Darwin, Charles: Az ember származása és az ivari kiválás I-II.

Tartalom

I. kötet:

Az ember származása és az ivari kiválasztás. - Bevezetés 1
I.
Az ember eredete vagy származása.
I. FEJEZET.
Bizonyítékok, hogy az ember alacsonyabb rendű formáktól származott 7
Az ember származására vonatkozó bizonyítékok természete. - Homológ szerkezetek az embernél és alsóbbrendű állatoknál. - Néhány egyező pont. - Fejlődés. - Csökevényes szerkezetek, izmok, érzékszervek, szőrök, csontok, szaporodási szervek stb. - A tények ezen három nagy csoportjának az ember származására való vonatkozása.
II. FEJEZET.
Hogyan fejlődött az ember alacsonyabb formákból 31
Az ember testének és lelkének változékonysága. - Átöröklés. - A változékonyság okai. - A variáció törvényei az embernél ugyanazok, mint az alacsonyabbrendű állatoknál. - Az életfeltételek közvetlen hatása. - A részek fokozott használatának és nem használatának hatása. - Akadályozott fejlődés. - Reverzió. - Korrektív változás. - A nagyobbodás foka. - A szaporodás megakadályozása. - Természetes kiválasztás. - Az ember a leginkább uralkodó állatja a világnak. - Testi szerkezetének fontossága. - Egyenes tartásának okai. - Ennek következtében megváltozott szerkezete. - A szemfogak kisebbedése. - A koponya nagyobbodása és alakváltozása. - Szertelenség. - A farok hiánya. - Az ember védtelen állapota.
III. FEJEZET.
Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéval 78
A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási a különbség. - Bizonyos ösztönök közösek. - Kedélyállapotok. - Kíváncsiság. - Utánzás. - Figyelés. - Emlékezés. - Képzelet. - Értelem. - Fokozatos tökéletesedés. - Állatok által használt szerszámok és fegyverek. - Absztrakció, öntudat. - Beszéd. - Szépérzék. - Istenben való hit, szellemi erők, babonák.
IV. FEJEZET.
Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival. - Folytatás 120
Az erkölcsi érzés. - Alapvető tétel. - Társuló állatok tulajdonságai. - A társas életre való képesség eredete. - Ellentétes ösztönök közötti harc. - Az ember mint társuló állat. - A maradandóbb társulási ösztönök legyőzik a többi kevésbbé állandó ösztönöket. - A társulási erkölcsök tisztán a vadember szempontjából. - Az erkölcsöket, melyek az egyénre vonatkoznak, csak magasabb fejlettségi fokon érték el. - Az ítéleteknek jelentősége, melyeket ugyanazon társadalom tagjai gyakorolnak a viselkedésről. - Erkölcsi hajlamok átvitele. - Összefoglalás.
V. FEJEZET.
Az értelmi és erkölcsi képesség fejlődéséről az őskorban és a civilizált időkben 160
Az értelmi erők haladása a természetes kiválasztás következtében. - Az utánzás fontossága. - Társulási és erkölcsi képességek. - Fejlődésük ugyanazon törzs határain belül. - A természetes kiválasztás befolyása a civilizált népekre. - Bizonyítása annak, hogy a civilizált népek egykor barbárok voltak.
VI. FEJEZET.
Az ember rokonságáról és genealógiájáról 185
Az ember helye az állatok sorozatában. - A természetes rendszer genealógiái. - Kisebb jelentőségű adaptív jellemek. - Az ember és a négykezüek közötti megegyezés különböző pontjai. - Az ember helyzete a természetes rendszerben. - Az ember születési helye és kora. - A fosszilis átmeneti tagok hiánya. - Alacsonyabb fokok az ember genealógiájában, melyek először is rokonságaiból és másodszor alkatából következtethetők. - A gerincesek korábbi hímnős állapota. - Befejezés.
Az emberfajokról 213
Az egyes jellegek minőségéről és értékéről. - Alkalmazás az emberfajoki-a. - Érvek, melyek az úgynevezett emberfajoknak külön fajokként való csoportosítása mellett vagy ellen szólnak. - Alfajok. - Monogenisták és polygenisták. - A jellemek összehajlása. - A legkülönbözőbb emberfajok testének és szellemének megegyező pontja. - Az ember állapota, mikor legelőször elterjedt a földön. - Minden faj nem egyetlen egy pártól származik. - A fajok kihalása. - A fajok keletkezése, - A kereszteződés hatása. - Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása. - A természetes kiválasztás csekély vagy semmi befolyása. - Ivari kiválasztás.
VIII. FEJEZET.
Az ivari kiválás alapelvei 261
Másodrendű ivarjellemek. - Ivari kiválás. - Hatásának módja. - A hímek túlsúlya. - Soknejűség. - Rendesen csak a hím módosult ivari kiválás útján. - A hím nemi gerjedelme. - A hím változékonysága. - A nőstények választása. - Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással. - Megfelelő életkorban, megfelelő évszakban történő s az ivar korlátolta öröklés. - Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok. - Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik ivar s a fiatalok ivari kiválás útján. - Függelék: A két ivarnak viszonylagos száma az egész állatországban. - Mindkét ivar számának ivari kiválás által történő korlátozódása.
Függelék. - A különböző osztályokba tartozó állatok mindkét ivarának viszonylagos számáról 306
IX. FEJEZET.
Másodrendű ivarjellemek az állatország alsó osztályaiban 333
Ilyen jellemvonások a legalsóbb osztályokban hiányzanak. - Ragyogó szinek. - Lágytestüek (Mollusca). - Gyűrűs férgek. - Rákok (Crustacea) ; másodrendű ivarjellemei jól ki vannak fejlődve ; dimorphismus; szinek; oly jellemvonások, melyek az érettség előtt nem fejlődnek ki. - Pókok; ezek ivari szinei; a hímek ciripelése. - Százlábuak.
X. FEJEZET.
A rovarok másodrendű ivarjellemei 350
Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak felszerelve. - Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen. - Az ivarok között .levő nagyságbeli különbségek. - Szökőfarkuak (Thysanura). - Kétszárnyúak (Diptera). - Félfedelüek (Hemiptera). - Egyenlőszárnyúak (Homoptera); a hangok létrehozásának képessége csupán a hímeknél van meg. - Egyenesszárnyúak (Orthoptera); a hímek hangadó szervei s ezek szerkezetének különbségei; harcvágy és szinezet. - Hártyásszárnyuak (Hymeroptera); harcvágy és szinezet. - Fedeles-szárnyuak (Coleoptera); szinezet; a nagy szarvak, úgy látszik, diszítmények ; harcok; a cirpelő szervek rendszerint mindkét ivarnál megvannak.
XI. FEJEZET.
Rovarok (folytatás). A pikkelyesszárnyuak rendje. Pillangók, lepkék és pillék 385
A pillangók udvarlása. - Harcaik. - Kopogó zörejek. - A színek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a hímeknél ragyogóbbak. - Példák. - Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei. - Védelemre alkalmazkodott szinek. - A pillék színei. - Fitogtatás. - A pikkelyesszárnyuak megfigyelőképessége. - Változékonyság. - A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai. - Utánzás (mimicry); a nőstény pillangók ragyogóbbszinüek mint a hímek. - A hernyók élénk szinei. - A rovarok másodrendű ivarjellemeinek összefoglalása és zármegjegyzések. - A madarak és rovarok összehasonlítása.

II. kötet:

Az ivari kiválasztás.
XII. FEJEZET.
A halak, kétéltűek és csúszó-mászók másodrendű ivarjellemvonásai 1
Halak: A hímek udvarlása és harcai. - A nőstények tekintélyesebb nagysága. - A hímek élénkebb szinei s diszítményül szolgáló függelékei; egyéb kiváló jellemvonásaik. - A hímek színüket s függelékeiket csak az ivás idejében kapják meg. - Oly halak, melyeknek mindkét ivara ragyogó színű. - Védőszinek. - A nőstények kevésbbé élénk szineit nem lehet a védelem elvéből magyarázni. - A hím halak fészkeket készítenek s a petékről meg a kicsinyekről gondoskodnak. - Kétéltüek: Az ivarok szervezete és színe közötti különbségek. - Hang-szervek. - Csúszó-mászók: Teknősök. - Krokodilok. - Kígyók: színeik néha védők. - Gyíkok: Harcaik. - Diszítményül szolgáló függelékeik. - A két ivar szervezete között levő nevezetes különbségek. - Színezet. - Az ivari különbségek csaknem akkorák, mint a madaraknál.
XIII. FEJEZET.
A madarak másodrendű ivarjellemvonásai 30
Ivari különbségek. - A küzdés törvénye. - Különös fegyverek. - Hangadószervek. - Hangszeri zene. - Szerelmi taglejtések és táncok. - Állandó és évszaki diszítmények. - Kettős és egyes évenkénti vedlés. - A hímeknek díszítményeikkel való kacérkodása.
XIV. FEJEZET.
Madarak. - Folytatás 75
A nőstények választása. - Az udvarlás időtartama. - Nem-párosodott madarak. - Szellemi tehetségek s a szép iránti ízlés. - A nőstényeknek bizonyos hímek iránti előszeretete vagy ellenszenve. - A madarak változékonysága. - A változások néha rögtön lépnek fel. - A változás törvényei. - A szemfoltok fejlődése. - A jellemek fokozatai. - A pávakakas, az Argus-fácán és az Urosticte.
XV. FEJEZET.
Madarak. - Folytatás 122
Mi annak az oka, hogy némely fajnak csupán a híméi, másoknak mindkét ivara ragyogó színű. - Az ivarra korlátozott öröklés és ennek a különböző képződményekre s az élénk színű tollazatra való alkalmazása. - A násztollazatnak télen való elvesztése.
XVI. FEJEZET.
Madarak. - Befejezés 148
A fiatalkori tollazat mindkét ivar felnőtt állapotban levő tollazatának jellemvonásaihoz viszonyítva. - Az esetek hat csoportja. - Közel rokon vagy egymást helyettesítő fajok hímjeinek ivari különbségei. - A nőstény veszi át a hím jellemvonásait. - A fiatalok tollazata összehasonlítva a felnőttek nyári és téli tollazatával. - A madarak szépségének az egész föld kerekségén való fokozódása. - Védőszinek. - Feltünő színezetű madarak. - Az újdonság méltatása. - A madarakról szóló négy fejezet összefoglalása.
XVII. FEJEZET.
Az emlősök másodrendű ivarjellemvonásai 195
A harc törvénye. - Csupán a hímekre szorítkozó fegyverek. - A nőstények fegyverei hiányának oka. - Mindkét ivarral közös fegyverek, melyeket azonban eredetileg a hímek szereztek. - Ily fegyvereknek egyéb haszna. - A hímek tekintélyesebb nagysága. - Védőszerek. - Mindkét ivarnak a párosodás alkalmával tanúsított felsőbbsége.
XVIII. FEJEZET.
Az emlősök másodrendű ivarjellemvonásai. - Folytatás 225
Hang. - A fókák különös ivari sajátságai. - Illat. - A szőr fejlődése, - A szőr és bőr színe. - Rendellenes eset, melyben a nőstény inkább díszített, mint a hím. - A színek s diszítmények az ivari kiválásnak következményei. - Védelmül szerzett színek. - A színek, habár mindkét ivarnál közösek, gyakran mégis az ivari kiválás következményei. - A felnőtt emlősök foltjainak és sávjainak elenyészése. - A négykezüek szinei és diszítményei. - Összefoglalás.

III.
A nemi kiválasztás az embernél és Befejezés.
XIX. FEJEZET.
Az ember másodrendű nemi jellemvonásai 257
A férfi és nő közötti eltérések. - Ez eltéréseknek és néhány mindkét nemnél közös jellemvonásnak okai. - A versengés törvényei. - Különbségek az értelmi képességeket és a hangot illetőleg. - A szépség meghatározó befolyása az ember házasságánál. - A civilizálatlan népek előszeretete a cifraságok iránt. - Ezek ideálja a női szépségről. - Hajlandóságuk a természeti tulajdonságokat túlozni.
XX. FEJEZET.
Az ember másodlagos nemi jellemvonásai. Folytatás 293
A nők folytonos kiválasztásának a hatásáról valamennyi fajtánál, a szépség különböző mértékeit illetőleg. - A nemi kiválasztást gátló okokról a civilizált és vad népeknél. - Az ősidők kedvező viszonyai a nemi kiválasztásra. - A nemi kiválasztás hatásának módjai az embernél. - Egyes vad törzsek asszonyairól, akiknek némileg módjukban van a férjeiket megválasztani. - A szőrözet hiánya a testen és a szakáll fejlődése. - A bőr szine. - Összefoglalás.
XXI. FEJEZET.
Általános összefoglalás és végkövetkeztetés 320
A legfőbb következtetés, hogy az ember valamely alsóbbrendű alaktól származott. - A fejlődés módjai. - Az ember genealógiája. - Szellemi és erkölcsi képességek. - Nemi kiválasztás. - Befejező megjegyzések.
Kiegészítő jegyzet. A nemi kiválasztásról a majmoknál 338 Vissza