Témakörök



Lezárt aukciók


Csánki Dezső: Árpád és az Árpádok - Történelmi emlékmű

Történelmi emlékmű. Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával Thaly Kálmán kezdeményezésére és támogatásával

Szerző
Beöthy Zsolt
Sebestyén Gyula
Angyal Dávid
Márki Sándor
Domanovszky Sándor
Szendrei János
Szinnyei József
Berzeviczy Albert
Hampel József
Hegedűs László
Tury Gyula
Székely Bertalan
Illés József
Karácsonyi János
Varjú Elemér
Kallós Ede
Than Mór
Lotz Károly
Károlyi Árpád
Edvi Illés Aladár
István király
Ligeti Miklós
Zala György
Békefi Remig
Wertner Mór
Szentistványi Gyula
Tardos Viktor
Benczur Gyula
Mangold Lajos
Liezen-Mayer Sándor
Fejérpataky László
Strobl Alajos
Rónai Horváth Jenő
Holló Barnabás
Gebauer Ernő
Szerkesztő
Csánki Dezső
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Budapest)
Kiadói bőr díszkötés , 396 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 40 cm x 30 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-12-15 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, é. n., Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, [1] t. + XVII p. + [3] p. + 396 p. + [1] p. + [15] t., ill. + 1 térk. + 24 mell.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával, Thaly Kálmán kezdeményezésére és támogatásával. Szerkesztette: Csánki Dezső.
A címlap előtt Árpád Vezér hártyapapírral védett, színes, egész oldalas metszetével, egy kihajtható, színes térképpel, színes, a fejezeteket megindító cím képekkel, fekete-fehér és színes szövegképekkel, színes záróképekkel, az üres lapok díszítményeivel, lapszél és béléspapír díszítésekkel, iniciálékkal, illetve 15 színes műmelléklettel illusztrált, valamint munkatársak, művészek, közreműködők listájával, műtörténettel, támogatói listával, szerkesztői ajánlással, a Mű története c. bevezetővel, 2 leszármazási táblával, 21 Codex-lap hasonmással, 1 oklevél hasonmással, függelékkel (jegyzetek, könyvészet), képek, műmellékletek és díszek jegyzékével, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
Kiadói bőr díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, ősmagyar motívumok felhasználásával készült, aranyozott keretezésű, dombornyomott, Holló B. által készített Árpád Vezér alakos-ábrás, részletgazdag vörösrézplakettjével illusztrált címfedél, aranyozott feliratos, gazdagon díszített könyvgerinccel, színes, illusztrált, kiadói előzéklapokkal, díszkeretes, dupla hasábos belívekkel, aranyozott felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Egyedülálló a magyar régmúltat feldolgozó és bemutató, monumentális munka.
"...Árpád és az Árpádok a czíme, legkitűnőbb történetíróink egész sora a szerzője, jeles művészeink a feldíszítői. A magyar történetírás összefogott, hogy megrajzolja képét a honalapítónak. Thaly Kálmán adta az eszmét, Csánki Dezső vitte keresztül munkatársai segítségével. A czél az volt: Árpádot és utódait egységes, jellemző képben állítani a magyar olvasó szeme elé, felhasználásával és magas színvonalon álló feldolgozásával mindannak, amit történeti kutatás, archaeologia, művészet eddig napfényre hoztak. Ez alatt a szempont alatt csinálta meg Csánki Dezső a programmot azzal a mélyen járó történeti felfogással, mely e tudósunkat a legkiválóbbak sorába emeli. S e szempont szerint dolgoztak a munkatársak, csupa olyan tudósok, akik nemcsak mint kutatók, hanem mint írók is kiválnak s nemcsak a szakemberhez, hanem a laikus olvasóhoz is tudnak szólni..." - írta a műről a Vasárnapi Ujság (1908./55. évfolyam/12. szám).
A kötet szerkesztője, Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár. A Budapesti Tudományegyetem történelem és földrajz szakán végzett. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárosa, a Magyar Országos Levéltár hivatalos gyakornoka, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja, majd igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgatói választmányának, valamint a Magyar Mickiewicz Társaságnak tevékeny tagja volt.

Előszó

A dicső elődök: hősök és nagy alkotók emlékének ünneplése megszenteli az utódokat. Mert az ő tetteikről, alkotásaikról való megemlékezés hálára és hűségre nevel, példájok követésére: a közügy... Tovább

Előszó

A dicső elődök: hősök és nagy alkotók emlékének ünneplése megszenteli az utódokat. Mert az ő tetteikről, alkotásaikról való megemlékezés hálára és hűségre nevel, példájok követésére: a közügy szolgálatára ösztönöz. E gondolatnak hódolt Thaly Kálmán, midőn az 1906. év második felében, Béla király Névtelen jegyzőjének adatára hivatkozva Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmából, a Franklin-Társulat irodalmi tanácsában, ez irodalmi intézet előkelő hagyományainak megfelelő történelmi művek kiadását indítványozta. De valamely nagyszabású, a hon-alapító emlékéhez méltó mű kiadása tekintetében kétség merülhet föl. Hiszen ma csak a jelenre gondol, avagy jövőjére irányozza tekintetét a küzdő társadalom. Érdekelhet-e ma valakit Árpád vezér, a ki hazát szerzett ugyan, de a kit az idők oly nagy távolsága és változása választ el a mi küzdelmeinktől és terveinktől, s mikor magát ezt a hazát is oly könnyű otthagyni. A nemzeti érzés e halványulása azonban nagy veszélyekkel fenyeget. Alkotó munkájával járó nagy gondolatok nélkül részekre hull, rettegésben vergődik, s idegen szomszédok dicstelen zsákmányává lehet a múltját megtagadó, idegen gondolatok után kapkodó nemzedék. A múlt hagyományainak értékét ismerők új honfoglalásnak szükségét érzik: a társadalmat irányító eszmék és érzelmek mai zűrzavaros világában. A régi honfoglalás emlékének fölújítása pedig annál szükségesebbnek látszik, mennél többen hiszik, hogy új társadalmi eszmék befogadása az értéktelennek rágalmazott ősi örökség eldobására, a régi kapcsok szétszaggatására is jogosít. Vissza

Tartalom

Árpád és kora
Domanovszky Sándor: A kútfők1
Szinnyei József: A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége17
Illés József: A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglalás korában43
Márki Sándor: A magyarok hazái. Európa a honfoglalás korában61
Rónai Horváth Jenő: A magyar hadművészet a honfoglalás korában. Honfoglalás. Hadjáratok81
Hampel József: A honfoglalók emlékei103
Wertner Mór: Árpád nemzetsége125
Karácsonyi János: Árpád birtokai137
Szendrei János: Árpád sírja147
Sebestyén Gyula: Árpád emléke a hagyományban161
Beöthy Zsolt: Árpád a magyar költészetben185
Berzeviczy Albert: Árpád alakja a művészetben201
Csánki Dezső: Összefoglalás. Árpád jellemzése213
Az Árpádok
Angyal Dávid: Az Árpádok a világpolitikában231
Károlyi Árpád: Az Árpádok mint a magyar nemzeti királyság és társadalom szervezői261
Békefi Remig: Az Árpádok mint a magyar keresztény egyház és művelődés szervezői279
Karácsonyi János: Az Árpádház szentjei303
Varjú Elemér: Az Árpádok ábrázolása323
Fejérpataky László: Az Árpádok czímerei336
Függelék
Jegyzetek egyes fejezetekhez355
Mangold Lajos: Könyvészet363
Képek, műmellékletek és díszítések
Czímkép
Holló Barnabás: Árpád vezér szobra
Fejezetczím-képek
Richter Aurél: Íráshoz készülő görög császár, bíborpalástban - "A kútfők" című fejezethez1
Gebauer Ernő: Jelenetek a magyarság életéből kelet-európai hjazájukban. Kettős kép - "A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége" czímű fejezethez17
Löschinger Hugó: Árpád paizsra emelése - "A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglalás korában" című fejezethez. Vízfestmény43
Templomépítés és lovasroham. Kettős kép - "A magyarok hazái. Európa a honfoglalás korában" czímű fejezethez61
Szent-Iványi Gyula: Csatajelenet - "A magyar hadművészet a honfoglalás korában. Honfoglalás. Hadjáratok" czímű fejezethez81
Richter Aurél: VII-X. századi szasszanida illetve bizánci eredetű szövetminták után összeállított díszítmény - "A honfoglalók emlékei" czímű fejezethez103
Gebauer Ernő: Emese álma - az "Árpád nemzetséáge" czímű fejezethez125
Csánki Dénes: Tájkép: A hajdan Noe vagy Novaj nevet viselő szöllőhegy, Székesfehérvár közelében, tetején Szt.-Dónát kápolnájával - az "Árpád birtokai" czímű fejezethez137
Kacz Endre: Allegorikus kép - az "Árpád sírja" czímű fejezethez147
Richter Aurél: Hegedősök egy Árpádházi király udvarában Árpád tetteiről énekelnek - az "Árpád emléke a hagyományban" czímű fejezethez161
Löschinger Hugó: Árpád és viddin tusája - az "Árpád a magyar költészetben" czímű fejezethez185
Löschinger Hugó: A vérszerződés - az "Árpád alaklja a művészetben" czímű fejezethez201
Hegedűs László: Hódolás - az "Összefoglalás. Árpád jellemzése" czímű fejezethez213
Árpádházi király tengerpartra érkezése illetve tengerre szállása - "Az Árpádok a világpolitikában" czímű fejezethez231
Szent-István megkoronáztatása - "Az Árpádok mint a magyar nemzeti királyság és társadalom szervezői" czímű fejezethez, Roskovics Ignácznak a történelmi arczképcsarnokban levő olajfestménye után, a budai királyi várlak Szent-István terme egyik díszajtajának keretében261
Raksányi Dezső: Építőmester bemutatja a királynak az épülő templom tervét - "Az Árpádok mint a magyar keresztény egyház és művelődés szervezői" czímű fejezethez279
Tury Gyula: Az Árpádház szentjei jelvényükkel kezükben hódolnak a Boldogságos Szűz és a gyermek Jézus előtt - "Az Árpádház szentjei" czímű fejezethez303
Richter Aurél: Miniatűr stílben készült festmény - "Az Árpádok czímerei" czímű fejezethez339
Szövegkezdet-képek
"Előszó"-hoz: A nagyszentmiklósi arany-lelet edényeinek díszítési részleteiből
Botond harcza a göröggel Bizáncz kapuja előtt3
Szentistványi Gyula: Fehér-ló-áldozás19
Csánki Dénes: A pusztaszeri Árpád-emlék, háttérben a pusztaszeri apátság romjaival45
Gebauer Ernő: Hunor és Magyar a csodaszarvast űzik63
Árpád vezér Feszty Árpád körképén83
