Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Történeti-, nép- és földrajzi könyvtár. No.: LVIII. Kiadja: Szabó Ferencz Német-eleméri plébános.
Erdély és Mihály vajda története 1595-1601. Oklevéltárral. Írta: Dr. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemei tanár, a Magyar Tud. Akadémia lev. tagja.
Előszóval, a munka beosztásával, névmutatóval, igazítással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomatott a Csanád Egyházmegyei Könyvsajtón, Temesváron.
Korabeli félbőr sorozatkötésben lévő kötet, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott könyvgerinccel, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, könyvtárosa. Munkája mellett intenzíven foglalkozott a magyar történelem kutatásával. A budapesti egyetemen a XVI. és XVII. századi magyar történelem magántanára, a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem rendes magyar-történelem szakos tanára. Kolozsvári éveiben folyamatosan kutatta Erdély és a székelység történelmét, a hun-székely-magyar rokonság és eredet kérdését. Tagja volt a Zichy Jenő által vezetett kaukázusi, közép-ázsiai expedíciónak. Szádeczky K. Lajos vezette ennek az expedíciónak a történeti feljegyzéseit és forrásértékű útinaplóját, majd török, román és lengyel levéltárakban végzett értékes kutatásokat. Számos forrásértékű kötetet tett közzé és ő volt a "Székely Oklevéltár" szerkesztője és a "Századok" c. magyar történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője. Széles körű nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezett, munkássága hazájában és külföldön egyaránt ismert és elismert volt. 1888-ban az MTA levelező, később - 1909-ben - rendes tagjává választották. A vesztes első világháború véget vetett oktatói és kutatói munkájának, mivel megszűnt a kolozsvári magyar egyetem. Menekülni kényszerült Kolozsvárról és a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette. 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
Tartalom
I. Az erdélyi fejedelemség politikájának vezéreszméi. — Erdély történeti hívatása. — Nemzetközi helyzete 1
II. Mihály vajda jellemzése. — Az osztrák-ház törekvése Erdély birtokáért. — Erdély hagyományos politikája. — Báthory Zsigmond uralkodásának jellemzése. — Báthory Endre Lengyelországban. - Ellenségeskedése Zsigmonddal, testvére Boldizsár megöletése miatt. — Kibékülésök. — Endre Erdélybe jő. — Zsigmond a fejedelemséget ráruházza. — A meggyesi országgyűlés. — Mária Krisztierna főherczegnő távozása Erdélyből. — Zsigmond Lengyelországba megy 9
III. Báthory Endre uralkodása. — A három nemzet magatartása. — Viszonya a külföldhöz: a lengyelekhez, Moklovához, tatárhoz, törökhöz. —A lengyel király pártfogásába veszi. — Emire alkudozásai a törökkel. — Mihály vajda pályafutása. — Kis-oláhországi bánsága. — Erdélybe menekvése. — A havaselí vajdaságra jutása. — Harezai a török ellen. — Erdély s Báthory Zsigmond hűbéresévé lesz. — Rudolffal szövetkezik. — Báthory Endrének hűséget esküszik 32
IV. Rudolf lelki betegsége. — A prágai udvar ellenséges magatartása Báthory Endre fejedelemségével szemben. — Tanácskozások Erdély megtámadása felől. — Rudolf az erdélyi rendeket hűségre inti. — Bocskay királypártisága. — Hadikészület Erdély ellen. — Az erdélyiek védelmi intézkedései. — A pápai követ béketárgyalása 37
V. Mihály vajda és a császár-király sűrű követváltása. — A vajda felajánlja kardját Erdély ellen. — Rudolf elfogadja. Mihály vajdának segélypénzt utalványoz. — A combinált támadás terve. — Básta magatartása a vajdával szemben. — Mihály követsége Bástánál, s kívánalmai. — Básta gyanúsítása Mihály vajda felől. — Az udvari tanács véleménye a támadást s a vajdát illetőleg 48
VI. Az erdélyi állapotok. — Endre jóhiszeműsége. — Első tanácsosa, Komis Gáspár állítólagos árulása. — Endre gyanakodását a vajda hűségesküdözéssel altatja el. — Követségek. — A vajda elhiteti, hogy a törökre készül; hadiszereket s katonákat nyer Erdélyből. — Mihály vajda támadását sietteti. — Kémlelő oláh követek Erdélyben. — Táborba szállása s Erdélybe ütése 58
VII. Mihály vajda előnyomulása Erdélyben. — A fejedelem és a pápai követ békűlési kísérletei — A vajda a Vöröstoronyi-szoros előtt. — Egy napi fegyverszünet. — Előkészület a harczra. — A seregek felállítása. Létszámuk. — A Szeben alatti csata 71
VIII. Mihály vajda bevonulása Gyula-Fejérvárra. — Az ország siralmas helyzete: rablás, égetés, gyilkolás mindenfelé. - A bíbornok-fejedelem menekülése. - A vajda a székelyekkel útját állatja. — Bolyongása a Hargitában. — Csikszéken át a határhavasokhoz ér. — Küzdelem az üldöző székely parasztsággal. — A fejedelem megöletése. — Levágott fejét Fejérvárra viszik. — Mihály neje s a vajda maga is megsiratja. — Ünnepies eltemettetése. — A székelyek bűnhődése s vezeklése 89
IX. A királypártiak a „végek"-ben. — Rudolf meglepetése a vajda Erdélybe ütése által. — Mihály vajda „a császár helytartója és főkapitánya." — Kétszínüsége. — Gyanút költ a király híveiben. — A vajdának tulajdonított oláh nemzetiségi missio. — Az udvar tanakodása Erdély kormányának rendezése felett. — Kit nevezzenek ki kormányzóvá? — A tanácsosok véleménye Erdély ügyében. — Mihály vajda és Básta között lobot vet a gyűlölködés 102
X. A prágai udvar határozatlansága. — Királyi biztosokat neveznek ki Erdélybe. — Első jelentéseik (Szathmárról) a vajda felöl. — Báthory Zsigmond s a lengyelek hadi készületei. — Huszár István küldetése Zsigmondtól Bocskayhoz. — Básta zsoldosai féktelensége. — Az oláhok Erdélyt mind jobban megszeretik. — Farsangi ünnepélyek. — Mihály vajda Moldva elfoglalását tervezi 117
XI. A kir. biztosok Gyula-Pejérvárra érkezése. — Audientiák. — A vajda kormányzó akar lenni Erdélyben. — Országgyűlés febr. 15-én. — Stoika visszaérkezése az udvarból. — A vajda ingerült a király ellen. — A törökkel akar szövetkezni. — Pezz bejövetelét sürgeti. — Mihály vajda s a kir. biztosok délerdélyi körútja. — Az ország siralmas állapota: általános elkeseredés. — Mihály vajda, a biztosok és a török követség Brassón. — Országgyűlés márcz. 14—15-én. — Mihály vajda zsarolása a városokon. — A lengyel követtel való tárgyalás. — Visszaútazás Gyula-Fejérvárra 135
XII. Előkészület a Moldovai hadjáratra. — Újabb audientiák. — Hangzatos szólamok Szerbia, Bulgária, Konstántinápoly meghódítása felől. — A magyarországi részek visszakövetelése. — Mihály vajda változó kedélyállapota. — Katonai zavargások. — A biztosokkal elfogadtatja moldovai tervét. —- Jeremiást s Báthory Zsigmondot ámítja. — Moldova elfoglalása. — Visszatérése Erdélybe 153
XIII. Mihály vajda Moldova elfoglalása után, hatalma tetőfokán. — További vágyai. — A kir. biztosokkal való szégyenletes bánásmód. — Az új csász. és kir. biztos dr. Pezz Bertalan bejövetele. — A július 30-iki országgyűlés. Mihály vajda merész kívánalmai — A király válasza azokra. — Mihály vajda fegyverkezik. - A lengyelek táborba szállása. — Bánffi-hunyadi és fejérvári katonai vérengzések. - Mihály vajda kozák és magyar hadi népe szökései. — Az erdélyi nemesség kiirtását tervezi. — Bástától segítséget sürget 165
XIV. Az erdélyiek felkelése Mihály vajda ellen. — Básta és a kir. biztosok Erdélybe jönnek s a felkelőkhöz csatlakoznak. — A miriszlai ütközet. — Mihály vajda üldöztetése. — A vele kötött egyezmény. — Kitakarodása Erdélyből. — Mihály vajda havaseli csatája a lengyelekkel. — Megveretése 182
XV. Mihály vajda harcza a lengyelekkel Havasalföldén. — Megveretése. — Nejét és fiát Erdélybe küldi. — Az erdélyi rendek "nemzeti gyűlés"-e Léczfalván. — A pártok alakulása. — Meghasonlás Básta és Ungnád között. — Gyulafejérvári országgyűlés nov. 23-én. — Erdélyi követek Prágában. — Bába Nóvák megöletése Kolozsvárt. — Kolozsvári országgyűlés jan. 21-én. — Báthori Zsigmond fejedelemmé választatása. — A „németes urak" elfogatása. — Zsigmond Erdélybe hozatala s ünnepélyes beigtatása 211
XVI. Mihály vajda menekülése Havasalföldéről. — Magyarországon át Bécsbe megy fel s onnan Prágába vágyakozik a császárhoz, audientiára. — Emlékirata a császár-királyhoz. — Újabb fongorlatai. — Bécsből a török követséget vadászsza. — Gyalázó levelei a király s udvara ellen. — Fiát ki akarja szöktetni Erdélyből. — A prágai audientia. — Rudolf a vajdát kegyelmébe fogadja s Erdély ellen indítja 224
XVII. Az erdélyiek politikai hibája Báthory Zsigmond visszafogadásával. — A császáriak bosszú-hadjárata. — Mihály vajda Magyarországba visszatér. — Hadakat toborz. — Bástával Erdélyre támadása. — A goroszlai ütközet 244
XVIII. Básta és Mihály vajda előnyomulása Erdélybe. — Kolozsvár meghódolása. — Mihály vajda és Básta hadai dúlása, rablása az országban. — Básta féltékenysége és gyűlölete felébred a vajda ellen. — Mihály vajda gyanús magaviselete. — Torda, Enyed, Fejérvár feldúlatása. — Básta Mihály vajdát orozva megöleti. — Zárszó 258
Oklevéltár
I. Oklevelek. (I-CXCVII drb.) 273
ll. Oklevél-kivonatok. (1—290 drb.) 435
Névmutató 596
Vissza