Ballagi Aladár, Dr.: A magyar nyomdászat történelmi fejlődése

Tartalom

I. Az eszme megtestesül. A nyomdát a közszükséglet hozta
létre. A kéziratok kereslete. ''Az emberiség második megváltója.'' Hivatása. A közvélemény megalkotása. Kapcsolata a többi fölfedezésekhez. Mikor találták fel ? Jehova
négy betűje s a mozgatható betűk 11
II. A budai nyomda. A renaissancenak köszönhetjük. Behozatalában megelőztük a félvilágot. Magyar nyomdászok külföldön. Budai kiadó-könyvárúsok. Az első magyar
könyv. A krakkói magyar nyomda. Kereskedelem és művelődés egy úton jár. Luther. A sajtót a reformatió, a reformatiót a sajtó segíti diadalra. Erdélyi prot. nyomdakisérletek. A hazai első papirmalmok 19
III. A hazai első magyar műhelyet Nádasdy pártfogása mellett Abádi állítja fel. Célja a felvilágosultság s a prot. hiteszmék terjesztése. Lengyel befolyás Abádi helyesírására. Heltai és Hoffgreff műhelyével nyomdászatunk a fejlődés magasabb fokára lép. Hang jegy-nyomás. Magyar anabaptista könyv. Polgári nyomdászaink miért maradtak
idegenek saját hazájukban ? Erdélyben a három prot. felekezet külön műhelyeket állít fel 34
IV. Nyomdászaink súlyos helyzete. Magyar prot. nyomdász
- ezermester a javából. A kóbor nyomdászok. Bornemissza
pátronust fogdos. Üldözéstől tartva, hamis dátumot nyomat
müve címlapjára. A török hódoltság területén sohasem volt
nyomda. Sajtóhibák okai. Mind a 28 műhely prot. kézben. 49
V. A katholicismus a bukás szélén. Az ecclesia militans szervezkedik. Telegdi nagyprépost, Nagyszombatban nyomdát
állít. Egyidejűleg behozatik az előleges censura. A XVII.
században mindössze 4 kath. nyomda működik. Apróbb prot.
műhelyek. Menyhárt deák szerződése a debreczeni tanácscsal. A debreczeni főbíró mint censor. Németalföldi befolyás. Könyvkötő műhelyek. Német vandalismus Debreczenben 67
VI. A fejedelmi nyomdák. Ő Nagyságok buzgalma. A szószéket a nyomda kezdi pótolni. A fejedelemasszony munkáját nevetségessé akarják tenni. A "fogadatlan prókátor"
A fejedelem erélyes föllépése. Vallási pasquillusok : a
szent háromság mint Cerberus. Öreg Rákóczi kitépeti.
A jezsuiták taktikáját eltanulják s ellenök fordítják a protestánsok. Az öreg Graduál. Fejedelmi bőkezűség a nyomda
körül 82
VII. Felvidéki műhelyek. Mért nem keletkeztek korábban, s
miért váltak állandókká ? A Breuer család. Papírgyáraink
a lengyel határon támadnak. Nyomdászatunk műszaki sülyedése. Szenczi Kertész Ábrahám kiválik társai közül. A magyar Elzevír. Mért nem kelendő Tótfalusi remek
bibliája? Fáradozásai; részvétlenség és üldözés a bére.
Vele bezárúl a tudós és lelkesült nyomdászok sora, 94
VIII. Az álmos kor. Az ''imprimatur". Főbenjáró sajtóvétség. III. Károly ukáza.-A Komáromi-Csipkés féle bibliára
rendezett hajsz. Elő- és utócensura. A privilégiumok aranykora. Nyomdász-királyok. A Landerer-család Budán és Pozsonyban. A Royer és Paczkó család. Az egyetemi
nyomda 108
IX. II. József emeli sajtóügyünket. Kik terjesztették el nálunk a szabadkőművesség eszméjét ? A nagyszebeni sz. András. A türelmi parancs hatása. Kezdetleges könyvkereskedés. A ponyva fénykora. Csempészett könyvek. Magyar nyomdák 1787-ben. A Trattner család. Az egyetemi nyomda első szerepre emelkedik 125
X. Nyomdáink állapota 1817-ben. Miért nem virágozhatott
akkoriban nyomdászatunk? A censura rendezetlensége,
kihágásai. Inquisitor, szellemhóhér, homoeopathiai áldozat
Törlésy gyógyásznak. Privilegiumszerzés bajjal jár.
A nyárspolgár életmódja. "A legelső hazafias könyvnyomtató." A magyar akadémiától nyert lendület. De azért a komáromi kalendáriom a legelterjedtebb magyar könyv.
A vas-, majd Trattner-Károlyinál a gyorssajtó is alkalmazást nyer. Landerer és Heckenast 141
XI. 1848. A szabadsajtó. Jótékony liatása. Nyomdász-árszabály. Színes nyomás. Bankjegy-nyomda. Itthon készült
vas-sajtó-. Kliegl betüszedő-gépe. A komáromi nyomda
égése. Hamvaiból csakhamar kikél. Komáromi pénz. ... 163
XII. A zsandár-politika befolyása nyomdászatunk hanyat-
lására. A nyomdász elveszti jobbágyait. Censura, rendőri
felügyelet név alatt. Virágnyelv a sorok közt. A párizsi
államcsínyt egy pesti lap, mint távírói sürgönyt, másnap
közli. Szent-Erzsébet legendája a színnyomás haladását
mutatja. Hangjegynyomás. Budapesten Röck gyártja az
első gyorssajtót. Az alkotmány ósdi, majd az alkotmány
hatása. 173
XIII. A nyomdászok társadalmi egyesülése. Mi az iparszabadság eredménye ? A nyomdászok önképzöje. Egészségügy. .
Ünnepélyek. Nyomdász-szaklapok. A szédelgés s az izga-
tók létrehozzák a strikeot. Izgalmas jelenetek, harc és háború. Menenius Agrippa meséje igazat mondott. Idült haj
az ármozgalom. Újítások a nyomdai személyzetben : gyakornokok, nők, siketnémák. A szedők keresete 183
XIV. Úri könyv-iszony. A hirlapirodalom buján tenyészik.
Budapesten jelenleg annyi a nyomda, mint Lipcsében. Vidéki nyomdáink. Miről nevezetes Békés, Czegléd, Nagy-Körös ? Emich érdemei. Márk krónikája. A Franklintársulat. Találmányok behozatala. Kőnyomda, és egyéb
sokszorozó iparágak. Papirgyártásunk. Az új ipar-társulatok sikertelensége. A szédelgés visszahatást szült az iparszabadság ellen 199
XV. Kelet népe Keleten. Georgia s Örményország első nyomdáit Tótfalusi szereli föl. II. Rákóczi Ferenc magyar ügyvivője állítja föl az első török nyomdát. A mufti fetfája,
a szultán rendelete. Ibrahimnál, Konstantinápolyban megjelent müvek. Boszniába egy zimonyi iparos viszi be a nyomdászatot. A szerb államnyomda. A landorfejérvári
könyvnyomdász-egylet a budapesti mintájára alakúlt. . . . 223
XVI. A reformatió, nemzeti fejedelmeink pártfogása mellett,
megteremti az oláh irodalmat. Hazánkban nyomatják, a,
legelső oláh könyveket. A vallásos eszmék korában, dőreség
magyarizálásról szólani, öreg Rákóczi, az oláh irodalom
patrónusa. Geleji Katona terve, az oláhok civilizálásáról.
1680-ban állitják fel az első nyomdát Havasalföldön..
A jezsuiták Buccowval, s a ''két kalugyer''. Pozsonyban
nyomatják az első oláh könyvet latin hetükkel. Magyarország missiója Keleten 231 Vissza