Erdődi Mihály/Cs. Szabó László: A felszabadult Erdély (Az első színes, magyar riportfotó album!)
Athenaeum
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 256 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 256 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1941, Athenaeum (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp), 256 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A felszabadult Erdély. Fényképezte: Erdődi Mihály. A bevezető szöveget írta: Cs. Szabó László.
Az első színes, magyar riportfotó album!
A második bécsi döntés nyomán 1940-ben Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyt bemutató fotóalbum. Erdődi Miklós fotográfus utószavával és képjegyzékkel. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapesten.
A kiadványt összesen 97, oldalszámozáson belüli, egész oldalas, kiváló minőségű fénykép illusztrálja, melyek közül 30 színes technikával készült. Néhány felvételen Horthy Miklós kormányzó és neje, valamint Teleki Pál miniszterelnök és a bevonuló magyar katonák láthatók. A képanyag döntő része néprajzi és helytörténeti vonatkozású: jellegzetes erdélyi tájakat, műemlékeket, különféle népviseleteket és népszokásokat örökít meg. Kevésbé ismert tény a kötet kapcsán, hogy a bevezetőként közölt szöveg Cs. Szabó László Erdélyben (Nyugat, 1940) címen megjelent esszéisztikus hangvételű memoárjának egy, a székelyekről szóló fejezettel bővített változata. A könyvnek létezik egy 1943-as német kiadása is (Siebenbürgen), amely azonban kevesebb képpel jelent meg.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott kiadói emblémával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A felszabadult Erdély című kötet az első Magyarországon kiadott színes riportfotó album, amely Cs. Szabó László (1905-1984) író, esszéista és Erdődi Mihály (1899-1962) fotográfus, fotóriporter együttműködésében született meg. A különleges fotótörténeti jelentőséggel bíró könyv technikai előzménye az 1938-ban, Münchenben kiadott Das farbige Leica-Buch, a világ első négyszín-nyomású riportfotó-kiadványa volt, amely kiválóan népszerűsítette az új színes eljárásokat a gyorsan mozgó témák látványos megörökítésében. Ezt az új trendet követve igyekezett az Athenaeum egy színes magyar riportalbumot kiadni, amelynek apropóját végül Észak-Erdély visszacsatolása adta:
"Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt vezetése – érzékelve a téma időszerűségét és a kivitel magas irodalmi értékét – úgy döntött, hogy Cs. Szabó könyvét képanyaggal kibővítve adja az olvasók kezébe. Ehhez Erdődi Mihály színes riportfotóanyagát használták fel. Az így létrejött mű – a „Das farbige Leicabuch” méltó párja – lett az első magyar színes riportfotó album. Gyanítom, hogy a fotótörténeti emlékezetből a könyv azért hiányzik, mert az eredeti, csészabói címet a kiadó „A felszabadult Erdély"-re változtatta..!" (Fejér Zoltán: Az író mint szerzőtárs. Irodalom és fényképezés 2. rész. In: Fotóművészet, 2005/3-4. sz., 120.)
Az első színes, magyar riportfotó album!
A második bécsi döntés nyomán 1940-ben Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyt bemutató fotóalbum. Erdődi Miklós fotográfus utószavával és képjegyzékkel. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapesten.
A kiadványt összesen 97, oldalszámozáson belüli, egész oldalas, kiváló minőségű fénykép illusztrálja, melyek közül 30 színes technikával készült. Néhány felvételen Horthy Miklós kormányzó és neje, valamint Teleki Pál miniszterelnök és a bevonuló magyar katonák láthatók. A képanyag döntő része néprajzi és helytörténeti vonatkozású: jellegzetes erdélyi tájakat, műemlékeket, különféle népviseleteket és népszokásokat örökít meg. Kevésbé ismert tény a kötet kapcsán, hogy a bevezetőként közölt szöveg Cs. Szabó László Erdélyben (Nyugat, 1940) címen megjelent esszéisztikus hangvételű memoárjának egy, a székelyekről szóló fejezettel bővített változata. A könyvnek létezik egy 1943-as német kiadása is (Siebenbürgen), amely azonban kevesebb képpel jelent meg.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott kiadói emblémával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A felszabadult Erdély című kötet az első Magyarországon kiadott színes riportfotó album, amely Cs. Szabó László (1905-1984) író, esszéista és Erdődi Mihály (1899-1962) fotográfus, fotóriporter együttműködésében született meg. A különleges fotótörténeti jelentőséggel bíró könyv technikai előzménye az 1938-ban, Münchenben kiadott Das farbige Leica-Buch, a világ első négyszín-nyomású riportfotó-kiadványa volt, amely kiválóan népszerűsítette az új színes eljárásokat a gyorsan mozgó témák látványos megörökítésében. Ezt az új trendet követve igyekezett az Athenaeum egy színes magyar riportalbumot kiadni, amelynek apropóját végül Észak-Erdély visszacsatolása adta:
"Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt vezetése – érzékelve a téma időszerűségét és a kivitel magas irodalmi értékét – úgy döntött, hogy Cs. Szabó könyvét képanyaggal kibővítve adja az olvasók kezébe. Ehhez Erdődi Mihály színes riportfotóanyagát használták fel. Az így létrejött mű – a „Das farbige Leicabuch” méltó párja – lett az első magyar színes riportfotó album. Gyanítom, hogy a fotótörténeti emlékezetből a könyv azért hiányzik, mert az eredeti, csészabói címet a kiadó „A felszabadult Erdély"-re változtatta..!" (Fejér Zoltán: Az író mint szerzőtárs. Irodalom és fényképezés 2. rész. In: Fotóművészet, 2005/3-4. sz., 120.)
Előszó
Erdélyben hamarább kezdődött a magyarság s később a magyar államrend, mint a Királyhágón innen. A magyarság a húnok visszavonulásával, a rend szent László hadjáratával. Hunnia a húnok szétszóródása... TovábbElőszó
Erdélyben hamarább kezdődött a magyarság s később a magyar államrend, mint a Királyhágón innen. A magyarság a húnok visszavonulásával, a rend szent László hadjáratával. Hunnia a húnok szétszóródása s László harcai közt a székely szögeletben rejtőzött. Ezt a szájhagyományt még a húnok patkolták meg a hosszú útra. De így áll a régi krónikákban is. Az Árpádok és Anjouk udvari történészei - (Párist-járt papok) - ugyanazokkal a húnokkal kérkednek a királyi ősök közt, akikről a székely nép kutakat, sírokat, patakokat nevezett el. A történetírás hol elvette, hol visszaadta a húnokat a székelynek. Most éppen visszaadja. A hegy, a patak s az erdei út azonban nem kérdi a tudományt, az odavaló nép emlékezetére bízza magát. Ahol fekszik Zetelaka, ahol az út Fenyédnek fordul, ahol Réka sírját mutatják: ott járt a hún. A szűk, erdős völgyek visszaverik az emléket, mint a visszhangot. A székely ma is úgy emlékszik a húnokra, mint az árpádkori névtelen jegyző. Mint a csiga a házát, még a faragott kapuját is magával hozta Keletről. Mint az alföldi pásztor a rideg marhát, még az ősi írást is elhozta a Pontus mellől. Ez a rovásírás valamikor a magyarok közös ábécéje volt. Később elkallódott a latin papok kezén, csak a kis székely templomokban akadt menedékre. Shakespeare korában a székely gyakran még »húniabeli módra« ír. Szamosközi István, padovai humanista, erdélyi történetíró, s egyik első régészünk még félig-meddig élő írásnak ismeri s Buda visszavétele után Marsigli olasz tudós úgy jegyezgeti a székelyek közt, mint Bartók a balladákat. Az Alföldön megmaradtak az ősi állatok: a honfoglalás anyagi alapja, a székelyeknél fennmaradt az írás, a faragás s az ősi énekstílus: a szellem. VisszaTartalom
Képek jegyzékeKolozsvár. Díszbevonulás 61
Kolozsvár. Kormányzó Urunk a miniszterelnökkel beszélget 63
Kolozsvár. Mátyás király szobra 65
Kolozsvár. Szent Mihály templom 67
Kolozsvár. Öreg református templom 69
Kolozsvár. A kis Szamos lépcsője 71
Kolozsvár. Mátyás király szülőháza 73
Kolozsvár. A minoriták temploma 75
Huszáraink Erdélyben 77
Tüzérek az erdélyi országúton 79
A Sebes Kőrös 81
Kalotaszegi falu repülőgépről 83
Kalotaszegi leány 85
Kalotaszegi táj és nép 87
Kalotaszegi viselet 89
Kalotaszegi viselet 91
Kalotaszegi kis leány ruhája 93
Kalotaszegi viselet 95
Kalotaszegi viselet 97
Kalotaszegi viselet 99
A kőrösfői templom 101
Kalotaszegi ház 103
Kalotaszegi utcarészlet 105
Mezőre induló kalotaszegi leány 107
Kalotaszeg. Szénáskert 109
Kalotaszegi házvége 111
Ebédet vivő kisleány 113
Készül a kalotaszegi varrottas 115
Kalotaszegi jegyespár 117
Kalotaszegi jegyespár 119
Csúcsa. A Boncza-Ady-kastély 121
Bivalyos szekér 123
Szamosújvár. Martinuzzi-kápolna 125
Mezőségi szász legény 127
Mezőségi oláh leány 129
Mezőségi székely falu 131
Mezőségi magyar legény 133
Mezőségi háziipar 135
Mezőségi oláh asszonyok 137
Mezőségi oláhok 139-141
Szováta 143
Székely kis templom 145
Marosvásárhely. Teleki-könyvtár 147
Marosvásárhely. A Teleki-könyvtár udvara 149
Marosvásárhely. Báthory-bástya 151
Korond. Fazekasműhely 153
Ereszes kapualj 155
Székely kapu 157
Csíksomlyó. Tájkép 159
Csíksomlyó. A kegytemplom oltára 161
Lovakat legeltető katonák 163
Csíksomlyó. A kormányzói pár az Ezer székely leány-napon 165
Csíksomlyó. A zárda udvara 167
Csíksomlyó. Az Ezer székely leánynap szereplői 169
A Maros völgye 171
Székely szövő asszony 173
Kicsi székely falu 175
Székely tánc 177
Székely tánc 179
Székely kisleány 181
Székely viselet 183
Székely cserepesek 185
Híd az Olt folyón 187
Tusnádfürdő 189
Székely legény 191
Székely leány 193
Kézdivásárhely. Templom 195
Székely viselet 197
Székely viselet 199
Sepsiszentgyörgy. Múzeum 201
Csángó muzsikusok 203
Csángó asszonyok 205
Hargitaalji tanya 207
A Gyilkos-tó 209
A Békás-szoros 211
A Pongrácz-tető 213
A Bekény patak 215
A Nagy Cohárd és a Gyilkos-tó 217
A Békás-szoros 219
Az Oltárkő 221
Békás-szoros. Útépítők 223
Lakodalom Kalotaszegen 225-251 Vissza
Tétel sorszám:
111
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
17.000 Ft
Licitek száma: 12
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |