Témakörök



Lezárt aukciók


Vajdovszky János/Divald Kornél: Szepesvármegye művészeti emlékei I-III.

I.: Épitészeti emlékek/II.: Szobrászat és festészet/III.: Iparművészeti emlékek

Szerző
Divald Kornél
Szerkesztő
Dr. Vajdovszky János
Szepesvármegyei Történelmi Társulat (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés (Gottermayer) , 304 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 29 cm x 24 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-12-15 20:40

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1905-1907, Szepesvármegyei Történelmi Társulat (Stephaneum R. T., Bp.), 86 p. + [1] p. + [12] mell., ill.; 114 p. + [1] p. + XXI mell., ill.; 104 p. + X mell., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Szepesvármegye művészeti emlékei I-III. (Három rész egy kötetben.) Szerkeszti: Dr. Vajdovszky János. Írta: Divald Kornél.

I.: Szepesvármegye művészeti emlékei I. rész: Építészeti emlékek. Bp., 1905, Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 86 p. + [1] p. + [12] mell., ill. Tizenkét mellékleten és a szövegben összesen 86 képpel.

II.: Szepesvármegye művészeti emlékei II. rész: Szobrászat és festészet. Bp., 1906, Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 114 p. + [1] p. + XXI mell., ill. 21 számozott képmelléklettel és 85 szöveg közti képpel.

III.: Szepesvármegye művészeti emlékei III. rész: Iparművészeti emlékek. Bp., 1907, Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 104 p. + X mell., ill. 10 számozott képmelléklettel és 87 szöveg közti képpel.

Mindhárom részben önálló kép- és tartalomjegyzékkel, a III. rész végén közös név- és tárgymutatóval. A köteteket a Stephaneum R. T. nyomtatta, Budapesten. A kötés Gottermayer Nándor budapesti műhelyében készült.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott mintával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, vaknyomással díszített hátlapon a kötészet feltüntetésével, színes mintás kiadói előzéklapokkal, az eredeti, színes borítók bekötésével, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője, Divald Kornél /álneve: Tarczai György/ (1872-1931) művészettörténész, muzeológus, műemlék-topográfus, író, műkritikus, fotográfus, az MTA l. tagja. A Magyar Szemle, a Magyar Iparművészet, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének munkatársaként tevékenykedett. A Felvidék kutatásával, valamint Buda középkori maradványainak ismertetésével foglalkozott. Egyéni látásmódja új szemléletet hozott a magyar művészettörténetben.

Előszó

Részlet a könyvből: SZEPESVÁRMEGYE természeti szépségeinél, politikai és művelődéstörténeténél fogva egyaránt Magyarország legérdekesebb vármegyéinek egyike. A Magas Tálra hófedte ormai, négy... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből: SZEPESVÁRMEGYE természeti szépségeinél, politikai és művelődéstörténeténél fogva egyaránt Magyarország legérdekesebb vármegyéinek egyike. A Magas Tálra hófedte ormai, négy folyójának völgyei a fenségestől az idilli jellemig, hol szinte megrázó ellentétekben, hol elbájolóan szelid, kedves vonásokban gazdag tájképek rendkívül változatos sorozatát tárják elénk. E gyönyörű vidéket jó részt pompás utak szelik keresztül-kasul. Az utak mentén, folyók partján, dombok tetején és hegyek oldalán lépten-nyomon városok és falvak bukkannak föl. Ezek legtöbbjének templomai és házai, valamint a völgyek fölött uralkodó várak és kolostorok romjai évszázados múltról és ez évszázadok folyamán szakadatlan kulturális fejlődésről tanúskodnak. E dicső mult önmagukban véve is eléggé beszédes művészeti emlékeit tüzetesen méltatni szép, de nehéz föladat. Megnehezíti az út töretlen volta, a melyen annak, a ki méltatásukra vállalkozik, járnia kell; még inkább a tömérdek balhiedelem, a melyet egy-egy emlékhez többnyire a kegyeletes hagyomány fűzött. Ez utóbbi az egyes emlékek értékét különösen túlzott régiségükkel igyekszik fokozni, míg viszont az eddig ismertetett régi épületek leíróit ezek művészi méltatásánál ragadta el gyakran a tárgy szeretete. Illúziókat széttépni mindig hálátlan feladat, különösen akkor, ha ezeket az ősök emléke iránt való kegyelet táplálja. De miként a történetírásnak, a művészettörténelemnek is csak az igazság keresése lehet czélja. Az igazság fényében is még mindig káprázatos lesz a kép, a melyet Szepesvármegye művészeti emlékeinek tárgyilagos méltatása nyújt. Ha monumentális építészetének története nem is kezdődik a magyar királyság első évszázadával, mint azt egyes emlékeit ez időbe helyezve, a régibb írók s a néphagyomány véli; ha különösen középkori épületei sorában kevés is a kifogástalan művészi értékű emlék: Szepesvármegye régi lakossága a XIII. századtól kezdve tehetségéhez képest s a lehetőség határain belül mindenkor lépést tartott az egymásután következő századok művészeti törekvéseivel s ha monumentális épületei emelésénél a kellő idő és anyagi eszközök hiánya miatt legtöbbször nem is fejtett ki nagyobb fényt, ennek pótlásáról később annál nagyobb mértékben gondoskodott s templomait, köz- és magánépületeit a szobrászat, festészet és iparművészet alkotásaival gyakran valósággal elhalmozta. Vissza

Tartalom

I. kötet:

I. Általános jellemzés. Őskori maradványok. Az első templomok. A tribsi és jurgói fatemplom. A krighi fatorony. A mindszenti templom tornya és temetői kápolnája. A haraszti templom. A kéthajós templomokról általában 3-10
II. A szepesi székesegyház. Régi átmeneti stilű alakja s ennek maradványai. Kibővítése a XV. században. A Zápolya-kápolna. Régi oltárok, sírkövek s egyéb műemlékek. A székesegyház restaurálása korunkban. Átmeneti stílű részletek Dénesfalván és Szepes-Olasziban. A szerzetesrendek és a román építészet. Szepesvármegye középkori klastromai Stólán, Scsavnyikon. A Lapis refugii. Vörösklastrom. Szerzetesek Göllniczbányán, Szepesváralján, Landeken és Daróczon 11-20
III. Szepesvármegye a tatárjárás után. Várak, városok és templomok építése. Lőcse középkori templomai. A szent Jakab-templom. Mai sekrestyéjének XIII. századbeli részletei. A XIV. századbeli hármashajó s ennek XV. és XVI. századbeli toldalékai. A templom műkincsei. A minoriták szent László-temploma és kolostora. A kórházi Szentlélek-templom. A karthauziak kápolnája és kolostora. A máriahegyi kápolna 21 - 34
IV. Középkori építőmesterek. Kőfaragó jelek. A csúcsiveskori bazilika és a csarnoktemplom. A lőcsei kőfaragó-iskola. Az iglói plébániatemplom. Szepes-Olaszi, Göllniczbánya, Késmárk, Podolin és Márkusfalva plébániatemplomai s ezek régi fölszerelése. Elenyészett nagyobb arányú csúcsiveskori templomok 35-48
V. A famennyezetű csúcsiveskori templomok. Újabb példáik a Poprád és Dunajecz völgyében. A kéthajós boltozott templomok falusi tipusa : a zsegrai templom, városi tipusa : a felkai templom. A kéthajós csúcsives templomok általános jellemzése. Fönnmaradt és átalakítóit emlékek a Poprád völgyében. Az ó-falvi templom. A nagyeőri és görgői templom. A Hernádvölgy kéthajós templomai. A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna 49-63
VI. A renaissance építészet. Első nyomai, részletek. A lőcsei városháza. A felsőmagyarországi renaissance. A középkori várak és a renaissance. Kastélyok. Városi lakóházak Lőcsén. Barokk és rokokó stílű átalakítások. Harang- és templomtornyok. A késmárki fatemplom. Befejezés 64-83
Irodalom 84
Képek lajstroma 85

II. kötet:

I. Középkori templomaink diszítése. A kőfaragás jelentéktelen szerepe e téren. Falképfestés. Legrégibb emlékei Zsegrán. A szent László legenda Zsegrán, Svábóczon és Vitfalun. A poprádi falképek. Kevésbbé jelentős és lappangó emlékek 3-18
II. A provincziális művészet jelentősége Magyarországon. XIV. századbeli képírásunk klasszikus emlékei a Szepességen. Róbert Károly koronázása Szepeshelyen. A lőcsei szent Jakab templom felképei. A szentélybeli festmények. Szt. Dorottya legendája. Az irgalmasság cselekedetei s a hét főbűn. Későbbi falképek 19-28
III. A középkori szárnyasoltárokról általában. Szepességi statisztikájuk. Festett szárnyas- oltárok. A matheóczi főoltár. A szepeshelyi szent Mihály oltár. Lőcsei Miklós művei Poprádon, Jánosfalván, Arnóthfalván, Lőcsén és Késmárkon 29-38
IV. Fafaragásunk legrégibb emlékei és XV. századbeli fejlődése a Szepességen. A matheóczi feszület. A nagy-eőri és szlatvini Madonna. A farkasfalvi Mária oltár. A gánóczi szent Miklós oltár. Egyéb XV. századbeli Mária s szent Miklós oltárok és szobrok. Lőcse legrégibb szárnyasoltárai 39-50
V. A szepeshelyi szárnyasoltárok. A székesegyház restaurálása kapcsán történt rostálásuk. A megmaradt emlékek. Mária halála a szobrászatban és a képírásban. A Stoss-kérdés. A XV. századbeli fafaragás klasszikus emlékei a Szepességen. A lőcsei Vir dolorum oltár. Az iglói kálvária. A késmárki főoltár. A csütörtökhelyi Pieta 51-67
VI. Lőcsei Pál és munkái. A Krisztus születését ábrázoló szobrok. A szent Jakab templom kisebb oltárai: Mária hó oltára, szent Péter és Pál oltára, szent Miklós oltára és festményei. A főoltár 68-79
VII. Lőcsei Pál iskolája. A műhelyéből kikerült többi munkák Lőcsén. Tanítványai a Szepességen. A káposztafalvi szent Lőrincz oltár. A mühlenbachi, szepesszombati és bélai oltárok. A renaissance ornamentika szárnyasoltárainkon. Emlékei Nagyeőrön, Lőcsén, Káposztafalván. Theophilus mester. A fafaragás a XVII. században 80-97
VIII. Középkori síremlékek. Velbachi György sírköve Lőcsén, Zápolya Imre és István síremléke Szepeshelyen. A Thurzó család síremlékei Lőcsén. Alakos sírkövek Márkusfalván, Késmárkon, Tóthfalun, Toporczon és Lublón 98-111
Irodalom 112
Képek lajstroma 113

III. kötet:

I. A Szepesség iparművészetéről általában. Az érczöntés. Gaal Konrád mester, Nagy Lajos harangöntője. Középkori harangok. Bronzöntésű keresztelő-medenczék. Wagner János iglói érczöntő mester. Az érczöntés hanyatlása a Szepességen. A rézöntés és vasművesség emlékei. Ónedények 3-15
II. Az ötvösség. XIIL és XIV. századbeli mesterek. Gallicus Miklós mester. Vert rézciboriumok és keresztelő tálak. XV. századbeli öntött és vésett díszítésű munkák. Sodronyzománczos kelyhek. Vert díszítésű emlékek a XVI. századból. XVI. századbeli és későbbi csúcsíves stilű Úrmutatók 16-37
III. Csúcsiveskori egyházi bútorok. Papi székek kőből. Faragott diszítésű bútorok Lőcsén, Gölniczbányán, Leibiczon, Késmárkon. Festett diszítésű bútorok. Renaissance-stilű bútorok a XVI. századból. Késmárki Gergely, Láng János és Kristóf. A lőcsei szószék, Kolmitz Kristóf műve. XVII. századbeli bútorok, halotti czímerek és epitáfiumok 38-55
IV. Szövött emlékek. A szepességi vászon. A középkori barhet. Nyomtatott vásznak. A XV-XVI. századbeli olasz brokát-szövetek. Antipendiumok. Himzett miseruhák. XVII-XVIII. századbeli himzések. Varrott reczék. Vert csipkék 56-71
V. A XVII. századbeli ötvösség. Szepességi ötvösczéhek. A himpellér mesterek. Német és német mintára készült emlékek. Vertművű ötvösmunkák. Sodronyos és zománczos diszitésű emlékek a XVII-XVIII. századból. Szilassy János lőcsei mester és munkái 72-88
A szerkesztő befejező sorai 89
Irodalom 91
Képek lajstroma 92 Vissza
Tétel sorszám:
403

Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Aktuális ár:
24.000 Ft Licitek száma: 1



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!