Lóczy Lajos, Lóczi : A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leirása (1 térkép hiányzik a kötetből)
Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazása alatt (1877-1880) szerzett tapasztalatai alapján és a meglevő irodalom fölhasználásával
K. M. Természettudományi Társulat
(Budapest)
,
Kiadói félbőr sorozatkötés , 884 oldal
Kiadói félbőr sorozatkötés , 884 oldal
| Sorozatcím: | Természettudományi Könyvkiadó-vállalat |
|---|---|
| Kötetszám: | 26 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:20
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1886, K. M. Természettudományi Társulat (Franklin-Társulat sajtója), XIV p. + [2] p. + 884 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. No.: XXVI. sz. A V-ik (1884-1886. évi) cziklus második kötete a könyvkiadó-vállalat aláírói számára.
A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazása alatt (1877-1880) szerzett tapasztalatai alapján és a meglevő irodalom fölhasználásával írta: Lóczi Lóczy Lajos.
Kétszáz szöveg közti, fekete-fehér, feliratos rajzzal illusztrált, valamint Fodor József első titkár bevezetésével, szerzői előszóval, javítandókkal, a kiadványok jegyzékével, az ábrák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés, a szerkesztőség ajándékozási bejegyzés és a kiadó bélyegzése látható. A könyvből hiányzik a színes térképmelléklet (A Khinai birodalom térképe). Nyomatott a Franklin-Társulat sajtóján.
Kiadói félbőr sorozatkötésben lévő példány a kiadó dombornyomott emblémájával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, új előzéklapokkal, átlagos állapotban.
A szerző, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) geológus, geográfus, szerkesztő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki, majd a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője lett. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végig vezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Ezenkívül a budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, illetve államtitkár helyettes volt. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.
A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazása alatt (1877-1880) szerzett tapasztalatai alapján és a meglevő irodalom fölhasználásával írta: Lóczi Lóczy Lajos.
Kétszáz szöveg közti, fekete-fehér, feliratos rajzzal illusztrált, valamint Fodor József első titkár bevezetésével, szerzői előszóval, javítandókkal, a kiadványok jegyzékével, az ábrák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés, a szerkesztőség ajándékozási bejegyzés és a kiadó bélyegzése látható. A könyvből hiányzik a színes térképmelléklet (A Khinai birodalom térképe). Nyomatott a Franklin-Társulat sajtóján.
Kiadói félbőr sorozatkötésben lévő példány a kiadó dombornyomott emblémájával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, új előzéklapokkal, átlagos állapotban.
A szerző, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) geológus, geográfus, szerkesztő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki, majd a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője lett. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végig vezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Ezenkívül a budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, illetve államtitkár helyettes volt. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.
Előszó
A természetvizsgáló nem táplálhat forróbb vágyat annál, hogy alkalma nyiljék valami oly nagyobb utazásban résztvenni,, mely őt a Földnek ismeretlen, vagy a szakmája szempontjából még ki nem... TovábbElőszó
A természetvizsgáló nem táplálhat forróbb vágyat annál, hogy alkalma nyiljék valami oly nagyobb utazásban résztvenni,, mely őt a Földnek ismeretlen, vagy a szakmája szempontjából még ki nem kutatott vidékeire vigye, a hol lépten-nyomon új tapasztalatokat gyűjthet, s észleléseivel előbbre viheti a tudományt. Én szerencsésnek mondhatom magamat, hogy e vágyam megvalósúlt, midőn gróf Széchenyi Béla rég tervezett keletázsiai utazására kísérőül felszólított. Budapestet 1877 november utolsó napjaiban hagytam el s közel harmadfélévi távollét után 1880 május hó 1-én érkeztem vissza kiindulásom helyére. Gróf Széchenyi expedicziójának Szentkatolnai Bálint Gábor, elindulásunk idejében a budapesti tudomány egyetemen a keleti nyelvek magántanára, továbbá Kreitner Gusztáv, közös hadseregbeli főhadnagy - jelenleg tartalékos osztrák Landwehr százados és osztrák-magyar konzul Japánban - voltak a tagjai, a kikhez harmadik kísérőül én csatlakoztam. Bálint mint nyelvész jött velünk; Kreitner feladata a földrajzi helymeghatározások és az utazási térképek elkészítése volt; reám pedig a geológiai észlelések és a természetrajzi gyűjtések voltak bízva. VisszaTartalom
| Előszó | 9 |
| A khinai birodalom természeti viszonyainak általános leírása | |
| A khinai birodalom általános áttekintése | |
| A khinai birodalom fekvése, neve, nagysága, határai; a lakosok létszáma, a tulajdonképeni Khina felosztása, városainak jegyzéke, a mellékországok | 1 |
| A khinai tengerés nyugati partvidékei | |
| A khinai tengernek főbb részei, csatornák, szigetek; a tengerpart képe délen és északon | 12 |
| Szigetívek, a tengerfenék domborzata | |
| Árapály, tengeráramlatok, a szelek járása, a "Taj-fun"; a tengervíz hőmérséklete | |
| A khinai birodalom orografiája | |
| Ritter, Humboldt és richtofen felfogása belső-Ázsia fiziografiai felosztására nézve; Magas-Ázsia lefolyástalan vidékei, a Han-hai, Sámo vagy Go-bi; a Tarim medenczéje és a Takla-Makán sivatag; a Dzungáriai medencze, a Tibeti felföldés a Kuku-nor vidéke | 27 |
| Átmeneti vidékek | 34 |
| A kelet-tibeti folyók forrásvidéke | |
| A szibiriai folyók gyűjtötérségei | |
| Északi Khina folyóinak eredő helye, a Hoang-ho felső vidéke | |
| Belső Ázsia hegyrendszerei és fönsíkja | 43 |
| A Kuen-lun, Nan-san (Ki-liensán) | |
| A Tang-la, a Kuen-lun viszonya Himálájához, a Szini hegyrendszerhez és az Indo-Khinai hegylánczokhoz Kelet-Tibetben | |
| Az Áltáj, a Tien-san, Altün-tag, Tugusz-daván | |
| A tulajdonképeni Khina hegységei és Északi Khina hegységei, a Szini hegyrendszer, Tai-kung-san, Vu-tai-san, Liau-tung és San-tung táblahegységei | 57 |
| A keleti Kuen-lun; Czin-ling-san, Fu-niu-san | |
| Ta-pa-san a Szü-csuan-i halomvidék | |
| A Yun-ling-san, Ta-szüe-san, Kelet-Tibeti hegységek Cseto-san, Gambu | |
| Délkeleti Khina hegységei | |
| A Ta-csing birodalom hegységeinek keletkezése; a sivatagok és a lőszvidék geológiája | 67 |
| Khina alföldjei | 87 |
| A Hoang-hó ártere és mederváltoztatásai | |
| A Yang-cze-kiang deltája és hajdani torkolatai | |
| A khinai birodalom folyói és tavai | |
| A lefolyástalan tájékok vizei | 94 |
| A Tárim medencze vizei, a Lop-nor, a Gasnor, a Gobi szélein elvesző folyók, sóstavak | |
| Mongolia tavai és folyói | |
| Tibet tavai Ku-ku-nor, Czájdám | |
| Az átmeneti tájékok folyói és tavai | 100 |
| Pangong-tó | |
| Garcse-thól tavai | |
| Valószínű, hogy a Jang-cze-kiang ezekből ered; Nam-czo vagy Tengri-nor | |
| A Szanpó | |
| A Bramaputra | |
| A Kelet-Tibeti folyók felső szakaszai Przsevalszkij és A-K-pöndit felfedezései szerint | |
| Hoang-ho; Mur-usszu, Toktonai; Lang-czang-kiang | |
| Az Iravádi és Szalvin problemája | |
| A periferikus vidékek folyói és tavai | 111 |
| Mongolia, Mandsu-ország, Észak-Khina kisebb folyói és tavai | |
| A három nagy khinai folyó vizrendszere | 117 |
| A Hoang-ho, a Jang-cze-kiang, a Hszi-ho | |
| Tulajdonképeni Khinának tavai | |
| Khina csatornái; folyószabályozások, gátak, árvizek | 137 |
| A Geologiai képződmények átnézete | |
| Idevágó ismereteink hézagos volta | 145 |
| Északi és Déli Khina képződményei | |
| Tengeri üledékek a triasz periodusán innen Khinában eddig nem konstatáltattak | |
| A Gondvána rétegek nagy elterjedése' A képződmények és geofizikai változatok szinkhronius táblázata, Erozio vagy abrazio szülte a Tibeti fönsikokat | |
| A jégárak egykori kiterjedése | |
| A birodalom éghajlati viszonyai | |
| Keletázsia éghajlati sajátosságainak tényezői | 157 |
| A téli és a nyári hőmérséklet és légnyomás nagy szélsőségei | |
| Az éghajlat általános jelleme | |
| Hőmérséklet | 163 |
| Légnyomás és szelek; porviharok, portölcsérek, kettős napok; uralkodó szélirányok | 166 |
| Légköri csapadékok, felhőzet | 176 |
| Földmágnesség | 185 |
| A khinai birodalom országainak részletes leirása | |
| Bevezetés és a tulajdonképeni khina északi tartományainak leirása | |
| Bevezetés | 189 |
| A tulajdonképeni Khina általános képe | |
| Csil-li tartomány részletes leírása | 194 |
| Neve, határai, hegyei, folyói, lapályai; a nagy fal, közlekedő utjai; termékei, florája, faunája | |
| Főbb városai: Peking részletes ismertetése, nevezetességei, környéke | |
| Tien-csin | |
| Csili tartomány északi része a mongol pusztákon | |
| San-tung tartomány leirása | 239 |
| Neve, határai, hegyei, folyói, klimája, termékei | |
| Főbb városai: Csi-nan-fu | |
| Tai-ngan-fu, Csü-fau-hszien,Konfuczius és Menczius emlékei | |
| San-hszi tartomány részletes leirása | 257 |
| Neve, határa, hegyei, széngazdagsága és vastermelése, folyói, termékei, lakosai | |
| Főbb városai: Tai-juen-fu, Ping-jang-fu, Ta-tung-fu, Csö-csou-fu, Lu-czun sótermelése | |
| A Nagy-Khinai síkság tartományai | |
| Ho-nan tartomány leirása | 266 |
| Határai, hegyei és lapályai, folyói, hajózhatóságuk | |
| A lősz talaj termőképessége | |
| Főbb városai: Kai-föng-fu, e város zsidói, Ho-nan-fu, Huai-king-fu | |
| Kiang-szu tartomány leirása | 273 |
| Neve, kiterjedése a nagy lapályon, csatorna hálózata, klimája, termékei | |
| Sűrű népessége | |
| A szerző utazása e tartományon kresztül | |
| Nanking, nevezetességei, a Ming sírok, a porczellán torony romjai, fegyvergyár | |
| Csöng-kiang-fu | |
| Sang-hai, kereskedelmi jelentősége, körülményes ismertetése, a Sang-hai vasút | |
| A khinai városrész | |
| Szi-ka-véj jezsuita kolostor és tanintézetei | |
| Szu-cson-fu; a nagy-csatorna déli része | |
| Selyem termelés | |
| A Nan-king vidéki halmok | |
| Ngan-huéi tartomány leirása | 304 |
| Határai, hegyei | |
| Ismeretlen volta | |
| Főbb városai | |
| A Kis-Árva | |
| Cse-kiang tartomány leirása | 309 |
| Határai, hegyei, geologiai viszonyai, folyói, csatornái, klimája, florája, termékei | |
| Lakosai, ezek foglalkozása | |
| Főbb városai: hang-csou-fu, Ning-po-fu | |
| A Csu-san szigetcsoport, Ting-hai, Pu-to | |
| Ven-csou-fu | |
| A tengermelléki déli tartományok leirása | |
| Fu-kian tartomány leirása | 319 |
| Helyzete a kopár, szirtes tengerparton; határai, folyói | |
| Klimája, lakosai, kereskedelme | |
| Városai. fu-csou-fu, Amoj | |
| Formoza | 331 |
| Fu-kian-hoz tartozik | |
| A Ta-san hegység, geologiai viszonyok | |
| Klimája, növényzet, állatvilág | |
| Benszülött lakók | |
| Városai: tai-ván-fu | |
| Zelandia régi hollandi erőd romjai | |
| Tam-sui | |
| Gróf Benyovszki leírása a szigetről | |
| A Liu-ku szigetek | |
| Kuang-tung tartomány leirása | 444 |
| Neve, helyzete, domborzata, folyói a Csu-kiang deltája | |
| Klimája, lakosai, hoklo, punti és hakka khinaiak, benszülöttek | |
| Hong-kong angol gyarmat tüzetes ismertetése, Viktoria város, angol társaság | |
| Makao portugall telep leirása, kuli kereskedés, Camoens emléke | |
| Karton leirása: utczái, áruhelyei, ipara, templomai, régi időmérője, a budhista pokol rémségei, virághajók, szeretetház és aggok menedékhelye, kertészete | |
| Szvatan | |
| Hai-nan szigete, hegyei, állatvilága, Su-li és Sing-li benszülöttek, származásuk legendája Kiung-csou-fu főváros, Hai-kon forgalmi kikötővel | 387 |
| Kuang-hszi tartomány leirása | 389 |
| Határai, neve, hegységei, miau-cz benszülöttek; termékei, belsejének ismeretlen volta | |
| Kuéi-csou tartmány leirása | 391 |
| Termékei, ipara, népessége | |
| Kuéi-csou-fu fővárosa | |
| Kiang-hszi tartomány leirása | 393 |
| Kiterjedése, folyói, növényzete, állatvilága, a szerző utazása e tartományban | |
| Kiu-kiang-fu, teagyárak, porczellán áruhelyek | |
| A Po-jang tó, a Nagy-Árva, a Lü-san hegység, Vu-cseng szigetváros kereskedés, uszó tutajfalvak | |
| Nan-csang-fu főváros | |
| King-te-csöng porczellángyárai | |
| Fu-csou-fu, a lazarisátk misszio háza | |
| Csi-tu rom. kat. papnöveld | |
| Hu-nan tartomány leirása | 410 |
| Neve, határai, dombozata, termékei, lakosai, vízi útjai | |
| Csang-sa-fu a tartomány fővárosa, Csang-te-fu Jao-csou-fu | |
| Hu-pé tartomány | 413 |
| Neve, kiterjedése, folyóhálózata, hegyei, geologiai viszonyok | |
| A lapály árvizei | |
| Növényzete, állatvilága, halászat a Han folyón, lakosai | |
| Vu-csang-fu főváros, Hanjang és Han-kou a Han betorkolásán a Jang-cze-kiang-ba, Han-kou kereskedése, európai telepe, sűrű népessége | |
