Bársony István: Magyar természeti és vadászati képek
Szerző
Bársony István
Grafikus
Neogrády Antal
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ.
(Budapest)
Utólagos egészvászon kötés
, 218 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
23 cm x 16 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2018-04-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ. kiadása (Athenaeum Nyomda, Budapest), 218 p. + [1] p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar természeti és vadászati képek. Írta: Bársony István.
Neogrády Antal fekete-fehér, egész oldalas és szövegközti képeivel díszített második, átdolgozott kiadás. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. könyvnyomdája Budapesten.
Fedlap verzóján D. J. R. nagyméretű, fekete-fehér, alakos-ábrás Ex-Libris címkéje látható.
Utólagos egészvászon kötés aranyozott feliratozású könyvgerinccel, szép, tiszta oldalakkal, hiánytalan állapotban.
A szerző ebben a művében tökéletes látleletét adja annak az állat- és természetszeretetnek, ami a színvonalas magyar vadászírók élvonalába emelte őt.
Előszó
Részlet a könyvből:
Czéltalanúl.
Milyen gyönyörű élni ! . . . Élni szabadon, nem tudva semmitsem nyűgökről, amik helyhez s időhöz kötnek. Átengedni magunkat vágyainknak, amelyeknek semmiféle...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Czéltalanúl.
Milyen gyönyörű élni ! . . . Élni szabadon, nem tudva semmitsem nyűgökről, amik helyhez s időhöz kötnek. Átengedni magunkat vágyainknak, amelyeknek semmiféle törvényök sincsen; amelyek jönnek-mennek, mint a költöző madár, s egynémelyikök úgy elhagy bennünket, hogy nem is jöhet vissza soha többé.
A tavasz eleje százszorossá növeszti ezt a nagy szabadságvágyat. Aki télen át jóleső megnyugvással tudott meghúzódni a zárt falak között s minden örömét megtalálta a fűtött szoba apró kényelmei közepett: márczius felé egyszerre csak belebetegszik abba, hogy milyen felségesen ragyog ott kint a nap, s hogyan tűz ablakára a tavaszi verőfény. Kimondhatatlan, erőszakos vágy szállja meg az embert, hogy kirohanjon valahová, ahol nincsenek határok; ahol legalább a tekintetnek nincs más akadálya, mint a véghetetlen kékség, arra fel, a csillagok birodalma felé.
Vissza
Tartalom
Céltalanul | 5 |
Az albicilla | 13 |
Rókatánc | 22 |
Éjjel | 32 |
Pusztai hangulatok | 42 |
Titkos tanya | 51 |
Sárga keresztek közt | 61 |
A rét szivében | 70 |
Forró levegő | 79 |
Halálos szerelem | 88 |
Hajnal a vizen | 97 |
Galambos kút | 105 |
Sátrak az erdőben | 115 |
A vadkan | 124 |
Téli mozaik | 130 |
Tolvaj-nyomon | 138 |
Játék a halállal | 147 |
Az öngyilkos | 156 |
Janó | 165 |
Párbaj a víz partján | 173 |
Vadászkép ezer év előtt | 181 |
Almavirág | 190 |
Szamárrózsa | 198 |
Őszi kikirics | 205 |
A madarak királya | 213 |
Vissza