Vámbéry Ármin: A magyarok eredete

Előszó

Az érdeklődés, mely a magyarok eredetének történetéhez fűződik, épen olyan régi egész Európában, mint maga ez a nemzet. Mint az Ázsiából kiözönlő néptenger utolsó hulláma, a magyarok is, a hunokhoz hasonlóan, már délkeleti Európában való elsö megjelenésökkel, az eredetök és származásuk iránti kiváncsiságot olyan mértékben ébresztették föl, a milyenben külsöségök, magaviseletök és harczias szellemök Pannónia és a szomszéd tartományok akkori lakóiban félelmet és borzalmat gerjesztettek. Minthogy azon különböző népelemek, melyek őket megelőztek, szinten a távol keletről törtek elő, ezért megelégedtek azzal, hogy a magyarok vándorlásának kezdő pontját is oda helyezzék; és mivel szokásaiknak egyes vonásaival és physikai jellegökkel a görögöknek a skythákról s a byzancziaknak a hunokról adott silány és bizonytalan leírásai megegyeztek: ezért majd ez utóbbiakkal azonosították, majd ezek egyenes utódainak állították őket. Bővebb geo- és ethnographiai részleteket a keresztény művelődés ama sötét korszakából nem is lehetett várnunk. Mikor pedig e jövevényeket a Duna és Tisza mellett a kereszténység közös köteléke, társadalmi és állami tekintetben, nyugot többi népeihez csatolta: akkor az ázsiai eredetökről való tudat csak mint halvány reminiscentia maradt még fenn, mert a nemzeti egyediséggel a hit ama korszakában épen oly kevessé törődött Európa, mint példáúl a mai moszlim Ázsia, a hol az iszlamnak befolyása alatt, a nemzeti elkülönödés - nyelv-, színezet- és származásbeli különbség daczára - csak alig állhat fenn, mert a hit a nemzetiség helyére lépett. Vissza