Richter Aurél: Honfoglaláskori dísztárgyak színes rajzai az anarcsi, tarczali, benepusztai, egri és bezdédi sírleletekből105
Csánki Dénes: Jutas puszta, Árpád fiának: Jutasnak birtoka. Őszi tájrészlet, háttérben Veszprém városában, mely szintén Árpád családjának birtoka volt127
Tardos Viktor: Részlet az "Árpád a Noe-hegyet és környékét birtokába veszi" czímű olajfestményből139
Edvi Illés Aladár: Az ú. n. Radl-malom Ó-Budán, mellyel szemközt állhatott Fejéregyháza és Árpád sírja149
"A magyarok első bejövetele" azaz Attila honfoglalása163
Löschinger Hugó: "...Dal verte az éjnek unalmát..."187
"A magyarok második bejövetele" azaz Árpád honfoglalása203
Löschinger Hugó: A honfoglaló magyarok a hegekből kiérve, megpillantják a rónát215
III. Henrik német király Aba királyt Ménfőnél megveri s darócz-ruhába öltözve, mezítláb a feszület elé térdel233
A magyar szent korona színes képe263
Az esztergomi ősrégi székesegyház főkapujának felső része. Középütt Szűz-Mária, tőle jobbra Jób esztergomi érsek, balra III. Béla király alakjaival281
Szt.-László bevonulása Váradra 325
II. Endre és IV. Béla királyok aranybullájának czímeres oldalai341
Szövegképek
A tarczali kard100
Az ú. n. "Nagy Károly kardja"101
Honfoglaló lovas sírja Törtelen és Kecskeméten107
Az ú. n. Nagy Károly kardja110
A tarczali kard helyreállított állapotban111
A tarczali kard111
A székesfehérvár-demkóhegyi kard111
Bodrogvécsi kard111
bezdédi kard111
Neszmélyi kengyel111
Neszmélyi zabla111
Neszmélyi kengyel111
Bezdédi tarsolylemez115
Galgóczi tarsolylemez115
Bodrogvécsi tarsolylemez115
Magyar őskori ékszerek: fülönfüggők, gyűrűk, szíjvégek, pitykék, boglárok, díszkorongok117
A hét vezér vagy kapitán y180
Szabolcs, a második vezér vagy kapitány180
Gyula, a harmadik vezér vagy kapitány180
Kund, a negyedik vezér vagy kapitány180
Lél, az ötödik vezér vagy kapitány181
Vérbulcs, a hatodik vezér vagy kapitány181
Örs, a hetedik vezér vagy kapitán y181
Lél fejbevágja kürtjével Konrád "császár"-t181
Attila189
Taksony vezér vagy fejedelem189
Géza vezér vagy fejedelem189
A "Mausoleum Regum et Ducum" Árpádja204
Árpád fejedelem fölemeltetése Kovács Mihálytól205
Árpád vezér. Szoborvázlat Izsó Miklóstól207
Szécsi Antal: Árpád alakja a két ifjúval, az Országház kupolacsarnokában208
Kallós Ede: A pusztaszeri Árpád-szobor210
Péter király átnyújtja a lándzsát III. Henrik német királynak240
I. Endre koronázása240
II. Endre király alakja 1208. évi czióalakú nagy pecsétjén254
II. Endre király alakja 1233. évi czióalakú utolsó nagy pecsétjén255
II. Endre Jeruzsálembe indul257
IV. Béla fut a tatárok elől257
III. Endre az országba jő257
Habsburgi Rudolf, a strassburgi székesegyh. nyugoti oldalán állt régi (1291-iki) lovas-szobra után259
IV. Béla király alakja, arany-bulláján273
Szent-István király kardja276
Szent-István király palástja284
Szent-István és neje gizella Ó-Budán egyházat alapítanak Szent-Péter és Pál tiszteletére 306
A legyőzött Gyula erdélyi vezért megkötözve Szent-István király elé viszik307
Szent-István király 307
Szent-László koronázása312
Szent-László király a váradi székesegyházat építteti312
Szent-Erzsébet, Szűz-Mária balján, (jobbról Szent-Ilona) az arnótfalvi templom szárnyasoltárán 318
Szent-István képe a zsegrai templom XIII. századi falfestményén328
Szent-László, Szent-Imre és Szent-István a szepeshelyi főoltárképen329
Salamon király és öccse Dávid vezér vagy herczeg330
I. Géza király képe a magyar szent koronán330
Szent-László képe a zsegrai templom XIII. századi falfestményén331
Szent-László király lovas alakja a győri Antifonale sarokveretén 333
Kálmán király a főpapok közbenjárására kibékül Álmos herczeggel, az utóbbi által alapított dömösi egyház felszentelésekor334
Vak (II.) Béla király és neje az aradi országgyűlésen334
II. Géza király334
V. István király koronázása336
Kún (IV.) László király336
II. Endre 1232. évi kettős viaszpecsétjének hátsó azaz czímeres oldala344
II. Endre pénzei345
IV. Béla pénzei346
V. István pénzei346
A királyi pálcza, kristály-gombján az ülő állatalakkal347
Az Árpádok czímere a zürichi czímertekercsen349
A legrégibb magyar zászlók a Manesse-féle kéziratban, a XIV. század első feléből349
III. Béla király, bal kezében az ország zászlajával349
Szent-István király359
Kún László megöletése359
Záróképek
Az "Előszó"-hoz: Árpád vezér. A millenniumi egy-koronás pénz hátsó lapja
Stilizált pávák16
Richter aurél: Honfoglaláskori díszes lemez színes rajza41
Richter Aurél: Tarczali honfoglaláskori sírban talált aranyozott ezüst-lemez színes rajza59
Richter Aurél: Győri honfoglaláskori sírban talált ezüst csüngő-dísz79
Richter Aurél: A honfoglaláskori ú. n. anarcsi díszkorong színes rajza102
A Jászkürt (Lehel kürtje)123
Stilizált sas136
Részlet a jutasi pusztáról145
Richter Aurél: Tarczali honfoglaláskori sírban talált pitykék színes rajza159
Ligeti Miklós: III. Béla király névtelen jegyzőjének szobra a Városligetben, Budapesten183
Löschinger Hugó: A költő képzeletében felvonulnak a honfoglaló magyarok199
Árpád képe Turóczi J. krónikája szerint211
A helyreállított tarczali honfoglaláskori kard felső része227
Dukasz Mihály görög császár és fia: Bíborban született Konstantin képe a magyar szent koronáról260
Az esztergomi káptalan középkori pecsétje, mely a magyar királynak az esztergomi érsek által történő koronázását ábrázolja277
Strobl Alajos: Stilizált oroszlán a budavári Szent-István szoborról301
Szent-László király holtteste szekéren a váradi székesegyház elé érkezik321
II. Endre zöld színű, czipó-alakú nagy viaszpecsétje, a király alakjával337
V. István király kettős nagy pecsétjének hátsó azaz czímeres oldala351
Műmellékletek
Tardos Viktor: Árpád a Noe-hegyen, a mint e hegyet és környékét birtokába veszi143
Edvi Illés aladár: az óbudai temető vidéke, a hol Árpád sírja állhatott158
Geiger Péter N. János: Árpád birtokába veszi a magyar földet206
Zala György: Árpád vezér szobra210
Than Mór: A dürnkruti csata256
Jantyik Mátyás: Az aranybulla kihirdetése274
Strobl Alajos: Három dombormű a budavári Szent-István-szoborról: Szent-István megkoronáztatása. Szent-István tollba mondja az Imre herczegnek szóló Intelmeket. Szent-István legyőzött ellenségei hódolatát fogadja282
Benczur Gyula: Szent-István korona felajánlása 286
Székely Bertalan: I. Endre koronázása288
Boldog Margit298
Lotz Károly: Jelenetek Szent-László életéből310
Szent Imre. XIV. századbeli oltárkép314
Liezen-Mayer Sándor: Árpád-Szent-Erzsébet (Gertrud királyné, II. Endre király neje, búcsúzik Thüringiába induló kis leányától: Erzsébettől)318
Szent-László aranyozott réz hermája332
Térkép
Márki Sándor: Európa a honfoglalás korában66
Leszármazási táblák
Wertner Mór: Az Árpádok nemzedék-rendje I. A fiág128
Wertner Mór: Az Árpádok nemzedék-rendje: II. Az örökösök132
Codex-lapok hasonmásai, magyar fordítással
A Rimes Krónika verse Árpád honfoglalásáról6
Regino prümi apát a magyarok harczmódjáról, különösen nyilazásukról és cselvetéseikről, aztán vadállatias életmódjukról8
Gardézi a magyarokról, különösen a magyarok államformájáról, hazájokról, életmódjukról és szomszédaikról28
Gardézi a magyarok hazájáról, a szlávok fölötti fensőségükről, vallásukról, kinézésükről, ruházatukról és fényűzésükről, házassági szokásaikról s végül a szlávokról36
Ibn Roszteh a magyarok földjének határairól, politikai szervezetükről, életmódjukról, a szlávok felett gyakorolt fensőségükről, vallásukról, a görögökkel a Fekete-tenger partján folytatott csere-kereskedésükről40
Bíborban született Konstantin császár Árpádnak örökös vezérré (fejedelemmé) választásáról46
Béla király névtelen jegyzője Árpád vezérnek Szalán fölött nyert győzedelméről, a szeri (pusztaszeri) országgyűlésről50
Pannónia történetéből (Privina sorsáról) a honfoglalást megelőző korszakból)70
A fuldai évkönyvek feljegyzései az avaroknak is nevezett magyarokról vagyis ungarokról: miként csatlakoztak a német királynak Nagy-Morvaorszságot pusztító seregéhez (892-ben), mint pusztították Pannóniát azaz a mai Dunántúlt (894-ben), és szenvedtek vereséget a bolgároktól (895-ben)74
Bölcs Leó görög császár Taktikája a magyarok (turkok) fegyverzetéről, harczmódjáról, különösen a lóhátról való nyilazásról84
Bölcs Leó görög császár Taktikája a magyarok (turkok) harczmódjáról, különösen a bevetésekről, színleges hátrálásokról88
Liutprand eremonai püspök a brentai csata közvetetlen előzményeiről: a magyarok teljes kimerüléséről, kéréseikről és ígéreteikről, s azoknak a felfuvalkodott keresztények által történt visszautasításáról96
Liutprand eremonai püspök leírja a brentai csata többi előzményeit: hogyan vígasztalták és buzdították egymást a kétségbeesett magyarok; azután magát a csatát, jelesül a magyarok váratlan, gyors rohamát96
Bíborban született Konstantin császár Árpád nemzetségéről140
Béla király névtelen jegyzője Zultának (Zoltánnak) Menumoroui (Ménmarót) leányával ült lakodalmáról, Árpád vezérnek 907-en történt haláláról 154
Bíborban született Konstantin császár a kabarok (kozárok) és magyarok (turkok) nyelvéről, összeolvadásáról168
Bíborban született Konstantin császár a kabarok és magyarok (turkok) nyolcz törzséről, a magyaroknak Bölcs Leó görög császárral szövetségben a bolgárokon vívott győzelméről174
Béla király névtelen jegyzője Árpád vezérré tételéről, szalán vezér fenyegetőzéséről, a Hungvári névről192
Regino prümi apát a magyarok vad és minden vadállatoknál kegyetlenebb néének föltüntéről220
Bölcs Leó görög császár Taktikája a magyarok (turkok) politikai és hadi szervezetéről, szabadságukról, edzett voltukról, álnokságukról, rettenthetetlenségükről222
A Rímes Krónika verse Géza vezérről és fiáról Szt.-Istvánról238
Oklevél-hasonmás, magyar fordítással
V. László király Bécsben, 1453. szeptember 29-én, az óbudai apáczáknak újra adományozza a budai felhévizekben, a Budáról Fejér egyháza felé vezető út fölött nyugatra levő vízimalomban rejlő királyi jogot156
Üres lapok díszítményei
A 60., 148., 184., 200., 212., 228. lapokon a Lessing-Wasmuth-féle gyűjteményes műben közölt régi szövet-minták egyes részletei
A 278. lapon Szent-István koronázási palástja béléseinek részlete
A 302. lapon az ú. n. esztergomio lipsanotheka, mely aranyozott ezüstből készült, jelesül középső, bizanczi rekeszes zománczczal ékített része a XI. században, kerete pedig vert mű, zománczozás nyomaival a XIII. században
A 322. lapon a Szent-László-féle miseruha a zágrábi székesegyházból. XI. századi sziczíliai mustrázott kék selyemszövet, mely eredetileg Szent-László király palástja volt s később alakíttatott át miseruhává. A reá applikált hímzés a XIII. századból való
A 338. lapon a székesfehérvári ásatások alkalmával talált zárókő nagyobbított képe, két állat-alakkal
A 352. lapon a magyar királynak az Árpádok színeit föltüntető czímeres tornaöltözete, a XV. századból
Lapszél- és béléspapír-díszítések
A 2-280. lapokon a Lessing-Wasmuth-féle gyűjteményes műben közölt régi szövetminták egyes motívumai
A 83-124. lapokon ezenkívül a szöveg két hasábját elválasztó üres téren honfoglaláskori sírokból származó fegyverek, ékszerek, öltözeti díszek, lószerszám-részletek
A 263-278. lapokon a magyar szent korona ékítményes részletei
A 281-301. lapokon Pécsett talált Árpádkori építészeti emlékek (párkány, párkánykő) motívumai
A 305-337. lapokon a Szent-István palástjának szövetéről vett díszítmény részletek
A 341-351. lapokon az illető fejezet szövegkezdő képének kisebbített részei
A bekötési tábla bélés-oldalai: elől a nagyszentmiklósi lelet aranyedényeinek állatalakjai és díszítményi részletei; hátul Árpád-Szent-Erzsébet cividalei imakönyve hátsó fedele, s e fedélnek egyes részletei
Vissza
Tétel sorszám:
067

Kikiáltási ár:
50.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Aktuális ár:
76.500 Ft Licitek száma: 11



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!