Szabó Károly: A magyar vezérek kora (Csánki Dezső által Podhradszky Györgynek dedikált melléklettel ellátott példány)

Tartalom

TARTALOM.
Előszó I. lap.
I. Rész. Árpád. (887—907.)
Bevezetés 3. lap.
I. Fejezet. A magyarok ősi hona, katonai s polgári kormányszerkezete. 7. 1. — Kivándorlás az ősi honból Lebediába. 25. 1. — Továbbvándorlás Etelközbe. 33. 1. — Árpád vezérré választatása. 36. 1. — A. vérszerződés. 38. 1.
II. Fejezet. A bolgár-magyar háború Kr. u. 888-ban. 44. 1. — A besenyőkkel szövetkezett bolgárok a magyarokat Etelközből kiszorítják. 48. 1. — Uj honkeresés, Kiov megszállása. 50. 1. — A kánok csatlakozása Árpád hadaival. 56. 1. — Indulás az uj hazába. 57. 1. — A székelyek követsége és hódolása. 58. 1.
III. Fejezet. A honfoglalás történelme. A Tiszamellék és Erdély meghódítása. 61. 1. — A felföldi hadjárat; Arnulf német királyt a magyarok a morvák ellen segitik 892-ben. 74. 1. — Az alpári döntő csata s a szeri nemzetgyűlés. 81. 1. — Berohanás Bolgárországba, hadjárat az Adriai tengerig, Horvátország meghóditása, a Száva-Drávaköz megszállása. 85. 1. — A Maros és Temes mellékének meghóditása. 89. 1. — A Dunántúl elfoglalása. 95. 1. — Bihar vár megvívása. 100. 1.
IV. Fejezet. A magyarok külföldi hadjáratai. Nyugot-Európa belviszályai; .a germán és szláv faj ellenségeskedése. 102. 1. — Az olaszországi hadjárat; a brentai diadal, Velencze vívása 899-ben. 113. 1. — A bajorföldí berohanás 900-ban. 123. 1. — Karínthíai hadjárat 901-ben. 129. 1. — A morva föld megtámadása 902-ben. 131. 1. — A magyarok és bajorok harcza 903-ban. 131. 1. — Kusaly vezért a bajorok orozva megölik 904-ben. 132. 1. — Hadjárat a szász földre 906-ban. 134. 1. — Árpád halála 907-ben. 136. 1.
V. Fejezet. Árpád jellemzése. 137. 1.
II. Rész. Zsolt. (907—947.)
I. Fejezet. Zsolt fővezérré választatása. 147. 1. — A pozsonyi csata és az ensburgí győzedelem 907-ben. 149. 1. — Thüríngení és szászföldi hadjárat 908-ban. 156. 1. — A sváb és frank föld földulása 909-ben. 156. 1. — A magyarok augsburgi győzedelme, a német birodalom adó alá vetése 910-ben. 157. 1.
— A német birodalom belzavarai Lajos király halála után; a magyarok berohanása a frank földre 912-ben. 159. 1. — A magyarok a bajor és sváb földet dulják; Arnulf herczeg őket az Inn vizénél megveri 9Í 3-ban. 161. 1.
II. Fejezet. Németország belviszonyai; a legyőzött Arnulf bajor herczeg a magyarokhoz szökik 914-ben. 163. 1. — A magyarok a szász földre beütnek a fuldai monostort földúlják 915-ben. 165. I. — Lothringeni hadjárat 917-ben. 167. 1. — Konrád német király halála 918-ban. 169. 1. — A magyarok berohanása a szász földre 919-ben. 170. 1. — Henrik király sikeres intézkedései Németországban. 170. 1. — A magyarok olaszországi hadjárata 921- és 922-ben. 171. 1. — Pavia ostroma; berohanás déli Francziaországba 924-ben. 174. 1. — Henrik király a szász földre beütött magyarokkal kilencz évre békét köt 924-ben. 176. 1.
III. Fejezet. A magyarok hadjárata a sváb és frank földön; St. Gallen kolostora alatti tanyázásuk; második berohanásuk Lothringenbe 926-ban. 178.1. — Henrik intézkedései a magyarokkal kötött fegyverszünet ideje alatt. 191. 1. — A magyarok viszonyai a keleti birodalomhoz. 193. 1.
IV. Fejezet. A szászországi hadjárat a 932-dik év végén. 195. 1. — A mersebnrgi vereség 933. mart. 15-dikén. 199. 1. — Konstántinápolyi hadjárat 934-ben. 202. 1. — Henrik halála; a német birodalom belviszálya! I. Ottó kormánya kezdetén 936-ban. 203. 1. — A magyarok berohanása a frank és sváb földre 936-ban. 204. 1. — Lothringent harmadszor földúlják, az óczeánig kalandoznak 937-ben. 206. 1. — Burgundon át Felső-Olaszországba nyomulnak; közép és déli olaszországi kalandjaik 937-ben. 211. 1.
V. Fejezet. A magyarok szerencsétlen hadjárata Szászországban 938-ban.
217. 1. — Olaszországi táborozásuk és spanyolországi kalandozásuk 940-ben.
218. 1. — Beütésök a keleti birodalomba 943-ban. 220. 1. — Csatavesztésök Berehtold bajor herczeg ellenében Wels mellett a Traungauban 94'1-ben. 221. I.
— Zsolt vezér lemondása 947-ben, halála 949-ben. 223. 1.
III. Rész. Taks (947—972.)
I. Fejezet. Taks és Vál. 227. I. — Taks olaszországi hadjárata 947-ben. 229. 1. — Bulcsú és Gyula megkeresztelkedése Konstantinápolyban. 231. 1. — Henrik bajor herczeg győzedelme a magyarokon 950-ben. 235. 1. — A magyarok hadjárata déli Francziaországban 951-ben. 240. 1. — A német birodalomban kitört belháború. 241. 1. — A magyarok berohanása Németországba 954-ben. 250. 1. — E táborozás részletei Lothringenben és Francziaországban. 251. 1. — Németország belbékéjének helyreállása 954-ben. 260. I.
H. Fejezet. A magyarok berohanása Németországba 955-ben. 262. 1.— Angsburg sikeretlen ostroma. 268. 1. — Ottó megérkezése s a két tábor el3-csatája aug. 9-dikén. 273. 1. — A lechfeldi döntő ütközet aug. 10-dikén. 955. 280. I. — A szétvert magyar hadak romlása. 289. 1. — A magyar hagyományok Bulcsú és Léi haláláról, a hét gyász magyarról, Botond és hadai szerencsés visszatértéről. 294. 1. — Az augsburgi vereség erkölcsi hatása és politikai következményei. 311. 1. — A keleti határgrófság visszaállítása. 316. I.
ni. Fejezet, A magyarok szerencsétlen hadjáratai a keleti birodalomban 958- és 961-ben. 318. 1. — Ismételt becsapásaik. 321. 1. — Az orosz-bolgár háború 968- és 969-ben. 323. 1. — Az orosz-magyar-besenyő hadak megveretése a görögök által Arkadiopolisnál 970-ben. 326. 1. — A magyar hagyomány Botond bajvivásáról Konstantinápoly alatt. 330. I. — Taks halála 972-boiK 332. l. — Taks és kora jellemzése. 332. 1.
— 448 —
IV. Rész. Gyejcs. (973—997.)
I. Fejezet. Gyejcs kormányra lépte és politikai iránya. 339. 1. — Szent Wolfgang térítési kisérlete hazánkban 972-ben. 345. 1. — Brúnó verduni püspök követsége 972-ben. 348. 1. — Magyar követség Quedlinburgban I. Ottó császárnál 973-ban. 349. 1. — Piligrin passaui püspök téritése a magyarok közt 973—974. 353. 1.
lí. Fejezet. A magyarországi térítés a németországi zavarok miott félbe szakad. 358. 1. — A német belháború 976- és 977-ben. 361. 1. — Gyejcs és a magyarok e háborúba nem avatkoznak. 364. 1. — A magyar keleti határszélek ekkori állása. 366. 1. — A magyarok a németországi ujabb zavarok alkalmával Piligrin passaui püspök jószágait földúlják 984-ben. 369. 1. — Luitpold keleti határgróf Mölk várát megvívja s a magyarokat a Szárhegyig (Kahlenbergig) visszaszorítja 984-ben. 370. 1.
III. Fejezet. Gyejcs és fia Vajk (István) megkeresztelkedése 994-tien. 375. I. — Adalbert prágai püspök téritöi munkássága hazánkban s ennek csekély eredménye. 379. 1. — Gyejcs a nemzettel fiát utódjául elismerteti s a kormányzásban társává emeli 993-ban. 388. 1. — István egybekelése Gizelával II. Henrik bajor herczeg leányával 995-ben. 391. 1. — Idegen lovagok költözése hazánkba. 394. 1. — Ezek segélyével Gyejcs erőszakosan térit s az ellenszegülőlcet legyőzi. 396. 1. — Gyejcs halála 997-ben. 399. 1. — Családja. 400. 1.
IV. Fejezet. Gyejcs és kora jellemzése. 401. 1.
V. Rész. István, (997—1000.)
I. Fejezet. István intézkedései a keresztyén vallás terjesztésére. 411. 1.
— A hadi foglyok és rabszolgák állása hazánkban a vezérek korában. 413. 1.
— István rendelkezése ezek sorsának jobbítására. 416. 1. — Az elégületlenek fölkelése Kopány vezérlete alatt. 418. 1. — István győzedelme Veszprém vára mellett 998-ban. 424. 1. — A legyőzött fölkelők ellen hozott megtorló rendszabályok. 425. 1.
II. Fejezet. István külföldi papokat és szerzeteseket hív az országba, monostorokat alapít, egyházakat építtet. 429. 1. — Az országot tíz püspökségre osztja; ezeket az esztergomi érsek főhatósága alá veti. 434. 1. — Érsekké Asztrik pannonhalmi apátot jeleli ki, s egy követség élén Kómába küldi, a pápától egyházi intézkedései szentesítését s királyi koronát kérni. 434. 1. — II. Sylvester pápa a lengyel Boleszlávnak szánt koronát Istvánnak adja. 439. 1. — A pápa 1000-ben mart. 27-díkén kelt bullája. 441. 1. — István megkoronáztatása Esztergomban 1000-ben augustus 15-dikén. 444. 1.

Vissza