokat, szinte, mint
a' Férjfiakat illetik? - ott.
20. Vall von a' Hűségtelenség' - Vétkébe - esettnek
elvett, de Kegyelem által vissza adott jószága , mind a' két ágot illetendi e'? 29
21. Ha vallyon a' szolgálatért, 's egyszersmind
pénzért szerzett jószágok mind a' két ágot illetik e' ? - - - ott,
22. Ezen közbenvetésről (clausula) per defectum seminis; az az : magvaszakadtával; És ismét mit kell a' S e m e n ,
vagy is az emberi mag, vagy magzat
alatt érteni? - - 30
23. Mennyi ideig tart a' Királyi-igaz , (Jus Regium) , és mennyi idő szükséges az ellene megkívántató Időmúlásra (praescriptio) ? ott.
24. Mi légyen a' Királyi-igaz, és mi a' Birtokos-Jus, vagy is Igaz (Jus possessionarium) ? ott.
25. Hogy a' Királyi-igaznak igasságtalan Felkérői
a' jószágnak Örök-becs (perennalis aestimatio) árában marasztaltatnak - 31
26. Hogy a' jószágoknak magva-szakadás' szine alatt
találkozható Felkérői , semmi teherben sem
marasztaltatnak - - ott
27. Hogy a' Perbe-vett jószágokat magva-szakadás'
színe alatt felkérni nem lehet -- 32
28. Hogy a' Királyi Adomány mellett szerzett jószág, ha az Ellentmondóknak, (Contradictor) bizonyos summa pénz fizettetnék is, Leányágot nem illet - - ott.
29. Hogyan kelletik a' magvaszakadás' színe alatt
felkért Királyi Adományokba munkálódni,
vagy is minő lépéseket kell azokba tenni? 33
30. Magyarázatja a' magvaszakadásból felkért jószágok eránt szólló Törvény-Czikkelynek ott.
31. Arról, ki a' Királyi-igazzal magát valaki Perébe avatja - - .34
32. Hogy minden Királyi Adományokat Esztendő'
lefolyta alatt törvényes Beiktatással (Statutio) kelletik megerősíteni - ott.
33. A' Beiktató, Határjáró, Megintő, 's a' Rövid
Idéző-levelekről. Mennyi ideig tart törvényes
erejek, 's foganatjok a' Végrehajtásra (executio) nézve? - - ott.
34. Mit érnek a' jószágba való Beiktató-levelek kinyilatkoztatással (cum declarcitione) 's mit a' nélkül ? - - 35
35. A' Királyi Helybe-hagyó-levelekről, (Litterae
Consensuales), mellyekbe a' Bevallás (Fassio) szóról szóra nem foglaltatik 35
36. A' Királyi Ujj-adományról (Nova Donatio)
altaljában, és honnét vette az eredetét? ott.
37. Mi légyen az Ujj-adomány megmagyarázva ? és
kétféleképpen lehet azt tekinteni. ott.
38. Honnét ered a' Vértagadás (proditio fraterni
sanguinis) - 37
39. Mi légyen a' Vértagadás megmagyarázva, és
annak büntetéséről - ott.
40. A' Testvéreknek, az Atyai, 's Ősi jószágokba
való osztozásokról - - 38
41. Mit kelletik tenni, ha az atyai ház kőből,
a'vagy nagy költséggel építtetett volna ? 38
42. Hogy a' Família' jussait illető Levelekre, vagy
Irományokra , az Öregebb Testvér tartozik felvigyázni. _ _ ott.
43. Az osztozó Testvérek által szerzett jószágoknak elosztásáról, és az Adomány-levélnek ezen közbenvetéséről „Per eum' - ott.
44. Mit kell tartani arról, ha valamelly Testvér
az általa szerzett jószágokat magának akarná
tartani - - 39
45. Hogy az Apáról való Testvérek között történendő jószág - osztálynak nem Per által kell végbe menni - - ott.
46. Mikor engedtetik meg az Osztályos Atyafiak
között az Ujj-osztály, 's mikor nem? ott.
47. Hogy az Osztályos Atyafiak között megosztott
jószágoknak egyik Atyafi' Magvaszakad iával a'
másikra kelletik háromolni, ha mindjárt az
alatt házasság jött volna is közbe 40
48. Ha vallyon a' Férjnek, 's Feleségnek egyszersmind adatott jószágok egyiknek halálával a' másikra szállnak e' vagy sem ? - ott.
49. Ha vallyon a' Hűségtelenség' Vétkébe Marasztaltatott Embernek jószága Királyi Hellybehagyás mellett a' Fiuvá- fogadott Testvérre
(frater adoptivus) száll e' ? - 41
50. Mit kell a' két Testvér' külön külön meg Fiusitott (praefectio) Leányainak Örökösödésekről tartani ? - - ott.
51. Az Atyák, 's Fiak közt léendő Osztályról, 's
az Atyai-hatalomról (Patria po testas) ott.
52. Azon esetekről mellyekbe az Atya a' Fiát osztályra kénszéritheti - 42
53. Azon esetekről, midőn viszont a' Fiu is tehet az
Atyjával osztályt - - ott.
54. Még az Osztálynak egy esetéről, és a' Fiakat
Anyai jusson illető jószágokról - 43
55. Hogy a' dühös bolond , 's esztelen Fiak mindenkor Atyai-hatalom alatt maradnak ott.
56. Hányféle módon enyészik , 's töröltetik el az
Atyai-hatalom -44
57. Hogy minden Ur, és Nemes, a' maga tulaj-
don jószágáról, szabadon rendelkezhet ott.
58. Hogy az Atya. az Ösi jószágot. Gyermekeinek
rövidségével el nem idegenítheti 45
59. Mi légyen a' Teher-felvétel, vagy is felvállalás, és hányféleképpen lehet a' Fiadnak, 's
Atyafiaknak terheket felvenni, vagy is felvál-
lalni ? - - - ott.
60. A' Jószág-eladásban előre bocsájtandó törvényes Megintésről - - 46
61. Ha egyik Testvér, vagy Atyafi másik Testvérjenek, vagy Atyafiának részét valakinek eladja, vagy elzálogosítja, hogyan kelletik aztvissza venni ? - - 47
62. Azon Bevallásokról, mellyeket meg nem lehet
másolni, vagy is el nem lehet rontani 48
63. Melly Bevallások kivánják meg a' Beiktatást,
(statutio) 's mellyek nem ? - ott.
64. Mi légyen a' Királyi Hellybenhagyás vagy is
Engedelem (Consensus Regius) megmagyarázva? 49
65. Melly Bevalló-levelekre nézve vagyon szükség
Királyi Hellybenhagyásra , 's mellyekre nézve nincs ? - - ott.
66. Mi légyen a' Kötelezés, vagy is inkább Örökbe-fogadás (Contractus) meg magyarázva ? és mikor kiván Beiktatást? - 50
67. Hogy kétféleképpen mondathatik valaki valamelly jószágnak birtokában lenni. És végtére a' Kötelezésekről - - ott.
68. Hogy tudniillik a' jószágoknak erőszakos elfoglalóit szinte erőszakkal ki lehet vetni a' jószágból - - 51
69. Ezen Közben vetésről Nil Juris, 's melly
jószágoknak kelletik az Ajándékozóra, vagy
Eladóra ismét vissza szállani? - 51
70. Mi légyen a' jószágbeli Csere és miért találtatott az fel? - - ott.
71. Mit kell tartani a' csalárdsággal történt 's végbe ment Cseréről ? - - ott.
72. Mikor nem lehet a' jószágos Cserét elrontani ? 52
73. Ha a' Jószág-cserére egyszersmind pénz is adatik fel, vallyon az ollyan jószág leány ágot illet e'? - - ott.
74. Mi légyen,'s mit érjen a szavatossag (Evictio)
vagyis az Oltalom-felvállalás? - 52
75. Kiket kell a' törvényes Megtámadok, vagyis
Jószág-keresők (Impetitores) alatt értem ? ott.
76. Nevezetes kérdés a' Szavatosságról, vagyis a'
felvállalt Törvényes-Oltalomról - ott.
77. Hogy a' jószágoknak Elájándekozói, 's Eladói
a' jószág' Birtokossai ellen tulajdon magok
nem kereskedhetnek - - 53
78. Mi a' törvényes Idő-mulás (prciescriptio) meg
magyarázva,'s menyi idő kívántatik meg arra,
külünbb különbb féle tekéntetből ? ott.
79. Mi időben nem folyik az Időmúlás és mikor
nincs annak helye ? - - ott.
80. A' Zálogos birtokos jussokról altaljában ott.
81. Mi a' Jószág-elzálogositás, 's hány féle képpen lehet azt érteni ? - 54
82. Hogyan kell azt érteni , hogy a' Zálogos jószágokra nézve az Időmúlást nem kell megengedni - - ott.
83. Hogy a' birtokos-jussokat közönséges becsáron
felül el Zálogosítani nem lehet - 55
84. A' határoknak meg külünbüztetéséről, 's azoknak megujjitásárol altaljában -ott.
85. Hogyan kell azt érteni hogy a' Határ-ujjitásokba, vagyis igazításokba, nem kell meg engedni az Időmúlást - - 56
86. Melly Határ-levelek érnek valamit, 's mellyek nem ? - - 57
87. Mit kell tudni a' Víznek sebessége által elszakasztott földekről ? - ott.
88. Mi a' Leány-negyed ,'s kiknek kell azt fizetni? 58
89. A' Leány-negyed' kifizetésének módjáról ott.
90. Hát ha egyik Leánynak kifizettetett a' Negyed , azért a' másik Leány Örökösödést kereshet e' ? - - ott.
91. Hogy a' Hajadon-leányok Jószág-Bevallást nem
tehetnek - - ott.
92. Hogyan maradnak a' Leányok hajadon korokig
az Atyai házba? - - 59
93. M! az Özvegyi-jutalom, 's mi a' Menyaszonyiajándék meg magyarázva ? - ott.
94. Kik légyenek az Ország' valóságos Bárói,
vagyis Szabadzászlos Urai, 's kik értetődjenek
azon nevezet alatt ? -ott.
95. Hogy az Özvegyi-jutalmak részszerént kész
pénzbe részszelént könyen eladható holmikba
fizettessenek ki - -60
96. Hogy a' Feleség az első Férjétől egész, a'
másodiktól pedig fél Özvegyi-jutalmat nyerend. És honnét fizettetik az ki? ott.
97. Hogyan kell az Özvegyi-jutalmát,'s a' Leánynegyedet egyszersmind követelni ? ott.
98. Hogyan lehet a' Feleséget a' Férje'jószágaiból
kizárni , 's hogyan nem ? és az ingó javakról 61
99. A' Férjről maradott ingó javaknak a' Feleség ,
Gyermekek, 's Atyafiak között való fel osztásáról - -ott.
100. A' Menyaszonyi- , vagy Menyegzői-ajándékról ott.
101. Az ötven darabból álló Ménesről 62
102. A' Férjnek Feleségével együtt keresett birtokos-jussairól - -ott.
103. Hogy a' Feleség Férjének elzálogosított jószágából is követelheti Özvegyi-jutalmát 63
104. Hogy az Özvegyi-jutalmat a' Férje' vétkéért
a' Feleség el nem vesztheti -ott.
105. Hogy a' Feleség, ki Férjének ágyát meg fertőzteti , az Özvegyi-jutalmát elveszti, de nem a' Menyaszonyi-ajándékát - Ott.
106. Az Atyafiak között tudva, vagy tudtok nélkül történt házusságról - ott.
107-Hogyan lehet azt megtudni, ha vallyon az
Atyafiak közt végbe ment házasság tudtokkal
történt e', vagy sem ? - Ott.
108. Hogy az Atyafiak közt tudva végbe ment házasságokból törvénytelen, az Atyafiság' tudása nélkül történt házasságokból pedig törvényes
Gyermekek születnek - „ 64
109. Hogyan engedheti el a'Férjnek a'Feleség Özvegyi-jutalmát - - , Ott.
110. Hogyan tehet a' Férj Feleségének, és viszont
a' Feleség Férjének Bevallást a' maga jószágáról - - - ott.
111. A' Gyermekeknek törvényes , 's törvénytelen
idejékről, 's azoknak Prokátori-vallásokról ott.
112. Kik értetődnek a' magok hatalmába lenni , és
a' Gyermekeknek háromféle Gyámságokról 65
113. Az első Gyámságról melly Törvényesnek neveztetik - -ott.
114. A' második Gyámságról, melly Utolsó-intézetbelinek hivattatik -66
115. A' harmadik Gyámságról melly Adatottnak
(dativa) neveztetik - ott.
116. Hogyan háromlik a' Gyámság a' Fiu-, 's hogyan a' Leány-Agból valókra - ott.
117. Mit kellessék a' Gyámságra nézve tenni, ha
a' birtokos-jussok mind a' két ágot illetnék ott.
118. Mi légyen az Atyáról, 's mi az Anyáról való
Rokonság ? - 67
119. Ha vallyon az Utolsó-intézet által rendeltetett Gyámság megelőzi e' a' Törvényes - gyámságot, 's viszont? - - ott.
120. Megjegyzésre méltó következtetések a' Gyámság' háromlásáról - ott.
121. Azon esetekről, midőn a' Férjfi-testvérek,
vagy az Atyafiak a' Gyámságból ki rekesztettnek - 68
122. Hányféleképpen menthetik fel a' Gyámok magokat a' Gyámság' terhe alól - ott.
123. Hogy a' Gyámok tartoznak a' Gyámsági kötelességeket lellyesíteni. És hányféle módon
lesznek a' Gyámok gyanúsok ? - ott.
124. Hogyan kellessék a' Gyámokat bevádolni? 's
az esztelen Árvákról - ott.
125. Hogy a' Fejedelem a' Törvény' rendes folyásán kivül is rendelhet Gyámot, valakinek 69
126. Hogy a' Gyámok az Árváknak mindenféle ügyes
bajos dolgaikat folytathatják - ott.
127. Az Árvák' koros voltának meg visgáltatásáról, és az arról szólló Időlátott-levélről (Litterae Revisionales) - ott.
128. Mi haszna vagyon az Idő-látott-levélnek? 's
hogyan kelletik az Árvák által tökélletlen korokba tett, Bevallásokat meg másolni ? 70
129. Hogy az Árvák törvénytelen koroknak eléréséig , senki kérésére felelni nem tartoznak
130. Hogy a' törvénytelen korú Árvák az Atyjok'
életébe elkezdeti Perekbe felelni tartoznak ott.
131. Némelly esetek a' midőn a' törvénytelen korú
Árvák is tartoznak felelni ott.
132. Hogy a' kik törvénytelen korú Gyermekeket
Törvénybe idéztettnek azoknak Dijjokba marasztaltaltnak - __71
133. Mi légyen az ingó, 's ingatlan javaknak meg
becsüllése, 's hogyan kelletik annak végbe
menni? ott
134. Hány módon, 's mi tekéntetből becsültetnek
a' jószágok, 's ingó javak? - 74
MÁSODIK RÉSZ.
1. Nemes Magyar Ország' Törvényes-igazának,
's Szokás-törvényének Második Részéről általjában - - 75
2. Hányféleképpen kelletik érteni a' Közönséges
Ország-gyűlési Végzéseket? - ott.
3. Kik hozhatnak, vagy szerezhetnek Törvényeket , 's Végzéseket ? (Statuta) - 76
4. Kik értetődnek a' Nemzet, 's kik a1 Nép nevezet alatt? - ott.
5. Kiket köteleznek a' Végzések 's a'Törvények ? 77
6. Honnét vette eredetét az Igasság-kiszolgáltatásában használandó Szokás-törvényünk ? ott.
7. Mi a' Privilégium meg magyarázva , 's hányféle ? 78
8. Vallyon a' Privilégium eltörli, vagy meg semmisíti e' az Ország-Gyűlési Törvényeket és viszont ? - - ott.
9. Hogy a' Privilégium kétféleképpen kelhet. és
azt kétféleképpen lehet tekénteni; És pedig
először törvényesen - 79
10. Hogy a' Privilégium kétféleképpen sértheti meg
másnak jussát. vagy igazát - 79
11. A' Privilégium másképpen is kelhet törvénytelenül - - ott
12. Hányféleképpen léend erőtelen a' Privilégium? 80
13. Mi légyen a' Pecsét meg magyarázva, 's hányféle szokott lenni? 81
14. Melly Királyoknak tartatnak meg Privilégiumaik, 's mellyeknek nem ? - 82
15. A' Privilégiumok' Másolatjárói mit kell tartani 90
16. Azon Privilégiumokról, mellyekbe ezen Közbenvetés "de cuius, vel
quorum Notitia" az az: "a kiknek tud-
tokra" találtatik. És az állorczás vagy színlett személyekről (de larvatis) - 91
17. Mire kelletik figyelmezni a' hamis levelek'
meg esmérésében ? - ott.
18. A' Törvénybe-idéztetésekről - 92
19. Hogyan, 's kik általkeli az Idéztetéseknek
végbe vitettni ? - -93
20. A' Személyes Törvénybe-idéztetésről, Megintésről' és Megtiltásról (prohibitio) ott.
21. A' Káptalan, 's Konventbeli Bizonyságoknak
valamelly dolog' törvényes Végrehajtására való
kiküldettetésekről - - 94
22. Annak büntetéséről, ki ugyan egy Ügyes-bajos
dologban Királyi embernek, 's egyszersmind
Prokátornak is lenni találtatik - 95
23. Annak büntetéséről, ki a'már meghalt embert,
vagy gyermeket Törvénybe idézendi, vagy ki
a' Nemest nem különösen személyében , hanem
Ura által állatja Törvénybe - ott.
24. A' Zálogos jussokra , 's az Özvegyi-jutalomra
nézve előre bocsájtandó Meg-intésekről, 's az
azt követő büntetésekről - ott.
25. A' Törvénybe-idéző-Levelekbe elő forduló ezen
Közbenvetés ,,litis pendentia" mire
való légyen? - 96
26. A' Törvénybe-idéztetésekbe kiváltképpen hármat kelletik meg jegyezni - ott.
27. Mi a' Köz-tanuvallatás , s' minő, vagy hányfeltételek kivantattnak meg annak véghezvitelére ? - - ott.
28. Hogyan kelletik a' Köz-tanuvallatásba ki kérdezni a' Tanukat, 's azoknak büntetéséről, kik a' bizonyság tételre meg hivatalván, arra
meg jelenni nem akarnak - 97
29. Hányféle okból szokták a' tanu-vallatásról szólló
Tudósiló - levélbe a' Tanuknak neveit beiktatni - - - 97
30. A' Hitszegőknek , kik Ludasoknak is neveztetnek , büntetéséről - - 98
31. Hogy valamelly dologról Köztanuvallatást kétszer tétetni meg nem engedtetik- Ott.
32. Hogyan kelletik a' Perlekedő-feleknek a' Köztanuvallatás után, vagy az elolt is hitletételt itélni ? - ott.
33. Ha vallyon a' kártétel' vissza-szerzésiben a'
Nemeseknek a' Paraszt mellett, és viszont
ennek amazok mellett való Hit-letételek ér e'
valamit , vagy sem ? -99
34. Az Irományok' dolgában letéendő , 's megítélendő Hit-letételről _100
35. Minő esetekbe kelletik az Együtt-esküvőknek
(Conjurator) neveiket feljegyezni? ott.
36. Annak büntetéséről, ki valamelly Nemes-embert
Nemtelennek , vagy becstelennek kiáltand. És
a' hitletételnek többféle kimeneteléről ott.
37. Hogyan származik a'Hit-letétel a közbe meghalálozott Atyáról a' Fiura , 's az Atyafiakra 101
38. Ha vallyon az Együtt-esküvők közül egy személy, Hit-letétele által több személyeket kimenthet e1 ? - - 101
39. Hogy a' mi Fejedelmünk ellen sem Fejvesztő-ltéletet nem lehet hozni, sem pedig nem tartozik a' Fejedelem tulajdon személyében hitet
tenni , sőt a' jussát sem tartozik előmutatni ott.
40. A' Prelátusoknak , Báróknak, Apátoknak , 's
Püspök-süveggel biró Prépostoknak (Praepositi infulati) Hit-letételek' módjáról 202
41. Mi a' szemmel-való vi'sgálat (Oculata revisio) , és hogyan kell annak végbe menni ? ott.
42. A' Birói - értelmeknek, vagy is ítéleteknek
(sententia) többféle nemeiről , különbbféleségeiről, 's a' Megdulásról (executio) ott.
43. A' Főben-járó, vagy Fejvesztő-Itélet miben
különbözik a' Fejváltságbeli ítélettől? 103
44. Azon esetekről , midőn a'Papi személyek ellen
is Fejvesztő - Itélet hozattatik - ott.
45. Az Egyházi személyek miképpen térítik vissza
az okozott károkat . 's adósságokat 104
46. Hogyan kelletik a' Káptalant, 's Konventet
öszveségesen , 's hogyan az Egyes-személyeket
külön megitélni ? - - ott
47. Mit kell akkor tenni, ha csak egy Káptalanbeli
személy itéltetnék meg? - ott.
48. Az Egyházi-személyek' Tisztviselői által okozott károknak megtérítéséről - 104
49. Hogyan kelletik a' Prelátust a' Káptalannal
együtt, 's hogyan külön külön megitélni? ott.
50. Az ujjonan kinevezett Prelátusoknak esztendei
Időhaladékjokról (Prorogatio) 105
51. Hogy a' Prelátusokat az elébbeni Prelátusnak
vétkéért megítélni nem lehet - ott
52. Hogy a' birtokos - jussokat illető dolgok az
Egyházi, vagy is a'Szent-szék eleibe nem tartoznak , ha mindjárt valamelly Fogadás , vagy
Utolsó-intézet forogna is fent - 106
53. A' Káptalanbeli Jobbágyokat kormányozó
Tisztnek, vagy Dekánusnak minő tekintete
vagyon a' Törvény előtt? - ott
54. Az Uránai Perjelről (Prior Auranae) annak
állapotjáról,'s az eránta hozatandó itéletekről ott
55. A' Főbenjáró-ítéletről, 's annak végrehajtása'
rendéről. - - 107
56. Hogy kelletik az ítéletnél fogva az elfoglalt
jószágokat a' Bíró' , 's az Ellenfél' kezéből
kiváltani ? ott
57. Minő foganatja vagyon az illyen megítélt ember által nyert Királyi--kegyelemnek ? és a' Birói részekről - - 108
58. Hogyan, és mikor kelletik a' Fej vesztésbe marasztalt embert letartóztatni ? - 109
59. Mi légyen , és mikor engedtetik meg a' Birói
levelekbe (Judiciales) be-iktattni szokott ezen
közbenvetés ,,Rationabilis excusatio" vagy is "helyes Mentség" ott
60. Hogyan kelletik a' Fiaknak , 's Leányoknak ,'s
Testvéreknek részeit az Ítélet' Végrehajtása
alkalmatosságával külön szakasztani ? 110
61. A' Perlekedés közben meghalálozott Atyák',
vagy Testvérek' birtokos-jussainak megbecsüléséről - - 111
62. Hogyan örökösödnek az Atyjok' megitéltetése
előtt , és utánna született Fiak az Atyai jószágban ? - - ott
63. Ha vallyon az Atya' megitéltetése után született Fiu' az Attya' jószágát vissza válthatja e'? ott
64. Mit kell akkor cselekedni, ha az Atya a' Fiával egyetemben , vagy pedig minden Testvérek öszveséggel megítéltetnek ? - ott
65. Ha vallyon a' Királyi Kúrián megítélt ember
elveszti e' Tóth Országba, vagy Erdélybe ne
talántán lévő birtokos-jussait, és viszont? 112
66. A' Hűségtelenség-vétke miatt hozott Itéletről ott
67. A' Kissebb-hatalmaskodásokról , 's azok eránt
hozandó Itéletekről - ott
63. Azon esetről, midőn valakit a' Kissebb-hatalmaskodás eránt hozott ítéletnek ereje mellett is le lehet tartóztatni - 113
69. A' Biró', vagy is Törvényszék' megsértésének
büntetéséről , és a' Kissebb-itélet' terhének
megfizetéséről - - 114
70. Mi a' Per-patvarkodás (Calumnia) , hányféle
módon követtetik el, 's mi a' büntetése? ott
71. Megjegyzésre , 's figyelemre méltó kérdés a'
Perpatvarkodásról - - 115
72. A' Nyelv-váltságról (emenda linguae) , 's annak büntetéséről - - 115
73. Mi a' törvényes Vissza-űzés , vagy verés (Repulsio)? 's annak módjáról , 's büntetéséről ott
74. A' törvényes Vissza-űzésről szólló Közönségestörvénynek magyarázatja - ott
75. Hogy a' Hűségtelenség-vétkébe valakit háromféle módon lehet marasztalni - 117
76. Ha vallyon Vissza - űzéssel élhet e' az , ki a'
Perbe nem állott? - 118
77. A' Per-újjitásról, annak módjáról, rendiről,
's folyamatjárói - - 119
78. Ha vallyon kérhet e' az Per-újjitást, vagy is
Ujj-törvényt, a' ki a' Perbe nem vesztett ? 120
79. Mi a' Prokátori - meg - másolás (Revocatio
Procuratoris) , 's hol kelletik annak megesni? - - 121
80. A' Prokátornak feleletjét mi módon , 's mi teherrel lehet megmásolni ? - ott
81. A' Prókátori feleleteket kétféle módon szokták megmásolni - - 121
82. Hogy a' Per-leszállitás (Causae Condescensio) kétféleképp' szokott megtörténni 122
83. Hogyan szállítatik le a' Per az ítélet' hozása
előtt, 's azután? - - 123
84. Azokkal, kik magokat más Perébe avatják, mit
kell cselekedni ? - - 124
85. Ha vallyon a' Felperes által abba hagyott Pert
a' Perbe-avatkozó folytathatja e'? 125
86. Hogyan kelletik a' Perbe öszve gyűlni szokott
Bírságokat valakin megvenni ? - ott
HARMADIK RÉSZ.
1. Nemes Magyar Ország' Törvényes-igazának, 's
Szokás - törvényeinek Harmadik Részéről általjában - - 127
2. Szerezhet e' vallyon minden Nép, vagy Vármegye magának Állapított, vagy is Helybeli Törvényeket (Statuta) ? - ott
3. Tóth, és Erdély Országoknak különös Szokástörvényeikről - --128
4. Az Erdélyi Székelyekről (de Scythulis, seu
Siculis) - - 129
5. Mi légyen a' Dijj , 's hányféleképpen kell azt
érteni ? - - ott
6. Hogyan kűldettnek által a' Fő-Ispányi Törvényszékek előtt folytatott Perek a' Királyi Kúriára? és azon Törvény-székek előtt történendő Prokátori-szóváltság' megmásolásáról ott
7. Minő Perek kűldettnek ismét vissza a' Királyi
Kúriáról, a' Fő - Ispányi - székek' eleibe? 130
8. A' Királyi Városokról, s azoknak állapotjokról általjában - - Ott
9. Hogy a' Szabad-Városok' Polgárainak Dijjok
a' Nemesekével egyenlő - 131
10. Hogyan kűldettnek által a' Királyi Városok
elolt indított Perek a' Királyi Tárnok-Mester' eleibe? - - Ott
11. Hogyan kelletik Per-ujjitást kérni a' Szabad
Királyi Városok' Polgárainak Pereikbe ? ott
12. Az Idegen ember' tanúbizonyságának a'Polgárok közt való bé nem vételéről - ott
13. A' Város' Birája , 's Eskütt-emberek előtt végbe
menendő Örök-bevallásokról - 132
14. Hogyan kelletik a' Polgárok között a' jószágnak birtokába menni? - ott
15. A' Polgárok között keletbe lévő Időmúlásról ott
16. Hogyan kelletik a' Polgárok között az Örökséget a' Hozzá-tartozandókkal együtt által
venni ? - - ott
17. A' Polgárok' adósságairól, a' midőn azokról
semmi bizonyság, vagy próba nem találtatik ott
18. Azon Polgárokról, kiknek mások földjén Örökségek vagyon - - Ott
19. Hogyan kell a' Városoknak birtokos-jussaikra
nézve Törvénybe állani - 133
20. A' nyilvánvaló Gonosztévőket miképpen büntethetik meg a' Városiak? - ott.
21. Valaki állal a' maga védelmezésében elkövetett gyilkosságról - - Ott.
22. A' védelmet hogyan, 's hányféleképpen kell
érteni ? - - 134
23- Vallyon a' csupa fenyegetődzésért lehet e' valakit bántani ? - - ott.
24. Vallyon egyik ember a' másikat segítheti e' ? ott.
25. A' Falusiaknak , kiket Jobbágyoknak nevezünk
állapotjokról , 's Törvényeikről 135
26. A' Jobbágyok' részéről teendő Törvény-szolgáltatás' módjáról 's rendjéről 136
27. Hogyan itéltetik a' Jobbágyoknak , 's Nemtelen Cselédeknek (Famuli ignobiles) a' hitletétel? - 137
28. Hogyan kelletik a' Vagyontalan , 's Örökséggel
nem biró Parasztok által a' károkat,'s adósságokat megtéríttetni ? - 138
29. Hogyan osztatnak fel a' Parasztoknak ingó ,
ingatlan javai a' Fiak 's Leányok között ? ott.
30. Hogyan szállanak az Utolsó-rendelkezés nélkül magvaszakadott Parasztnak a' javai a' Földes Urára ? - - ott.
31. Hogy a' Parasztok a' magok személyében a'
Nemesek ellen nem perlekedhetnek 139
32. Hogyan büntessék meg a'nyilvánságos Gonosztévőket a' Fő-Ispányok , 's a' Privilegiált-Nemesek ? - - ott.
33. Hogyan kelletik a' barmok, 's marhák által
okozott károkat vissza téríteni ? 140
34. Az ellopott, 's a' Táborban , vagy azon kivül megtalált lóról - ott.
35. A' Pereknek általkűldéséről, 's az Által-küldő-Levelekről - - ott.
36. A' Zsidóknak Keresztény ellen letéendő esküvése, vagy is hitletétele - 141 Vissza