| Utazás a Han folyón fölfelé | |
| Matrózok | |
| Hsziang-jang-fu, Fan-csöng, La-ho-kou városok a Han mellékén | |
| King-csou-fu | |
| Az északnyugati tartományok | |
| Sen-hszi tartomány | 433 |
| Kiterjedése, földjének különböző természeti viszonyai | |
| A Czin-ling-san csúcsai és hágói, geologiája; északi részének fensíkja és lőszvidékei; folyói, a Kia-ing-kiang; klimája, termékei, állatvilága; lakossága története | |
| Gróf Széchenyi utazása a tartománybon keresztül | |
| Várfalak és menhelyek, a hsziao-ho völgye Kincze-kvan, Jung-kü-czai városkák a hajózás végpontjai | |
| Átmenet a Czin-ling-en | |
| Hszi-ngan-fu főváros, a Véj-ho völgy tágulatában, Tung-kvan vár, régi sirhalmok; Hszi-nan-fu leirása, régiségei, a nesztoriánus hittérítők emléktáblája; a lőszvidékek, Jung-sou-hszien, a Pin-csou-i nyárfába ójtott körték Ta-fu-sz budhista templom, Han-csung-fu a Han folyó felső szakaszán | |
| Kan-szuh tartomány | 419 |
| Kiterjedése különböző vidékekre, orografiája, geologiája, ásványterméki, aranybősége; klimája, növényzete, állatvilága, pusztái és sivatag vidékei, elvegyült lakossága; lőszvidékei | |
| Fővárosa Lan-csou-fu, fegyvergyár, dohánygyárak, kereskedés, földmívelés, vizemelő kerekek, tutajozás a Hoang-ho-n; Lan-csou-fu leirása | |
| Utazás Lan-csou-fu-tóla Gobira, a Nagy fal, útmelléki őrtornyok | |
| A Kan-szuh-i Gobi déli szegélyének oázis-városai: Ku-lang-hszien, Liang-csou-fu, Kan-csou-fu, régi épületei, az alvó Budha | |
| A szerző kirándulása a Nansan havasokba, Nan-ku csöng város és Ma-tisz tibeti láma kolostor | |
| Szuh-csou-fu, Kia-jü-kvan vár, Ngan-hsi-fan, Jü-mön-hszien, Tun-huang-hszien környéke, Jü-ja-csuen tó környéke a futóhomok buczkák között, Csing-fu-sz sziklaüregei és templomai | |
| Tun-huang-hszien virágzó oázisa, a Nan-san képe | |
| Kuan-csou-koa | |
| Kan-szuh török lakosságú része,a Tien-san oldalain; Khamil vagy Khami város, a királyok mauzoleuma, Pid-san vulkánjai; Barkul, Urumczi, Manasz, az orosz kereskedés elterjedése | |
| Ning-hszia-fu a Hoang-ho mellett, szőnyeggyártás | |
| Kan-szuh tartománynak a Kuku-nor felé eső része | |
| Ping-fn-hszien város | |
| Az expediczió útja és nyári tartózkodása Hszi-ning-fu vidékén | |
| Kum-bum láma kolostora, Csongkaba születéshelye, szentélye,a csodatevő szent fa; Altün és Csobzon láma-kolostorok | |
| A felső Hoang-ho vidékei, Kve-te város, a tangutok és a khinaiak ellenséges érzülete egymás iránt | |
| Kirándulás a Kuku-nor tava felé: Topa mecsete, Tonkerr városka, Tunkr-sz lám kolostor, őrtanyák; a Kuku-nor tava, környezetének rombadőlt őrtanyái, a nomádok tanyái | |
| Ho-csou város a Hoang-hó-tól délre; Kung-csang-fu és Csin-csou városok a tartomány déli részében | |
| A délnyugati tartományok | |
| Szü-csuan tartomány | 510 |
| Nagy kiterjedése, domborzata, a veres homokkövel kitöltött medencze és az azt környező hegyvidék, folyói; klimája, növényzet, állatvilág, a faviasz; Kelet-Tibet alpesi vidéke | |
| Szü-csuan története; jómódu lakossága, termékei | |
| A benszülött lakosság: hszi-fan, man-cz | |
| Lolo, liszu stb. | |
| Az expediczio utazása Szü-csuan-ban, Kuang-juen-hszien, országutak, hidak kitünő épületkő, Czu-tung-miao az irodalom istenének szentélye, Min-csou város gyógyszer-ipara; a Csing-tu-fu-i lapály, csatorna hálózata, a Min-kiang megoszlása, Hszin-tu-hszien budhista kolostora | |
| Csing-tu-fu a tartomány fővárosa, a hozzávezető utak élénk forgalma, a város leirása, a tartományi nagy szigorlatok, áruhelyei, utczái; a mandsu városnegyed, a városiak mulatozása | |
| A Csing-tu-fu-ilapályt környező hegyvidék, Kia-ting-fu, sós kutak és gáz kiömlések, ártézi kutak, a fehér viasz termelése, a Ngo-mei hegy budhista kolostorai | |
| Ja-csou-fu város a tibeti útnak kiindulási pontja, teaültetvények, a ta szállítása Tibet felé | |
| Lin-czin-hszien vasipara, Ning-juen-fu a lolok lakta vidék főhelye | |
| A tibeti felföld szegélye, Ta-czien-lu, Lu-ting-kiao lánczhidja, tibeti házak, csillagtornyok; a Cse-to-san és a Gambu hegység jégárai | |
| A lámák ellenséges érzülete | |
| Jün-nan tartomány | 551 |
| Határai, neve, fensikokba osztható domborzata, délnyugati Jün-nan magas hegylánczai, éreczgazdagsága, pénzverés, sósforrások;folyói, klimája, növényzet, tea, állatvilág, a Tali-fu-i tónak puhatestű faunája | |
| Lakosai, története, őslakói: liszu, lolo, miau-cz, san vagy pa-ji, kacsin vagy i-zsen stb. benszülöttek | |
| Utak, utazók Jün-nan-ban | |
| Jün-nan-fu a tartomány fővárosa, magasan fekvő tavak a főváros körül, Lin-ngan-fu 18íves kőhiddal, Ta-li-fu a hasonnevű tó mellett, Tu-ven-hsziu a Ta-li-fu-izultán, a mohamedán lázadás leküzdése 1872-ben | |
| Az expediczio utazása Jün-nan-ban; a Ho-su néptörzs Szü-csuan határán, Csung-tien az Omin-czoka-tó, a Kin-sá-kiang vagy Jang-cze-kiang Jün-nan-ban; építésmód Jün-nan-ban, Vej-hsziting, Li-kiang-fu, Kien-csuen-csou városok; az út leirása Ta-li-fu-tól Bamo-ig, Jung-csang-fu, a Lan-csang-kiang és a Szalvin lánczhidjai, Töng-jue-csou vagy Momien, a Ho-hszüen-san egy kialudt tűzhányó Margary meggyilkoltatásának körülményei 1875-ben, drágakövek, nefritköszörüsök; a san nép leirása, a nők viselete; a kacisnok, szokásaik és életmódjuk, viseletük, házaik, az utazók megsarczolása, az út bizonytalansága | |
| A Khinai birodalom mellékországainak leirása | |
| Bevezetés | 611 |
| Mandsuország leirása | |
| Területének alakja, határai, felosztása három részre | 613 |
| A mandsuföld domborzata és geologiai viszonyai | |
| Széntelepek és aranymosók | |
| Folyók: a Szongari, az Amur, a Liau-ho, a ja-lu-kiang | |
| Klima, a tél keménysége | |
| Vetés, növényzet | |
| Fauna | |
| Népességi viszonyok | |
| A mandsuk, Mandsuország története | |
| Egyéb tunguz törzsek: szolon, daur, gold, stb. | |
| A Mandsuországon átvezető utak | |
| Aigun és Blagoveszcsenszk az Amur partján | |
| Cziczikar, Mergen, Altcsuku | |
| Déli-Mandsuország vagy Söng-ing Mukden fővárossal | |
| Niu-csuang és Jing-cze az európai forgalomra megnyitott kikötővel | |
| Mongolország leirása | |
| Felosztása Belső- és Külső-Mongoliára, határai | 640 |
| Domborzata, a Gobi sivatag és az azt környező hegységek | |
| A sivatag időszakos folyóvizei és sós tavai | |
| A Kuku-nor földje | |
| A sivatag klimája | |
| Mongolia florája | |
| Fauna | |
| A teve | |
| Mongolia története | |
| Kormányzata | |
| A Mongolok ethnografiája Bálint, Prezsevalszkij s más utazók nyomán | |
| Budha vallása Mongoliában | |
| Mongolia városai: Urga | |
| Kara-korum romjai | |
| Kerulon, Kobdo, Uliaszutai | |
| Dzungária és Kelet-Turkesztán | |
| Dzungária | 685 |
| Tartományai, katonai kormányzata | |
| Domborzata | |
| Folyói és tavai | |
| Növényzete és állatvilága | |
| Dzungária története | |
| Dzungária ethnografiája | |
| Kuldsa | |
| Belun toktoi és Tulta | |
| Kelet-Turkesztán | 700 |
| Helyzete a Tárim medenczében, khinai neve | |
| Természetes és politikai határai és birtokának politikai jelentősége Khinára nézve | |
| A Tárium folyó melléki puszták | |
| A Lop-norés a Bagracs tó | |
| Folyók | |
| A Kuen-lun és a Karakorum | |
| Homoksivatagok | |
| Futóhomok által eltemetett városok | |
| Földmivelés, gyümölcskertek | |
| Flora és fauna | |
| A vándormadarak | |
| A vadteve | |
| kelet-Turkesztán lakói | |
| Ethnografiája | |
| Kézműipar kereskedés | |
| Kelet-Turkesztán városai: Kharasár | |
| Korla | |
| A Lop-nor melletti lakók | |
| Kucsa | |
| Akszu, Us-Turfán | |
| Kasgár | |
| Jengi-hisszár | |
| Jarkend | |
| Khoten, nefritbányák, Sziriköl lakói | |
| Tibet | |
| Tibet elzárt volta az európai utazók előtt | 748 |
| A pönditok felvételei | |
| Kormányzata | |
| Tibet felosztása | |
| Déli-Tibet orografiája | |
| Szikkim és a keleti Himálaja hegyóriásai | |
| A Himálaja főgerincze mögötti fenlapály | |
| Geografiai kutatások Tibetben | |
| A Tibeti felföldrőllejövő folyók | |
| A Tangla hegység | |
| Geologiai viszonyk | |
| A Szivalik rétegek nagy elterjedése | |
| Ezek nyomai a Felső-Hoang-ho mellett | |
| Tibet többi folyói és tavai | |
| A folyók áthidalása Tibetben | |
| Veszélyes utak | |
| Tibet klimája | |
| Tibet florája és ennek nagy különbségei | |
| A fanövényzet é a tüzelő hiánya | |
| A növényvevő emlős-fauna nagy gazdagsága | |
| Madarak, hüllők | |
| A vad jak | |
| A szelíd jak | |
| A tibeti ebek | |
| Tibet utjai | |
| Kereskedés, beviteli és kiviteli czikkek | |
| A karavánok utjai és vásárhelyei | |
| Tibet lakossága: abor, mismi, kacsin, mosszo, lolo; tibeti rasszok | |
| A budhizmus története | |
| Budha élete | |
| Csongkaba és a sárga lámpák szektája | |
| Tibet ujabbkori története | |
| A Dalai láma és a világi hatalom | |
| A tisztviselők megvesztegethetősége | |
| Láma kolostorok | |
| A lámák rangfokozata | |
| Szertartásaik | |
| Az ima és az ájtatosság eszközei | |
| A lamaizmus szertartásainak rokonsága a rom. kath. egyház istentiszteletének áhitat-gyakorlataival | |
| A tibetiek szokásai, népviselet | |
| Tibeti épületek, fekete sátrak | |
| Tápszerek, ital és dohányzás | |
| A Tibetiek jellemvonásai, laza erkölcsök | |
| Temetkezési szokások | |
| Testalkat, nyelv, írás | |
| Tibet városai: Lassza | |
| Sigarcze | |
| Thok-jalung aranyföldei | |
| A Garcse-thol és az Ombo vidék | |
| Tibet európai utazói | |
| Körösi Csoma Sándor emlékezete | |
| Dardsilingi síremléke | |
| Önéletrajza | |
| Végszó | |
| Az ábrák jegyzéke |
Tétel sorszám:
242
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
8.500 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |