Doromby József/Reé László: A magyar gyalogság
A magyar gyalogos katona története
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Reé László Könyvkiadó- és Terjesztővállalat, 463 p. + [1] p. + 32 p. + 49 p. + [1] p. + 94 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. Szerkesztették: vitéz Doromby József (I. és II. rész) és Reé László (III. rész).
Vitéz Szurmay Sándor báró ny. honvédelmi miniszter, ny. gyalogsági tábornok előszavával és számos szöveg közti, fekete-fehér képpel. Az I. rész a magyar gyalogság történeti fejlődését, a II. rész az első világháborús részvételt tárgyalja. A hadtörténeti részeket a III. rész fényképes arcképcsarnoka és életrajzgyűjteménye egészíti ki. A mű többféle terjedelemben is kiadásra került.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott emblémával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, hártyapapír védőborítóban.
"A jólsikerült és napjainkban szokatlanul szép könyvsikert megélt Magyar Huszár és Magyar Tüzér után, végre a „főfegyvernem" ódája is megjelent a könyvpiacon. [...] Az egész könyv a magyar baka múltjának ismertetésére hivatott. Egyáltalán nem összefüggő hadtörténeti munka, s nem tárgyalja hézagtalan sorrendben a háborúkat, hanem csak arról szól, ami a századok, különösen az együttélés négy századának folyamán a magyar bakával történt, lett légyen az hadi esemény, ruházati, felszerelési, ellátási, egészségügyi vagy bármilyen más esemény, illetőleg jelenség. Különösen vonatkozik mindez a világháború előtti idővel foglalkozó fejezetekre. A világháborús fejezetek írói szervezési és egyéb változások szűke miatt, szerencsére majdnem egész terüket bakáink ragyogó fegyvertényeinek szentelhették." (Hadtörténelmi Közlemények, 1940. évfolyam, 132.)
Vitéz Szurmay Sándor báró ny. honvédelmi miniszter, ny. gyalogsági tábornok előszavával és számos szöveg közti, fekete-fehér képpel. Az I. rész a magyar gyalogság történeti fejlődését, a II. rész az első világháborús részvételt tárgyalja. A hadtörténeti részeket a III. rész fényképes arcképcsarnoka és életrajzgyűjteménye egészíti ki. A mű többféle terjedelemben is kiadásra került.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott emblémával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, hártyapapír védőborítóban.
"A jólsikerült és napjainkban szokatlanul szép könyvsikert megélt Magyar Huszár és Magyar Tüzér után, végre a „főfegyvernem" ódája is megjelent a könyvpiacon. [...] Az egész könyv a magyar baka múltjának ismertetésére hivatott. Egyáltalán nem összefüggő hadtörténeti munka, s nem tárgyalja hézagtalan sorrendben a háborúkat, hanem csak arról szól, ami a századok, különösen az együttélés négy századának folyamán a magyar bakával történt, lett légyen az hadi esemény, ruházati, felszerelési, ellátási, egészségügyi vagy bármilyen más esemény, illetőleg jelenség. Különösen vonatkozik mindez a világháború előtti idővel foglalkozó fejezetekre. A világháborús fejezetek írói szervezési és egyéb változások szűke miatt, szerencsére majdnem egész terüket bakáink ragyogó fegyvertényeinek szentelhették." (Hadtörténelmi Közlemények, 1940. évfolyam, 132.)
Előszó
Hézagpótló munkát vállalt néhány lelkes tiszt és tudós. Előbbiek a nagy világégés alatt harcoltak a gyalogság kebelében és most mint írók karöltve néhány történésszel, írják meg ezen fegyvernem... TovábbElőszó
Hézagpótló munkát vállalt néhány lelkes tiszt és tudós. Előbbiek a nagy világégés alatt harcoltak a gyalogság kebelében és most mint írók karöltve néhány történésszel, írják meg ezen fegyvernem megörökítésre érdemes ténykedését és fejlődését a múltban. Igen érdemes munka ez nemcsak azért, mert a magyar gyalogság a harcban mindenkor kiválóan állta meg a helyét, hanem azért is, mert a legutolsó nagy háborúban is megmutatta az egész világ előtt, hogy harcratermettség, kitartás, igénytelenség és önfeláldozásig menő hazaszeretet tekintetében nincs párja. A gyalogság a legöregebb fegyvernem; mely már az ókor népeinek a háborús erejét képezte. Veszített jelentőségéből mint főfegyvernem a középkorban a lovasság javára. De azután, különösen a lőpor és lőfegyverek feltalálása óta, ismét mint első helyen álló főfegyvernem szerepel. A gyalog csapatok vezetésének lehetővé tételére mindig, úgy mint napjainkban, kisebb egységekbe, szakaszokba, századokba, zászlóaljakba és ezredekbe tagozódtak. Ezen egységek elnevezése azonban régebben más volt és gyakran változott a dívó kiegészítő rendszer szerint is. A gyalogság harcászata a felszerelés és felfegyverzéshez képest is változott. Régebben a gyalogsági tömegek bizonyos vonalas vagy nyílformájú tömegalakban mentek egyenesen egymásnak és kézitusában döntötték el a harcot. Már akkor használtak oly kézifegyvereket (kardot, dárdát, fokost, stb.), melyekkel minden harcos a kézitusában lehetőleg több ellenfelét legyőzhette. Kieszelték akkor a kézi lőfegyverek, az ágyúk és a mozsarak ősét is, a parittyát, íjat és más dobó szerkezetet, utóbbit különösen a várharcban. Mindezekkel párhuzamosan fejlődtek ki az ezen fegyverek elleni védőeszközök is, a mellvért, páncéling, sisak stb. A lőpor és lőfegyverek feltalálásával és a lőfegyverek hatásának emelésével teljesen megváltozott a gyalogság harcmódja és jelentősége is. A tömegek alkalmazása helyébe lépett a szétszórt harcmód, melynél a két ellenfél a harcterület egyik részén, a lőfegyverek hatásának megfelelő távolságban egymástól, védelmi harcot vív, a főtámadás és döntés pedig az egyik szárnyon, vagy a védelmi vonal áttörésével következik be, mégpedig szükség esetén kézitusával. A főszerep a harcban tehát tüzérség és lovasság mellett újból a gyalogságé, mely minden háborús feladat megoldására mostani felfegyverzésével többé-kevésbé önállóan is alkalmas. E fegyvernem a mostani milliós hadseregek korában legkönnyebben, legolcsóbban és leggyorsabban kiegészíthető és kiképezhető is. A közeli és távoli harcot sikerrel vívja meg minden terepen. A német katonai írók a gyalogságot „Königin der Waffen", a fegyvernemek királynőjének nevezik és nem ok nélkül, hiszen túlnyomó nagy részét képezi minden állam hadseregének. Ez a fegyvernem minden harcban a végleges döntésre is hivatott, de a névtelen hősök nagy tömegeit is a gyalogság szolgáltatja. VisszaTartalom
Előszó 3Bevezető 5
Mi gyalogosok (vers) 7
Első rész.
A magyar gyalogság fejlődése a történeti kor kezdetétől az Árpád-ház kihalásáig 17
A magyar gyalogság a XIV. és XV. században 25
Magyar gyalogság a török hódoltság korában 32
A végvári harcok 32
Az erdélyi gyalogság 41
Magyar gyalogos a császári hadseregben a XVI-XVII. században 48
A magyar gyalogság a XVIII. század első felében 54
Spanyol örökösödési háború (1701-1714) 54
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 57
Mária Terézia kora (1740-1780) 69
A Napóleon elleni háborúk 86
Az 1848-49-i magyar szabadságharc gyalogsága 100
Bevezetés 100
Magyar gyalogság megalakulása 104
Honvéd gyalogság a szabadságharcban 108
A XIX. század második felének háborúi 122
Radetzky 1848-49-i lombardiai hadjárata 122
Az 1859-i olaszországi háború 124
A dániai háború, 1864 127
Az 1866-i olaszországi hadjárat 131
Az 1866-i porosz háború 133
Bosznia és Hercegovina megszállása 143
A magyar gyalogság ruházata, felszerelése és kiegészítése 147
Második rész.
TÁMADÓ HARCOK
Az 1914. évi Oroszország elleni őszi hadjárat 167
Előzmények, tervek, mozgósítás 167
Felvonulás 169
A galiciai hadszíntér 170
Egy gyalogezred (12-es honvédek) előnyomulása és tűzkeresztsége 170
A gyalogság harcmódja a világháború elején 174
A Krasznik-i csata (Polichna-Stany-i, Bychawa-i, Majdan-Piotrkowk-i ütközet) 177
A Komarow-i csata 182
A Zloczow-i csata (Monasterzyska-Podhajce-i ütközet) 185
A Przemyslany-i csata 187
A Lemberg-Rawaruszka-i csata, visszavonulás 188
Az 1914 őszi San-Visztula menti hadjárat (Ivangorod-i csata, Chirow-i csata) 192
A Krakko-i csata (Jangrot, Maszkow) 195
A Limanowa-i csata 199
Az 1914. évi Szerbia elleni hadjárat 203
Kölcsönös erőviszonyok, haditervek 203
Valjevo elleni első támadó hadműveletünk 205
A 6. hadsereg átkelése a Drinán és támadása 209
A Bosznia délkeleti részébe és Hercegovinába betört szerbek és montenegróiak kiverése. A Romanja planina-Rogatica-i csata 214
A Drina-menti csata befejezése 216
A Kolubara-menti csata 220
Oroszország elleni támadó hadműveletünk 1915 nyarán 225
A Gorlice-i áttörés. (A Kárpátokban, Gaj-erdő, Stroza-i ütközet) 225
Placzkowice-Kozimek-i győzelem 232
Az orosz arcvonal további visszaszorítása (Lemberg visszafoglalása. A Brest-Litowsk-i hadjárat, A Rowno-i hadjárat) 234
Szerbia és Montenegro meghódítása 1915 őszén 242
Előzmények és hadműveleti terv 242
Az osztrák-magyar és német erők átkelése a Száván és a Dunán 244
Előnyomulás Szerbia belsejébe 246
A szerb hadsereg bekerítése és üldözése. A Rigómező-i ütközet 249
Montenegro elfoglalása és a szerb hadsereg üldözése Albánián át a tengerpartig 249
Az 1915. évi nyári tiroli támadó hadművelet 252
A románok kiverése Erdélyből 1916 őszén 259
A Flitsch-Tolmein-i áttörés 1917 október végén 268
Előzmények. Előkészületek 268
A támadás 271
Események a sikeres áttörés után. Az olaszok üldözése 273
Az 1918. évi nyári Piave-i csata 278
Hadműveleti terv 278
A Montelló-i küzdelem 279
Az átkelés kierőszakolása a Piave-n 281
A magyar gyalogság hősies küzdelme a Piave nyugati partján 284
VÉDELMI HARCOK
Az 1914-15. téli harcok a Kárpátokban 287
Przemysl felszabadításáért indított első hadműveletünk 288
Második kísérlet Przemysl felmentésére 297
Események a kárpáti arcvonal többi részén a Przemysl felmentését célzó hadműveletek alatt 310
Przemysl védőrségének harcai a vár kiéheztetéséig 313
A húsvéti kárpáti csata 318
Védelmi harcok az olasz határon. Az 1-10. Isonzó-csata 330
Az Isonzo-csaták rövid jellemzése 330
Bevezető harcok az Isonzon (1915. május 24 - június 22.) 332
Az 1. Isonzo-csata (1915. június 23 - július 7.) 334
A 2. Isonzo-csata (1915. július 18 - augusztus 10.) 338
Tolmein körüli harcok 1915 nyár végén (augusztus 12 - szeptember 30.) 344
A 3. Isonzo-csata (1915. október 18 - november 4.) 345
A 4. Isonzo-csata (1915. november 10 - december 1.) és a harcok ellanyhulása (december 14-ig) 351
Az 5. Isonzo-csata (1916. március 11-16.) és az állásharcok július végéig 355
A 6. Isonzo-csata (1916. augusztus 4-16.) 356
A 7. Isonzo- (vagy Karszt-) csata 1916 szeptember 14-17.) 360
A 8. Isonzo-csata (1916. október 9-13.) 361
A 9. Isonzo-csata (1916. október 31 - november 4.) 362
A 10. Isonzo-csata (1917. május 12 - június 5.) 364
A Monte San Gabriele védelme, a 11. Isonzo-csata 367
A m. kir. 20. hovéd gyaloghadosztály a Monte San Gabriele poklában 370
Magyar gyalogság az állásharcokban. (Wolhyniában és Galiciában.) 375
A beszarábiai "újévi csata" 1916-ban 378
Az 1916. évi orosz (Brussilow) támadás kivédése 384
Erdély védelmezése az oláh betörés ellen 390
Állásharcok Erdélyben, a tiroli havasokban és Albániában 398
Erdély 398
Tirol 402
Albánia 407
Az utolsó harcok az olasz hadszíntéren. Az összeomlás után 413
Általános helyzet 1918 őszén 413
Az olaszok támadása, a fegyverszünet 414
A magyar határok védelme 418
A magyar gyalogság hadrendje a világháborúban
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság 1914. év tavaszán 423
Hadtestek, hadosztályok és dandárok, melyekbe a világháború kezdetén a Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság tartozott 430
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogezredek és zászlóaljak 1914 augusztusában 432
Nagyobb változások a világháború alatt 441
A pótzászlóaljakról harctérre küldött menetzászlóaljak 443
A Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság beosztása 1918. október 25-én 444
Fegyverzet, ruházat és felszerelés a világháború alatt 454
Forrásművek 455
Szerkesztőbizottság 459
Harmadik rész.
Arcképcsarnok
Adattár Vissza
Tétel sorszám:
095
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
17.000 Ft
Licitek száma: 6
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |