Tábori Kornél: Szegény Erdély
Szerző
Tábori Kornél
A Magyar Ker. Közlöny Hírlap-és Könyvk.-Vállalat
(Budapest)
Korabeli félvászon kötés
, 191 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
19 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-12-15 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadóvállalat (Tolnai Világlapja Nyomdai Műintézet, Bp.), 191 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Szegény Erdély. Írta: Tábori Kornél.
"Ennek a könyvnek nem az a feladata, hogy hőstetteket zengjen. Főintenciója, hogy megmutassa a háború nyomorát és gazságait, hogy elmondja, milyen aljas és becstelen a háboru – Erdélyben is."
Első világháborús riportregény a román hadsereg 1916-os erdélyi betöréséről. Kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Tolnai Világlapja Nyomdai Műintézet, Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Tábori Kornél (Szolnok, 1879. június 25. – Auschwitz, 1944. július 15.) író, újságíró, szerkesztő és riporter. Jogot tanult, majd a Pesti Naplónál helyezkedett el mint rendőri riporter. A bűnügyi riport első magyar művelője volt, és az első hazai újságíró, aki saját fényképeivel illusztrálta írásait. Az első világháború idején haditudósítóként dolgozott. Újságírói munkája mellett jelentősek voltak szociográfiai jellegű munkái (pl.: Bűnös Budapest), amelyekben érzékeny társadalmi problémákkal (bűnözés, szegénység) foglalkozott. Több sikeres könyvsorozatot is jegyzett szerkesztőként, így pl. az 1910-es, 1920-as években a Vidám Könyvtárat, az 1930-as években pedig A Nova kalandos regényeit. A két világháború között az Idegenforgalmi Szövetség sajtófőnöke volt, jelentős szerepet vállalt a hazai idegenforgalom fellendítésében.
Előszó
Részlet a műből:
Az oláh betörés
A reszkető Erdély
Homoród-Kőhalom, augusztus 29.
Milyen az, ha egy ország reszket?
Nem igy képzeltük. Amikor az ember igazán benne van az események...
Tovább
Előszó
Részlet a műből:
Az oláh betörés
A reszkető Erdély
Homoród-Kőhalom, augusztus 29.
Milyen az, ha egy ország reszket?
Nem igy képzeltük. Amikor az ember igazán benne van az események forgatagában, ugy látszik, mindig egyszerübbnek látja a legnagyobb történést is, mint amilyennek elgondolta. Vagy csakugyan egyszerübb is.
A gyorsvonat, amely a hadüzenet napján Brassóba indult velünk - de oda soha meg nem érkezett - Kolozsváron túl majdnem csupa olyan utast vitt, akinek hivatalos dolga volt. Meg néhány sötétarcú, elszánt embert, aki hazaindult, el nem érhetett földult otthonába, de legalább minél közelebb akart jutni ahhoz. Köztük volt Urmánczy Nándor képviselő, aki hamar megtudta, hogy elpusztult a házatája; jajszava egy se volt azonban, csak halkan kérdezősködött a szemközti vonatok utasaitól.
Vissza
Tartalom
Az oláh betörés | 3 |
A reszkető Erdély | 5 |
Betörés hét helyen | 12 |
A nagyszebeni komédia | 22 |
A legdélibb magyar fronton | 26 |
A szörénységi határ titka | 34 |
A kakastollasok | 38 |
A fölszabadult Erdélyen végig | 43 |
Erdély szivében | 45 |
A legszomorubb fejezet | 50 |
Székely asszonyok és gyermekek | 56 |
A pusztulás szinhelyei | 63 |
Csikmegye pusztulása | 79 |
Földult falvakon át | 89 |
A meggyötört "Brasov"-ban | 113 |
Két tüz közt | 133 |
Tömeggyilkosság a székelyek közt | 139 |
Egy bűnügyi nyomozás | 141 |
Erdély - Romániában | 151 |
Akik legtöbbet szenvedtek | 153 |
Az "erdélyi rejtelmek" | 167 |
A béke-vonat | 172 |
Az oláh álmok vége | 181 |
Erdély jövője | 186 |
Vissza