Témakörök



Lezárt aukciók


Tóth Sándor: Erdély 22 éves rabsága (Tiltólistás kötet)

Szerző
Tóth Sándor
Magyar Géniusz Nemzeti Kultúrát Terjesztő Részvény Társaság (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 418 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-12-15 20:30

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1941, Magyar Géniusz (Fővárosi Nyomda R. T., Bp.), 418 p. + [4] t.: ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Erdély 22 éves rabsága. Írta: Tóth Sándor.
Négy fekete-fehér, feliratozott képtáblával illusztrált, valamint szerzői bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Fővárosi Nyomda R. T., Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, díszes címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban.
"...Az erdélyi román uralom huszonkét esztendejének történetét vaskos kötetben dolgozta fel Tóth Sándor, az ismert nevű, kitűnő kolozsvári újságíró. Politikai és gazdasági szempontok körülbelül egyenlő mértékben uralják a könyvet, amely valóban minden fontosabb részletre kiterjedő, hűséges képet ad az erdélyi magyarság élet-halál harcáról, a román uralom törekvéseiről, az erőszak különböző formáiról, amelyeket különböző kormányok és rendszerek alkalmaztak a magyarság ellen, végül a felszabadulást megelőző eseményekről és magának a felszabadulásnak izgalmairól..." - (Esti Ujság, 1941. június 17./6. évfolyam/136. szám).

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.

Előszó

A feltámadásra. Az út: e könyv szerzőjének íróasztalától - az olvasóig, időmértékkel lemérve, néhány hónap, amelynek azonban minden napja országokat és nemzeteket nemcsak érdeklődő, hanem... Tovább

Előszó

A feltámadásra. Az út: e könyv szerzőjének íróasztalától - az olvasóig, időmértékkel lemérve, néhány hónap, amelynek azonban minden napja országokat és nemzeteket nemcsak érdeklődő, hanem jövőjükre, létükre egyenesen döntő eseményeket hozott. A napok eseményei ma már nem szédületes karrierek, vagy istenítéletszerű emberi tragédiák, nem izgalmas rendőri tudósítások, pletykák, intimitások, amelyek a jól-rosszul beállított polgári életet bőségesen fűszerezték, hanem országok, népek nagy életkérdései. A szentistváni Magyarország Trianon huszonkét éve alatt ismét átküzdötte, átszenvedte, de töretlenül átélte az ezer esztendőt. Ez a huszonkét év több volt, mint együttvéve a tatárjárás, a mohácsi vész, török harácsolás, kuruc vércsapolás, Világos és Arad. Veszteségekben és szenvedésekben több volt, mint a keresztényi gondolkozásában és műveltségében egyre emelkedő nemes nemzet szinte megszakítás nélküli évezredes küzdelme, balsorsa s mindez a hősies négyéves háború után egy nemzedéket sujtott. Ezt a nemzedéket azonban az igazságtalanság, a lealázottság, a súlyos sebek, melyeket hálátlan és áruló kezektől minden oldalról kapott: nem pusztították el, sőt nem is törték meg. Minden magyar, akárhol élt, bízott az isteni gondviselésben s tudta, hogy az Igazságnak győzedelmeskednie kell. Vissza

Tartalom

A FELTÁMADÁSRA 3-4

I. A MULT ÉS JELEN.
Kincses Kolozsvár, lerongyolódott Kolozsvár, elnémult Kolozsvár 5-11
BIZONYITÉKOK: Tizenöt cikk, tizenöt kép a huszonkét évből 11
Magyarok 12-13
Prófétajárás Erdélyben 13-15
Az aradi hős 15-16
Maniu és a zilahi Wesselényi-kollégium nyilvánossági joga 16-18
Az „Uj Kelet" mérgezett nyila 19-20
Magyar levegő 20-21
A szászvárosi Kuun-kollégium 21-23
Vaida „Oláh Nemzeti Pártja" 23-25
Az irredenta nagyváradi színigazgató 25-26
Kézipodgyássizal érkeztek ési négy évi „kultúrmunka" után vagonokkal távoztak a „kultúrzónából" 26-27
Nyilt levél Gocan főigazgató úrhoz 27-28
Ami a kolozsvári városházán történik 28-29
A temesvári koldus 29-31
Árverés a kastélyban 31-34
A „fák gyilkosai'' akkor haltak meg, amikor rügyezni kezdtek a fák 34-36

II. A MEGSZÁLLÓK BERENDEZKEDNEK AZ ELRABOLT TERÜLETEKEN.
Minden vonalon igazságtalanság, magyarüldözés.
A forradalom és a legfeketébb Karácsony 37
Marosvásárhely megszállása 38
Vincze Sándor: „Öleljük kebleinkre román testvéreinket" 38-39
Apáthy István 39-40
Bevonulás bocskorban és szalmakalapban 40-41
Ami ezután következett 41-43
Nagyvárad oláh megszállása 43-44
A gyulafehérvári határozatok egyetlen pontját sem tartották be 44-46
Maniu és Vaida 46-48
Az ókirályságbeliek és falusiak beözönlése a magyar városokba 48-54
Megkezdődnek a magyarüldözések 54
Hohériu, mint lakáskormánybiztos 55-56
Nyelvvizsgák kínpadjain 56-57
A nyelvvizsgák részleteiből 57-60
Az „emigráció" söpredéke - vendégségben 60-62
Kolozsvár véres január huszonnegyedikéje
Egy francia tábornagy emlékezetes látogatása Kolozsváron 1919. január 24-én 62-65
1919. december 14-én: halálos ítélet. Utána: életfogytiglani kényszermunka. Majd: 10 évi börtön. Végül: 1 hónap (belekerült 13.000 koronába) s szökés hamis útlevéllel (ára 10000 lei) 66-68
Tárogatószó - a börtönablak előtt 68-70
„Lefogtak" engem is 70-74
1919-ben 400.000 hadiözvegy, 400.000 hadiárva és 800.000 hadi rokkant Romániában. A magyar hadirokkantak, özvegyek és árvák nyomora 22 éven át 74-78
Mit tapasztaltunk 22 év alatt? 78-79
A szigurancáról 79-82
Az erdélyi városok balkánizálása. A mindenkori kormányok emberei a magyar városok élén 82-83
Mennyit ér a Mátyás király szobra? 83-84
A terheket viselő polgárok 84-85
Lássuk: mi jövedelme volt például Marosvásárhely műszaki igazgatójának? 85-86
Lakbéradóval kell eltüntetni a többéves költségvetési hiányt 86
A román katonai börtönök rémségei. A húsz évre elitélt dr. Suba Károly a börtönlakók szörnyű sorsáról 87-88
A román katonai fogházak 88
Homokos puliszka 88-89
Félezer ember a börtön falai közt 89-90
A bajtársi érzés 90
A baksis és ítélet 90-91
Az oláh fogságot szenvedett magyar tisztek köszönete 91-93
Puderes tisztek és rongyos, kiéhezett bakák 93-102
A román agrárreform és annak igazságtalanságai 102-103
Hogyan hajtották végre az agrárreformot? 103-104
Elpuszitottak háromszázezer hold erdőt! 104-105
A román birtokreform magyarországi bírálatai 105-108
Rendőrök, csendőrök 108-117
Rendőrkvesztorok, rendőrfőnökök üzletei 117-121
Hogy adtak útlevelet Romániában? 131-125
Banca Iliescu S. A 125-127
Tordai antireviziós gyűlés után Sinfalván rombolás 127-129
A nagy „levente-pör" 130
Megjelenik egy magyar tanító: Fehérvári Mátyás 130-131
A zárdák rendházak szeretett vendége 131
Letartóztatások, 300 vádlott 131
A tárgyaláson minden kiderült 132
Erdély egyik legnagyobb természeti kincse, a földgáz román kézben 132-133
Uj gazdák a földgázmezőkön 133-134
A jassii mérnök tranzakciói 134-135
A fogyasztók ellen hadjárat indul 135-137
Renegátok, besúgók, hitehagyottak 137-140
Zsidók kikeresztelkedése Erdélyben 140
Nyilt levelem Vásárhelyi János püspökhöz 140-142
Erdélyt megnyomorította az igazságtalan adóztatás. A pénzügyigazgatótól a nagyhatalmú végrehajtóig 143
Székelyföld sanyargatása 143-145
Az erdélyi Maniu Gyula nem segített 145-146
„Az adómérők belenéznek a szánkba" 147-149
Hol a román adóhivatal? 149-150
Hogy nem fizetett adót a román? 151
A nagyhatalmu végrehajtók 151-152
Jön a stráf-kocsi! 152-153
Pékből — pénzügyigazgató 153-154
dr. Bernády György városépítő munkája után Dandea Emil uralma a marosvásárhelyi „torony alatt" 154-155
Első ténykedése: 173 magyar tisztviselő kidobása" 155-156
Egy halálba kergetett magyar 157-159
Képek az igazságszolgáltatásról. Balkáni állapotok a bíróságoknál 159
A bírói és ügyészi kar 150-161
A bírósági épületek 161-162
A bíróság elvesztette tekintélyét 162-163
„Kérem az ítélet nem igazságos'' 163-165
Bukarestben, az V. kabinet vizsgálóbírójánál 165-168
Utazás a C. F. R. körül, levél a román postának 168-169
Magyar vasutasok a C. F. R. szolgálatában 169
A nyelvvizsgák mindennél fontosabbak 169-172
Az új vasutasok - vasúti szerencsétlenségek 172
Egy a sok közül: amikor kisiklik az inspektor úr is 173-174
Büszkeségünk: a Rapid 174
Levél a román postának 174-175
Mindenütt baksis! 175-177
Az erdélyi magyar sajtó az első vonalban 177-179
Budapesti lapok helyett a „Bécsi Magyar Újság" és a „Jövő" 179
De kerestek a budapesti lapokon 179-180
A lapok és a cenzúra 180-181
Az „Ellenzék" szerkesztőségének és kiadóhivatalának összerombolása 182-184
Az „Uj Kelet" létrája 184
Nemcsak Kolozsváron, hanem mindenütt 184
A Kereskedelmi és Iparkamarákat is beállították a magyarság ellen 185
Az első román mintavásár — reverzálissal 185
Az új román főtitkár 186
Kamarák a kisebbségek ellen 186-187
Megszüntetik a jól bevált iparhatóságokat 187-188
Negyvenmillió kölcsön, amikor a váltóürlapra sincs pénz 188-189
Az erdélyi magyar színészet kálváriája 189-190
Három színházépület 190-192
Átveszik a színházat 192-194
Az utolsó előadás: a megcenzurazott Hamlet 194-195
Megkezdődnek a Színkörben az előadások 195-196
Erdélyi színigazgatók 1920-ban 196-197
Színpártoló Egyesületek 197-198
A marosvásárhelyi péntek estek 198-199
Két hosszú évtized 199-201
A magyar mozgószínházak sanyargatása 201-202
A román állam teljes erejével „a Székelyföld ellen. Leszegényíteni és eloláhosítani a „büszke székelyeket", ez volt a cél 203
Egyszerre indul meg az „állami gépezet" 203-204
Küzdelem az elrabolt Csíki Magánjavak"-ért 208-210
A Kolozsvári Magyar Királyi „Ferenc József Tudományegyetem" könyvtára a megszállás két évtizedében 210-211
A könyvtár átvétele 211
Búcsújárás a könyvtárban 212
A román irodalomért! 212-213
Magyarázat a nagy számokhoz 213-214
Az Egyetemi Könyvtár és az Erdélyi Múzeum Könyvtára 214-216
Áldozatok a teljes romanizálásért 216-217
A megmaradt magyar tisztviselők hősies munkája 217-218
Jóindulatú és művelt román a könyvtár élén 218-219
Irredentizmus vádja a pecsétek miatt 219-220
A magyarok fizetései 221
Magyaroknak nincs előléptetés 221-222
Amiket elvittek 222-223
Az erdélyi zsidóság 223
Milotay István cikke 223-225
Balogh Arthur dr.: Erdély és a zsidókérdés 225-226
A zsidó nagyvállalatok, a zsidó nagytőke 226-229
A pénzhamisítók Eldorádója 229-231
A romániai vasgárda. Zelea Codreanu meggyilkolásától - a tömeggyilkosságokig 231-233
Maniu és Vaida közötti ellentét, mint a vasgárda életrekeltője 233-234
Zelea Codreanu a „kapitány" 234-235
Duca miniszterelnök meggyilkolása 235
II. Károly király közeledést keres Zelea Codreanuval 235-237
Zelea Codreanuék meggyilkolása, amit Calinescu meggyilkolása követ 237
A gyilkosságok csak most kezdődnek 237-238
Most kezdődött az igazi „vasgárda"-munka 238-240
A magyar pénzintézetek küzdelmes két évtizede 240
A megszállás előtt 240-242
Visszleszámitolás nélkül működtek 242
A konverziós törvény, magánegyezség a betétesekkel 242-245
Az Erdélyi Bankszindikátus 243
Vidéki pénzintézetek tragédiája 245-246
Hibák és érdemek 246-248
Erdélyi magyar papok, tanárok, tanítók 248-251
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület negyedmilliárd lejt (8 millió P) vesztett 22 év alatt. A megmaradt vagyon 90%-a a határon túl maradt 251-234
Román templomok százait építettük 254-256
Emil Isac „szinészeti vezérfőfelügyelő" 257-260
Az állampolgársági bizonyítvány, mint zsíros üzlet 260-261
Külömbség a román és a magyar iparosság helyzete között 261-262
Elviselhetetlen adók 262-263
Az iparpártolás és iparkölcsönök 263
Adatok 263-264
Közmunkák 264
A tanoncoktatás 264-265
A magyar bankok szerepe 265
A „Zátony'' börtönviselt szerzője: Székely Mózes a faluról - a földbirtokreform után 265-267
A leszegényített Szamosujvár 267-269
Papp László — Pavel Constantin 269-271
A két Francu Amos 271-274
Nyomorogtak és éheztek a magyar nyugdíjasok 274-277
Egy összeharácsolt városrész 277-278
A fások uralma 279-280
Marosvásárhelyi esetek 280
A tábornok és egyetemi tanár 100.000 leit zsarolnak 280-281
Ügyvéd a Maros partján 281-282
25 ezer lej előfizetési díj a miniszteri vezérigazgató úr lapjára 282-283
Királyi szavak és — Lupescuné 283-287
A román titkár 287-288
Désy Zoltán fényképe egy marosvásárhelyi flekkenezőben 288-291
A miniszterné kedélyes beszélgetése Ferdinánd királlyal és Ileana hercegnővel 291-292
Colfescu, a hírhedt sajtóügyész 292-296
Reggeltől éjfélig hadbírósági tárgyaláson 296-297
A szép ügyvédnő és a bírák „árfolyamai" 297-298
Tárgyalás éjfélig 299
A bukaresti sajtó hangja 300-301
Szent István napok Erdélyben 301-302
Állandóan ünnepeltünk 302-304
Hídverések 305-307
Első magyar öröm: a magyar konzulátus zászlója 307-309
A magyar rádióról 309-310
A három megfagyott magyar 311-313
Szobrok, műemlékek, temetők, kripták 313-315
„A hadseregnek sok pénzre van szüksége" 315-317
Horthy Miklós 20 éve közöttünk 317-318
Emlékezés Barabás Bélára 319-321
„Megint megyünk Budapestre" 321-322
Derűsebb lapok 322-330

III. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁGOT A KÉT ÉVTIZED SEM TÖRTE MEG.
A magyarság védekezései. - Politikai pártjainkról. Az egyházak hősies küzdelme. - Kulturális és gazdasági munkák.
Az első hiábavaló revíziós kísérletek...
Utolsó beszélgetés a most elhunyt dr Boros György ny. unitárius püspökkel 331-332
Az első revíziós kísérletek 332-333
Utazási viszontagságok 333-334
Amerikában 334
A párizsi út 334-335
A püspökhelyettes üldözése335-336
Magyar tömörülés és védekezés. Országos Magyar Párt. Magyar Népközösség 336
Az Országos Magyar Part elődei 337
Az Országos Magyar Párt megalakulása 337-339
A Népközösség megalakulása 339-340
Fiait vérével tápláló pelikán: erdélyi egyházaink. A kisebbségi egyházak üldözése 340-342
A négy részre szakadt zsidóság 342-343
A brassói unitárius templom építése 343-344
„Tanács" az egyházaknak 344-345
Onisifor Ghibu 345-347
Néhány szomorú adat 347-349
A székely hadnagyból - Erdély katolikus püspöke 349-351
Emlékezés néhai Nagy Károly püspökre 351-352
Vásárhelyi János Erdély református püspöke 352-353
Az ág. hitv. evangélikusok 353-354
Néhai Ferenc József unitárius püspök és az unitáriusok külföldi kapcsolatai 354-356
Felekezeti intézmények, nőszövetségek értékes munkája 356-357
Magyar asszonyok, magyar lányok 357
A magyar kisebbségi élet tényezője volt a Népkisebbségi Újságíró Egyesület 357-358
Huszonkét év munkája 358-359
Az erdélyi városi ifjúság 359-366
Az erdélyi szövetkezetek magyarmentő munkássága 367-369
A „Minerva" R. T. az erdélyi magyar közművelődés vára volt 369-371
Az erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület a román megszállás alatt 371-374
Az „Erdélyiség szellemét" szolgálta a Helikon 374
Beszélgetés báró Kemény Jánossal 374-375
Az ötven éves „Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság" nehéz évei 376-378
Az erdélyi tűzharcosok 378-380
Egyesületek, kaszinók, körök, műkedvelők 380-381
Az Erdélyi Múzeum Egyesület 381-382
A többi egyesületek 382-383
A magyar kaszinók, körök 383-385
A műkedvelő jelentősége 385-386
Az elsodort Thália kávéház 387-389

IV. A MEGSZÁLLÁS UTOLSÓ NAPJAL LEGNEHEZEBB ÓRÁK.
Mit láttam Kolozsváron a román uralom utolsó heteiben?
Borbély Andor megfigyelései 390-393
Végső vonaglások 393-394
Az „Estilap" Gyuri bácsijának meggyilkolása 394-396
Nem akarták engedélyezni a temetést 396
Elvisznek mindent, még a parkettet is felszedik 396-397
Szintén honfiúi bánatból: hamis igazolványok 397-398
A legöregebb erdélyi színész Váradi Miklós megérte a nagy napot 398-409
A szentmihályi kastély kirablása. Egy alezredes volt a rablóbanda vezére. Nyilatkozzék Antonescu „hadseregtábornok" és államvezető 400-402
Egy korrekt román tiszt: Chihais ezredes 402-403
A második vendég és a kastély úrnője 403-404
Százezer pengő kár 404
Az utolsó éjszaka a megszállás alatt 405-407
Nyugodt éjszakák407-409
AZ ERDÉLYI NÉVTELEN MAGYAR 410-411
Tartalomjegyzék 413-418 Vissza
Tétel sorszám:
400

Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Aktuális ár:
15.000 Ft Licitek száma: 8



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!