[Nádasdy Ferenc]: Mausoleum Potentissimorum ac Gloriosissimorum Regni Apostolici Regum & Primorum Militantis Ungariae Ducum
A magyar királyok és hercegek arcképcsarnoka
(Nürnberg) ,
, Korabeli egészbőr kötés
, 412 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Latin Német |
| Méret: | 29 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:20
|
Aukciós tétel adatai
Norimbergae [Nürnberg], 1664, Apud Michaelem & Joannem Fridericum Endteros, [1] t. + [6] p. + 407 p. + [5] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Hiánytalan, teljes példány! Mausoleum Potentissimorum ac Gloriosissimorum Regni Apostolici Regum & Primorum Militantis Ungariae Ducum. / A magyar királyok és hercegek arcképcsarnoka. [Kiadta: Nádasdy Ferenc.]
RMK III 2254, Apponyi 863.
59 egész oldalas, rézmetszésű képpel (hun és magyar uralkodói portrék), rézmetszésű díszcímlappal, valamint könyvdíszekkel és iniciálékkal illusztrált, latin és német nyelvű szövegrészeket tartalmazó történelmi díszmunka. A könyv latin nyelvű ajánlását Nádasdy Ferenc írta. A díszcímlap allegorikus jelenetében a címet keretező kartus fölött két puttó tart baldachint a Szent Korona fölé, alattuk Herkules és Mars, utóbbiak talapzatánál Pallas Athéné és Prudentia alakjai kaptak helyet.
A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzés, a címfedél belső oldalára ragasztva kesselőkői Majthényi Imre („Ju. Emericus Majthény. de Kesselökö”) 18. századi, a Nyitra vármegyei báró és nemes Majthényi család címerével illusztrált ex libris-címkéje látható. A címke mérete: 11,5x14 cm. A rézkarc technikával készült ex libris megtalálható az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában is (raktári jelzete: RNYT Exl. 295).
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott mintával díszített, bordázott könyvgerinccel, korabeli, színezett előzéklapokkal, színezett lapélekkel, teljes, hiánytalan képanyaggal. A díszcímlap egy későbbi pótlásból származó papírlapra ragasztva került megőrzésre.
Az egyik leghíresebb magyar vonatkozású illusztrált kiadvány, a Mausoleum potentissimorum… Nádasdy Ferenc (1623-1671) főnemes, országbíró és mecénás megrendelésére, 1664-ben jelent meg. A reprezentatív történeti díszmunka 59 magyar uralkodó egész oldalas, rézmetszésű képmását tartalmazza a korai hun vezérektől egészen IV. Ferdinándig. A portrékat latin nyelvű, verses formában írt elogiumok (dicsérő feliratok), valamint azok német fordításai kísérik. A könyv jelentőségét a páratlan hatású képanyag adja: a nyugati és keleti toposzokat ötvöző királyképek évszázadokig meghatározták a magyar nemesség történeti ízlésvilágát, másolataik még a 19. század végén is felbukkantak.
A műpártoló Nádasdynak 1659-ben jutott tudomására, hogy a pozsonyi jezsuiták birtokában van egy magyar uralkodók portréit tartalmazó rézlemez-sorozat, amelyet Ferenczffy Lőrinc királyi titkár készíttetett még a század első negyedében Berger Illés történetíró készülő könyve (Historia Hungariae) számára. Berger műve végül kéziratban maradt, így az illusztrációk sem kerültek felhasználásra. Nádasdy ezeket a lemezeket szerezte meg, és ezekből állították össze a Mausoleum képanyagát, kiegészítve az azóta trónra lépő uralkodók (II., III. és IV. Ferdinánd) képmásaival. A képek vegyes technikával készültek: a királyalakok ismeretlen mesterek rézmetszetei, míg a rézkarc technikával készült hátterek a német Isaac Major munkái.
A portrékat kísérő latin elogiumokat egyes források (pl.: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Sőtér István: A magyar irodalom története) szerint Lanzmar Ferenc (1623-1658) jezsuita, Nádasdy udvari papja írta. Utólag Lanzmar nevét kapcsolja a tételhez az RMK III. kötetéhez kiadott 5. pótfüzet névjegyzéke is. Rózsa György könyvészeti kutatásaiban viszont arra a következtetésre jutott, hogy a versbetéteket a neolatin irodalom jelentős szerzője, a Nádasdyval szintén közeli kapcsolatban álló Nicolaus Avancini (1611-1686) öntötte végleges formába, míg Lanzmar lehetett az, aki előzőleg összegyűjtötte a szövegek „nyersanyagát” (lásd bővebben: Rózsa György: A Nádasdy-Mausoleum és Nikolaus Avancini. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1970/4. füz., 466-478.). Abban ugyanakkor konszenzus van, hogy a latin versek német fordításait az ismert nürnbergi barokk költő, Sigmund von Birken (1626-1681) készítette.
Megjelenésekor a kiadvány célja az volt, hogy a háborúk dúlta, három részre szakadt országban a dicső múlt neves alakjait állítsa reményt adó és követendő példaként az elkövetkező nemzedékek számára.
RMK III 2254, Apponyi 863.
59 egész oldalas, rézmetszésű képpel (hun és magyar uralkodói portrék), rézmetszésű díszcímlappal, valamint könyvdíszekkel és iniciálékkal illusztrált, latin és német nyelvű szövegrészeket tartalmazó történelmi díszmunka. A könyv latin nyelvű ajánlását Nádasdy Ferenc írta. A díszcímlap allegorikus jelenetében a címet keretező kartus fölött két puttó tart baldachint a Szent Korona fölé, alattuk Herkules és Mars, utóbbiak talapzatánál Pallas Athéné és Prudentia alakjai kaptak helyet.
A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzés, a címfedél belső oldalára ragasztva kesselőkői Majthényi Imre („Ju. Emericus Majthény. de Kesselökö”) 18. századi, a Nyitra vármegyei báró és nemes Majthényi család címerével illusztrált ex libris-címkéje látható. A címke mérete: 11,5x14 cm. A rézkarc technikával készült ex libris megtalálható az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában is (raktári jelzete: RNYT Exl. 295).
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott mintával díszített, bordázott könyvgerinccel, korabeli, színezett előzéklapokkal, színezett lapélekkel, teljes, hiánytalan képanyaggal. A díszcímlap egy későbbi pótlásból származó papírlapra ragasztva került megőrzésre.
Az egyik leghíresebb magyar vonatkozású illusztrált kiadvány, a Mausoleum potentissimorum… Nádasdy Ferenc (1623-1671) főnemes, országbíró és mecénás megrendelésére, 1664-ben jelent meg. A reprezentatív történeti díszmunka 59 magyar uralkodó egész oldalas, rézmetszésű képmását tartalmazza a korai hun vezérektől egészen IV. Ferdinándig. A portrékat latin nyelvű, verses formában írt elogiumok (dicsérő feliratok), valamint azok német fordításai kísérik. A könyv jelentőségét a páratlan hatású képanyag adja: a nyugati és keleti toposzokat ötvöző királyképek évszázadokig meghatározták a magyar nemesség történeti ízlésvilágát, másolataik még a 19. század végén is felbukkantak.
A műpártoló Nádasdynak 1659-ben jutott tudomására, hogy a pozsonyi jezsuiták birtokában van egy magyar uralkodók portréit tartalmazó rézlemez-sorozat, amelyet Ferenczffy Lőrinc királyi titkár készíttetett még a század első negyedében Berger Illés történetíró készülő könyve (Historia Hungariae) számára. Berger műve végül kéziratban maradt, így az illusztrációk sem kerültek felhasználásra. Nádasdy ezeket a lemezeket szerezte meg, és ezekből állították össze a Mausoleum képanyagát, kiegészítve az azóta trónra lépő uralkodók (II., III. és IV. Ferdinánd) képmásaival. A képek vegyes technikával készültek: a királyalakok ismeretlen mesterek rézmetszetei, míg a rézkarc technikával készült hátterek a német Isaac Major munkái.
A portrékat kísérő latin elogiumokat egyes források (pl.: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Sőtér István: A magyar irodalom története) szerint Lanzmar Ferenc (1623-1658) jezsuita, Nádasdy udvari papja írta. Utólag Lanzmar nevét kapcsolja a tételhez az RMK III. kötetéhez kiadott 5. pótfüzet névjegyzéke is. Rózsa György könyvészeti kutatásaiban viszont arra a következtetésre jutott, hogy a versbetéteket a neolatin irodalom jelentős szerzője, a Nádasdyval szintén közeli kapcsolatban álló Nicolaus Avancini (1611-1686) öntötte végleges formába, míg Lanzmar lehetett az, aki előzőleg összegyűjtötte a szövegek „nyersanyagát” (lásd bővebben: Rózsa György: A Nádasdy-Mausoleum és Nikolaus Avancini. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1970/4. füz., 466-478.). Abban ugyanakkor konszenzus van, hogy a latin versek német fordításait az ismert nürnbergi barokk költő, Sigmund von Birken (1626-1681) készítette.
Megjelenésekor a kiadvány célja az volt, hogy a háborúk dúlta, három részre szakadt országban a dicső múlt neves alakjait állítsa reményt adó és követendő példaként az elkövetkező nemzedékek számára.
Előszó
Tovább
Tétel sorszám:
290
Kikiáltási ár:
300.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
330.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |