Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Csánki Dezső által dedikált melléklettel ellátott példány. Első kiadás. A magyar vezérek kora. Árpádtól Szent Istvánig. Írta: Szabó Károly.
A kötetben megőrzött, különálló, "Szabó Károly emlékezete" című, a Magyar Történelmi társulat 1924. december 11-én tartott közgyűlésén elhangzott megnyitó beszédét tartalmazó újságcikk első oldalán, a beszédet tartó Dr. Csánki Dezső tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Podhradszky György úrnak, barátsággal a szerző Bpest 1925 II/26.". /A cikk a Századok 1924. évi 58. évfolyamának 7-10. számában ([689]-694. p.) jelent meg./
A dedikáció címzettje, Podhradszky György (1889-1972) újságíró, muzeológus, a Slovenské noviny főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának munkatársa. Számos publikációt írt történeti, néprajzi és politikai témában szlovákul és magyarul. Cikkei többek között a Pesti Hírlapban, a Magyarországban, a Budapesti Szemlében, a Magyar Figyelőben, az Új Nemzedékben, az Urániában, a Nemzeti Újságban és a Magyar Bibliofil Szemlében jelentek meg.
Előszóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előzéklapon tollal írt tulajdonosi bélyegzés és bélyegzés látható. Nyomatott Holzhausen Adolfnál, Bécsben.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 14. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) történész, műfordító, az MTA tagja. Késmárkon joggyakornok, pozsonyi királyi táblai hites jegyző, majd köz- és váltóügyvéd volt. Kritikái jelentek meg a "Magyar Szépirodalmi Szemlé"-ben. Belépett a Békés vármegyei önkéntes nemzetőrök szabadcsapatába. A szabadságharc leverése után egy ideig szülőföldjén húzódott meg, majd 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte, később az Egyetemi Könyvtár gyakornoka lett. Majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlése könyvtárnokká választotta, ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette.
Tartalom
TARTALOM.
Előszó I. lap.
I. Rész. Árpád. (887—907.)
Bevezetés 3. lap.
I. Fejezet. A magyarok ősi hona, katonai s polgári kormányszerkezete. 7. 1. — Kivándorlás az ősi honból Lebediába. 25. 1. — Továbbvándorlás Etelközbe. 33. 1. — Árpád vezérré választatása. 36. 1. — A. vérszerződés. 38. 1.
II. Fejezet. A bolgár-magyar háború Kr. u. 888-ban. 44. 1. — A besenyőkkel szövetkezett bolgárok a magyarokat Etelközből kiszorítják. 48. 1. — Uj honkeresés, Kiov megszállása. 50. 1. — A kánok csatlakozása Árpád hadaival. 56. 1. — Indulás az uj hazába. 57. 1. — A székelyek követsége és hódolása. 58. 1.
III. Fejezet. A honfoglalás történelme. A Tiszamellék és Erdély meghódítása. 61. 1. — A felföldi hadjárat; Arnulf német királyt a magyarok a morvák ellen segitik 892-ben. 74. 1. — Az alpári döntő csata s a szeri nemzetgyűlés. 81. 1. — Berohanás Bolgárországba, hadjárat az Adriai tengerig, Horvátország meghóditása, a Száva-Drávaköz megszállása. 85. 1. — A Maros és Temes mellékének meghóditása. 89. 1. — A Dunántúl elfoglalása. 95. 1. — Bihar vár megvívása. 100. 1.
IV. Fejezet. A magyarok külföldi hadjáratai. Nyugot-Európa belviszályai; .a germán és szláv faj ellenségeskedése. 102. 1. — Az olaszországi hadjárat; a brentai diadal, Velencze vívása 899-ben. 113. 1. — A bajorföldí berohanás 900-ban. 123. 1. — Karínthíai hadjárat 901-ben. 129. 1. — A morva föld megtámadása 902-ben. 131. 1. — A magyarok és bajorok harcza 903-ban. 131. 1. — Kusaly vezért a bajorok orozva megölik 904-ben. 132. 1. — Hadjárat a szász földre 906-ban. 134. 1. — Árpád halála 907-ben. 136. 1.
