Jancsó Benedek: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések (Márki Sándornak dedikált példány)
Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedés
(Budapest)
,
Korabeli félvászon kötés , 319 oldal
Korabeli félvászon kötés , 319 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1895, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) (Hungária Könyvnyomda, Bp.), XV p. + [1] p. + 319 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Szabadságharczunk és a dako-román törekvések. Írta: Jancsó Benedek.
A címlapon Jancsó Benedek tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Márki Sándornak szeretetem és barátságom jeléül Jancsó Benedek".
A dedikáció címzettje: Márki Sándor (1853-1925) történész, MTA-tag, a kolozsvári, majd az első világháború után a szegedi egyetem neves tanára, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Szent István Társulat tagja.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Hungária Könyvnyomda, Budapesten. A címlap hátoldalán és a könyv több oldalán régi tulajdonosi bélyegzések és egykori gyűjteményi jelzetek, a címfedélen és annak belső oldalán régi könyvtári címkék láthatók. Az első előzéken Márki Sándor autográf tulajdonosi névbejegyzése olvasható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, több helyen ceruzás aláhúzásokat és széljegyzeteket tartalmazó belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Jancsó Benedek (1854-1930) pedagógus, publicista, az MTA levelezőtagja. Az 1910-es években az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli, úgynevezett szabadoktatás népszerűsítőjeként és szervezőjeként tevékenykedett, emellett kisebbségpolitikával és nemzetiségtörténettel foglalkozott. Publicisztikáiban főként ez utóbbi témákkal foglalkozott, különösen az erdélyi román kisebbség politikai-ideológiai mozgalmainak és a román irredentizmusnak a szakértőjeként vált ismertté.
A címlapon Jancsó Benedek tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Márki Sándornak szeretetem és barátságom jeléül Jancsó Benedek".
A dedikáció címzettje: Márki Sándor (1853-1925) történész, MTA-tag, a kolozsvári, majd az első világháború után a szegedi egyetem neves tanára, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Szent István Társulat tagja.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Hungária Könyvnyomda, Budapesten. A címlap hátoldalán és a könyv több oldalán régi tulajdonosi bélyegzések és egykori gyűjteményi jelzetek, a címfedélen és annak belső oldalán régi könyvtári címkék láthatók. Az első előzéken Márki Sándor autográf tulajdonosi névbejegyzése olvasható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, több helyen ceruzás aláhúzásokat és széljegyzeteket tartalmazó belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Jancsó Benedek (1854-1930) pedagógus, publicista, az MTA levelezőtagja. Az 1910-es években az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli, úgynevezett szabadoktatás népszerűsítőjeként és szervezőjeként tevékenykedett, emellett kisebbségpolitikával és nemzetiségtörténettel foglalkozott. Publicisztikáiban főként ez utóbbi témákkal foglalkozott, különösen az erdélyi román kisebbség politikai-ideológiai mozgalmainak és a román irredentizmusnak a szakértőjeként vált ismertté.
Előszó
Mióta az első bevándorló román csapat lábát Magyarország földére tette, román kérdés mindig volt, csakhogy a mostanitól lényegesen különböző alakban. Kezelése és megoldása is sokkal egyszerübb... TovábbElőszó
Mióta az első bevándorló román csapat lábát Magyarország földére tette, román kérdés mindig volt, csakhogy a mostanitól lényegesen különböző alakban. Kezelése és megoldása is sokkal egyszerübb volt. Megfelelt a kérdés akkori jellegének és a korban uralkodó jogi és politikai felfogás természetének. Ha egy egy vakmerőbb csoport elkezdett izgágásodni, vagy a magyar nemeseken, s a békés szász polgárokon erőszakoskodni, megparancsolta a király az erdélyi vajdának: vegyen maga mellé egy pár száz lófő székelyt s keményen büntesse meg azokat az istentelen oláhokat, kik noha sem szabadságra nem születtek, sem pedig arra hivatva nincsenek, elég vakmerők voltak mégis a birodalom parancsai ellen magoknak szabadságokat arrogálni. De nemcsak a hatalmas középkori magyar királyok bántak el igy a rendetlenkedő oláhokkal, hanem még a XVI. és XVII. századbeli erdélyi fejedelmek is elég erősek voltak, hogy szükség esetén a havasalföldi és moldovai oláh vajdákat is megrendszabályozzák, ha ezeknek kedvök jött az erdélyi fejedelemség dolgaiba beleavatkozni. "1623-ban egyik havasalji vajda, Leon avagy Alexander - írja Kemény János "Önéletírásá"-ban (112. 1.) - igen rosszul kezdvén Bethlen Gáborral a szomszédságot viselni, a fejedelem Jancsó Pál kapitányság viselt emberét reá küldé, ki igen vitéz, de nem nagy állapotu ember vala s nem is sokad magával; ez a vajda hirével esvén, nem foghaták meg, hanem székiből kiugratván, török közé szalada." VisszaTartalom
Bevezetés I-XVI. A romnság erkölcsi és kulturális állapotai a vallásos unioig 1
II. A vallásos unio hatása a románságra 9
III. A román nemzetiségi és politikai aspirácziók ébredezése 25
IV. A balázsfalvi iskola és hatása 44
V. A negyvenes évek román népmozgalmai 59
VI. A balázsfalvi gyülés 69
VII. Az 1848-iki magyar kormány álláspontja szemben a román törekvésekkel 84
VIII. A román nemzeti komité és a n.-szebeni cs. kir. főhadparancsnoksűg 98
IX. Az oroszok behivása és Maioreseu János memorandua Dako-Románia érdekében 111
X. Forradalmi mozgalmak Romániában és Ghica Jón terve a magyarokat kibékiteni a románokkal 125
XI. A magyar kormány alkudozűsa Janeuval és Balcescu küldetése 138
XII. Román-magyar szövetségi kisérletek. A bukás 153
XIII. A magyar s a román emigránsok terve a magyar-román szövetség érdekében 171
XIV. Kossuth brussai tervezete alapja lesz a magyar emigráczió hivatalos nemzetségi politikájának. A krimi háboru és a román fejedelemségek felszabadulása 204
XV. Román-magyar alkudozások 1859-ben 229
XVI. Papiu Emlékirata Cuzához: Dako-Románia érdekében és az 1860-61-iki ujabb alkudozások 255
XVII. A Duna konfoederáczió. Befejezés 295 Vissza
Tétel sorszám:
183
Kikiáltási ár:
30.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
- Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |