Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1941], Franklin -Társulat (Franklin Társulat Nyomdája), 388 p. + XXXII t., 308 p. + XXXII t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Népművészet. I-II. (Egységes külön kötetekben.) Írta: Ortutay Gyula.
I. kötet: A csonka haza. 388 p. + XXXII t., ill.
II. kötet: Erdély. 308 p. + XXXII t., ill.
64 színes, egész oldalas képtáblával, rendkívül gazdag, több száz darabos képanyaggal illusztrált, a képek magyarázatával és képjegyzékkel, a II. kötet végén továbbá tárgymutatóval és tartalomjegyzékkel ellátott néprajzi monográfia. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példányok feliratos, hímzett vászon címfedéllel és hátlappal, címvignettás könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
"Ortutay könyve - a szöveg is, még inkább a közölt, általában remekbe sikerült képek - a magyarság eredeti valója iránt mutatkozó mai tudományos és gyakorlati érdeklődés idején rendkívül hasznos és korszerű könyv. Ha mód volna rá, meg kellene szereznie minden községi, plébániai és népiskolai könyvtárnak. Az ember boldog meglepetéssel látja, mennyi kincs, érték, szépség, mennyi eredeti alkotás, tehetség, művészi érték van falvainkban, népünkben! Ezeken a színes táblákon, képeken nem kuriózumokat látunk, hanem egy ősi fajnak csodásan sokoldalú, színes, ügyes alkotó művészkedését." - írta a műről Kühár Flóris római katolikus pap, teológiai és filozófiai író, egyetemi tanár (Katolikus Szemle 56./1942. február/2. szám).
Ortutay Gyula (1910-1978) néprajzkutató, politikus, az 1945 utáni magyarországi néprajztudomány és folklorisztika vezető személyisége, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az MTA tagja. 1947 és 1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1958-tól az Elnöki Tanács tagja volt. Folkloristaként számos népmesét gyűjtött, gyűjtései során nagy hangsúlyt fektetett az alkotáslélektanra, a mesemondók egyéniségére.
Előszó
BEVEZETŐ
Kétkötetes gyűjteményünk célját és módszereit tekintve keresztmetszet, a magyar nép művészkedő, díszítő hajlamait és alkotásait bemutató keresztmetszet. Nem törekedhettünk tehát olyan...
Tovább
Előszó
BEVEZETŐ
Kétkötetes gyűjteményünk célját és módszereit tekintve keresztmetszet, a magyar nép művészkedő, díszítő hajlamait és alkotásait bemutató keresztmetszet. Nem törekedhettünk tehát olyan monográfikus teljességre, aminőnek feladata egy szűkebb kör lehető teljes feldolgozása és értelmezése. Az alkotásoknak az a világa, amit a köznyelvi szóhasználat népművészeten ért, oly gazdag, történeti és táji változatoknak olyannyira bonyolult és zsúfolt summázata, hogy teljes egészében kimeríteni csak számolatlan kötetekre menő részlettanulmányokkal, a mellékletek, ábrák alig is kiadható tömegével lehetne. Jól példázhatja állításunk igazságát Györffy István abbamaradt sorozatának egyetlen megjelent kötete, mely annyi évnek áldozatos munkájával készült. S ez a kötet a népi díszítő míveskedésnek csak egyik területével, annak is csak egyetlen ágazatával foglalkozott. Egyedül ilyen, évtizedekre tervezett kötetsorozattal érhetné el a magyar néprajz tudománya, hogy népművészetünk anyaga teljes egészében álljon előttünk s a ma még javarészt ismeretlen összefüggések között eligazodhassunk s kérdéseinkre megnyugtató és igazolt feleletet kaphassunk. Hogy ettől még messze vagyunk s mind az anyag összegyűjtésében, mind értelmezésében még igen sok tennivaló vár reánk a magyar népi műveltség e területén is, arról éppen nemrégiben szólhatott teljes joggal Palotay Gertrúd is kitűnő műve előszavában. Ennek a kényszerű helyzetnek a következéseit e két kötet anyagának összeállításakor szintén le kellett vonnom. Mintának olyasfajta jeles külföldi kiadványok állottak előttem, mint H. Th. Bossert műve az európai népek népi művészkedéseiről, vagy mint újabban H. Karlinger jelentős összefoglalása a német népművészetről. Hasonló példákat sorolhatnék még fel a külföldi irodalomból s kisebb igényű magyar műveket is, melyek egy-egy kisebb területnek keresztmetszetszerű feldolgozását adják - nyilván tekintettel igényesebb közönségünkre is, nemcsak a szűkebb szaktudományi érdeklődésre.
Vissza