Vámbéry Ármin: A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 768 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 768 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:40
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1885, Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat Nyomdája, Bp.), XVI p. + 768 p. + [2] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata könyvei (számjelzés nélkül). A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Írta: Vámbéry Ármin.
Két fekete-fehér képtáblával, tartalom- és irodalomjegyzékkel, valamint szó- és tárgymutatóval. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten. A címfedél belső oldalára ragasztva könyvkötői címke látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány vaknyomással díszített, feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, vaknyomással díszített hátlappal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője: Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Már gyermekként rendkívüli nyelvtehetséggel bírt, tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. Tanulmányai során megismerkedett a török irodalommal, ami erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra és nyelv iránt is. 1861-ben az MTA támogatásával indult Ázsiába, hogy a magyarok nyomai után kutasson, ahonnan 1864-ben tért vissza. Később a budapesti egyetemen lett a keleti nyelvek tanára és a világ első turkológiai tanszékének alapítója. Vámbéry Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét, és kitartott amellett, hogy a türk népekkel állunk legszorosabb rokonságban.
Két fekete-fehér képtáblával, tartalom- és irodalomjegyzékkel, valamint szó- és tárgymutatóval. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten. A címfedél belső oldalára ragasztva könyvkötői címke látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány vaknyomással díszített, feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, vaknyomással díszített hátlappal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője: Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Már gyermekként rendkívüli nyelvtehetséggel bírt, tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. Tanulmányai során megismerkedett a török irodalommal, ami erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra és nyelv iránt is. 1861-ben az MTA támogatásával indult Ázsiába, hogy a magyarok nyomai után kutasson, ahonnan 1864-ben tért vissza. Később a budapesti egyetemen lett a keleti nyelvek tanára és a világ első turkológiai tanszékének alapítója. Vámbéry Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét, és kitartott amellett, hogy a türk népekkel állunk legszorosabb rokonságban.
Előszó
A török fajt, a mely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, a melynek fékezhetetlen vándorlási kedve és harczias szelleme Ázsia és Európa... TovábbElőszó
A török fajt, a mely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, a melynek fékezhetetlen vándorlási kedve és harczias szelleme Ázsia és Európa történetében a legjelentékenyebb változásokat idézte elő, és a mely az ó-világ népeinek keretében nem egy érdekes ethnologiai rejtélyt teremtett, az ujabbkori tudomány mindeddig még épen nem méltatta kellő figyelmére. Igaz ugyan, hogy nincs hiány egyes töredékes vázlatokban és oroszul irt, tehát nem mindenkinek számára érthető monographiákban, melyek e fajról szólnak; ujabbkori utazók és ethnographusok is különböző vidékeken érintették a török faj nagy területét és egyes törzsek erkölcsi életének nem egy vonását lerajzolták. Azonban az egész törökséget ábrázoló képet mindeddig még senki sem vázolt és arról, hogy az egyes törzsek milyen ethnologiai és ethnographiai viszonyban vannak egymással, még kiváló tudósoknak, mint Peschelnek és Müller Frigyesnek is csak igen homályos és hibás fogalmok volt. VisszaTartalom
ElőszóKútfők jegyzéke
BEVEZETÉS
I. A törökök eredete a nemzeti hagyomány szerint 1
II. A törökök első föllépése a történelem tanusága szerint 15
III. Török régiségek, tekintettel a törökök eredetére 31
IV. A műveltségi mozzanatok bizonysága 56
V. A törökök helyzete az ural-altaji törzsben 73
VI. A török nép sorsa és vándorlása 90
I. SZIBÉRIAI TÖRÖKÖK
I. Szibériai törökök 109
II. Jakutok 178
II. KÖZÉPÁZSIAI TÖRÖKÖK
I. Nomádok és félnomádok 207
II. Kara-kirgizek 311
III. Kazak-kirgizek 338
IV. Ujgurok és keleti-turkesztániak 380
V. Özbegek 380
VI. Kara-kalpakok 449
VII. Turkománok 460
III. VOLGA-TÖRÖKÖK
I. Kazáni tatárok 503
II. A csuvasok 532
III. Baskirok 592
IV. Mescserek és tepterek 618
IV. PONTUS-VIDÉKI TÖRÖKÖK
I. Krimi tatárok 629
II. Nogaji tatárok. Kundurok. Kumükök. Karacsajok 649
V. NYUGOTI TÖRÖKÖK
I. Iráni törökök vagy azerbajdsániak 677
II. Oszmánok 705
Szó- és tárgymutató 741 Vissza
Témakörök
Tétel sorszám:
407
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
11.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |