Dövényi Nagy Lajos: Vérben és vasban (Tiltólistás kötet)

Budapest, [1941], Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság (Stádium Sajtóvállalat Rt., Bp.), 293 p.

Első kiadás. Vérben és vasban. Történeti regény. Írta: Dövényi Nagy Lajos.
A könyvet a Stádium Sajtóvállalat Rt. nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Dövényi Nagy Lajos (Szihalom, 190. december 12. – Budapest, 1964. december) író, újságíró, rádióbemondó. 1938-tól a Magyar Rádió tudósítója és bemondója. Tudósított például az 1938-as budapesti Eucharisztikus világkongresszusról, valamint az első és második bécsi döntés révén visszatért országrészekre való bevonulásról. Marschalkó Lajos Tiszaeszlár – a magyar fajvédelem hőskora című tanulmánya alapján Patkós Györggyel egy dokumentumfilm forgatókönyvét írta meg a tiszaeszlári „rituális gyilkosságról”. 1939-től az Új Magyarság közölte folytatásokban Bolyongás Kazár földön című cikksorozatát, 1941-től pedig a Rajniss Ferenc alapította és szerkesztette Magyar Futárban jelent meg több elbeszélése, és a Tarnopolból indult el… című regénye, mely egy galíciai ortodox zsidó család fiúgyermekének, Brandstein Judának élettörténete a 19. század végétől az 1930-as évek derekáig. Bozóky Alajos és Vájta Ferenc politikai hetilapja, Az Ország is közölt tőle tárcákat, s ugyanitt jelent meg a cári Oroszország végnapjait, a Szovjet-Oroszország politikai viszonyait leleplező, könyv alakban szintén kiadatlan regénysorozata, a Kaganovicsok. (Már megjelent kiadásban, a Gede Testvérek gondozásában.) Tárcáival és elbeszéléseivel éppoly népszerűségre tett szert, mint regényeivel. Hortobágyi Jenő Keresztény Magyar Közéleti Almanachja így méltatta 1940-ben: „Mint író, egyik legzamatosabb magyarságú és nagy közkedveltségnek örvendő szereplője a magyar írótársadalomnak.” Könyveit az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete bezúzásra ítélte. Aki nem szolgáltatta be könyveit, „kihágást” követett el: „nyolcezer pengőig terjedő” pénzbüntetésben és „háború idején hat hónapig terjedő elzárás”-ban részesült. 1945-ben vidéken bujkált, de elfogták. A Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT), a második világháború alatti tevékenységéért és írásaiért 1945. október 13-án kötél általi halálra ítélte. Az indoklás szerint „háborús főbűnös” volt. Kegyelmi kérését a NOT elutasította, majd 1945. november 28-án megerősítette a halálos ítéletet. Veres Péter közbenjárására azonban 1946. január 7-én „államelnöki kegyelemben” részesült, így életfogytiglani börtönre, kényszermunkára módosult a halálbüntetés.

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.

1945/1946-ban betiltott könyvek
Első kiadás
Magyarság
Regény, novella, elbeszélés