Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas 1576-1594
1576-1594
Franklin-Társulat Könyvnyomdája-Magyar Történelmi Társulat Kiadása
(Budapest)
,
Korabeli félbőr kötés , 140 oldal
Korabeli félbőr kötés , 140 oldal
| Sorozatcím: | Magyar történeti életrajzok |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1891, Magyar Történelmi Társulat (Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Bp.), 140 p. + [8] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Történeti Életrajzok sorozatban megjelent mű. Sorozatszerkesztő: Szilágyi Sándor. Kovacsóczy Farkas. 1576-1594. Írta: Szádeczky Lajos.
8 fekete-fehér képtáblával, számos szöveg közti, fekete-fehér képpel és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapesten. Az első előzéken és az előlapon ceruzás számjelzések láthatók.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott mintával díszített címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, korabeli, színes, márványozott előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Pályáját a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselőjeként kezdte, majd 1883-ban a budapesti egyetem magyar történelem magántanára lett. 1891-ben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a Magyar Történelem Tanszék vezetésével bízták meg. Főként Erdély és a székelység történetét kutatta, de foglalkozott II. Rákóczi Ferenccel és korával, valamint a hun-székely-magyar rokonság kérdésével is. 1895-ben tagja volt Zichy Jenő kaukázusi és közép-ázsiai expedíciójának. 1909-ben az MTA rendes tagjává választották. Trianon után részt vett a kolozsvári egyetem Szegedre menekítésében, és az újonnan alakuló szegedi egyetem Magyar Történelmi Intézetének vezetője lett.
8 fekete-fehér képtáblával, számos szöveg közti, fekete-fehér képpel és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapesten. Az első előzéken és az előlapon ceruzás számjelzések láthatók.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott mintával díszített címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, korabeli, színes, márványozott előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Pályáját a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselőjeként kezdte, majd 1883-ban a budapesti egyetem magyar történelem magántanára lett. 1891-ben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a Magyar Történelem Tanszék vezetésével bízták meg. Főként Erdély és a székelység történetét kutatta, de foglalkozott II. Rákóczi Ferenccel és korával, valamint a hun-székely-magyar rokonság kérdésével is. 1895-ben tagja volt Zichy Jenő kaukázusi és közép-ázsiai expedíciójának. 1909-ben az MTA rendes tagjává választották. Trianon után részt vett a kolozsvári egyetem Szegedre menekítésében, és az újonnan alakuló szegedi egyetem Magyar Történelmi Intézetének vezetője lett.
Előszó
Bevezetés. A török hódítás Magyarország néprajzi és nemzetiségi viszonyait gyökeresen megváltoztatta. Azokból a vármegyékből és országrészekből, melyek a török hatalmába kerültek, valóságos... TovábbElőszó
Bevezetés. A török hódítás Magyarország néprajzi és nemzetiségi viszonyait gyökeresen megváltoztatta. Azokból a vármegyékből és országrészekből, melyek a török hatalmába kerültek, valóságos népvándorlás indúlt meg: a lakosság túlnyomó, főkép tehetősebb része feljebb húzódott a hódoltságon kívül fekvő vármegyékbe, a királyi területre, vagy Erdélybe, a fejedelmek védszárnyai alá. A hódoltság területén, nagyobb községekben összetömörülve, alig maradt más a régi lakosságból, mint a földhöz kötött szegény nép. Ez a sors, az ősi földről elbujdosás keserve, legelőbb érte az ország délnyugati részét, a merre a mohácsi vész után a török hadak országútja vezetett. Buda elfoglalása s főkép a dicső emlékű Szigetvárnak rombadőlése után (1566), a Dunántúl déli része török tartománynyá lőn. A magyarság eddigi végvidékei, a Szerémség és Szlavonia, a mely - miként be van bizonyítva - magyar vármegyékből és magyar lakosságból állott, teljesen a török hatalmába kerűlt. VisszaTartalom
Bevezetés.A török hódítás hatása Magyarország néprajzi viszonyaira. - Szlavonia és a Szerémség ős lakónak kiszoríttatása. - A Kovacsóczyak kivándorlása Erdélybe. - A Kovacsóczyak erdélyi birtokai. - Kovacsóczy Farkas az eddig történetírásban. 3-6. 1.
Kanczellársága.
I. Kovacsóczy Farkas származása, nevelkedése, külföldi (olaszországi) tanúlmányai. - Forgách Ferencz és Brutus J. M. történetírókkal való viszonya. - Báthory István lengyel király titkára az «erdélyi kanczelláriá»-ban. - Lengyelországban tartózkodása 1576-1578-ban. - Erdélybe visszatérése s kanczellárrá kineveztetése. 7-11. 1.
II. A kanczellár hatás- és szerepköre. - Kovacsóczy jellemzése. - Az erdélyiek részvétele a lengyel-orosz hadjáratban 1579-91. 11-16. 1.
III. Vallási villongás Erdélyben. - Kovacsócsy vallása (ev. ref.) - István király kesergése az erdélyiek «eretneksége» felett. 17-21. 1.
IV. Politikai forrongás Erdélyben 1581-ben. - István király politikai éleslátása. - Báthory Kristóf vajda halála. 21-24. 1.
A kormányzóság.
I. A tizenkettes és hármas-kormányzóság Erdélyben 1581-1585. - Báthory Griseldis lakodalma Zamoiski János lengyel kanczellárról. 25-36. 1.
II. Az erdélyiek elégedetlensége a hármas-kormányzósággal. - Kovacsóczy munkája: «Erdély kormányzásáról». - Ghiczy János kormányzóvá tétele. 36-45. 1.
A lengyel királyválasztáson.
A lengyel királyválasztás 1587-ben. - A Báthoryak jelöltsége. - Kovacsóczy követsége és oratiója a varsói országgyűlésen. - Az ellenkirályok tusája 46-64. 1.
Birtokai, családi élete, irodalmi szerepe.
I. Gyula-fejérvári és kisfaludi háza. - Lakodalma 1581-ben. - Gyermekei; testvérei. - Birtokszerzései. - Görgény vára és uradalma. - Második házassága 1593-ban. 65-67. 1.
II. Végrendeletei 1590- és 1591-ből s azok intézkedése. 75-81. 1.
III. Kovacsóczy mint író és irodalompártoló. - Viszonya az erdélyi, lengyel és magyarországi tudósokkal, írókkal. - Barátsága a Forgáchokkal. 81-91. 1.
Vallási és politikai küzdelmek.
I. A jezsuiták kitiltása Erdélyből (1588). - Báthory Zsigmond önálló fejedelemségének kezdete. 92-99. 1.
II. Báthory Zsigmondnak a német szövetségbe vonatása. - A török- és németpárt küzdelme Erdélyben. - Zajos országgyűlések. - Geszti Ferencz szónoklata Kovacsóczyék ellen a gyula-fejérvári (1594. jul.) országgyűlésen. 100-110. 1.
Az összeesküvés és Kovacsóczyék megöletése.
I. Báthory Zsigmond jellemzése. - A tordai országgyűlés (1594. jul.) - Zsigmond fejedelem lemondása s Kővárba menekülése. - Az országgyűlés áttevése Kolozsvárra. - Zsigmond visszahozatala. - Az országgyűlés megszavazza a némettel való szövetkezést. 111-119. l.
II. Báthory Zsigmond bosszúterve. - A török-párti főurak elfogatása. - A politikai gyilkosság Kolozsvár piaczán (1594. aug. 30.) - Báthory Boldizsár és Kovacsóczy fogsága Szamos-Ujvárban. - Megfojtatásuk. 120-135. l.
Képek.
Önálló képek:
Zamoiski János lengyel főkanczellár. Krieger J. egykorú festményről készített fényképe után 32
Báthory István lengyel király. Krieger J. egykorú festményről készített fényképe után 54
Gyulai Pál az 1580. orosz hadjáratról írt könyvének czímlapja 68
Báthory István levele a Kovacsóczynak adott zálogos birtokról. 1583. febr. 3. 71
Forgách Zsigmond 90
Báthory Zsigm. fejedelem 1607-ben 111
A Keresztesmező Torda mellett 112
A kolozsvári farkas-utczai templom 118
A szövegbe nyomott képek:
Ajtó-díszlet a kolozsvári Báthory-házban 1
Ablakpárkány a kolozsvári Báthory-házban 3
A nagy-ernyei kastély (a Kovacsóczy-levéltár maradványaival) 6
A krakkai vár a Visztula felől. Krieger fényképe után 7
Báthory István fejedelem aláírása (1572) 8
Báthory Kristóf fejedelem 24
Ajtó-dísz a kolozsvári Báthory-házból 25
Keresszegi Csáky István aláírása 26
Bocskay István aláírása és utóirata 27
Báthory András bíbornok aláírása és utóirata 33
A krakkai királyi vár (A Wawelen). Krieger fényképe után 35
Squarcialupus Marcellus aláírása 40
Ghiczy János kormányzó aláírása 45
A királyi palota Varsóban 46
Báthory András bíbornok, későbbi fejedelem arczképe. A halottról (1599) készített rajz után 62
Miksa főherczeg «választott lengyel király» arczképe 63
Maximilian főherczeg aláírása 64
Görgény látképe a várhegygyel 65
Kovacsóczy sajátkezű végrendeletének utolsó lapja. Gyulafehérvár, 1591. oct. 21. 80
Kassay Zsigmond Dávid aláírása 84
Beregszászy P. «Apologiá»-jának első lapja (az ajánlás) 85
Csakor György «Epistolá»-ja, czímlapja 86
Forgách Imre arczképe 88
Forgách Imre aláírása 89
Forgách Simon aláírása 91
Báthory István sajátkezű hitvallása 92
Báthory Zsigmond aláírása és oldaljegyzete uralkodása első évéből 96
III. Amurat szultán arczképe 101
Szinán basa arczképe 103
Geszti Ferencz aláírása 107
Kendy Sándor aláírása 110
A Kendy és Kovacsóczy család czímere 111
Felső-Maros-Ujvár 114
Bocskay István arczképe 117
A kolozs-monostori kápolna 122
Képek a kolozsvári ó-várból 126
A Báthory-ház Kolozsvárt 128
Szamos-újvári képek 131
Báthory Zsigmond fejedelem aláírása 132
Jósika István kanczellár aláírása 133
Báthory Boldizsár aláírása 135 Vissza
Tétel sorszám:
368
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
8.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |