Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története I-X. (Teljes sorozat.)
Magyarország a királyság megalapításáig/Mo. története az Árpádok korában/Az Anjou-ház és örökösei/A Hunyadiak és a Jagellók kora/Mo. három részre oszlásának története/Mo. története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig/Mo. története I. Lipót és I. József korában/Mo. története III. Károlytól a bécsi congressusig/A nemzeti államalkotás kora/A modern Magyarország
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1895-1898, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomása, CCCLXIV p. + 6626 p. + [7] p. + [9] térk. + [84] mell. + [325] t., ill. (összevont oldalszám)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A magyar nemzet története I-X. (Egységes külön díszkötetekben.) Szerkeszti: Szilágyi Sándor. Teljes, hiánytalan kötetsor!
I. kötet: Magyarország a királyság megalapításáig. Írták: Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik.
Bp., 1895, Athenaeum, 15 p. + [1] p. + CCCLII p. + 335 p. + [35] t., ill. + 3 térk. + 6 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 35 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 6 fakszimile melléklettel és 3 színes térképpel. Vaszary Kolos bevezetésével. A könyvgerinc sérült.
II. kötet: Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301). Írta: Marczali Henrik.
Bp., 1896, Athenaeum, 706 p. + [31] t., ill. + 1 térk. + 10 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 31 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 10 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
III. kötet: Az Anjou ház és örökösei (1301-1439). Írták: Pór Antal és Schönherr Gyula.
Bp., 1895, Athenaeum, 667 p. + [1] p. + [36] t., ill. + 1 térk. + 5 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 36 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 5 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel. Az egyik kihajtható tábla sérült, amatőr módon javított.
IV. kötet: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). Írta: Fraknói Vilmos.
Bp., 1896, Athenaeum, 694 p. + [1] p. + [27] t., ill. + 1 térk. + 16 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 27 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 16 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
V. kötet: Magyarország három részre oszlásának története (1526-1608). Írta: Acsády Ignácz.
Bp.,1897, Athenaeum, 680 p. + [33] t., ill. + 1 térk. + 7 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 33 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 7 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel. A M. Tud. Akadémia által a Bük László-alapból 1000 forinttal jutalmazott munka.
VI. kötet: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Írta: Angyal Dávid. A társadalmi és műveltségi állapotokról szóló függeléket írta: Dr. Dézsi Lajos.
Bp., 1898, Athenaeum, 600 p. + [35] t., ill. + 1 térk. + 2 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 35 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 2 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
VII. kötet. Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711). Írta: Acsády Ignácz.
Bp., 1898, Atheneaum, 715 p. + [1] p. + [35] t., ill. + 1 térk. + 6 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 35 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 6 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
VIII. kötet: Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Congressusig (1711-1815). Írta: Marczali Henrik.
Bp., 1898, Athenaeum, 625 p. + [31] t., ill. + 10 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 31 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával és 10 fakszimile melléklettel. Az egyik melléklet (I. Napóleon kiáltványa a magyar nemzethez) duplán szerepel a kötetben.
IX. kötet: A nemzeti államalkotás kora (1815-1847). Írta: Ballagi Géza.
Bp., 1897, Athenaeum, 724 p. + [28] t., ill. + 10 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 28 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával és 10 fakszimile melléklettel.
X. kötet: A modern Magyarország (1848-1896). Írták: Márki Sándor és Beksics Gusztáv.
Bp., 1898, Athenaeum, XII p. + 865 p. + [3] p. + [34] t., ill. + 13 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 34 részben hártyapapírral védett képtáblával és 13 fakszimile melléklettel. Az előzéklapon tulajdonosi bélyegzés látható.
Tartalom- és képjegyzékkel ellátott, a szövegben közölt kézirat- és oklevélhasonmások olvasási segédletével, valamint a sajtóhibák listájával kiegészített kötetek. A címlapokon tollal írt tulajdonosi bejegyzések láthatók. A könyveket az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő kötetek dombornyomású, történelmi jelképekkel díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású, aranyozással gazdagon díszített könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A könyvsorozat szerkesztője, Szilágyi Sándor (1827-1899) történész, az MTA tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a magyar heraldikai és genealógiai társaság alelnöke, a Századok és a Történelmi Tár c. folyóiratok szerkesztője. Történészi munkásságának értékes részét képezik a kora újkori magyar és erdélyi történelemmel foglalkozó munkái. Az 1896-os millenniumi évforduló közeledtével őt bízták meg A magyar nemzet története (korabeli nevén: Milleniumi történelem) című, a magyarság ezeréves történelmét feldolgozó könyvsorozat szerkesztésével. A tízkötetes díszmű 1895 és 1898 között jelent meg az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában.
I. kötet: Magyarország a királyság megalapításáig. Írták: Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik.
Bp., 1895, Athenaeum, 15 p. + [1] p. + CCCLII p. + 335 p. + [35] t., ill. + 3 térk. + 6 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 35 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 6 fakszimile melléklettel és 3 színes térképpel. Vaszary Kolos bevezetésével. A könyvgerinc sérült.
II. kötet: Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301). Írta: Marczali Henrik.
Bp., 1896, Athenaeum, 706 p. + [31] t., ill. + 1 térk. + 10 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 31 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 10 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
III. kötet: Az Anjou ház és örökösei (1301-1439). Írták: Pór Antal és Schönherr Gyula.
Bp., 1895, Athenaeum, 667 p. + [1] p. + [36] t., ill. + 1 térk. + 5 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 36 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 5 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel. Az egyik kihajtható tábla sérült, amatőr módon javított.
IV. kötet: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). Írta: Fraknói Vilmos.
Bp., 1896, Athenaeum, 694 p. + [1] p. + [27] t., ill. + 1 térk. + 16 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 27 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 16 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
V. kötet: Magyarország három részre oszlásának története (1526-1608). Írta: Acsády Ignácz.
Bp.,1897, Athenaeum, 680 p. + [33] t., ill. + 1 térk. + 7 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 33 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 7 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel. A M. Tud. Akadémia által a Bük László-alapból 1000 forinttal jutalmazott munka.
VI. kötet: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Írta: Angyal Dávid. A társadalmi és műveltségi állapotokról szóló függeléket írta: Dr. Dézsi Lajos.
Bp., 1898, Athenaeum, 600 p. + [35] t., ill. + 1 térk. + 2 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 35 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 2 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
VII. kötet. Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711). Írta: Acsády Ignácz.
Bp., 1898, Atheneaum, 715 p. + [1] p. + [35] t., ill. + 1 térk. + 6 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 35 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, 6 fakszimile melléklettel és 1 színes térképpel.
VIII. kötet: Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Congressusig (1711-1815). Írta: Marczali Henrik.
Bp., 1898, Athenaeum, 625 p. + [31] t., ill. + 10 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 31 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával és 10 fakszimile melléklettel. Az egyik melléklet (I. Napóleon kiáltványa a magyar nemzethez) duplán szerepel a kötetben.
IX. kötet: A nemzeti államalkotás kora (1815-1847). Írta: Ballagi Géza.
Bp., 1897, Athenaeum, 724 p. + [28] t., ill. + 10 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 28 részben színes, részben hártyapapírral védett képtáblával és 10 fakszimile melléklettel.
X. kötet: A modern Magyarország (1848-1896). Írták: Márki Sándor és Beksics Gusztáv.
Bp., 1898, Athenaeum, XII p. + 865 p. + [3] p. + [34] t., ill. + 13 mell. (fakszimile)
Számos szöveg közti fekete-fehér képpel, 34 részben hártyapapírral védett képtáblával és 13 fakszimile melléklettel. Az előzéklapon tulajdonosi bélyegzés látható.
Tartalom- és képjegyzékkel ellátott, a szövegben közölt kézirat- és oklevélhasonmások olvasási segédletével, valamint a sajtóhibák listájával kiegészített kötetek. A címlapokon tollal írt tulajdonosi bejegyzések láthatók. A könyveket az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő kötetek dombornyomású, történelmi jelképekkel díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású, aranyozással gazdagon díszített könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A könyvsorozat szerkesztője, Szilágyi Sándor (1827-1899) történész, az MTA tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a magyar heraldikai és genealógiai társaság alelnöke, a Századok és a Történelmi Tár c. folyóiratok szerkesztője. Történészi munkásságának értékes részét képezik a kora újkori magyar és erdélyi történelemmel foglalkozó munkái. Az 1896-os millenniumi évforduló közeledtével őt bízták meg A magyar nemzet története (korabeli nevén: Milleniumi történelem) című, a magyarság ezeréves történelmét feldolgozó könyvsorozat szerkesztésével. A tízkötetes díszmű 1895 és 1898 között jelent meg az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában.
Előszó
A történetírás czélja: feltámasztani a multat halottaiból, épülésünkre, okulásunkra. Ezért a történet ismerete életbe vágó, fontos dolog, mert jól mondja egyik jeles irónk, hogy: "a történelem... TovábbElőszó
A történetírás czélja: feltámasztani a multat halottaiból, épülésünkre, okulásunkra. Ezért a történet ismerete életbe vágó, fontos dolog, mert jól mondja egyik jeles irónk, hogy: "a történelem lehet egyedül a nemzeti lelkesedésnek és emelkedésnek, a tett és erőmerítésnek valódi kutforrása". Ki nem emlékeznék tar homlokkal, ősz fürtökkel is kegyeletesen azon estékre, midőn áhitattal csüngtünk édes anyánk beszédes ajakán, hallgatva a régi magyar hősök vitéz tetteit? Ki ne emlékeznék élénk hálával azon lelkes férfiakra, kik elragadó vonásokkal rajzolták elénk hazai történetünk nagy alakjait? Valamint hogy felbuzdultam magam is mindig kedves tanitványaim meleg érdeklődéséből, melylyel magyar történeti előadásaimat hallgatták. És most, midőn nemzetem, hazám ezer éves történelméhez bevezetésül e sorokat irom, bár vérem gyorsan lüktet, szivem hangosan dobog, tollam mégis igen gyenge leirni azon erős érzelmeket, melyek egész valómat eltöltik. VisszaTartalom
| I. KÖTET | |
| Bevezetés. Irta Vaszary Kolos | |
| Magyarország története a honfoglalásig | |
| Előszó | |
| Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert | |
| A legelső földrajzi tudósítások | |
| Strabo és az első század többi írói | |
| Magyarország legrégibb ismert lakói | |
| Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint | |
| A római foglalás | |
| A második és harmadik század | |
| A tartományok kormányzása | |
| Hadi viszonyok | |
| A városok | |
| Nemzetiségi és vallási viszonyok | |
| Az emlékek | |
| A negyedik század | |
| Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza | |
| A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok | |
| A germán népvándorlás kezdete | |
| A hunn uralom | |
| A germán uralom | |
| Az avarok | |
| A vezérek kora és a királyság megalapítása. Irta Marczali Henrik | |
| Előszó. A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása | 3 |
| A magyarok őstörténete a honfoglalásig | |
| A magyarok eredete és ősi hazája | 7 |
| Lebedia. A kozár birodalom | 15 |
| Etelköz | 22 |
| A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint | 29 |
| A magyarok a honfoglalás korában | 35 |
| A honfoglalás | |
| Európa a magyarok bevándorlása korában | 67 |
| Pannonia a magyarok bejövetelekor | 82 |
| A honfoglalás | 97 |
| Egykorú vélemények a magyarokról | 121 |
| A magyar nemzet helyzete és megszállása | 127 |
| A kalandozások kora | |
| Első kalandozások nyugat felé | 137 |
| A sanct-galleni táborozás | 153 |
| A merseburgi csata | 159 |
| Az ágostai ütközet | 167 |
| Kalandozások a görög birodalomban | 189 |
| A nemzet átalakulása a vezérek korában | 197 |
| A fejedelemség átalakulása | |
| Géza fejedelemsége | 209 |
| A térités kezdete | 219 |
| István mint fejedelem | 233 |
| Szent-István királysága | |
| István törvényei | 249 |
| Az ország állapota és népessége | 263 |
| Az ország kormányzása | 269 |
| Belső háborúk. A kereszténység terjesztése | 274 |
| István külső háborúi | 291 |
| Az örökösödés kérdése és István halála | 301 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| Dacia térképe Ptolemaeus szerint. Az Athos-hegyi kéziratok párisi kiadása nyomán | |
| Kelta fegyverek (A hatvani, pilini és kisgyarmati kardok; a pilini és perkátai lándzsacsúcsok; tőr, kardkötő, paizsfogantyú és csákány a pilini leletből; zabla, orsó, gombok s két nagyobb és egy kisebb agyagurna a hatvani leletből) Rajzolta Dörre Tivadar | |
| Kelta ékszerek a Magyar Nemzeti Múzeumban (Üveg- és borostyán-gyöngyök a hatvani és regöli leletekből; arany-karperecz az acsádi kincsből; a magyar-bényei karperecz; a pátkai fibula; daciai ezüst-fibula és torques; a gyertyámosi ezüst karspirális; ezüst gyűrű, karpereczek és fibulák ismeretlen lelőhelyekről; bronz-torques és karperecz Gerenyásról, bronz övrészlet Bölcskéről) | |
| Pannonia és Dacia térképe. Tervezte Kuzsinszky Bálint, Rajzolta Homolka József | |
| Augustus mint hadvezér. Márványszobor Rómában, a vatikáni múzeumban. A Rómától 7 r. mérföldre fekvő Livia-féle villában találták 1863-ban | |
| Traianus császár. Dombormű Traianus oszlopán, Rómában | |
| A római sereg átvonulása a Duna hajóhídján. Dombormű Traianus oszlopáns | |
| Dák követek kegyelmet kérnek Traianustól. Részlet a római Traianus-oszlopról. A térdreborultak között ott van maga Decebalus. Mind a hármat rajzolta Cserna Károly | |
| Traianus oszlopa Rómában | |
| A kikerítői római út. Rajzolta Cserna Károly | |
| A Peutinger-féle tábla. 1. Pannonia északi részének és Noricumnak térképe. (V. szelvény) 2. Pannonia déli részének s Dalmatiának térképe (VI. szelvény) | |
| 3. A két Moesia s Dacia nyugati részének térképe (VII. szelvény) | |
| Dacia keleti részének és Thraciának térképe (VIII. szelvény) | |
| Traianus katonai elbocsátó-levele P. Insteius részére; a szöveg olvasásával és fordításával | |
| Az aquincumi amphiteatrum látképe. Rajzolta Cserna Károly | |
| A sarmizegethusai amphiteatrum. Rajzolta Cserna Károly | |
| Sarmizegethusa (Várhely) helyén talált római mozaik képek: Priamos kéri Achillestől Hektor holttestét - Paris ítélete | |
| A demsusi torony Hunyadmegyében (A felső építmény román jellegű s a XII-XIII. századból való) Rajzolta Cserna Károly | |
| Attila. Turóczi krónikájának 1488-iki augsburgi kiadásából | |
| Attila lakomája. Than Mór falfestménye a székes-fővárosi vigadóban | |
| Attila Róma falai előtt Rafael falfestménye a Vatikánban | |
| Justinianus császár és udvara. A ravennai mozaik után. Rajzolta Ágota Imre | |
| Frank fejedelem 850 körül. A metzi székesegyház misekönyvéből | |
| A magyarok vándorlásának térképe. Tervezte Marczali Henrik. Rajzolta Homolka József | 14 |
| A nagy orosz pusztaság. Guiaud rajza után | 20 |
| A magyarok Kiew előtt. Vágó Pál eredeti képe után, mely József főherczeg ő csász. és kir. fensége birtokában van | 28 |
| Béla király névtelen jegyzője krónikájának első lapja; a szöveg olvasásával és fordításával. A codex eredetije a bécsi udvari könyvtárban | 31 |
| Ősmagyar régiségek a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1. (Ezüst süveglemez, fülbevaló, karperecz és ezüst sodronyból font nyakperecz a galgóczi, ezüsttel kirakott zabla és karika alaku kengyelvas a tinódi leletből; griffes szíjvég, levél és inda idomú öv- vagy kantárdíszítmények a bene-pusztai leletből; rózsával díszített boglárok, kengyelvas és kés a pilini leletből; csákány a keszthelyi népvándoláskori leletből) | 50 |
| 2. (Ezüst süveglemez a szolyvai leletből, zablák és nyílcsúcs a neszmélyi leletből; csákány a deméndi, nyílcsúcs a nyílvessző egy részével a pilini és csörgő a gerendási leletből; öv-csüngők, boglárok a nagykürüi leletből, hajgyűrűk az alpári, nemesócsai és oroszházi leletből; rovátkos bronzgyűrű és fülbevaló a letenyei leletből; csatt a verebi leletből) Mindkettőt rajzolta Dörre Tivadar | 50 |
| Áldozat Hadúrnak. Részlet Feszty Árpádnak a magyarok bejövetelét ábrázoló körképből | 60 |
| Kelet-római (byzanczi) császár, koronázási díszruhában, a kelet-római turániak módjára csizmában. X. századi miniature a velenczei Szent-Márk könyvtárban | 78 |
| A szlávok hódolása Árpád előtt. (Munkácsy Mihály »Honfoglalás« czimü tört. festményének utolsó vázlata után aquarellben festette Nógrády Antal | 118 |
| A sanct-galleni codex egy lapja, a szöveg olvasásával és fordításával. A codex eredetije a sanct-galleni benczés kolostor könyvtárában | 154 |
| Lehel kürtje. Rajzolta Dörre Tivadar | 182 |
| A régi bástyafal Konstantinápolyban. Ch. de Billy rajza után | 194 |
| Esztergom. Rajzolta Dörre Tivadar | 234 |
| A pannonhalmi apátság alapító oklevele. A Horvát István-féle rézmetszet kisebbített mása; a szöveg olvasásával és fordításával. Eredetije a pannonhalmi főapátság levéltárában | 236 |
| Szent-István legendája Hartviktól, (a Magyar Nemzeti Múzeum codexének 10. lapja) a szöveg olvasásával és fordításával | 243 |
| Szent-István kora. Lotz Károly falfestménye a Magyar Tudományos Akadémia palotájában | 249 |
| Szent-István decretumának első lapja a szöveg olvasásával és fordításával. A codex eredetije az admonti benczés kolostor könyvtárában | 262 |
| Szent-István. Turóczi krónikájának brünni kiadásából | 267 |
| Szent-István hadjáratai Keán ellen (A bécsi képes krónika 41. lapja) A szöveg olvasatával és fordításával | 276 |
| Szent-István palástja (Gizella királyné és udvarhölgyei hímzése) Magyarázó lappal | 289 |
| Szent-István ereklyetartó mellszobra. Eredetije a zágrábi székesegyházban | 301 |
| A szövegképek lajstroma | |
| II. KÖTET | |
| Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301) | |
| Előszó. Szent-István hagyatéka. A történelem ítélete a szent király műve felett. A független királyság veszedelme. Árpád véreinek küldetése | 3 |
| Küzdelem a nemzeti függetlenségért | |
| Péter és Aba Sámuel | 7 |
| A pogány lázadás | 29 |
| Trónviszályok | 59 |
| Salamon és a herczegek. Az ország kiterjesztése | 75 |
| Salamon bukása. I. Géza király | 90 |
| Belső állapotok | 108 |
| Szent-László és Könyves-Kálmán kora | |
| László királysága | 121 |
| László törvényhozása | 136 |
| Horvátország meghódítása | 157 |
| Kálmán és Álmos. Keresztes hadjárat | 185 |
| Horvátország és Dalmáczia meghódítása. Orosz hadjárat | 199 |
| Világi törvényhozás | 214 |
| Egyházi törvényhozás | 228 |
| Kálmán családi viszonyai. Álmossal való küzdelmei.Halála | 243 |
| A görög befolyás kora | |
| II. István uralkodása. A görög háborúk kezdete | 253 |
| II. Béla uralkodása. Borics | 267 |
| lI. Géza uralkodása. A nemzeti krónika. Freisingi Ottó | 273 |
| Borics újabb fellépése. Osztrák háború. II. keresztes hadjárat | 278 |
| Orosz és görög háborúk. Géza házassága | 283 |
| Küzdelem a trónért. Mánuel diadala | 294 |
| III. Béla uralkodása. Családi összeköttetései. Az ország pénzügye és a király gazdasága | 311 |
| Halics elfoglalása. III. keresztes hadjárat | 327 |
| A rendi alkotmány kezdetei | |
| Imre király és Endre herczeg. Terjeszkedés a Balkán felé | 339 |
| Belső állapotok. Birtokviszonyok. Rabszolgák | 347 |
| Az egyház | 365 |
| II. Endre adományozásai. Gertrud és Bánkbán. Keresztes hadjárat | 373 |
| Pénzügyi helyzet. Az aranybulla | 388 |
| Szabadságlevelek az egyház és a szászok részére | 490 |
| Béla mint ifjabb király. Az aranybulla végrehajtása és megujitása. Interdictum. Beregi egyezség | 419 |
| Endre utolsó évei. Halála | 436 |
| A tatárjárás kora | |
| IV. Béla király és az urak | 443 |
| Nagy-Magyarország és a tatárok | 453 |
| A kúnok befogadása | 462 |
| A tatár és a magyar nemzet | 465 |
| A tatárjárás | 480 |
| Az ország helyreállitása. Velenczei és osztrák háborúk | 504 |
| Osztrák és cseh háborúk. Belső intézkedések | 517 |
| Belső háborúk | 530 |
| Az Árpádház kihalása | |
| Az utolsó Árpádok | 547 |
| Az ország területe és népessége. Külső viszonyok | 584 |
| Alkotmány. Törvényhozás. Gyűlések. A kúnok | 599 |
| Az egyház. Irodalom. Épitészet | 615 |
| Az urak és nemesek. A megye | 638 |
| A városok. Az ország többi lakosai. Végszó | 655 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| A magyar korona. A Magyar Tudományos Akadémiának 1880-ban eszközölt hivatalos fölvétele után | |
| A koronázási jelvények. Rajzolta Cserna Károly | 28 |
| A pécsi székesegyház belseje. Zelesny K. udv. fényképész felvétele után | 41 |
| I. Endre király koronázása. Székely Bertalan falfestménye a pécsi székesegyházban | 48 |
| A tihanyi altemplom I. Endre síremlékéve. Rajzolta Dörre Tivadar | 66 |
| Részlet a cserhalmi ütközetből (A gelencsei róm. kath. templom falfestménye a XV. század elejéről) Az eredetiről Másolta Huszka József. A kép a magyarok felvonulását és a csata kezdetét ábrázolja | 80 |
| Szent-László párbaja a kún vitézzel. (A derzsi unitárius templom falfestménye) Az eredetiről másolta Huszka József. A kép a fennmaradt felirat szerint Ungi István fia Pál mester rendeletére készült 1419-ben | 80 |
| Szent-László megszabadítja az elrablott magyar leányt. A Túróczi-krónika 1488-iki augsburgi kiadásának czimképe | 82 |
| Szent-László. Túróczi krónikájának augsburgi kiadásából. | 121 |
| Szent-István jobbjának ereklyetartója. Ez ereklyetartóban, melyet a magyar püspöki kar 1861-ben készíttetett, őrzik a szent jobbot a budavári királyi palota Szent-Zsigmond kápolnájában | 132 |
| A Gutkeled-biblia egy lapja. A codex eredetije az admonti apátság kincstárában. A hasonmás Mózes ötödik könyve, a Deuteronomium kezdőlapját ábrázolja. A szöveg olvasásával | 148 |
| László király Horvátország meghódítása végett átkel a Dunán. Székely Bertalan falfesménye a pécsi székesegyházban | 164 |
| Zára. A város távlati képe, a székesegyház homlokzata, a római kapu, a Torre del Bovo d'Antone és részlet az Adriáról. Rajzolta Székely Árpád | 206 |
| Byzanczi és románkori egyházi régiségek a Magyar Nemzeti Múzeumban (XI. századi feszület rézből, háromszárnyú szentkép - triptychon - aranyozott bronzból, ereklyetartó szekrény, zománczos lemezek és mellkereszt a XI-XIII. századból) Rajzolt Mühlbeck Károly | 229 |
| A veszprémvölgyi apáczák alapító levele az 1109-ik évből. Eredetije a m. kir. országos levéltárban. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 242 |
| Románkori egyházi régiségek a Magyar Nemzeti Múzeumban (Két víztartó - aquamanile - a X-XI. századból, egyik női fejet ábrázol, a másik centaurust, hátán furulyázó gyermekkel; bronz gyertyatartó alja a XII-XIII. századból; füstölő; syrént ábrázoló gyertyatartó és csengettyű) Rajzolta Mühlbeck Károly | 306 |
| Szent-László ereklyetartó mellszobra. A XV. század elejéről származó ötvösmű, aranyozott ezüstből, a győri székesegyházban. Morelli F. G. fametszete | 334 |
| III. Béla és hitvese sírjában talált királyi jelvények (A király és királyné négy kereszttel ékesített kormánypálczája, sarkantyúi, ezüst kösöntyűje, egy nagyobb és egy kisebb gyűrű, egy négyes karaj alakú ékszer és egy román stílusú feszület) Találtattak 1848-ban, a budavári Nagy-Boldogasszony-templom alapjának ásásakor, s jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őriztetnek. Rajzolta Ipoly Sándor | 336 |
| Imre király arany-pecsétje. Egyetlen fennmaradt példánya a bécsi udvari levéltárban. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának galvanoplasztikai hasonmásáról rajzolta Cserna Károly | 344 |
| A pozsonyi évkönyvek a Pray-codexben (A Magyar Nemzeti Múzeumban). A hasonmás a királyok névsorának első lapját mutatja be. E névsort 1210-ben írták a széplaki kolostorban, Pozsony mellett. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 362 |
| A halotti beszéd és könyörgés. A legrégibb magyar nyelvemléket a Pray-codex neve alatt ismert deáki misekönyv tartota meg számunkra, mely a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őriztetik. A szöveg átírásával, egykorú és mai kiejtés szerint való olvasásával | 370 |
| Gertrud királyné zsoltáros könyve a friauli társaskáptalan kincstárában, A szöveg olvasásával | 376 |
| II. Endre arany-bullája. A Kállay család levéltárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti példányról rajzolta Cserna Károly | 396 |
| IV.Béla. Turóczi krónikájának augsburgi kiadásából | 444 |
| Magyar fegyverek az Árpád-korból (Fönt csatabárd és két kard a XII-XIII. századból; a kardok alatt a Gödöllő és Kerepes között talált románkori aranyozott zabla. Az előtérben XIII. századi lovagkard, VIII-X. századi csákány, XIII-XIV. századi csatabárd, sarkantyúk és kard a XI., XII. és XIII. századból. Valamennyi a Magyar Nemzeti Múzeumban) Rajzolta Ipoly Sándor | 472 |
| A tatárok betörése. Czimkép Rogerius Carmen Miserabiléjéhe. Turóczi krónikájának augsburgi kiadásából. | 480 |
| IV. Béla király leányainak nyugvóhelye Spalatoban. Természet után rajzolta Spányi Béla | 500 |
| 1267. IV. Béla és fiai Magyarország nemeseinek szabadságát megerősítik. Eredetije az országos levéltárban. A szöveget átírta és fordította. Dr. Dézsi Lajos | 527 |
| Szent-Margit zárdába lép. Székely Bertalan falfestménye a pécsi székesegyházban | 552 |
| Szent-Margit legendája. A Ráskai Lea margitszigeti apácza által 1510-ben másolt codex első lapja. A codex eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A szöveg olvasásával. | 553 |
| Szent-Margit. Némethy Lajos birtokában levő XV. századi színezett fametszetről | 556 |
| Körösszeg. Természet után rajzolta Kimnach László | 572 |
| Habsburg Rudolf Magyarországot fiának Albertnek adományozza. Az 1290 augusztus 31-ikén kelt oklevél eredetije a bécsi udvari levéltárban. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 576 |
| Anjou Károly, Martell Károly és neje Klementina síremléke Nápolyban. Fénykép után | 583 |
| A budavári helyőrségi templom, III. Endre állítólagos temetkezési helye. Természet után rajzolta Dörre Tivadar | 584 |
| A magyar királyság a XIII. században. (Térkép) Laukó Albert tervezete után rajzolta Homolka József | 585 |
| Habsburg Rudolf. A speieri székesegyházban levő sírbolt fedeléről készített XVI. századi hasonmás az úgynevezett ambrasi gyűjteményben, a bécsi udvari műtörténeti múzeumban | 588 |
| Morvamező. Fischer L. H. rajza után | 593 |
| Kún-László és Habsburg Rudolf találkozása a movamezei csatatéren. Than Mór festménye a Magyar Nemzeti Múzeumban | 594 |
| A Névtelen Jegyző krónikájának 21. lapja. A codex eredetije a bécsi udvari könyvtárban. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 633 |
| Kézai krónikájának első lapja. A XV. századi codex eredetije a bécsi udvari könyvtárban. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 634 |
| III. Endre kettős pecsétje. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának galvanoplasztikai hasonmásáról rajzolta Cserna Károly | 656 |
| Szövegképek lajstroma | |
| Kézirat- és okirathasonmások olvasása | |
| Szent-László I. törvénykönyve | 143 |
| 1076 körűl. Szvinimir horvát király adománylevele a spalatoi Szent-Benedek-kolostor részére Pustica földje felöl | 163 |
| Zsinati végzések a Pray-codexből | 239 |
| A Harvik-legenda utolsó sorai | 241 |
| 1116-1131. Fila veszprémi kanonok végrendelete II. István korából | 263 |
| A deáki misekönyv naptára. Augusztus hava | 371 |
| Mise a királyért a deáki misekönyvben | 372 |
| IV. Béla kiváltságlevele a pilisi apátság részére | 449 |
| Az egresi apát megerősíti Miklós ispán végrendeletét | 477 |
| Rogerius Carmen MIserabiléjének első kiadása. Kezdősorok | 495 |
| A Planctus destructionis Hungariae kezdősorai | 503 |
| 1268. Béla királyfi, IV. Béla ifjabb a Gostovich földje felett folyt perben ítéletet mond. Kezdősorok | 527 |
| Mutatvány a váradi egyházmegye bihari főesperességének legrégibb (1332-iki) pápai tizedlajstromából | 623 |
| 1283. ápril 15. Idősb Csák Máté nádor végrendelete | 647 |
| III. KÖTET | |
| Az Anjou ház és örökösei (1301-1439) | |
| Az Anjouk kora. Irta: Pór Antal | |
| Előszó. A magyar nemzet politikai érettsége. A magyar Anjouk kora, mint ennek bizonysága. A külömbség a korszak és az Árpád-ház utolsó évtizedei között. Magyarország fénykora | 3 |
| Az interregnum és Károly Róbert küzdelmei az oligarchákkal | |
| Károly Róbert első párthivei. Venczel királysága | 7 |
| Bajor Ottó és Károly Róbert | 26 |
| A szentszék és Magyarország. Károly Róbert megválasztása | 33 |
| Trencsényi Csák Máté és Frá Gentile. A rozgonyi ütközet | 46 |
| Csák Máté és a Habsburgok | 57 |
| Kopasz nándor lázadása. Záh Feliczián merénylete | 66 |
| Károly Róbert külpolitikája | |
| Zára és Velencze. Horvát-dalmát zavarok | 87 |
| Összeköttetés Szerbiával. Havasföldi hadjárat | 99 |
| Nyugati politika | 106 |
| Károly családi viszonyai. Az utolsó évek | 119 |
| Az ország belállapota Károly uralkodása alatt | 135 |
| A nápolyi hadjáratok kora | |
| Lajos király uralkodása első évei | 151 |
| Endre meggyilkoltatása. Zára veszedelme | 167 |
| Az első nápolyi hadjárat | 179 |
| Tárgyalások a szentszékkel. Második nápolyi hadjárat | 206 |
| A nápolyi ügy befejezése | 224 |
| Magyarország fénykora | |
| Litvai hadjáratok, Szerb ügyek | |
| Dalmáczia visszahódítása | 242 |
| Bosnya ügyek. Magyar hadak a szentszék szolgálatában | 257 |
| A török föllépése és az aldunai fejedelemségek | 267 |
| Habsburgok és Luxemburgok | 283 |
| Nagy Lajos Lengyelország királya | 293 |
| A harmadik háború Velencze ellen. A turini béke | 309 |
| Nápolyi ügyek. Johanna végzete | 329 |
| Lajos halála. Uralkodásának jellemzése | 341 |
| Mária és Erzsébet királynők | 350 |
| A nőuralom következményei | 361 |
| Kis-Károly. A catastrophák | 368 |
| Az Anjou-ház örökösei. Irta: Schönherr Gyula | |
| Előszó. Zsigmond uralkodásának jelentősége. A szövetséges politika kezdetei. Magyarország és a német birodalom. A XV. század elejének uralkodó eszméi. A nemzet államfentartó ereje | 387 |
| Zsigmond küzdelmei a magyar koronáért | |
| Zsigmond trónra lépte | 393 |
| Bosznia és a délvidéki forradalom | 405 |
| Az első török háboruk | 418 |
| A nápolyi párt ujjá éledése | 434 |
| Nápolyi László fellépése | 452 |
| A forradalom után | 467 |
| Magyarország és a német birodalom | |
| Zsigmond római királysága | 487 |
| A velenczei háború. Hervoja bukása | 504 |
| A konstanczi zsinat és Magyarország | 513 |
| Magyarország a király távollétében. Zsigmond hazaérkezése | 527 |
| Az első huszita háboruk | 536 |
| Zsigmond olasz politikája. A császári koronázás | 546 |
| Védelmi harczok a törökök és husziták ellen | |
| A törökök terjeszkedése. Az aldunai háboruk | 559 |
| A husziták betörései | 570 |
| Készületek a védelmi harczra | 580 |
| Zsigmond császár utolsó évei | 593 |
| Albert uralkodása | 610 |
| Eredmények | 625 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| Ottó király kettős pecsétje. A nagyszebeni városi levéltár eredeti példányáról | 27 |
| Szüz-Mária Károly Róbertet Magyarország királyává koronázza. A rozgonyi diadal emlékére készült falfestmény a szepesváraljai székesegyházban | 46 |
| Visegrád. Természet után rajzolta Székely Árpád | 79 |
| Zách Feliczián rátámad Róbert Károly magyar királyra. Orlay Soma olajfestménye a Magyar Nemzeti Múzeumban | 81 |
| A nápolyi Szent-Januárius-templom főkapuja. Készült 1260-80. évek között, Mária, V. István leánya, II. Károly nápolyi király neje idejében. A jobboldali torony-dísz alatt látható a magyar czimer. Fénykép után | 121 |
| A Szent-György-vitézek rendjének szabályai 1326 ápril 24-éről. Az oklevél eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. A szöveget átirta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 138 |
| Károly király második kettős pecsétje A Magyar Nemz. Múzeum levéltárának galvanoplasztikai lenyomata után rajzolta Mühlbeck Károly | 142 |
| Nagy-Lajos király. Matejko János képe. A Perles Mór bécsi könyvkiadónál megjelent »Polens Könige und Herrscher« czimü díszmunka reproductiója után | 152 |
| A bécsi képes krónika czimlapja. A fejkép Nagy-Lajos királyt ábrázolja mennyezetes trónon. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 166 |
| Endre nápolyi király síremléke a nápolyi Szent-Januárius templomban. Fénykép után | 172 |
| Zára ostroma. Tintoretto festménye Velenczében, a doge palotájában. A Zanotto »Il palazzo ducale« czimű munkájában közölt metszet után másolta Cserna Károly | 176 |
| Nagy-Lajos kora. Lotz Károly falfestménye a Magyar Tudományos Akadémia palotájában | 228 |
| Az aacheni székesegyház. G. Barban fametszete után | 252 |
| Nagy-lajos második kettős pecsétje. Az országos levéltár eredeti példányáról rajzolta Cserna Károly | 262 |
| Nagy Lajos diadala a törökök felett és a mária-celli templom alapítása. XV. századi dombormű a mária-celli templom főkapuján. Fénykép után | 274 |
| IV. Rudolf osztrák herczeg. Az ambrasi gűyjtemény I. Miksa császár megrendelésére készített családfáján, a bécsi udvari műtörténeti múzeumban. Primisser Alajos után | 284 |
| IV. Károly, neje Valois Blanka és fia Venczel. A karlsteini vár Mária-kápolnájának egykorú falfestményei. Fénykép után | 290 |
| III. Albert osztrák herczeg. (Az aláírásban hibásan: II. Albert) I. Miksa császár családfáján, a bécsi udvari műtörténeti múzeumban. Primisser Alajos után | 302 |
| Contarini András visszatérése Velenczébe a chioggiai diadal után. Paolo Veronese festménye Velenczében a doge palotájában. A Zanotti-féle kiadás rézmetszete után másolta Cserna Károly | 327 |
| Magyar és Lengyelország térképe 1382-ben. Márki Sándor tervezete nyomán rajzolta Homolka József | 341 |
| Hasonmás a gyulafehérvári Batthyányi-könyvtár missalejának czimerlapjáról. A misekönyvet Steft Henrik csukárdi plébános írta és festette 1377-ben. A szöveg olvasásával | 345 |
| Szent-György szobra Prágában. Kolozsvári Márton és György magyar ötvösművészek munkája. Fénykép után rajzolta Mühlbeck Károly | 347 |
| Ragusa. Rajzolta Székely Árpád | 358 |
| Mária kriálynő kettős pecsétje. A bécsi állami levéltár eredeti példányáról rajzolta. Fahrnbauer J. G. | 360 |
| Valois Lajos kikosaraztatása és Zsigmond esküvője. Froissart krónikájának Merész-Károly burgundi herczeg számára készült példányából, mely a boroszlói városi könyvtárban őriztetik | 370 |
| Hedvig lengyel királyné. Matejko János képe. A Perles Mór bécsi könyvkiadónál megjelent »Polens Könige und Herscher« czimű díszmunka reproductiója után | 376 |
| Zsigmond segítséget kér a török ellen a franczia királytól. Froissart krónikájának boroszlói codexéből | 427 |
| Siklós vára. Természet után rajzolta Cserna Károly | 451 |
| IV. Albert és neje Johanna. I. Miksa császár családfáján, a bécsi udvari műtörténeti múzeumban. Primissiv Alajos után | 469 |
| Hervoja spalatoi herczeg. Miniature a konstantinápolyi Eski-Serai könyvtárában őrzött glagol misekönyve lapján | 475 |
| Magyar király tornaképe. Miniature az aranygyapjas-rend XV. századi albumában, a párisi arsenál könyvtárában | 503 |
| Ozorai Pipó. Andrea Del Castagno falfestménye Flórenczben. Engéne Müntz után | 508 |
| A franczia király czímer-adománya Garai Miklós részére. Zsigmond megerősítő oklevelének miniatureje után másolta Passuth Ödön | 524 |
| Zsigmond korabeli czimerek. I. Hothvafői Tamás czimere. 2. Barrwy Simon czimere. 3. Paczali Peres András czimere. 4. Bárczay László czimere | 524 |
| Borbála királyné mint Venus. A konstantinápolyi Eski-Serail könyvtárából a Magyar Tud. Akadémia Birtokába került. A kép felett versek olvashatók | 533 |
| Flórencz középkori képe. XV. századi metszet a berlini kir. múzeumban | 554 |
| Zsigmond római császár koronázása. Dombormű a római Szent-Péter-templom középső nagy bronzkapuján; Antonio Filarete flórenczi művész munkája 1447-ből. Fénykép után | 556 |
| A galambóczi vár romjai. Természet után rajzolta Székely Árpád | 567 |
| Zsigmond adománylevele Rozgonyi Czeczilia részére. Az 1430 márczius 9-ikén kelt oklevél eredetije hártyán, a szöveg alatt pecsét nyomaival, az országos levéltárban. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 568 |
| Zsigmond császár mint nap. A »Liber de septem signis« czimű kéziratból. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának fényképmásolata után | 581 |
| Zsigmond császár és király. Dürer Albert eredeti festménye a nürnbergi germán múzeumban. Fénykép után másolta Cserna Károly | 609 |
| Viridarium imperatorum et regum Romanorum. Albert király codexe a bécsi udvari könyvtárban. A hasonmás a codex czimlapját ábrázolja. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 613 |
| Szövegképek lajstroma | |
| A szövegben közölt oklevél-hasonmások | |
| 1302. március 1. Venczel király Csák Máténak adományozza Trencsént | 13 |
| 1327. október 24. I. Károly király Dancsnak, Zólyom vármegye főispánjának, aranyos czímerjelvényt adományoz | 139 |
| 1437. november 26. Zsigmond császár meghagyja Pozsony városának, hogy Borbála császárné ingóságait vegye őrizete alá | 609 |
| 1409. október 18. Zsigmond adománylevele Hunyad váráról Serbán fia Vojk, a Hunyadiak őse részére | |
| IV. KÖTET | |
| A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526) | |
| Előszó. A renaissance hatása a szellemi és politikai életre. Az újkor politikai eszméi. A democraticus irány diadala Mátyás királllyá választásában. Mátyás viszonya Európa fejedelmeihez. E kor történeti forrásai | 3 |
| I. Ulászló uralkodása. 1440-1444 | |
| I. Ulászló megválasztása | 9 |
| A nemzet megoszlása I. Ulászló és V. László között | 18 |
| A törökországi hadjárat. Újabb hadi készületek | 31 |
| A szegedi béke | 44 |
| A várnai csata | 52 |
| Hunyadi János és V. László | |
| Ideiglenes kormány | 63 |
| Hunyadi János kormányzó | 82 |
| Az 1448-iki török háború. Békealkudozások | 95 |
| A királyi kegyúri jog | 105 |
| V. László kiszabaditása | 112 |
| László uralkodásának első évei | 128 |
| Készületek a török ellen. Hunyadi utolsó hadjárata | 140 |
| Hunyadi László kivégeztetése. V. László halála | 159 |
| Hunyadi Mátyás király | |
| Mátyás királylyá választása | 169 |
| Küzdelmek a pártütőkkel és a császárral. Háborúk a török ellen | 186 |
| A csehországi vállalat | 223 |
| Összeesküvés. Kázmér lengyel herczeg trónkövetelése | 242 |
| A sziléziai hadjárat. Mátyás házassága | 252 |
| Mátyás osztrák hadjáratai | 264 |
| Mátyás hadserege és diplomatiája | 277 |
| Corvin János | 286 |
| Mátyás utolsó országgyülései. Halála | 301 |
| Mátyás jellemrajza | 319 |
| II. Ulászló és II. Lajos. 1490-1526 | |
| Második Ulászló megválasztása | 333 |
| A korona hatalmának süllyedése | 350 |
| Magyarország és a cambrayi liga | 385 |
| A pórlázadás. Werbőczi hármas könyve. II. Ulászló halála | 399 |
| II. Lajos trónralépte | 413 |
| Nádor-Fejérvár eleste | 428 |
| A protestantismus elterjedése Magyarországon | 443 |
| A rákosi és hatvani országgyűlések | 458 |
| Werbőczi bukása | 472 |
| A hadjárat. A mohácsi ütközet | 491 |
| Műveltségi állapotok. 1440-1526 | |
| A humanismus Magyarországban a Hunyadiak alatt | 519 |
| A humanismus Magyarországban a Jagellók alatt | 552 |
| A magyar nyelv és irodalom. 1440-1526. | 562 |
| A képzőművészetek Magyarországban Mátyás uralkodása alatt | 575 |
| A főpapok, városok és világi urak műalkotásai | 590 |
| Az ötvösség Magyarországban | 633 |
| Képek jegyzéke | |
| Mátyás király. XVI. századi festmény a bécsi udvari műtörténelmi múzeum ún. anbrasi arczképgyűjteményében | |
| Krakó középkori képe. Schedel Hartmann Világkrónikája nürnbergi, 1493-iki kiadásának fametszete | 14 |
| A várnai csata. Malejko János olajfestménye | 57 |
| De octo partibus Orationis. A szónoklattannak V. László számára készült kéziratkönyve a bécsi udvari könyvárban. A szöveget átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 76 |
| Hunyadi János bővített czímere. Az 1453 február 1-én kelt czimeres levél eredetije az országos levéltárban. Az eredetiről másolta Cserna Károly | 121 |
| V. László és nagybátyja Cillei Ulrik. Székely Bertalan olajfestménye | 123 |
| Hunyadi János síremléke a gyulafejérvári székesegyházban. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly | 158 |
| Hunyadi László búcsúja. Benczur Gyula festménye | 163 |
| V. Lászlónak a Hunyadiak ellen 1457 márczius 21-én kiadott ítéletlevele. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 164 |
| V. László követei leánynézőben VII. Károly franczia király udvaránál. Brozik Vencel festménye | 165 |
| Mátyás arczképe és királylyá választásáról szóló fejezet Túróczi krónikájának augsburgi kiadásában (Szövegének olvasását l. a kötet végén) | 178 |
| Mátyás király arczképe. Állítólag egykorú miniature a londoni British-Museum Hoartius Flaccus verseit, Juvenalis és Persius satiráit tartalmazó Corvin-codexében | 186 |
| Mátyás király 1462. február 10-iki oklevele. Eredetije az országos levéltárban. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 196 |
| Mátyás király 1472 márczius 25-iki levele a szász herczeghez. Eredetije a drezdai állami levéltárban. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 249 |
| Beatrix királyné ifjúkori mellszobra Dreyfuss Gusztáv gyűjteményében. A Magyar Nemzeti Múzeumban meglévő gipszöntvény után | 263 |
| Mátyás király 1478 október 28-iki levele IV. Sixtus pápához. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 269 |
| Mátyás domborművű mellképe a bécsi udvari műtörténeti múzeumban. A jaspis alapon fehér márványba vésett dombormű a királyt prémes öltönyben, széles nyaklánczczal, fején cserkoszorúval ábrázolja | 288 |
| Beatrix domborművű mellképe. Az előbbi dombormű párja. A királyné kivágott fűzős derékba van öltözve, fejéről leomló hátravetett fátyollal. Az eredetiről eszközölt fényképfelvétel után | 289 |
| Sforza Blanka Mária. Ambrogio de Predis festménye egy berlini magángyűjteményben. A porosz királyi műgyűjtemények évkönyveinek reproductioja után | 290 |
| Magyarország Mátyás halálakor, 1490-ben. Tervezte Dr. Csinki Dezső, rajzolta Kogulowicz Manó | 301 |
| Mátyás király legyőzi a tornában Holubárt a cseh lovagot. Wagner Sándor festménye a fővárosi vigadó dísztermében | 322 |
| Corvin János és az Ulászló-párti főuratk 1490 augusztus 18-iki szövetséglevelének záradáka. Az oklevél eredetije az országos levéltárban. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 346 |
| Az 1491-iki pozsonyi béke okiratának záradéka. Az 1491 november 7-én kelt oklevél eredetije a bécsi állami levéltárban. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 352 |
| Erdődi Bakócz Tamás misekönyvének egyik lapja. A codex eredetije a zágrábi főkáptalan kincsestárában | 364 |
| Róma középkori képe. Schedel világkrónikájának fametszete | 397 |
| Az Lándor-Fejérvár bevétele a törökök által. 1522-iki nürnbergi színezett fametszet, Resch Farkas fametsző műve. A bécsi Albertina metszetgyűjteményének eredeti példánya után | 430 |
| Nándor-Fejérvár bevétele a törökök által. 1522-iki nürnbergi színezett fametszet, Resch Farkas fametsző műve. A bécsi Albertina metszetgyűjteményének eredeti példánya után | 430 |
| Thurzó György. XVI. századi vízfestmény a Fugger-család aranykönyvében. Az eredetiről másolta Túry Gyula | 475 |
| Fugger Antal, az előbbi vízfestmény párja ugyanott. Az eredetiről másota Túry Gyula | |
| II. Lajos levele Szlavóni rendeihez a mohácsi táborból, 1526. augusztus 25-éről. Eredetije a herczeg Batthyány család körmendi levéltárában. A szöveg olvasásával | 504 |
| A mohácsi csatatér. Rajzolta Cserna Károly | 506 |
| Mohácson talált főpapi csat föveg. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly | 508 |
| Naldi Naldii Epistola de Laudibus Augustae Bibliothecae. A thorni gymnasium könyvtárában őrzött Corvin-codex czímlapja. Szövegét átírta és fordította Dr. Dézsi Lajos | 534 |
| Victiroini Commentum super Rhetoricis Ciceronis. Az Emich Gusztáv birtokában levő, Vitéz János által javított Corvin-codex czímlapja. A szöveg olvasásával | 536 |
| Mátyás király breviáriuma. A vatikáni könyvtár Urb. 112. jelzetű Corvin-codexének 346. lapja. A szöveg olvasásával | 539 |
| Oannis Damasceni Sententiae. A Magyar Nemz. Múzeum könyvtárában őrzött Corvin-codex czímlapja A szöveg olvasásával | 540 |
| Mátyás király misekönyvének Canon előtti képe. A codex eredetije a jezsuiták bécsi rendházában | 541 |
| Quinti Curtii Historia De Gestis Alexandri Magni. A Magyar Nemz. Múzeum könyvtárában őrzött Corvin-codex eredeti bőrkötésének hátsó táblája | 542 |
| A budai krónika utolsó lapja | 545 |
| Buda leírása Schedel Hartmann világkrónikájának nürnbergi 1493-iki kiadásában | 580 |
| Mátyás király szobra. Részletkép a Bautzenben, az rotenburgi vár tornyán lévő emlékről. Az eredetiről eszközölt fényképfelvétel után | 581 |
| Mátyás király trónkárpitja. Galgóczon a gróf Erdődy család birtokában. Az eredetiről másolta Dörre Tivadar | 588 |
| II. Ulászló és gyermekei a Gersei Petheő család czimeres levelén. Az eredetiről másolta Cserna Károly | 589 |
| Vajda-Hunyad vára a lovagteremmel. Rajzolta Cserna Károly | 621 |
| A szövegképek lajstroma | |
| A szövegben közölt kézirat- és oklevélhasonmások | |
| Töredék I. Ulászló okleveléből | 23 |
| Az 1444-iki decretum kezdősorai | 37 |
| A Mátyás királylyá választásáról szóló fejezet az augsburgi Túróczi-krónikából | 178 |
| Mátyás 1458 február 12-én kelt első rendelete | 185 |
| Szabács megvétele | 261 |
| A farkashidi oklevél záradéka | 347 |
| Az 1505-iki rákosi végzés kezdősorai | 379 |
| Werbőczi előszava a Hármas könyv első kiadásához | 409 |
| Nándor-Fejérvár bevétele a török által | 430 |
| Vitéz János Livius-codexének czímlapja | 523 |
| Hess András ajánlólevele az 1473-iki budai krónikában | 546 |
| Töredék Szabács viadalából | 567 |
| Szent-János evangéliiuma a huszita biblia-fordításból | 568 |
| Buda leírása Schedel világkrónikájában | 580 |
| V. KÖTET | |
| Magyarország három részre oszlásának története (1526-1608) | |
| Előszó | 3 |
| A két király kora. 1526-1540. | |
| Az ország a mohácsi csata után. Előkészültek a királyválasztásra | 9 |
| Kettős királyválasztás. A két király politikája | 27 |
| A két király küzdelmei. A polgárháboru | 44 |
| A török beavatkozás. Az 1529-iki hadjárat | 61 |
| A két király békekisérletei. Az 1532-iki hadjárat | 80 |
| A nemzet egységes törekvései. Gritti árulása és bukása | 95 |
| Fegyveres béketárgyalások. A váradi béke | 110 |
| János király nősülése és halála | 125 |
| Nemzeti élet a kettéosztás korában | |
| Területi viszonyok | 147 |
| A két ország kormányzata | 156 |
| A nemzet és társadalmi szervezete | 169 |
| Vallásos élet. Közműveltség | 189 |
| Az ország három részre oszlása. 1541-1547. | |
| A küzdelem Buda birtokáért | 209 |
| A török hódítás terjeszkedése | 224 |
| Az ország első felosztása | 245 |
| A Habsburgok uralmainak megszilárdulása | 261 |
| A török uralom és szervezete | 275 |
| Az ország végleges felosztása. 1548-1568. | |
| Erdély megszerzése | 295 |
| A barát halála | 306 |
| Az 1552-iki hadjárat | 317 |
| Erdély végleges különválása | 330 |
| A vallásügy | 342 |
| Ferdinánd halála. Miksa király | 354 |
| A szigeti hadjárat | 363 |
| Az ország végleges felosztása | 380 |
| A hosszu béke kora. 1569-1592. | |
| Az új Magyarország | 397 |
| János Zsigmond és Báthory István | 409 |
| A török viszonyok. Rudolf király | 422 |
| Rudolf és a szultán. Végbeli élet | 434 |
| A király és a nemzet elidegenedése | 449 |
| Erdély és a Báthoryak. A vallásügy | 462 |
| Anyagi és szellemi élet | 472 |
| A hosszu háboru és Bocskay kora. 1593-1608. | |
| A török hadüzenet. Az erdélyi szövetség | 491 |
| A hadsereg. A hosszu háboru. 1594-96 | 504 |
| A hosszu háboru. 1597-1604 | 520 |
| Erdély és Mihály vajda | 538 |
| Rémuralom Erdélyben | 552 |
| Rémuralom Magyarországban | 565 |
| Bocskay István felkelése | 582 |
| A fölkelés diadala | 594 |
| Kiegyezési tárgyalások | 606 |
| A bécsi és zsitvasori béke | 618 |
| Testvérharcz a királyi családban. II. Mátyás király | 628 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| Izabella királyné az országtól búcsút vesz. Wagner Sándor festménye a Magyar Tudományos Akadémia birtokában | |
| A mohácsi ütközet. Dselálzáde egykorú török történetíró krónikájának miniatureje | 10 |
| II. Lajos tetemeinek feltalálása. Székely Bertalan festménye | 28 |
| I. Ferdinánd. A király imakönyvének miniatureje | 35 |
| Mária királyné, II. Lajos özvegye. Sichen egykorú metszete. Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról | 44 |
| Újságlap I. Ferdinánd 1527-iki bejöveteléről. A bécsi udvari könyvtár eredeti példányáról | 51 |
| II. Szulejmán szultán. Custos Domokos egykorú metszete. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának eredeti példányáról | 76 |
| A nagyváradi békekötés záradéka. Az 1538 február 25-ikén kelt okirat eredetije a bécsi állami levéltárban. Szövegét átírta és fordította Horváth Sándor | 124 |
| János király halála. Than Mór festménye Batthyány Elemér gróf birtokában | 140 |
| Buda vára János király halálakor. Siebmacher Jánosnak a Meldeman féle 1541-iki távlati kép után 1580 körül készült rézkarcza. A Lanfranconi-gyűjteménynek Budapest székes-főváros tulajdonában lévő eredeti példányáról kisebbítve | 180 |
| Buda és Pest ostroma 1542-ben. Enea Vico rézmetszete. Bubics Zsigmond gyűjteményének eredeti példányáról kisebbítve | 233 |
| Ünnepély I. Ferdinánd udvaránál Bécsben. Ismeretlen művész 1560-ban készült rézmetszete. A Hirih féle »Kulturgeschichtliches Bilderbuch« reproductioja után | 262 |
| Magyar főúr a XVI. században. Thököly Sebestyén czímeres levelének miniaturejéről. Az 1572 október 7-ikén kelt oklevél eredetije az országos levéltárban | 265 |
| Párviadal magyar hadnagy és török béke között. XVI. századi rézmetszet. Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról | 282 |
| Izabella királyné. Kranach Lukács egykorú fetménye a hg. Czartoryski-múzeumban, Krakkóban. Fénykép után | 299 |
| György barát Izabella királynét lemondásra kényszeríti. Than Mór festménye Batthyány Elemér gróf birtokában | 305 |
| György barátnak erdély átadásakor Ferdinándhoz intézett levele. Az 1552 július 16-án kelt levél eredetije a bécsi állami levéltárban. Szövegét átírta és fordította Horváth Sándor | 306 |
| Magyar vitéz a XVI. század derekán. Az 1577-iki nürnbergi Trachtenbuch fametszete. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányából | 317 |
| Az egri nők az ostromlott vár falán. Székely Bertalan festménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában | 326 |
| Nádasdy Tamás levele nejéhez. Az 1544 augusztus 22-ikén kelt irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában | 330 |
| Izabella Királyné síremléke a gyulafejérvári székesegyházban. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly | 338 |
| Az 1567-iki tordai országgyűlés kimondja a vallásszabadságot. Kriesch Aladár festménye, a szerző birtokában | 352 |
| I. Ferdinánd. Custos Domokos metszete. Az országos képtár eredeti példányáról | 357 |
| Zrínyi Miklós. Jenichen Boldizsár egykorú metszete. Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról | 372 |
| Zrínyi Miklós végrendeletének utolsó lapja. Az 1566 április 23-ikán kelt irat eredetije az országos levéltárban. Szövegét átírta és fordította Horváth Sándor | 374 |
| Zrínyi Miklós kirohanása. Székely Bertalan festménye | 377 |
| Szigetvár mai képe (A várfalak maradványai és a Zrínyi-emlék) Rajzolta Cserna Károly | 378 |
| Magyar főúri viselet a XVI. század második felében. Jost Ámánnak Miksa 1570-iki nünbergi bevonulását ábrázoló vízfestményéről | 400 |
| János Zsigmond síremléke a gyulafejérvári székesegyházban. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly | 412 |
| Mintalap Brutus János Mihály magyar történelmének Báthory István által tervezett első kiadásához. Egyetlen példánya a lengyelországi pápai nuncius 1585. évi irományai között, a vatikáni levéltárban | 421 |
| I. Miksa király. Egykorú metszet ismeretlen szerzőtől. Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról | 430 |
| Báthory István lengyel király. Kőber Márton egykorú festménye a krakkai misszionáriusok kolostorában | 462 |
| Báthory István síremléke a krakkai székesegyházban. Az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportja részére készített gipszmásolatról rajzolta Mühlbeck Károly | 468 |
| XVI. éls XVII. századi asztaldíszek főúri családainak kincstárából. Az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjában kiállított eredetiekről rajzolta Dörre Tivadar | 476 |
| Heltai Gáspár krónikájának czimlapja. A kolozsvári, 1575-iki kiadásnak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában meglévő példányáról | 487 |
| Hasszán budai pasa elűzetése Esztergom falai alól 1595. augusztus 4-ikén. Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról | 514 |
| I. Rudolf király. Egykorú metszet ismeretlen szerzőtől. Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról | 565 |
| Bocskay István koronája. A bécsi udvari kincstárban | 604 |
| A bécsi béke okiratának utolsó lapja. Az 1606 június 23-ikán kelt oklevél eredetije a bécsi állami levéltárban | 622 |
| Magyarország a bécsi béke korában (1606) Egykorú hivatalos adatok alapján tervezte Dr. Acsády Ignácz | 625 |
| II. Mátyás koronázása. Egykorú színezett fametszet az országos képtárban. Szövegét átírta és fordította Horváth Sándor | 641 |
| Szövegképek lajstroma | |
| A szövegben közölt kézirat és oklevél-hasonmások | |
| Zsigmond lengyel király részvétirata | 13 |
| A Zápolyai-párt országgyűlési meghívójának záradéka | 23 |
| A Ferdinánd-párt országgyűlési meghívója | 26 |
| Maylád és társai szövetséglevele | 137 |
| Báthory István hitlevele | 417 |
| A bécsi béke okiratának utolsó lapja | 622 |
| Mátyás főherczeg levele Illésházyhoz | 633 |
| VI. KÖTET | |
| Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig | |
| Előszó | 3 |
| II. Mátyás uralkodása | |
| II. Mátyás. Khlesl. Illésházy nádorsága | 9 |
| Az 1609-iki országgyűlés | 18 |
| Vallási és politikai küzdelmek II. Mátyás országaiban | 50 |
| Báthory Gábor uralkodása | 69 |
| Bethlen Gábor uralkodásának kezdete | 124 |
| Bethlen Gábor kora | |
| Pázmány Péter | 167 |
| Az 1618-iki és 1619-iki országgyűlések | 188 |
| Bethlen Gábor első támadása | 224 |
| A besztercebányai országgyűléstől a haimburgi békealkudozásig | 270 |
| Az 1621-iki hadviselés. A nikolsburgi béke | 305 |
| Bethlen második támadása | 340 |
| A gyarmati béke. Az 1625-iki országgyűlés | 366 |
| Bethlen Gábor utolsó évei | 388 |
| Bethlen Gábor jellemrajza | 410 |
| Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig | |
| Versengés Bethlen Gábor örökségéért | 425 |
| Országgyűlések. 1630-1642. | 450 |
| Török-magyar viszonyok | 463 |
| I. Rákóczy György támadása | 476 |
| Országgyűlések 1646-1655. | 500 |
| I. Rákóczy György instructiói fia részére | 510 |
| Társadalmi és műveltségi állapotok. Irta: Dr. Dézsi Lajos | |
| Vallás és oktatásügy | 535 |
| Társadalom. Ipar. Kereskedelem. | 549 |
| A magyar nyelv és irodalom | 556 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| Pázmány Péter és kora. Lotz Károly falfestménye a M. T. Akadémia palotájában (Czímkép) | |
| II. Mátyás koronázási díszben. Kilián Lukács 1610-iki rézmetszete. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról | 10 |
| Illésházi István nádor. Egykorú olajfestmény az Esterházy herczegek fraknói várában | 12 |
| Kolozsvár a XVII. század elején. Houfnagel metszete Van der Rye Egyed festménye után. A Lanfranconi-féle gyűjteménynek az országos képtárban levő példányáról | 71 |
| Csatajelenet a XVII. század elejéről. Szentgyörgyi Bakách Sándor czimeres levelének miniatureje után. Az 1622. augusztus 15-ikén kelt okirat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában | 100 |
| Weisz Mihály halála. XVII. századi olajfestmény után, mely Brassóban magánkézben őriztetik, rajzolta Cserna Károly | 105 |
| II. Mátyás és neje Anna. Isselburg Péter rézmetszete Weyer Gábor rajza után. Eredeti példányról | 110 |
| Magyar lovas vitéz 1613-ból. (Cserneki Borsó Benedek képe) Egykorú albumból származó vízfestmény. Ernst Lajos gyűjteményében | 122 |
| Bethlen Gábor lovas képe. Egykorú metszet után. A Lanfranconi-féle gyűjteménynek az országos képtárban őrzött példányáról | 125 |
| Pázmány Péter bíbornok. Egykorú festmény a Magyar Történelmi Képcsarnokban | 178 |
| II. Ferdinánd. Rubens Péter Pál olajfestménye után. Eredetije a bécsi udvari műtörténelmi múzeumban | 197 |
| II. Mátyás és neje a ravatalon. Egykorú színezett fametszet után. Ő felsége hitbizományi könyvtára példányáról | 214 |
| Bethlen Gábor levele Pázmányhoz. Az 1617. deczember 17-ikén kelt levél eredetije az esztergomi primási levéltárban. A szöveg olvasásával | 224 |
| Bethlen Gábor. Kilián Lukács rézmetszete után. Eredeti példányról | 256 |
| II. Ferdinánd fogadja a népek hódolatát. König János 1624-iki festménye az augsburgi városháza fejedelmi termében. Az eredetiről másolta Túry Gyula | 259 |
| Frigyes cseh király fiának keresztelje. egykorú rézmetszet után. A gróf Apponyi Sándor gyűjteményében őrzött egyetlen példányról | 263 |
| Bethlen Gábor királyi zászlaja 1620-ból. Egykorú metszet után. A Lanfranconi-féle gyűjteménynek az országos képtárban őrzött példányáról | 281 |
| A nikolsburgi béke okiratának záradéka. Az okirat eredetije a bécsi állami levéltárban. A szöveg olvasásával és fordításával | 338 |
| Eleonóra császárné. Az országos képtár arczképgyűjteményének példányáról | 340 |
| II. Ferdinánd. Van Sompel Péter rézmetszete Soulman Péter rajza után | 341 |
| IV. Murád szultán. Egykorú festménye Kuefstein grófok grillensteini várában. Az eredetiről másolta Reich József | 357 |
| Gróf Esterházy Miklós nádor. Egykorú olajfestmény az Esterházy herczegek fraknói várában | 370 |
| III. Ferdinánd koronázása. Egykorú metszet után. Khevenhiller Ferencz Kristóf »Annales Ferdinandei« (Lipcse, 1721-22.) cz. munkájából | 374 |
| Báró Schmidt János Rufolf, császári követ. Weiedemann Illés rézmetszete Joachim festménye után. Eredeti példányról | 395 |
| Kuefstein gróf követsége a budai pasánál. Egykorú festmény a grófi család kuefsteini várában. Az eredetiről rajzolta Reich József | 399 |
| Kuefstein gróf tisztelgése IV. Murád szultánnál 1628 deczember 3-ikán. Egykorú festmény ugyanott. Másolta Reich József | 400 |
| Brandenburgi Katalin. A porosz királyi ház tulajdonát képező egykorú festmény másolata gróf Bethlen András tulajdonában | 426 |
| Bethlen Gábor és kora. Lotz Károly falfestménye a M. T. Akadémia palotájában | 410 |
| I. Rákóczi György. Van Fliet 1631-iki metszete Rembrandt festménye után. A Lanfranconi-féle gyűjteménynek az országos képtárban őrzött példányáról | 434 |
| Gróf Esterházy Pál fiatal korában. Egykorú festmény az Esterházy herczegek fraknói várában | 437 |
| Gróf Rákóczy Pál temetési pajzsa. a szepes-váraljai templomban | 451 |
| I. Rákóczy György. XVII. századi festmény a magyar történeti képcsarnokban | 488 |
| Táborozó magyar katonák a XVII. század közepén. Részlet a kölni városházábak Rugendas rajza után készült gobelinjéről. Az eredeti után rajzolta Cserna Károly | 492 |
| Magyarország a linczi béke korában. 1645/48. Egykorú hivatalos adatok alapján tervezte Dr. Acsády Ignácz | 499 |
| Mária, III. Ferdinánd neje. Sondlman P. metszete után. Az országos képtár arczképgyűjteményének példányáról | 500 |
| III. Ferdinánd. Ugyanannak metszete után | 501 |
| Zrínyi Miklós, a költő. Butlatz Gellért rézmetszete Thomas János festménye után. A gróf Apponyi Sándor gyűjteményében lévő egyetlen példányról | 510 |
| II. Rákóczi György kardja. II. Miklós orosz czár ajándéka a Magyar Nemzeti Múzeum számára. A kard pengéjén Georg(ius) Rákotzi. II. 1643. felirat látható | 526 |
| A szövegképek lajstroma | |
| A szövegben közölt kézirat és oklevél-hasonmások olvasása | |
| A kassai szerződés 1608. decz. 4-én kelt megerősítő oklevele | 73 |
| Részlet Pázmány Physicájából | 169 |
| Wallenstein levele Thurzó Szaniszló nádorhoz | 361 |
| A szőnyi béke oklevele | 398 |
| I. Rákóczy György atyai utasításának első lapja | 513 |
| VII. KÖTET | |
| Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711) | |
| Előszó | 3 |
| Erdély romlásának évei | |
| I. Lipót király és udvara | 9 |
| II. Rákóczy György és Lengyelország felosztása | 21 |
| II. Rákóczy György romlása | 40 |
| Erdély romlása. Barcsay fejedelemsége | 56 |
| Küzdelem Erdély s a részek birtokáért | 74 |
| Rákóczy György halála. Várad eleste | 92 |
| Barcsay és Kemény János. Apafy Mihály trónra jutása | 105 |
| A vasvári békekötés kora | |
| A vallási sérelmek | 125 |
| A német zsoldosok pusztításai. Az 1662-iki országgyűlés | 142 |
| Az udvar és a magyarság. Zrinyi és Montecuccoli | 153 |
| Zrinyi-Újvár. Az 1663-iki hadjárat | 165 |
| Az 1664-iki hadjárat | 182 |
| A szentgotthárdi csata. A vasvári béke | 196 |
| A nagy összeesküvés kora | |
| Az ország a vasvári béke után. Zrinyi Miklós halála | 211 |
| A nemzeti mozgalom Wesselényi Ferencz haláláig | 226 |
| Zrinyi Péter és Nádasdy Ferencz. Az árulás | 240 |
| Zrinyi Péter és a török szövetség. A fölkelés | 250 |
| Elfogatások és üldözések. A megtorlás | 265 |
| A kivégzések és hatásuk a közvéleményre | 277 |
| Az idegen uralom és Thököly Imre kora | |
| Lipót király és udvara. Az új adó rendszer. A vallásüldözés | 293 |
| A bujdosók. Az 1672-iki támadás. A gubernium | 306 |
| A vérbiróságok. A polgárháború rombolásai | 323 |
| A bujdosók és a külföld. Thököly Imre | 337 |
| Az 1681-iki országgyűlés | 348 |
| Thököly győzelmei. A felsőmagyarországi fejedelemség | 358 |
| Erdély a török uralom utolsó évtizedeiben | 372 |
| Magyarország a török uralom utolsó éveiben | 387 |
| A felszabadító háború kora | |
| A bécsi hadjárat | 405 |
| A háború folytatása | 421 |
| Thököly bukása. Erdély vajudásai | 435 |
| Buda visszafoglalása | 446 |
| Az idegen uralom. Az 1678-iki országgyűlés | 458 |
| Mohács. Erdély. Munkács. Keleti hódítások | 472 |
| Thököly Erdélyben. A törökök sikerei | 485 |
| A háború befejezése | 496 |
| A kurucz világ és II. Rákóczi Ferenc kora | |
| A Kollonics-féle kormányrendszer | 509 |
| Az adó terhe. Az erdélyi kormányzat | 522 |
| A tömegek forrongása. II. Rákóczi Ferenc | 533 |
| A felkelés terjedése és diadalai | 548 |
| Béketárgyalások. I. Lipót halála. I. József király | 562 |
| A mozgalom vezetői és hadszervezete | 583 |
| A mozgalom és a külföld. A nemzet kivánságai | 601 |
| A békekisérletek meghiúsulása | 613 |
| Az 1707-iki hadjárat. Az ónodi gyűlés | 625 |
| A trencséni vereség és következményei | 640 |
| A rohamos hanyatlás | 649 |
| Rákóczi és az orosz szövetség | 656 |
| József király halála. A szatmári béke | 668 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| II. Rákóczi Ferencz mint imperator. Egykorú festmény gróf Erdődy Károlyné született Kalowrai Júlia grófnő ónodi kastélyában. Az eredetiről másolta Cserna Károly (Czímkép) | |
| X. Károly Gusztáv svéd király találkozása II. Rákóczy Györgygyel. Egykorú rézmetszet Dahlberg E. I. svéd táborkari főnök felvétele után. Szilágyi Sándor gyűjteményének példányáról | 41 |
| A svéd király és Rákóczy seregeinek átkelése a Visztulán. Egykorú rézmetszet Dahlbergh E. I. svéd táborkari főnök felvétele után. | 41 |
| Török martalóczok visszaverése egy vár falai alól. XVII. századi festmény az egri érseki lyceum birtokában | 70 |
| A szendrői magyar tábor 1664-ben. Merian Gáspár metszete Szicha György egykorú rajza után. A Lanfranconi-gyűjteménynek az országos képtárban lévő példányáról | 183 |
| A szentgotthárdi ütközet. Egykorú rézmetszet után. A kép jobb szegletében: S. L. Fecit - Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 198 |
| Wesselényi és Zrínyi Péter szövetséglevele. Eredetije ugyanott. (Szövegének olvasását l. a kötet végén) | 234 |
| Széchy Mária Nádasdynak adott hitlevele. Eredetije ugyanott | 236 |
| Zrínyi Péter. Hoffmann János egykorú rézmetszete után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 241 |
| Wesselényi Ferenczné Széchy Mária. Egykorú festmény az Esterházy herczegek fraknói várkastélyában. Az eredetiről másolta Mühlbeck Károly | 269 |
| Thököly Imre búcsúja haldokló atyjától és menekülése. Székely Bertalan eredeti festménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában | 271 |
| Zrínyi és Frangepán a siralomházban. Madarász Viktor eredeti festménye ugyanott | 282 |
| Az »Austriaca Austeritas« czímlapja. A Ráth györgy gyűjteményében levő egyetlen példányról | 289 |
| Az 1672. május 25-iki adóatens. Eredetije az országos levéltárban | 300 |
| Eleonóra Magdolna. Killián Bertalan 1676-iki metszete Mayr József Ulrik festménye után. Babics Zsigmond püspök gyűjteményének példányáról | 356 |
| Thököly Imre. Egykorú festmény Bath marquis kastélyában | 358 |
| Teleki Mihály. Egykorú festmény gróf Teleki Sándor országgyűlési képviselő birtokában | 379 |
| I. Lipót. Egykorú metszet után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 405 |
| Az 1683-iki harcztér. Egykorú rézmetszet után. Gróf Apponyi Sándor gyűjteményének példányáról | 421 |
| A párkányi ütközet 1683 október 9-ikén. Herbel Károly festménye után Lipót lotharingiai herczeg számára készült lamalgrangei gobellin Ő Felsége bécsi várlakában | 425 |
| Érsekújvár ostroma 1685-ben. Wichmann J. egykorú metszete után. Alján: J. Wichman fecit Hamburgi - Babics Zsigmond püspök gyűjteményének példányáról | 434 |
| Thököly Imre elfogatása. Egykorú újságlap. Az országos képtár gyűjteményének példányáról | 437 |
| Apafy Miháyl 1683-iki festmény az Esterházy herczegek fraknói várkastélyában | 442 |
| Károly lotharingiai herczeg. Kilián Bertalan egykorú metszete ifj. Merian Máté festménye után. Babics püspök gyűjteményének példányáról | 446 |
| Buda ostroma. Egykorú metszet után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 450 |
| Budavár bevétele 1686-ban. Benczur Gyula színvázlata a Budapest székes főváros számára készült festményhez. Eredetije Benczur Gyuláné tulajdonában | 453 |
| Buda visszafoglalása. Egykorú franczia metszet után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 453 |
| I. Lipót 1686-ban (Emléklap Buda visszafoglalására) Blooteling A. egykorú metszete után. Eredeti példányáról | 458 |
| I. Lipót mint triumphator (Emléklap I. József koronázására) Ifj. Bautars Fülöp egykorú metszete De Hooghe Romain rajza után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 472 |
| Zrínyi Ilona. Egykorú festmény Bath marquis longleati kastélyában | 474 |
| Magyarország felszabadítása a török igája alól (Emléklap az 1688-iki győzelmek alkalmából) Egykorú franczia rézmetszet alapján | 477 |
| A zentai csata. Eisenhul Ferencz eredeti festménye Zenta város tulajdonában | 500 |
| Eugen savoyai herczeg. Egykorú metszet után. Babics Zsigmond gyűjteményének példányáról | 502 |
| II. Rákóczi Ferencz elfogatása a nagy-sárosi várkastélyban. Benczur Gyula olajfestménye Károly román király birtokában | 542 |
| II. Rákóczi Ferencz. Mányoki Ádám eredeti festménye Albert szász király taschenburgi kastélyában | 551 |
| Csatajelenet a kurucz világból. Rugendas György Fülöp egykorú metszete után. A Lanfranconi-gyűjteménynek az országos képtárban levő példányáról | 569 |
| Mulató kuruczok és labanczok a száznapos fegyverszünet alatt, 1706-ban. Egykorú festmény Thaly Kálmán birtokában | 621 |
| Az ónodi országgyűlés. Dudits Andor eredeti festménye a művész tulajdonában | 635 |
| Az ónodi vár romjai és Rákóczi-ereklyék. Erdődy grófné ónodi kastélyában. Rajzolta Cserna Károly | 637 |
| Az ónodi gyűlés törvényczikkeinek záradéka. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról | 640 |
| A szatmári békekötés okiratának záradéka. Eredetije a bécsi állami levéltárban | 677 |
| Magyarország a szatmári béke korában, 1711-ben. Egykorú hivatalos adatok alapján tervezte dr. Acsády Ignácz | 683 |
| A szövegképek lajstroma | |
| Kézirat- és oklevél hasonmások | |
| Wesselényi Péter és Zrínyi Péter szövetségtétele | 234 |
| Széchy Mária hitlevele | 236 |
| Kemény János levele a tatár fogságból | 47 |
| A zrínyi-újvári tábor | 192 |
| Meghívólevél I. Rákóczy Ferencz és Zrínyi Ilona esküvőjére | 229 |
| Zrínyi, Frangepán és Nádasdy kivégzése | 283 |
| Abele jelentése I. Lipóthoz a kivégzésekről | 284 |
| Thököly Imre levele Apafyhoz | 341 |
| A Pálffynak adott meghatalmazási irat záradéka | 664 |
| A szatmári békekötés okiratának záradéka | 677 |
| VIII. KÖTET | |
| III. Károlytől a bécsi congressusig (1711-1815) | |
| Előszó | 3 |
| I. Károly király uralkodása | |
| Az alapvetés | 9 |
| Az első országgyűlés | 18 |
| A berendezés | 32 |
| A királyi hatalom | 55 |
| Magyarország kormánya és közigazgatása | 67 |
| Az ország belső állapota | 83 |
| Az egyházi viszonyok | 110 |
| A török háborúk és az emigratio | 149 |
| A pragmatica sanctio | 190 |
| Mária Terézia uralkodása | |
| A női örökösödés megvédése | 235 |
| Külügyi viszonyok | 359 |
| Alkotmányos viszonyok | 369 |
| Gazdasági viszonyok | 315 |
| Egyházi, iskolai és műveltségi viszonyok | 326 |
| József császár uralkodása | |
| A császár | 377 |
| Reformok az egyház terén | 387 |
| Az alkotmány és a közigazgatás reformja | 402 |
| A Hóra-világ Erdélyben | 415 |
| A társadalmi reform | 422 |
| A török háború. József császár katastrophája | 444 |
| II. Lipót uralkodása | |
| A magyar szabadság | 467 |
| Az 1790/91-iki országgyűlés | 488 |
| Az erdélyi országgyűlés. Az unio kérdése | 535 |
| A franczia forradalom és a reactio kora | |
| A forradalmi eszmék és Magyarország. Martinovics és társai | 547 |
| Magyarország részvétele a franczia háborúban | 565 |
| A reactio megerősödése | 591 |
| Képek jegyzéke - önálló mellékletek | |
| Mária Terézia. Meylens Márton egykorú festménye a herczeg Esterházyak eszterházi kastélyában | |
| III. Károly koronázása. Egykorú metszet után. Az országos képtár gyűjteményének példányáról | 30 |
| III. Károly. Müller Gusztáv Adolf metszete 1730-ból Van Schuppen Jakab udvari festő festménye után. Ő Felsége hitbizományi képtárának példányáról | 54 |
| Részletek a bécsi udvari kanczelláriából. 1. A palota díszterme 2. Bronzváza a díszteremben 3. Gobelin a díszteremben, Mária Teréziát ábrázolja magyarjaitól könnyezve 4. A palota homlokzata. Rajzolta Révész Imre | 69 |
| Károlyi Sándor. Egykorú festmény gróf Károlyi Mihály tulajdonában | 89 |
| A péterváradi ütközet. Huchtenburg egykori rajza és metszete után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 156 |
| Rodostó látképe Rákóczy palotájával. Beszédes Kálmán vázlata után rajzolta Cserna Károly. A vázlat eredetije a Magyar Történelmi Társulat tulajdonában | 166 |
| A Pragmatica Sanctio okiratának első és utolsó oldala. Az okirat eredeti példánya a bécsi titkos levéltárban | 198 |
| Az 1722/23-ik évi törvények első és utolsó lapja. Az országos levéltár eredeti példányáról | 217 |
| Királyi meghívó az 1741-iki koronázó országgyűlésre. Eredetije az országos levéltárban | 236 |
| Mária Terézia a királydombon Pozsonyban, 1741 június 25-iklén. Meylens és Hamilton egykorú festménye a magyar történelmi képcsanokban | 238 |
| A »Vitam et sanguinem« allegoriája. Schilner F. L. egykorú metszete után. Babics Zsigmond püspök gyűjteményének példányáról | 241 |
| Gróf Pálffy János nádor. Egykorú festmény idősb gróf Pálffy János pozsonyi palotájában | 247 |
| I. Ferencz római császár. Meylens M. egykorú festménye a herczeg Esterházyak eszterházi kastélyában | 248 |
| Magyar katonák a hétéves háború idejéből. Rollmann Frigyes egykorú vízfestménye Ernst Lajos gyűjteményében | 256 |
| Magyarország hódolata Mária Terézia előtt. Herz János Dávit metszete után. Az országos képtár példányáról | 269 |
| Magyar testőr Mária Terézia korából. Egykorú festmény Ernst Lajos gyűjteményében | 288 |
| József és Lipót főherczegek. Battoni egykorú festménye a magyar történeti képcsarnokban | 290 |
| Fiume visszacsatolása a magyar szent koronához. Dudits Andor eredeti festménye | 309 |
| Mária Terézia levele Albert herczeghez a bánság visszacsatolása alkamából. Eredetije az országos levéltárban | 313 |
| XIII. Kelemen pápa brevéje az apostoli királyi czím adományozásáról. Eredetije a bécsi állami levéltárban | 348 |
| Mária Terézia Levele gróf Esterházy Ferenczhez. Eredetije az országos levéltárban | 362 |
| Mária Terézia életének utolsó évtizedében. Egykorú metszet után. Az országos képtár gyűjteményének példányáról | 369 |
| József trónörökös mint hadvezér. Rugendas János Lőrincz metszete után. | 377 |
| II. József. Haid I. G. metszete Battoni egykorú festménye után. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról | 387 |
| Gróf Széchenyi Ferencz. Ender József festménye a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának dísztermében | 413 |
| II. Józsefnek az alkotmányt visszaadó rendelete. Eredetije az országos levéltárban | 463 |
| A szent korona hazahozatala 1790-ben. Egykorú rézmetszet részlete. Az országos képtár példányáról | 468 |
| II. Lipót. Clerck G. P. F. metszete Krenzinger P. egykorú festménye után. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról | 488 |
| II. Lipót koronázási esküje. Mark A. egykorú színezett rézmetszete után. Dr. Schönherr Gyula birtokában levő példányról | 518 |
| Az 1790. évi törvényeknek a X. t.-czikket tartalmazó levele. Az okirat eredetije az országos levéltárban | 523 |
| I. Ferencz koronázási díszben. Egykorú metszet után. Az országos képtár gyűjteményének példányáról | 551 |
| I. Ferencz koronázási esküje. Mansfeld Sebestény egykorú metszete Schütz rajza után | 552 |
| Jelenet a franczia háborúból. Egykorú vízfestmény Ernst Lajos gyűjteményében | 567 |
| I. Napoleon. Isabey metszete után. A bécsi Artaria és társa műkereskedő-czég példányáról | 571 |
| Buda és Pest a XIX. század elején. Egykorú színezett metszet után. Az országos képtár gyűjteményének példányáról | 576 |
| I. Napoleon kiáltványa a magyar nemzethez. Eredeti példány után | 583 |
| József nádor. Egykorú festmény Budapest székes-főváros tulajdonában | 592 |
| A bécsi congressus 1815-ben (A párisi egyezségben résztvett 8 nagyhatalom meghatalmazottjainak ülése) Egykorú metszet Isabey I. festménye után. A bécsi Artaria és társa műkereskedő-czég példányáról | 597 |
| A magyar szellemi élet vezéralakjai a század elején. Than Mór falfestménye a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházában | 600 |
| A szövegképek lajstroma | |
| A szövegben közölt kézirat és oklevél-hasonmások | |
| Pero és társainak bűnhődése | 179 |
| A Pragmatica Sanctio okiratának első és utolsó oldala | 198 |
| Mária Terézia levele gróf Esterházy Ferenczhez | 362 |
| IX. KÖTET | |
| A nemzeti államalkotás kora 1815-1847 | |
| Előszó | 3 |
| A rendi alkotmány kitatarozása | |
| A reactio | 9 |
| A közgazdasági élet | 39 |
| A vármegyék | 70 |
| A vis inertiae | 91 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés. Alkudozás a király és a nemzet közt | 119 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés. Az alkotmány körülsánczolása | 150 |
| A nemzeti állam eszméje | |
| A "Hitel" | 185 |
| Az 1830-iki országgyűlés | 202 |
| A kolera | 230 |
| Széchenyi és Wesselényi | 240 |
| Erdély helyzete és Wesselényi perei | 250 |
| Az 1832/36-iki országgyűlés | |
| Az országgyűlés általános képe | 271 |
| Akadályok a munka megkezdésénél | 290 |
| A vallási sérelmek | 304 |
| Az úrbér | 318 |
| Meddő viták. A lánczhid | 348 |
| A trónváltozás | 365 |
| Productiv munka | 390 |
| A szabadelvű irány hódítása | |
| Kisérletek a szabadelvű irány elfojtására | 409 |
| A nemzetiségi kérdés | 442 |
| Az 1839/40-iki országgyűlés. Pártalakulás elvi alapon | 458 |
| A törvényhozás belső ügyei s a szólásszabadság | 473 |
| A sérelmek és reformok | 488 |
| Széchenyi és Kossuth | 509 |
| A pánszláv és illir mozgalmak | 521 |
| A társadalom a cselekvés terén | 539 |
| Az új állam alapjai | |
| Az 1843/44-iki országgyűlés. A királyi előadások | 567 |
| Az 1843/44-iki országgyűlés. Reform minden irányban | 591 |
| A védegylet | 607 |
| Az administratori rendszer | 623 |
| A centralisták | 638 |
| Az 1845-iki horvát tartománygyűlés | 650 |
| A nemzet és a kormány versenye a haladás terén | 660 |
| Erdélyi országgyűlések | 681 |
| A pártok előkészülete a döntő mérkőzésre | 693 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| Gróf Széchenyi István. Amerling Frigyes festménye a Magyar Tudományos Akadémiában | |
| I. Ferencz. Egger Vilmos festménye, a magyar történeti képcsarnokban | 10 |
| Buda 1802-iki látképe. Alt J. A. kőnyomata Raussmann egykorú rajza után. Schams Ferencz »Vollständige beschreibung der königl. freyen Stadt Ofen in Ungarn« (Buda, 1822) czímű munkájából | 82 |
| Pozsony a század derekán. Lang W. aczélmetszete. Alt Rudolf rajza uttán. Kohl »Die Donau« (Trieszt, 1854) czímű munkájából | 119 |
| A Magyar Tudományos Akadémia alapítása. Holló Barnabás bronz domborműve az Akadémia palotájának oldalában | 140 |
| Wesselényi Miklós báró levele Földváry Gáborhoz az Akadémia megalapításáról. Eredetije a Magyar Tud. Akadémia birtokában | 140 |
| József nádor. Mahlknecht rézmetszete Ender János rajza után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 144 |
| V. Ferdinánd a pozsonyi királydombon. Weber Henrik egykorú festménye a magyar történelmi képcsarnokban | 216 |
| A Magyar Tudományos Akadémia jelképe. Ender Jánosnak 1834-ben gróf Széchenyi István megrendelésére készült festménye a Magyar Tud. Akadémiában | 229 |
| Teleki József gróf. Barabás Miklós 1836-iki olajfestménye a Magyar Tudományos Akadémiában | 230 |
| Báró Wesselényi Miklós. Barabás Miklós 1838-iki olajfestménye a Magyar Tudományos Akadémiában | 243 |
| Jelenetek az 1838-iki árvízből. 1. a régi színháztér (mai Gizellatér) képe 2. István főherczeg a mentő csolnakon Pestre indul. Trentsensky József kőnyomata. Az országos képtár példányairól | 266 |
| I. Ferencz negyvenéves uralkodásának jubilaeuma. A magyar országos rendek tisztelgése 1832. márczius 5-én. Egykorú kőnyomat Wolf F. rajza után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról | 272 |
| Kölcsey arczképe, szülőháza és szatmári emlékszobra (Az arczkép eredetije Szatmár-megye nagykárolyi székházának üléstermében) Rajzolta Cserna Károly | 275 |
| A országgyűlési ifjúság búcsúja Kölcsey Ferencztől. Az 1835 február 7-ikén kelt irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában | 277 |
| Az Országgyűlési Tudósítások 20. száma (Kossuth Lajos kézirata) (Eredetije a magyar Nemzeti Múzeum levéltárában) | 292 |
| József nádor levele Metternich herczeghez a nyelvkérdés ügyében. Az 1836 márczius 23-ikán kelt sajátkezű fogalmazvány az országos levéltárban | 389 |
| A nemzeti színház megnyitó előadásának szinlapja. Idősb Szinnyei József gyűjteményének eredeti példányáról | 402 |
| V. Ferdinánd. Ivánkovics Máriának a magyar történelmi képcsarnokban őrzött festménye után | 409 |
| Gróf Széchenyi 1835-iki emlékiratának utolsó lapja. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában őrzött sajátkezű másodpéldányáról | 415 |
| Gróf Széchenyi naplóbejegyzése Deák vezéri szerepe felöl. A kézirat eredetije a Magyar Tudományos Akadémia birtokában | 465 |
| Gróf Dessewffy Aurél. Leykum A. kőnyomata Eybl 1842-ik rajza után. Az országos képtár arczképgyűjteményének példányáról | 466 |
| A lánczhid alapkövének letétele 1842. augusztus 24-ikén. Barabás Miklós egykorú festménye a magyar történelmi képcsarnokban | 502 |
| A nemzeti színház. Rauch János kőnyomata Sandmann T. rajza után. Az országos képtár arczképgyűjteményének 1979. számú eredeti példányáról | 505 |
| A »Pesti Hírlap« első száma. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányáról | 509 |
| Kossuth Lajos Leykum A. kőnyomata Eybl 1843-iki rajza után. Az országos képtár arczképgyűjteményének példányáról | 520 |
| Deák Ferencz. Leykum A. kőnyomata Eybl 1842-iki rajza után. Az országos képtár arczképgyűjteményének 1979. számú eredeti példányáról | 539 |
| Báró Eötvös József és Tefort Ágoston. Leykum A. kőnyomata Barabás Miklós 1844-iki rajza után. Szalay Imre gyűjteményének példányáról | 547 |
| Deák Ferencz beterjeszti a bűntetőtörvény javaslatát. Feszty Árpád falfestménye a budapesti törvénykezési palotában. Az eredetiről másolta Goró Lajos | 582 |
| József nádor és családja. Perlaszka D. kőnyomata Steinrücker L. rajza után. Az országos képtár arczképgyűjteményének példányáról | 587 |
| Bajza József királyhimnusa. A kézirat eredetije a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában | 598 |
| A Magyar Nemzeti Múzeum a század derekán. Fuchslhaller aczélmetszete Hocuffler J. rajza után Hawuffler »Buda-Pest« (Pest, 1854.) czímű munkájából | 660 |
| A Tiszaszabályozás kezdeményezőinek szövetséglevele. Az 1846 április 11-ikén kelt irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában | 670 |
| A Lánczhíd. Kolb F. M. rézmetszete. Rohbock Lajos rajza után. Hunfalvy János Magyarország és Erdély képekben (Darmstadt, 1856) czímű munkájából | 673 |
| József nádor apotheosisa. Félszázados nádori jubileuma alkalmából készült olajfestmény a magyar történeti képcsarnokban | 694 |
| József nádor sírja a budai királyi sírbolban. Rajzolta Dörre Tivadar | 695 |
| V. Ferdinánd leirata István főherczeg királyi helytartói kinevezése felől. Az 1847 január 5-ikén kelt okirat eredetije az országos levéltárban | 696 |
| Szövegképek lajstroma | |
| X. kötet | |
| A modern Magyarország (1848-1896) | |
| Az 1848/49-ik évi szabadságharcz története. Irta: Márki Sándor | |
| Előszó | 3 |
| A demokrata királyság megalapítása | |
| Az utolsó rendi országgyűlés | 9 |
| A márcziusi napok | 26 |
| Pest. Pozsony. Bécs | 39 |
| Az új alkotmány | 54 |
| Az első felelős ministerium | 69 |
| Délszláv mozgalmak | 69 |
| Unio Erdélylyel | 96 |
| Az első magyar parlament szeptemberig | 105 |
| A szeptemberi napok | 123 |
| Az önvédelem harcza | |
| A forradalom és a rectio | 143 |
| A polgárháború kitörése Erdélyben | 158 |
| A trónváltozás | 169 |
| Két dictátor | 177 |
| A téli hadjárat a főváros megszállásáig | 186 |
| Görgei és Dembinszky | 200 |
| Bem és Csányi Erdélyben | 223 |
| A szent tavasz | 241 |
| A békepárt | 257 |
| A függetlenségi harcz | |
| A függetlenség kimondása | 269 |
| Köztársasági áramlatok | 288 |
| A nemzetiségek | 306 |
| Az oroszok beavatkozása | 316 |
| Háború az oroszok és osztrákok ellen | 332 |
| A Tiszavidék s Erdély elvesztése | 349 |
| A fegyverletétel | 359 |
| A kivégzések | 386 |
| I. Ferenc József és kora. Irta: Beksics Gusztáv | |
| Előszó | 397 |
| Az önkényuralom évei | |
| Az új Ausztria | 403 |
| A reactio elhelyezkedése | 420 |
| A földtehermentesités és gazdasági hatása | 444 |
| A nemzet önvédelme | 451 |
| A társadalom és az irodalom harcza | 488 |
| A Bach-korszak külpolitikája és a rendszer bukása | 534 |
| A provisorium és a kiegyezés előzményei | |
| Új rendszer és régi politikusok | 564 |
| Értekezletek a herczegprimásnál Esztergomban és Gyula-Fejérvárott | 564 |
| Schmerling | 569 |
| Az első kiegyezési kisérlet | 574 |
| Az 1861-iki országgyűlés és az államcsiny | 576 |
| A provisorium | 594 |
| A forradalmi irány utolsó kisérlete és a provisorium külpolitikája | 606 |
| A kiegyezés előzményei, a politikai és társadalmi viszonyok | 622 |
| Az utolsó harmincz év | |
| Deák Ferencz | 649 |
| A kiegyezés s a második felelős ministerium | 653 |
| A kormány első tevékenysége és a pártviszonyok alakulása | 665 |
| A kormány és Deák-párt sikerei és Andrássy külügyministersége | 675 |
| Lónyay ministerelnöksége s a pártok bomlása | 691 |
| A Deák-párt és a balközép egyesülése | 707 |
| Pártviszonyok a fusio után | 717 |
| Bosznia megszállása és a parlamenti consolidatio | 734 |
| A véderő-vita és Tisza bukása | 747 |
| Az egyházpolitikai harcz és előzményei | 800 |
| Harmincz év eredményei | 808 |
| Az új évezred kezdete | 830 |
| Utószó a magyar nemzet történetéhez. Irta: Jókai Mór | 839 |
| Képek jegyzéke - Önálló mellékletek | |
| I. Ferencz József magyar királylyá koronáztatása. Székely Bertalannak Erzsébet királyné számára készített eredeti vízfestménye a bécsi várlakban (Czímkép) | |
| Ferencz József főherczeg. Kropp J. metszete Kriehuber 1845-iki festménye után | 13 |
| Nemzeti dal (A szabadsajtó első terméke, alul Petőfi Sándor sajátkezű soraival) | 36 |
| Az új korszak vezéralakjai. Than Mór vázlata a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházában levő falfestményéhez | 42 |
| Az első magyar ministerium. Székely Bertalan kőrajza után | 69 |
| Az 1848-iki országgyűlés megnyitása. Bettenkoffer Károly egykorú kőnyomata Borsos József rajza után | 107 |
| A pesti vigadó (Az 1848-iki országgyűlés képviseőházának helye) Rauch János kőnyomata Sandmann T. rajza után | 123 |
| Görgei tábornoki kinevezése | 155 |
| V. Ferdinánd trónlemondási kiáltványa | 172 |
| Kossuth 1848. deczember 22-iki kiáltványa | 178 |
| Az isaszegi ütközet. Heger Arthur eredeti festménye | 245 |
| Görgeinek az isaszegi csatából kelt kiáltványa | 246 |
| Kossuth Lajos. Barabás Miklós 1849-iki rézmetszete után | 281 |
| A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata | 283 |
| Kiáltvány Budavár bevételéről | 301 |
| Kossuth lemondása a kormányzóságról | 373 |
| Gróf Széchenyi István. Bálint B. metszete Györgyi A. 1860-iki festménye alapján | 454 |
| Erzsébet királyné levele Deák Ferenczhez | 482 |
| Buda és Pest az ötvenes években. Oeder Lajos aczélmetszete Alt Rudolf festménye után | 488 |
| Gróf Széchenyi István emléktárgyai. Rajzolta Cserna Károly | 546 |
| Deák Ferencz levele Tarányi Józsefhez Ő Felségével való első találkozásáról. A levél első négy oldala | 569 |
| Az 1861-iki országgyűlés vezérei és főbb szónokai (Palóczy László, Deák Ferencz, Ghyczy Kálmán, báró Eötvös József, gróf Teleki László, Somsich Pál, gróf Andrássy Gyula, Szalay László, Kazinczy Gábor, gróf Dessewffy Emil, Tisza Kálmán, Bartal György, Nyáry Pál, Jókai Mór, Lónyay Menyhért, Ürményi Miksa, báró Podmaniczky Frigyes, Révész Imre) Rohn A. Egykori kőrajza után | 576 |
| Deák Ferencz húsvéti czikke a Pesti Naplóban | 605 |
| Az 1865-iki országgyűlés megnyitása. Kalzler V. 1866-iki kőrajza után | 636 |
| Deák Ferencz. Székely Bertalan olajfestménye a Magyar Történeti Képcsarnokban | 649 |
| I. Ferencz József 1867-ben. Rabending Emil bécsi fényképész felvétele után | 653 |
| Erzsébet királyné 1867-ben. Rabending Emil felvétele után | |
| Gróf Andrássy Gyula. 1867-iki fénykép után metszette Unger Vilmos | 656 |
| Az 1867-iki kiegyezési törvényczikkek első és utolsó lapja. Az 1867: III. és VII-XII. t.-czikkek szentesítését tartalmazó okirat eredetije az országos levéltárban | 662 |
| Az 1867-iki magyar ministerium. Mandello és Leiner kőnyomata Barabás Miklós 1867-iki rajza után | 665 |
| A királyi család Gödöllőn. Reifenstein és Rösch kőnyomata Katzler V. 1871-iki rajza után | 679 |
| A Deák-korszak szónokai és államférfiai. Eredeti fényképek után | 691 |
| Tisza Kálmán. Horovitz Lipót festménye a szabadelvű pártkörben | 717 |
| Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalánál. Zichy Mihály festménye a Magyar Történeti Képcsarnokban | 728 |
| Szónokok és államférfiak a Tisza-korszak alatt. Eredeti fényképek után | 744 |
| Rudolf trónörökkös. Benczur Gyula olajfestménye a Magyar Tudományos Akadémiában | 755 |
| Kossuth Lajos. Unger Vilmos 1881-iki rézmetszete | 757 |
| Gróf Szapáry Gyula. Eredeti fényképfelvétel után | 761 |
| Szilágyi Dezső. Eredeti fényképfelvétel után | 775 |
| Wekere Sándor. Eredeti fényképfelvétel után | 791 |
| Az egyházpolitikai vita szónokai. Eredeti fényképek után | 794 |
| Báró Bánffy Dezső. Eredeti fényképfelvétel után | 804 |
| A magyar királyi ministerium 1867-tól 1896-ig | 806 |
| I. Ferencz József király 1896-ban. Koller Károly utódainak az ezredéves országos kiállításon eszközölt eredeti fényképfelvétele után | 827 |
| Az új országház. Eredeti fényképfelvétel után | 828 |
| Az 1896. évi ezredéves kiállítás történelmi főcsoportja (A keretben báró Dániel Ernő, Lukács Béla és Darányi Ignácz arczképeivel) Rajzolta Goró Lajos | |
| Az 1896: VII. törvényczikk a honalapítás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról | 830 |
| A szövegképek lajstroma |
Tétel sorszám:
378
Kikiáltási ár:
90.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
101.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |