Témakörök



Lezárt aukciók


Görgey Arthur: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.

Szerző
Görgey Arthur
Fordító
id. Görgey István
Róla szól
Görgey Arthur
Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Budapest) ,
Könyvkötői egészvászon kötés , 717 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-12-15 20:10

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1911, Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 294 p. + VII p. + [1] p. + 423 p. + [1] térk.: ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első magyar nyelvű kiadás. Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II. (két kötet egy könyvben) Írta: Görgey Arthur. Fordította németből: id. Görgey István.
Eredetileg kiadta Brockhaus F. A. Lipcsében 1852-ben. A II. kötet végén egy színes, kihajtható térképpel (Görgey Arthur 1852. évi beszámoló munkája magyar fordításához készült hadjárati térkép, készítette: Wertheimer Sándor). Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten. A címlapokon tollal írt, tulajdonosi bejegyzés és ex libris bejegyzés látható.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, az eredeti, feliratozott, kiadói címfedelek megtartásával, néhány oldalon színes ceruzás aláhúzással, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Görgey Arthur (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, 1916. május 21.) honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között Magyarország teljhatalmú vezére. Polgári végzettségét tekintve vegyész és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált. Életem és működésem... c. munkája forrásértékű adalék a szabadságharc hadtörténetéhez.

Előszó

Magyarország forradalmi ideiglenes kormányzója és minisztériuma Arad várában 1849. évi augusztus 11-én történt leköszönése után nem sokára négy emigrált miniszter élénk vitatkozást folytatott... Tovább

Előszó

Magyarország forradalmi ideiglenes kormányzója és minisztériuma Arad várában 1849. évi augusztus 11-én történt leköszönése után nem sokára négy emigrált miniszter élénk vitatkozást folytatott egymással a Kölnische Zeitung hasábjain. Ezen vitatkozás közben a volt miniszterelnök Szemere Bertalan 1850. évi márczius 24-én Párisban kelt s az ő minisztertársainak Vukovics Sebőnek és Horváth Mihálynak szóló első feleletében («Antwort, Görgeys Dictatur betreffend») azt írja két helyen is: «Nem szeretem fellebbenteni a fátyolt, mely a magyar forradalom lefolyását titokkal borítja, melyet csak egy összefüggő történelmi jelentés által lehet teljes világosságba helyezni»... És valamivel tovább: «Nehezemre esik nem mondhatni többet, mert ismétlem: hogy forradalmunk igaz története titok». Ezt Szemere 1850-ben írja. Görgey Arthur 1852-ben föllebbenti ezt a fátyolt forradalmunk igaz története titkáról. Föllebbenti tartózkodás és kimélgetés nélkül. Munkája akkor öt nyelven, németül, angolul, francziául, olaszul és svédül jelent meg. Magyar fordításban most jelenik meg először. Végül még - elejét veendő minden félreértésnek, mely netán abból származhatnék, hogy Görgey Arthur művének magyar fordítója éppen én vagyok: magam állapítom meg, hogy jelen fordítás szó szoros értelmében csupán fordítás, nem pedig a műnek a német eredetivel teljesen egy-értékűnek vehető magyar kiadása. Én legjobb tudásom szerint lehetőleg hű fordításommal a művet csupán a magyar olvasó közönség részére kivánom jobban hozzáférhetővé tenni; azzal ellenben tisztában vagyok, hogy az én magyar szövegem hűsége az eredeti német szöveg authenticitásával tökéletesen és szó szerint azonos nem lehet. A fordító Vissza

Tartalom

I. kötet

A fordító előszava, 1901 III
A szerző előszava, 1850 V
Első fejezet. Belépésem a honvéd hadseregbe. - Külföldi tevékenységem. - Előléptetésem honvéd őrnagygyá. - Szolnok. - Az «önkéntes mozgó nemzetőrség.» - Politikai hitvallásom 1
Második fejezet. Küldetésem Csepel szigetére. - Kineveztetésem a pélszaki népfelkelés főparancsnokává és katonai föladatom . - Zichy Ödön gróf elfogatása, rögtönítélő haditörvényszék elé állíttatása, elitéltetése és kivégeztetése 7
Harmadik fejezet. Három napi fegyverszünet a pákozd-velencze-sukorói ütközet után. - Vásáhelyi. - Az ellenségeskedés megújulása. - Perczel főparancsnokom. - A népfölkelés. - A Róth tábornok elleni hadjárat kezdete. - Philippovics tábornok Perczel főhadiszállásán. - Róth tábornok visszavonul. - Koczódásom Perczellel. - Róth hadtestének lefegyverzése Ozornál 27
Negyedik fejezet. Előléptetésem honvéd ezredessé és megválásom Perczel hadtestétől. - Kálozd. - A kivégzett Zichy Ödön gróf némely drágaságai. - Vásárhelyi. - Pesten. - A drágaságok átadása 41
Ötödik fejezet. Tanácskozás Kossuthnál. - Ennek bizalmatlansága Móga iránt. - Perczel hadtestétől áthelyeztetésem és a parendorfi táborba küldetésem titkos czélja 45
Hatodik fejezet. A Feldunai hadsereg előcsapatja vezényletét rám bizzák. - Csányi László. - Őrseink a Lajtha partján. - Az ország határának első átlépése. - A parendorfi főhadiszállás és titkos küldetésem. - Az előhad csapatjai. - A határ másodszori átlépése 50
Hatodik fejezet. Windisch-Grätz herczeg első kiáltványa és annak következményei. - Elő-tanácskozmány Mógánál az ország határának tervezett harmadik átlépése tárgyában. - Visszapillantás az első és második átlépésre. - A miklósfalvi haditanács. - Kossuth Parendorfban. - Ultimátuma Windisch-Grätz herczeghez. - Izgatások a táborban az offensiva érdekében. - Egy magyar békekövet letartóztatása az ellenséges táborban. - Következményei 56
Nyolczadik fejezet. Harmadik és utolsó átkelésünk a határon. - A schwechati ütközet. - Különböző nézetek felőle 65
Kilenczedik fejezet. Találkozásom Kossuthtal. - Ennek Schwechattól Pozsonyig menekülése közben tett tapasztalásai. - Guyon grófok nemzetőri ezredessé és a Simunich cs. altábornagy elleni expediczió parancsnokává nevezi ki. - A Feldunai hadsereg fővezérlete rám bizva. - Két találkozásom Bemmel 77
Tizedik fejezet. Okaim a hadi fővezénylet elvállalására. - Én a határtól az ország belsejébe való visszahuzódást javaslom: Kossuth a határvédelmet. - Kossuth önállótlansága. - Mégis dictatornak óhajtom őt. - Indokaim. - Erre vonatkozó levelem a Honvédelmi Bizottmányhoz. - Vitáim Kossuthal, a Honvédelmi Bizottmánynyal, Mészáros hadügyérrel. - Vonatkozó okiratok 84
Tizenegyedik fejezet. Mért nem mozdítottak el már Pozsonyban a főparancsnokságtól. - Mért nem köszöntem le magam. - Nem vágytam-e és mért nem vágytam magam a diktatorságra? - Egy magánlevél. - A föld-erődítések Pozsony, Mosony és Győr mellett. - Magyarország ügye 1848 őszutóján s a rendes katonaság 100
Tizenkettedik fejezet. Herczeg Windisch-Grätz átlépi az ország határát. Mi azt oda hagyjuk; oda Pozsonyt. Nagy veszteségek. - A visszavonulás intézése, Győr felé. - Ütközet Mosonynál. - Visszavonulásunk folytatása. - Hazafias pusztítások. - Ezeknek beszüntetése. - Elveszettnek hitt csapatok váratlanul megmenekülnek 109
Tizenharmadik fejezet. Győrt kardcsapás nélkül feladjuk. - Utóvédharcz Bábolnánál. - A vértesi hegyek . Védelmi terv. - Kiábrándulások. - Perczel tábornok veresége Moornál. - Támadó terv Perczel győzője ellen. - Visszavonulás Buda felé 114
Tizennegyedik fejezet. Perczel nézetei moori vesztesége felől. - Az országgyűlés utolsó határozatai Pesten. - Kossuth döntő csatát kiván Buda alatt, úgy azonban, hogy a sereg is megmentessék és Budapest is megkiméltessék. - E feladat lehetetlensége. - Kossuth Debreczen felé. - Haditanács Pesten. - Ennek határozatai. - Tétényi ütközet. - A főváros elhagyása 121
Tizenötödik fejezet. Magyarország ügye és a rendes katonaság a fővárosok odahagyása után. - Váczi kiáltványom. - A rendes katonaság cseberből vederbe hág 129
Tizenhatodik fejezet. A Feldunai hadtest. - Támadó hadmívelés Simunich altábornagy ellen. - Ezt félbeszakítja Csorich altábornagy. - Gróf Guyon ezredes jellemzéséhez. Én a Simunich elleni hadmívelet folytatásához ragaszkodom: a vezérkar főnöke ellenben a Feldunai hadtestnek a Bányvárosok megszállása általi meegmentését hozza indokoltan javaslatba: terve győz 139
Tizenhetedik fejezet. A bányavárosok kerülete. - A Feldunai hadtest állása, a bányavárosokba hátrálása előtt. - Az ellenséges hadtestek állása. - Visszavonulási tervünk. - Ennek kivitele. - A Feldunai hadtest állása a bányavárosokban 145
Tizennyolczadik fejezet. Az ellenség megtámadja a Bányavárosokat. - Zsarnócz. - Collery cs. kir. ezredes bekerítő csapatja. - Összecsapás Hodrius mellett (Január 22. 1849.) 149
Tizenkilenczedik fejezet. A Guyon-hadosztály szélaknai veresége (Január 21.) és visszavonulása Selmeczbányától Bucsáig (Január 22.) - Az Aulich-hadosztály válságos helyzete. - Ebből megmenekvése. - Guyon és a balszárny hadosztályainak még válságosabb helyzete. - A Feldunai hadtest végre egyesül Beszterczebányán. - A hadügyminiszter egyik régibb visszavonulási parancsát utólag fontolóra veszem. - Hátrálási bonalunk Beszterczebányától a tiszai felvidékre. - Vissza vonulási terc a Szepességig. - Málhaszekérvonat mint utóvéd. - A visszavonulás megkezdődik. - Egy kisértő. - A népesség hangulata. 159
Huszadik fejezet. A Feldunai hadtest Szepességbe érkezik. - Az iglói meglepetés február 2-3. - A Feldunai hadtest veszélyes helyzete. - Egy kibúvó. - Indokok ennek használása ellen és a gróf Schlick altábornagy elleni támadó hadmívelet mellett. - Az utóbbi kezdődik. - Klapka és Schlick hadtesteinek állása. - Az innen levont következtetések a Feldunai hadtestre nagyon kedvezőtlenek. - A branyiszkói ütközet jelentősége. - Leszámolás a multtal. 168
Huszonegyedik fejezet. Guyon jelentése branyiszkói győzelméről (1849. február 5.) - A Feldunai hadtestnek tőbül megváltozott helyzete. - Gróf Schlick altbgy. feladja hadmíveleteinek alapját. - Ebből legközelebbi szándéka vont következtetések. - Óvintézkedéseink. - Az ellenség meglepő védintézkedése. - Közvetlen értesülés Klapka ezredesről. - Ennek befolyása saját támadó szándékainkra. - Az ellenség kardcsapás nélkül kivonul Kassáról. - A Feldunai hadtest egyesül a tiszai magyar seregekkel. - Klapka legutóbbi hadmíveletei Schlick ellen. - Megállapodás Klapkával a legközelebbi támadó közös hadmívelet iránt. - Klapka hadteste veszi üldözőbe Schlicket. - Dembinski altábornagy Klapkát hadtestével együtt Kassáról Miskolczra rendeli. - Az üldözést a Feldunai hadtest veszi át. - Eredménye 178
Huszonkettedik fejezet. Dembinszki magyar fővezér. - A magyar haderők új felosztása. - A Feldunai hadtest «VII. hadtest» nevet kap. - E hadtestben mutatkozó ellenszenv Dembinszki fővezérsége ellen. - Okok és okozatok. - Intézkedés az okozatok ellen. - Dembinszki fővezérsége elismertetik 185
Huszonharmadik fejezet. Dembinszki altábornagy a Klapka közt és köztem megállapított haditervet elveti. - A VII. hadtesttet Miskolczra rendeli. - Első személyes találkozásom Dembinskivel. - Ennek magyar fővezéri első mutatványai 190
Huszonnegyedik fejezet. Dembinski hadintézkedései támadó jellemet öltenek. - Elégedetlensége Klapkával s a kormánynyal. -Sereg-diszpoziciói. - Találkozásom véle Egerben. - Az ellenség megelőzi Dembinskit a támadásban. - Dembinski jellemzéséhez 197
Huszonötödik fejezet. A magyar hadsereg helyzete, közvetlenül a kápolnai kétnapi csata előtt. - A csata első napjának vége (1849 február 26.) - Dembinski intézkedései a csata második napjára. - Ezeknek az egyes hadtestekhez juttatását késleltető körülmények. - Guyon későn érkezik Kápolna alá 204
Huszonhatodik fejezet. A kápolnai csata után Dembinski felhágy minden további ellentállással. - Én ezt rosszalom, de már meg nem gátolhatom. - Magán félreértés Dembinski közt és köztem. - A hadsereg élelmezése 223
Huszonnyolczadik fejezet. Visszavonulás Mezőkövesdre. - Ottani táborunk. - Összeütközés Mezőkövesdnél február 28-án. - Guyon jellemzéséhez 228
Huszonkilenczedik fejezet. Dembinski pihentetni akarja a hadsereget. - Intézkedései evégett. - Szétküldi szállásokra a hadsereget. - Klapkát Egerfarmosnál márczius 1-én megtámadják. - A hadsereg oda hagyja szállásait. - Dembinski pihentetőelmélete. - A Windisch-Grätz és Dembinski közti hadjárat jellemzése. 232
Harminczadik fejezet. Klapka hadosztályi megtagadják Dembinskitől a feltétlen engedelmességet. - Dembinski elrendeli a visszavonulást a Tisza mögé. - Klapka a maga hadosztályaival végrehajtja ezt (márczius 2-án.) - Én a VII. hadtest visszavonulását késleltetem. - Okaim. - Dembinski erre a VII. hadtest visszavonulását egészen beszünteti. - Irásbeli nyilatkozatom ez ellen. - Én véghez viszem a visszavonulást (márczius 3-án.) 238
Harminczegyedik fejezet. A hadsereg törzstisztjei Dembinski elmozdíttatását a fővezényről hozzák javaslatba. - Szemere kormánybiztos ennek véghezvitelére vállalkozik. - Dembinski ellenkezése hasztalan. - Kosszuth megérkezik a táborba. - Törzstisztek valatása. - Vetter jelöltetik ki fővezérnek 244
Harminczkettedik fejezet. Damjanics János győzelme Szolnoknál. - Utólag kotudjuk Dembinski hadmíveleti tervét 251
Harminczharmadik fejezet. Az új (Vetter-Dembinski-féle) haditerv. - Interregnum a hadseregnél. - Az én működésem azalatta 255
Harmincznegyedik fejezet. Kossuth és politikai ellenfelei 260
Harminczötödik fejezet. Utazásom Debreczenbe. - Az interregnum vége. - Vetter főparancsnok 264
Harminczhatodik fejezet. A VII-ik hadtest önálló hadmívelete. - Vetter-Dembinski-féle haditerv mellőztetik. - Az egyesült hadsereg előnyomulása Gyöngyösig és Horting 267
Harminczhetedik fejezet. Vetter megbetegszik. - A fővezényletet ideiglenesen rám bizzák. - Támadó haditervünk. - A VII-ik hadtest győz Harvannál (április 2.) s ez által támadó haditervünk kivitelét lehetővé teszi 271
Harmincznyolczadik fejezet. Az I., II., III-ik hadtest elválván a VII-ik hadtesttől, kezdik az ellenséget megkerülni. - A III-ik hadtest fele Tápió-Bicskénél megveri az ellenséget, miután ez előbb szétverte az egész I-ső hadtestet (április 4.). - A megkerülés folytatása 275
Harminczkilenczedik fejezet. Az isaszegi ütközet 283

II. kötet
Első fejezet. Tájékozásul 1
Második fejezet. Késleltetett előnyomulás Gödöllő felé az isaszegi ütközet után. - Herczeg Windisch-Grätz tábornagy visszavonulása a fővárosok irányában. - A VII. hadtest az isaszegi ütközet előtt és az alatt 5
Harmadik fejezet. Kossuth Gödöllőn 8
Negyedik fejezet. Uj haditervünk. - Kivitelének kezdete: Vácznak rohammal bevétele 1849 április 10-én. - A losonczi rajtütés márczius végén. - Ennek valószinű következményei 14
Ötödik fejezet. Részletek a váczi ütközetből - Hadviseletünk folytatása Léváig a Garam mellett. - A debreczeni országgyűlés 1849 április 14-iki határozata 19
Hatodik fejezet. Átkelés a Garamon. - Damjanics győz Nagy-Sallónál április 19-én. - Ez ütközet felőli nézeteim. - A hadmívelet folytatása. - Harcz Kéméndnél április 20-án. - Komáromvár dunabalparti fölszabadítása április 22-én 25
Hetedik fejezet. Készülődés Komáromvár dunajobbparti fölmentéséhez. - Az ellenséges ví-árok megrohanása április 25. és 26-ika közti éjjel. - A fölmentés a jobbparton és befejezve április 26-án 31
Nyolczadik fejezet. Visszapillantás a súlyos helyzetre, melybe engem, mint a hadsereg parancsnokát, a «függetlenségi nyilatkozat» első híre juttatott. - Belőle hogyan segítettek ki az események. - A pillanatnyi helyzet és komáromi kiáltványom 41
Kilenczedik fejezet. A háború színhelye közvetlenül 1849 április 26-ika után. - Az osztrák főhadsereg elleni támadólagos hadmívelet eredetileg szándékolt szakadatlan folytatása helyett Budavár megrohanása kerül előtérbe 50
Tizedik fejezet. Meghivást kapok a hadügyminiszteri állásra. - Damjanics szolgálatképtelen. - Klapka távozik a hadseregtől, hogy engem a hadügyérségben helyettesítsen. - Változások a hadsereg körében 59
Tizenegyedik fejezet. Pöltenberg megszállja Győrt. - A hadsereg zöme Budát, körülzárja. - A körülzáró vonal. - A budai erőd. - Ütegeink elhelyezése. - Elhamarkodott támadás. -
Ennek lefúvása. - Levelem Hentzi tábornokhoz. - Válasza. - Klapkának egy levele, melyben azt tanácsolja, hagyjunk fel a Budavár elleni vállalattal 61
Tizenkettedik fejezet. Buda ostroma 69
Tizenharmadik fejezet. Buda ostromának és védelmének birálata 83
Tizennegyedik fejezet. Hadi események a felső Vágnál. - A helyzet a főhadsereg míveleti körében Buda bevétele idején. - Klapka védőleges haditerve s az én csapat-intézkedéseim közvetlenül Buda bevétele után 87
Tizenötödik fejezet. Találkozásom Klapka tábornokkal. - Következményei. - Én az országgyűlés által nekem szánt kitüntetéseket el nem fogadom s ennek következtében a függetlenségi nyilatkozat parlamenti ellenzőivel megegyezésre lépek 91
Tizenhatodik fejezet. Az engem egyfelől a hadsereg főparancsnokságának megtartására, másfelől a hadügyminisztériumnak is személyes átvételére indító körülmények. - Az osztrákok elleni támadólagos haditerv. - A központi hadintéző iroda keletkezése 98
Tizenhetedik fejezet. Találkozásom a békepárt embereivel Debreczenben 102
Tizennyolczadik fejezet. Kossuth és a függetlenségi nyilatkozat. - Viszonyom Kossuthhoz április 14-ike után 109
Tizenkilenczedik fejezet. A kormány székhelyét, ellenvetéseim daczára, Pestre áthelyezik. - A függetlenségi nyilatkozat érvényben maradása elleni tevékenységem kezdete. - Az osztrák hadsereg új főparancsnoka Haynau báró két hadifogoly honvédtisztet kivégeztet 112
Huszadik fejezet. Az előző fejezetben említett kivégzések jelentősége és következményei. - A függetlenségi nyilatkozat érvényben maradása elleni tevékenységem foytatása. - Ennek végczélja. - Sajátságos viszonyom a békepárthoz, Szemeréhez, Kossuthhoz. Egyetmás hadügyminiszteri működésemből 117
Huszonegyedik fejezet. A magyar főhadsereg harczmezején történt események Buda bevételétől június hó közepéig. - A magyar és az osztrák főhadseregek kölcsönös állása ez időben. - Az ellenség haditerve felőli sejtelmeim. - Az orosz beavatkozás számerejének és komoly kezdetének bizonytalansága. - Ezen bizonytalanság befolyása elhatározásaimra. - Offensivánk késésének okai. - Szükség esetére való hátrálási vonalaink és egyéb óvintézkedések megállapítása a várható orosz betöréssel szemben 125
Huszonkettedik fejezet. Támadó hadjáratunk az osztrákok ellen junius 16-án kezdődik és nem sikerül. - Ujabb erélyesebb támadási kisérletre junius 20-át tűzöm ki. - Klapka tábornok ellenkező tanácsa. Ő ujra védelmi haditervét ajánlja, mit én el nem fogadok 134
Huszonharmadik fejezet. A junis 20., 21. és 22-iki hadi események 140
Huszonnegyedik fejezet. Az első hirek az orosz beavatkozás tömeges kezdődéséről. - Ezek valóknak bizonyulnak. Ennek befolyása elhatározásaimra. - A junius 26-iki miniszteri tanácsülés. - Győrt elveszítjük junius 28-án. -- Visszavonulás a Komárom előtti erődített táborba 164
Huszonötödik fejezet. Viszályom a kormánynyal 176
Huszonhatodik fejezet. Julius 2-ika 183
Huszonhetedik fejezet. Az utolsó komáromi napok 200
Huszonnyolczadik fejezet. A főhadsereg egy része elhagyja Komáromot. - Visszavonulása Váczig. - Első találkozás az orosz főhadsereg előőrseivel.--Ütközet Vácznál julius 15-én. - Az ebben kivívott előnyöket nem használhatom ki, mert biztos értesülés szerint az orosz főhadsereg áll közvetlenül velünk szemközt; ezért arra határozom el magamat, hogy azt Miskolcz irányában megkerülöm. - Ez útirány választásának indokai. - Ez uj hátrálási vonalon okvetlenül meg kell előznünk az orosz főhadsereget. - Ennek egyedüli módját, az éjjeli visszavonulást a Vácz előtti felállításból, julius 16. és 17-ike közti éjjelre elrendelem. - Ennek váratlan megzavarása. - Az ellenséges megrohanás julius 17-én hajnal előtt. - Ennek daczára gróf Leiningen tábornok lehetővé teszi a hadsereg elvonulását. - Hátvédi ütközet a váczi hegyen (Naszálon) Rétság előtt, és mellette. - Visszavonulásunk folytatása julius 17-én Vadkertig. - A további visszavonulás kezdete julius 18-án Balassagyarmat felé 228
Huszonkilenczedik fejezet. Julius 18., 19. és 20-ának hadi eseményei. - Akkori hozzávetéseink az ellenség haditervéről. - Ezeknek befolyása egyes hadtesteink alkalmazására. - Menetintézkedéseink julius 21-ére 248
Harminczadik fejezet. Az első orosz hadikövetek az általam vezényelt hadsereg táborában. - Az esemény közvetlen következményei 254
Harminczegyedik fejezet. A keresztültörési hadmívelet folytatása Miskolcz irányában. - Hadseregünk felvonulása a Sajó balpartján. - Ekkori helyezetünk ismertetése. - Előőrsi ütközet Harsánynál julius 23-án. - Intézkedéseink 24-ére 204
Harminczkettedik fejezet. Gróf Rüdiger orosz lovassági tábornok levele. - Válaszom reá. - Ez és Nagysándor tábornok. - Fegyvercsere Sasz orosz altábornagy közt és köztem 271
Harminczharmadik fejezet. Ütközet Görömbölynél julius 24-én. - Ütközet a Sajónál julius 25-én. - Visszavonulásunk a Sajó mellől a Hernád balpartjára. - Elhatározásom, hogy a
Hernádnál megállapodom. - Ennek indokai 276
Harmincznegyedik fejezet. Kossuth megrója az orosz hadvezérnek küldött válaszomat. - Különös okaim ezt hallgatással mellőzni. - Klapka tábornokhoz intézett levelem tulajdonképeni czélja. - A délmagyarországi helyzet kedvezőbbre fordulásának föltételei. - Kossuthnak azt tanácslom, hogy Dembinskit mozdítsa el a főparancsnokságtól. - Kossuth beleegyezik és maga akarja kezébe venni a főparancsnokságot. - Kossuthnak általa tervezett találkozása velem, elmarad 295
Harminczötödik fejezet. Az oroszok átkelése Tisza-Fürednél és hadászati helyzetünk a Hernádnál. - Uj orosz hadtest jelen meg a háború színterén. -Ütközet Gesztelynél julius 28-án. - A Hernádtól julius 28. és 29-ike közti éjjel kezdünk visszavonulni. - Az oroszoknak Tisza-Füredtől tovább indulása felőli hirek. - Hadseregünk kettéosztása Nyíregyházán. - Menetdispositiók a combinált visszavonulás számára. - Ezek megmagyarázása és a mellékhadoszlop vezetőjének szóló utasítás, - Ennek összeütközése az oroszokkal Debreczennél augusztus 2-án. - Főhadoszlopunk (a zöm) helyzete amaz összeütközés alatt és közvetlenül utána. - Visszavonulásunk Nagyváradig. - A fenyítéket érdemlő Nagysándor tábornok iránti látszólagos elnézésem. - A debreczeni augusztus '2-ának következményei és ezek befolyása a további dispositiókra, - Szakadatlan visszavonulásunk Nagyváradtól Aradig 289
Harminczhatodik fejezet. Különféle körülmények, szálló hírek és események utólagos elmondása a Hernádtól Aradig való visszavonulásunk napjaiból 306
Harminczhetedik fejezet. A legközelebbi hadmíveleti feladat és Dembinski altábornagy hátrálása Szőregről Temesvárnak. - Nagysándor tábornok Aradról Temesvárra indulóban az osztrákoktól megtámadtatván, visszavettetik Aradra. - Az utolsó miniszter tanács-ülés 1849 augusztus 10-én 325
Harmincznyolczadik fejezet. Az ideiglenes kormány s az alkudozások Oroszországgal.- Mely okból-végből vettem én részt azokban 338
Harminczkilenczedik fejezet. Utolsó együttlétem Kossuthtal. - Gróf Guyon tábornok jelenti, hogy Dembinski tábornok hadserege Temesvárnál teljesen szétveretett. - Felszólítom Kossuthot, hogy köszönjön le. - Ő engem kinevez főparancsnokká. - Csányi rábirja Kossuthot a leköszönésre. - Kossuth utolsó szózata «A Nemzethez». - Az oroszok válasza alkudozást kezdő felszólításunkra. - Indítványozom, hogy adjuk meg magunkat föltétlenül
az oroszoknak. - A haditanács határozattá emeli indítványomat 342
Negyvenedik fejezet. Menetel Aradról Világosra. - Emitteni események 371
Negyvenegyedik fejezet. A fegyverletétel 383
Negyvenkettedik fejezet. A fegyverletétel után 387 Vissza
Tétel sorszám:
143

Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Aktuális ár:
25.000 Ft Licitek száma: 13



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!