Würtz Ádám (1927-1994): "József Attila "Fiatal asszonyok éneke" c. verséhez 973" - tus, papír 30 cm x 20,3 cm

Életrajz

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:

Grafikus. 1953-ban végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan és Koffán Károly növendéke volt. Tanulmányúton járt számos nyugat- és kelet-európai országban, Kínában. 1945 óta szerepel hazai, európai és dél-amerikai kiállításokon. Egyéni tárlatok: Dürer Terem, Magyar Nemzeti Galéria, Helikon Galéria, Miskolc, Zalaegerszeg, Tamási, Debrecen, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Szeged, Lenti, Sarkad, Krakkó, Helsinborg, Berlin, Frankfurt am Main, Bécs, Tokió, Brüsszel, Varsó, Montreal, New York, San Diegó, stb. Díjak: Munkácsy-díj, 1957, 1966, 1970; VIT-díj, Bécs; A Luganói Biennále díja; a Szegedi Nyári Tárlat díja; az Arany Toll Biennále díja, Belgrád; a Miskolci Grafikai Biennále nagydíja; a Tomasso Campanella Művészeti Akadémia ezüstérme; Az év legszebb naptára aranyérem, London; a Tomasso Campanella Műv. Akadémia aranyérme; a IV. Miskolci Orsz. Grafikai Biennále nagydíja; a Pozsonyi Nemzetközi Könyvillusztrációs Biennále díja; Érdemes Művész; a Nemzetközi Andersen Bizottság IBBY díja.
Bravúros technikájú grafikus. Dús képzeletének arzenálját jelenítette meg részletgazdag könyvillusztrációin s önálló képein. Műveiben a folklórból merített mesés, balladisztikus elemek vegyülnek a klasszikus grafika hagyományaival, létrehozva egy csak rá jellemző, motívumgazdag, szürrealisztikus világot. Kiemelkednek József Attila és Shakespeare műveihez készített illusztrációi. Linómetszetekből és rézkarcokból álló grafikái mellett jelentős szerepet töltenek be a többnyire vegyes technikával készült festészeti művei. Ezen darabjain Würtz fantáziavilágát és rajzi virtualitását a színek hangsúlyos használatával erősíti. A bizánci ikonokat és a magyar népművészetet egyaránt felidéző vörös és kék árnyalatokat használja fel képzeletalkotta világának megmutatására.
Würtz munkássága a magyar grafika egyik kiemelkedő teljesítménye.
Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a frankfurti Klingspor Múzeum, a szentpétervári Ermitázs és a moszkvai Puskin Múzeum. (F.Gy.: ÉS 1958/9, MÉ, W.Á.: Katalógus)
Vissza