V. Fejezet. Árpád jellemzése. 137. 1.
II. Rész. Zsolt. (907—947.)
I. Fejezet. Zsolt fővezérré választatása. 147. 1. — A pozsonyi csata és az ensburgí győzedelem 907-ben. 149. 1. — Thüríngení és szászföldi hadjárat 908-ban. 156. 1. — A sváb és frank föld földulása 909-ben. 156. 1. — A magyarok augsburgi győzedelme, a német birodalom adó alá vetése 910-ben. 157. 1.
— A német birodalom belzavarai Lajos király halála után; a magyarok berohanása a frank földre 912-ben. 159. 1. — A magyarok a bajor és sváb földet dulják; Arnulf herczeg őket az Inn vizénél megveri 9Í 3-ban. 161. 1.
II. Fejezet. Németország belviszonyai; a legyőzött Arnulf bajor herczeg a magyarokhoz szökik 914-ben. 163. 1. — A magyarok a szász földre beütnek a fuldai monostort földúlják 915-ben. 165. I. — Lothringeni hadjárat 917-ben. 167. 1. — Konrád német király halála 918-ban. 169. 1. — A magyarok berohanása a szász földre 919-ben. 170. 1. — Henrik király sikeres intézkedései Németországban. 170. 1. — A magyarok olaszországi hadjárata 921- és 922-ben. 171. 1. — Pavia ostroma; berohanás déli Francziaországba 924-ben. 174. 1. — Henrik király a szász földre beütött magyarokkal kilencz évre békét köt 924-ben. 176. 1.
III. Fejezet. A magyarok hadjárata a sváb és frank földön; St. Gallen kolostora alatti tanyázásuk; második berohanásuk Lothringenbe 926-ban. 178.1. — Henrik intézkedései a magyarokkal kötött fegyverszünet ideje alatt. 191. 1. — A magyarok viszonyai a keleti birodalomhoz. 193. 1.
IV. Fejezet. A szászországi hadjárat a 932-dik év végén. 195. 1. — A mersebnrgi vereség 933. mart. 15-dikén. 199. 1. — Konstántinápolyi hadjárat 934-ben. 202. 1. — Henrik halála; a német birodalom belviszálya! I. Ottó kormánya kezdetén 936-ban. 203. 1. — A magyarok berohanása a frank és sváb földre 936-ban. 204. 1. — Lothringent harmadszor földúlják, az óczeánig kalandoznak 937-ben. 206. 1. — Burgundon át Felső-Olaszországba nyomulnak; közép és déli olaszországi kalandjaik 937-ben. 211. 1.
V. Fejezet. A magyarok szerencsétlen hadjárata Szászországban 938-ban.
217. 1. — Olaszországi táborozásuk és spanyolországi kalandozásuk 940-ben.
218. 1. — Beütésök a keleti birodalomba 943-ban. 220. 1. — Csatavesztésök Berehtold bajor herczeg ellenében Wels mellett a Traungauban 94'1-ben. 221. I.
— Zsolt vezér lemondása 947-ben, halála 949-ben. 223. 1.
III. Rész. Taks (947—972.)
I. Fejezet. Taks és Vál. 227. I. — Taks olaszországi hadjárata 947-ben. 229. 1. — Bulcsú és Gyula megkeresztelkedése Konstantinápolyban. 231. 1. — Henrik bajor herczeg győzedelme a magyarokon 950-ben. 235. 1. — A magyarok hadjárata déli Francziaországban 951-ben. 240. 1. — A német birodalomban kitört belháború. 241. 1. — A magyarok berohanása Németországba 954-ben. 250. 1. — E táborozás részletei Lothringenben és Francziaországban. 251. 1. — Németország belbékéjének helyreállása 954-ben. 260. I.
H. Fejezet. A magyarok berohanása Németországba 955-ben. 262. 1.— Angsburg sikeretlen ostroma. 268. 1. — Ottó megérkezése s a két tábor el3-csatája aug. 9-dikén. 273. 1. — A lechfeldi döntő ütközet aug. 10-dikén. 955. 280. I. — A szétvert magyar hadak romlása. 289. 1. — A magyar hagyományok Bulcsú és Léi haláláról, a hét gyász magyarról, Botond és hadai szerencsés visszatértéről. 294. 1. — Az augsburgi vereség erkölcsi hatása és politikai következményei. 311. 1. — A keleti határgrófság visszaállítása. 316. I.
ni. Fejezet, A magyarok szerencsétlen hadjáratai a keleti birodalomban 958- és 961-ben. 318. 1. — Ismételt becsapásaik. 321. 1. — Az orosz-bolgár háború 968- és 969-ben. 323. 1. — Az orosz-magyar-besenyő hadak megveretése a görögök által Arkadiopolisnál 970-ben. 326. 1. — A magyar hagyomány Botond bajvivásáról Konstantinápoly alatt. 330. I. — Taks halála 972-boiK 332. l. — Taks és kora jellemzése. 332. 1.
— 448 —
IV. Rész. Gyejcs. (973—997.)
I. Fejezet. Gyejcs kormányra lépte és politikai iránya. 339. 1. — Szent Wolfgang térítési kisérlete hazánkban 972-ben. 345. 1. — Brúnó verduni püspök követsége 972-ben. 348. 1. — Magyar követség Quedlinburgban I. Ottó császárnál 973-ban. 349. 1. — Piligrin passaui püspök téritése a magyarok közt 973—974. 353. 1.
lí. Fejezet. A magyarországi térítés a németországi zavarok miott félbe szakad. 358. 1. — A német belháború 976- és 977-ben. 361. 1. — Gyejcs és a magyarok e háborúba nem avatkoznak. 364. 1. — A magyar keleti határszélek ekkori állása. 366. 1. — A magyarok a németországi ujabb zavarok alkalmával Piligrin passaui püspök jószágait földúlják 984-ben. 369. 1. — Luitpold keleti határgróf Mölk várát megvívja s a magyarokat a Szárhegyig (Kahlenbergig) visszaszorítja 984-ben. 370. 1.
III. Fejezet. Gyejcs és fia Vajk (István) megkeresztelkedése 994-tien. 375. I. — Adalbert prágai püspök téritöi munkássága hazánkban s ennek csekély eredménye. 379. 1. — Gyejcs a nemzettel fiát utódjául elismerteti s a kormányzásban társává emeli 993-ban. 388. 1. — István egybekelése Gizelával II. Henrik bajor herczeg leányával 995-ben. 391. 1. — Idegen lovagok költözése hazánkba. 394. 1. — Ezek segélyével Gyejcs erőszakosan térit s az ellenszegülőlcet legyőzi. 396. 1. — Gyejcs halála 997-ben. 399. 1. — Családja. 400. 1.
IV. Fejezet. Gyejcs és kora jellemzése. 401. 1.
V. Rész. István, (997—1000.)
I. Fejezet. István intézkedései a keresztyén vallás terjesztésére. 411. 1.
— A hadi foglyok és rabszolgák állása hazánkban a vezérek korában. 413. 1.
— István rendelkezése ezek sorsának jobbítására. 416. 1. — Az elégületlenek fölkelése Kopány vezérlete alatt. 418. 1. — István győzedelme Veszprém vára mellett 998-ban. 424. 1. — A legyőzött fölkelők ellen hozott megtorló rendszabályok. 425. 1.
II. Fejezet. István külföldi papokat és szerzeteseket hív az országba, monostorokat alapít, egyházakat építtet. 429. 1. — Az országot tíz püspökségre osztja; ezeket az esztergomi érsek főhatósága alá veti. 434. 1. — Érsekké Asztrik pannonhalmi apátot jeleli ki, s egy követség élén Kómába küldi, a pápától egyházi intézkedései szentesítését s királyi koronát kérni. 434. 1. — II. Sylvester pápa a lengyel Boleszlávnak szánt koronát Istvánnak adja. 439. 1. — A pápa 1000-ben mart. 27-díkén kelt bullája. 441. 1. — István megkoronáztatása Esztergomban 1000-ben augustus 15-dikén. 444. 1.
Vissza