Témakörök



Lezárt aukciók


Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel mivelődésére. I-II. kötet

Tekintettel mivelődésére

Szerző
Szilágyi Sándor
Heckenast Gusztáv (Pest) ,
Korabeli félvászon kötés , 973 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 18 cm x 12 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-12-15 20:30

Aukciós tétel adatai

Pest, 1866, Heckenast Gusztáv kiadása és nyomása, XV p. + [1] p. + 462 p. + [4] p. + [1] t.: ill.; VIII p. + 511 p. + [1] t.: ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Erdélyország története tekintettel mivelődésére I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Szilágyi Sándor.
Az első kötet címlapképén Báthori Istvánt, a második kötet címlapképén Bethlen Gábort ábrázoló metszetekkel illusztrált, valamint szerzői előszóval és hibajegyzékkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kiadás. A címlapokon bélyegzés látható. A köteteket Heckenast Gusztáv nyomtatta, Pesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, sérült előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827 – Budapest, 1899) történész, egykori '48-as nemzetőr, az MTA tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke. Tanulmányai és a forradalom után előbb újságíró (Pesti Hírlap, Életképek, Magyar Emléklapok), majd tanár, a Magyar Történelmi Társulat Századok c. lapjának szerkesztője, a Magyar Királyi Tudomány-egyetemi Könyvtár igazgatója. Legismertebb munkája A magyar nemzet története c. könyvsorozat, amelynek főszerkesztője volt.

Előszó

Jelen munkát olvasókönyvül készítettem a nagy közönség, főként az ifju nemzedék számára, tekintettel arra, hogy az anyaállam történeteiről írott munkákat kiegészítse. Való igaz, hogy főként az... Tovább

Előszó

Jelen munkát olvasókönyvül készítettem a nagy közönség, főként az ifju nemzedék számára, tekintettel arra, hogy az anyaállam történeteiről írott munkákat kiegészítse. Való igaz, hogy főként az utolsó időben a magyarországi történetírók kellően méltányolják Erdély fontosságát, tanulmányozzák mivelik történetének forrásait s jóval terjedelmesebben s méltányosabban írnak róla mint elődjeik. De természetesen munkáik terve sem engedi meg, hogy többre terjeszkedjenek ki, mint az érintkezési pontokra, s minden méltányosságok, jó igyekezetök mellett is sem terök sem alkalmok nincs a régi előítéletek egész halmazát lerontani, és a kis állam intézményeit, melyek oly gyakorlatiak, küzdelmeit melyekben annyi a kitartás, szenvedéseit melyek egy pár esetben a világtörténetben páratlanul állanak, egy egész képben mutatni fel. Vissza

Tartalom

I. kötet

I. könyv. I. Dacia meghóditása Róma által. Római telepek és miveltség. Az oláhok római leszármazása. Hun és avar hódítások. Székelyek. II. A magyarok bejövetele. Honfoglalás. A székelyek csatlakozása. Az oláhok megveretése Töhötöm által. Az ország első szervezete. A keresztyénség behozatala, Hierotheus.
I. és II. Gyula. III. Erdély meghódittatása István király által. A király első intézkedései. Küzdelem a bessenyökkel. István utódai. A kunok beütése 1070-ben. Cserhalom. További küzdelem a bessenyökkel s kunokkal. IV. A szászok betelepítése. A nagy flandriai telep egyházi függetlenítése, a szebeni prépostság. Egyházi és politikai szétdaraboltság Erdélyben. V. A Bárczaság betelepítése. Német vitézi rend. Kihágásai, elüzetése. VI. A szászok aranybullája. VII. Béla herczeg Erdélyben. Kun püspökség. VIII. A tatárjárás Erdélyben. Az ország helyreállítása. IX. IV. Béla küzdelme István herczeggel. Feketeügy ostroma. Két kun király. A szászok kirabolják Gyulafehérvárt. Ujabb kun pusztítások. Az oláh kenézségek. Rolánd vajda lázadása. X. Alkotmány mivelödés, irodalom. 1-82.
II. könyv. I. Ottó király és László vajda. Péter és Benedek püspökök. Erdély lecsendesítése Róbert Károly által. Tamás vajda érdemei. A szászok kiváltságaikat szaporítják. Lázadások. Az 1342-iki gyűlés. II. Nagy Lajos dicsőséges uralkodása, A Laczkfiak. Moldva alapittatása. Lajos 1386-iki mulatása Erdélyben. Vlajkó lázadása. Megajándékoztatása Fogaras földével. Gobelin püspök. III. Zsigmond király. Küzdelem István moldvai s Mircse oláh vajdákkal. Stibor vajda. Lázadás Erdélyben Debrői és Ludányi alatt. Küzdelem a törökökkel. Zsigmond Erdélyben 1426-ban. IV. Huszita nyomok. A dézmaügy. Az oláhok ingerültsége. Szabad költözködés. Az 1437-iki lázadás A három nemzet uniója. V. Török háborúk. Mezid bég és Hunyady János. Kemény Simon önfeláldozása. Hunyady Beszterczét nyeri örökös grófságul. VI. Mátyás király. Kolozsvár kiváltságai. Beszterczei zavarok. Szilágyi elfogatása. Az 1459-ki unio. Drákula és árulása. A tolnavári országgyűlés. Hadszervezet. Fogaras földje visszacsatoltatása. VII. Szentgyörgyi forradalma. Mátyás szigorúsága. Hadjárat Moldva ellen. VIII. István moldvai vajda s ujabb erdélyi zavarok. Fáncsi Mihály s a székelyek lázitása. Török háborúk. A kenyérmezei diadal. A szász terület egyesittetése IX Báthory vajdasága. Kegyetlenkedése a székelyeken. Drágfl. Ulászló látogatása Erdélyben. Országos zavarok, Tordai gyűlés, udvarhelyi gyűlés 1505-ben. Ökörsütési mozgalmak. X. Zápolya János vajdasága. A pórlázadás Erdélyben. A törökök előhaladása. Zápolya intézkedései Erdélyben ezek feltartóztatására. A mohácsi veszedelem. XI. Alkotmány, mivelődés; a protestantismus keletkezése. Ipar, kereskedés XII. Irodalom. 83-218.
Függelék. Az 1459-iki unio-okmány. 219-224
III. könyv. I Zápolya János és Ferdinánd ellenkirályokká választatnak. Iván czár. Reicherstorfer Erdélyben. Erdély fellázitása s elfoglaltatása Ferdinánd részére. II. János király visszafoglalja Erdélyt. Küzdelem a szászokkal. Báthory István helytartósága, s utóbb vajdasága. Péter moldvai vajda pusztításai János k. Erdélyben 1531-ben. Majláth Gritti. III. János király
környezete. Czibák megöletése. Medgyes ostroma és Gritti megöletése. Szeben ostroma s bukása. János ügyei jobbra fordulnak. A nagyváradi béke. IV. János király 1538-ki nagymérvű készülődései. Tartózkodása Erdélyben. Házassága. Majláth forradalma. János Erdélybe siet. A lázadás nagy részét elfojtja. Fia születik. Halála. V. Majláth forradalma nevekedőben. Izabella királyné és tanácsosai. Athname János Zsigmond részére. Buda ostroma. Fogaras visszavétele. Majláth megfékezése. Fogaras bukása. Buda elfoglalása. VI. Izabella királyné és a barát. Erdély igyekezete, hogy önállóságra emelkedjék. A separatio. Péter vajda beütése. Török adó és szabad fejedelemválasztás. Feszültség a királyné s a barát közt. Az 1544-iki tordai gyűlés. A tiszai Készek. A kincstartó igyekezete. VII. Ujabb feszültség a királyné s a barát közt. Szinleges kiengesztelődés. Alkudozások Ferdinánddal. Petrovics magatartása. Mahmud Erdélyben. Török, tatár, oláh beütések. A barát intézkedései. Castaldo. Erdélv átadása Ferdinándnak. VIII. Török háború a bánság ellen. Martinuzzi bibornok megöletése. IX. Castaldo rémuralma Erdélyben. Temesmegye bukása. A királyné igyekezete Erdély visszafoglalására. Castaldo távozik Erdélyből. Dobó és Kendi István vajdasága. Igyekezetek a királyné visszahozására. Erdélyi lázadás. Petrovics törekvései. A törökök beavatkozása az erdélyi dolgokba. Ferdinánd uralkodásának vége. X. Izabella királynénak és János Zsigmondnak visszatérése. Az 1556-iki alkotmányozó gyűlés Kolozsvártt. 1557-ben a vallásszabadság kimondása. Petrovics halála. Igyekezetek a Bánság visszanyerésére. II. Henrik követe Erdélyben. Bebek és Kendy Ferencz Összeesküvése. E^vezkedések Ferdinánddal. Izabella halála. XI. János Zsigmond. Gyulai követsége a portán. Ferdinánd igyekezete Erdély visszaszerzésére. Heraklides Jakab segélyt nyer tőle. Háború Ferdinánd és János Zs. között. Alkudozások Báthori István által. Heraklides bukása. Ferdinánd halála. Háború Maximilián és János Zs. közt. A szathmári kiegyezés. Báthori István Bécsben. A szathmári pontok Konstantinápolyba küldetnek. A háború folytatása. János Zs. szorongattatása. Uj athname. A zimonyi tisztelkedés. Szolimán halála. Békés Gáspár emelkedése. Alkudozások a franczia udvarral. A speyeri szerződés. János Zs. halála. XII. A protestantismus terjedése, s a vallás-szabadság kivivása a négy bevett vallásra nézve. 225-383.
Függelék. A János Zsigmondnak adott athname. 383-388
IV. könyv. I. János Zs. temetése. Báthori István megválasztatása. Békés fellépése. Küzdelem vele. Báthori viszonya a portához. Békés szökése Fogarasból, nótáztatása. Követsége a portára. III. Murád trónfoglalása. Békés hadjárata, megveretése, pártjának nótáztatása. Báthori István lengyel királyivá választatik. II. Báthori Kristóf. Az unitáriusok szorongattatása. Dávid bukása. A jezsuiták Erdélyben. Márkházi Bál. Báthori Zsigmond megválasztása. Kristóf halála. III. Erdély igazgatása. A triumvirátus felállitása. Géczi János kormányzó. István király halála. Zsigmond nagykorusitása. IV. Zsigmond és rokonsága. Feszült viszonyok. Józsika István meggyaláztatása. A jezsuiták túlsúlya. Cariglia gyóntató. A jezsuiták ellen hozott törvény szeliditése, Zsigmond első lépései Rudolffal kiegyezni. Gálfi és Gyulai megöletése. A küzdelem kezdete a török és német párt közt. Titkos szerződés Rudolffal. Külföldi követségek. Rácz mozgalmak. A török párt erélye a német frigy életbeléptetése ellen. Zajos gyűlések. Zsigmond szökése, visszatérése, mészárlásai. V. A török frigy felbontása. Moldva- és Oláhország bevonatnak a frigybe. Szerződés Rudolffal. Zsigmond diadalmas háborúja a török ellen. Házassága Mária Kristiernával. Prágába utazása. Lemondása birodalmáról. Mária Kristierna kormányzósága. Zsigmond visszatérése országába. Ujabb lemondása Báthori Endre részére. 389-462.

B) Erdély uralkodói:
Vezérek a Töhötöm családjából 10-14
Árpádházi királyok 14-72
Különböző házakból származott királyok 85-271
Izabella királyné (1541-1551) 272-305
Ferdinánd (1551-1556) 305-330
János Zsigmond és Izabella (1556-1559)330-343
János Zsigmond (1559-1571) 343-367
Báthori István (1571 - 1576) 391-408
Báthori Kristóf (1576-1581) 409-417
Báthori Zsigmond (1581-1598) 417-455
Rudolf első ízben (1598) 455-459
Báthori Zsigmond másodizben (1598-1599) 459-462

II. kötet

A negyedik könyv folytatása. VI. Báthori Endre uralkodása. Mihály vajda támadása. A szenterzsébeti ütközet. Endre megöletése. VII. Mihály tervei. Erdélyt elfoglalva tartja. Rablásai, jószág-elkobzásai. Alkudozásai a császári udvarral. Török követség. Hadjárat Moldva ellen. Báthori Zsigmond pártja Mihály tűrhetetlen zsarnoksága ellen fölkelést szervez. Kiegyezések a német pártiakkal. Básta Erdélybe jön. Mihály megveretése, menekülése, a léczfalvi gyűlés. Básta távozása, Zsigmond visszahozatala. VIII. Mihály Prágában. Zsigmond beigtatása, alkudozása Bástával, a goroszlói csata. Mihály megöletése. Zsigmond visszatérése. Az ország nyomora. Básta távozása. Zsigmond alkudozása Rudolffal, kiegyezése, távozása. Székely Mózes kibújdosása. Básta felfüggeszti az alkotmányt. IX. Székely Mózes. Gyors előhaladása. Radul oláh vajda. A brassai csata. A bujdosók. X. Básta újra felfüggeszti az alkotmányt. Rémuralma. Az ország nyomora naponként nő. Eltávozása. Helyét kormányzóság pótolja. A bujdosók sorsa. Bethlen Gábor eszközlésére Bocskaival lépnek összeköttetésbe. Bocskai fellépése. A bujdosók választása s az első berát, mely azt megerősiti. Bocskai előhaladása, erdélyi fejedelemmé választatása. XI. Irodalomtörténet. XII. Történet-irodalom. 3-74
Ötödik könyv. I. Bocskai Erdély kézhezvételére lépéseket tesz, hova Rácz György is benyomul. A szerencsi gyűlés. Gyulafi küzdelme Erdélyben, Az ünnepélyes athname. Bocskai Erdélyben.
A medgyesi országgyűlés, Rácz meghódolása. A rákosi találkozás. Békealkudozás kezdete Bocskai és a német kormány közt. Az erdélyi országgyűlés a pontok módosítását sürgeti. A bécsi béke. Rudolf Erdély és a Részek szabad fejedelemválasztási jogát elismeri. A zsitvatoroki béke. Kassai országgyűlés. Bocskai betegsége, halála. Kátai felkonczoltatása. Magyarország lépései a fejedelemség megszerzésére. II. Előintézkedések Erdély függetlenségének megmentésére. Bocskai temetése. Rákóczi Zsigmond fejedelemmé választatása, első intézkedései. Homonnai törekvései, a neki küldött athname Rákóczi nevére iratik át. Homonnai igyekezetei, hogy az erdélyi fejedelemséget megszerezhesse; pártfogoltatása a török és Részek által. Kiegyezése Rákóczival. Báthori Gábor fellépése, szövetkezése a Hajdúsággal, Törökséggel, kiegyezése Rákóczival, ki lemond a fejedelemségről. III. Báthori Gábor fejedelemmé választatása, igyekezete, hogy székében megszilárdítsa magát. Első szép reményekre jogositó tettei. Catholicus főurak összeesküvése, kik a fejedelmet meg akarják öletni. Báthori megmenekül, de szigorú törvényeket hozat. A király-daróczi összejövetel, háború-készületek. Imrefi Kassán kiegyezkedést hoz létre. Kendi tervet szó Báthori megbuktatására s egyezkedik magyarországi elégületlenekkel és szászokkal. Báthori elfoglalja Szebent, onnan Brassó alá megy, onnan Moldvába, hol hadai Rádulon diadalt aratnak, de a zsoldosokkal visszatérő Rádul kiveri az erdélyieket s brassai Weisz Mihálylyal összeköttetésbe teszi magát. Rádul megtámadja Erdélyt, Báthori megveretik. Forgács beütése Magyarországból, ennek azonban nem kedvez a szerencse. Az elégületlenek Brassóba zárkóznak. A tokaji kiegyezés. Báthori igyekezete, hogy Brassót lecsendesítse, meghiúsul. Tömeges nótázások. Géczi András fellépése a portán. Athnamét nyer, visszatér Brassóba. Báthori kegyetlenkedései, meghasonlása Bethlen Gáborral, kiegyezése Géczivel, alkudozása Mátyással. A porta háborút indít ellene. Skender kinyomja az országból. Bethlen Gábor fejedelemmé választatik. Báthori megöletése. IV. Bethlen Gábor uralkodása. Első tettei trónja megszilárdítására. A magyarországiaknak megbuktatására czélzó igyekezeteit meghiúsítja, Szebent kibékíti, a portát megnyeri. Dóczi garázdálkodásai. Lippa és Jenő ügye. A Bethlennek adott athname. Kendi István lázadása. Nagyszombati egyezkedés Lippa ügye előtérbe tolul s átadatik a törököknek. Ujabb értekezlet Nagyszombaton. A nagykárolyi szerződés. V. Bethlen első beavatkozásai a 30 éves háborúba, szerencsés előhaladása. Kassa elfoglalása. Dóczi elfogatása. Bethlen Pozsony alatt. Bécs fenyegettetése. A lengyelek beütése. A porta Bethlen előhaladását kárhoztatja. Egyezkedés Ferdinánddal, s mialatt Bethlen Magyarország fejedelmévé választatik, a kiegyezés is létrejött Ferdinánddal. Szövetkezés a csehekkel. Beszterczebányai gyűlés. Bethlen Magyarország királyává választatik. Ujabb békealkudozások. Nikolsburgi békekötés. VI. Bethlen igyekezete a portán, hogy a háborút Ferdinánd ellen megújíthassa. Bethlen második támadása. A béke megújítása. Angol közbenjárás Bethlen mellett a portán. Igyekezet, őt az átalános európai protestáns szövetségbe bevonni. Bethlen házassági törekvései a brandenburgi udvarban, belépése a protestáns unióba. A fejedelem irományait a portán ellopják. Bethlen harmadik támadása. Diadala Wallenstein felett a Garan mellett. Szent Demeter napja. A lőcsei béke. A szőnyi béke. Bethlen igyekezete, hogy az unióval szövetkezését megújítsa, meghiúsul; végre Gusztáv Adolffal lép összeköttetésbe, de meghal, mielőtt annak eredménye lett volna. VII. Brandenburgi Katalin fejedelemsége. Bethlen István kormányzósága. Bethlen halála mindenfelé nagy benyomást tesz, de a dolgok hanyatlásnak indulnak. Küzdelem Katalin és István úr közt; ez utóbbi Rákóczi Györgyöt kínálja meg a fejedelemséggel, de azalatt magát is megválasztják. Topai egyezkedés új választás eszközlésére, melynek folytán Rákóczi György meg is választatott. VIII. Eszterházy igyekezete Rákóczi megbuktatására, végre is kénytelen ezt a kassai egyezkedésben elismerni. Rákóczi első összeköttetése a svédekkel. Zólyomi ügye, kiegyezés ezzel, ifjú Székely Mózes támadása. Az eperjesi trakta. Az ifjú Bethlen István halála. Zólyomi fogságba vettetése. Öreg Bethlen István támadása, megveretése Rákóczi által s kiegyezése ezzel. Portai viszonyok. Rákóczi fia György utódjává választatik. IX. Rákóczi beavatkozása a 30 éves háborúba. Alkudozások svéd és franczia ügynökökkel. Ifjú Rákóczi György menyegzője Báthori Zsófiával. Portai ferman, mely a Rákóczi felkelését helybenhagyja. Az 1644-iki hadjárat Kemény János fővezérsége alatt. Török segély nem érkezik, Rákóczi zúgolódása e miatt. Kassai országgyűlés. Portai viszonyok. Az 1645-ki hadjárat. Egyesülés a svédekkel Gödingnél Morvaországban. A törökök fellépése ez ellen. A linczi béke Rákóczi alkudozásai a portai adó végett. Halála. X. Vallástörténet. Iskolák emelkedése, virágzása. Törekvés egyetem felállítására. Zsidózók, vallástani, nyelvtani irodalom. XI. Történeti irodalom. 75-254
Hatodik könyv. I. Második Rákóczi György uralkodása, megerősíttetése a portán, ifjú tanácsurak emelkedése. Rákóczi Zsigmondnak s nejének halála, a fejedelem betegsége, fiának Ferencznek utódjává választása. Háború Moldva ellen. Háború Oláhország ellen. A szerencsétlen lengyel hadjárat. Kemény János a táborral együtt tatár rabságba jut. Rákóczi hazaérkezése. Szamosujvári országgyűlés. Rákóczi igyekezete, hogy a haragvó hatalmakat megengesztelje, meghiusul, helyébe fejedelemmé választatik Rhédei Ferencz. Az elégületlen Rákóczi azonban pártot teremt, s visszafoglalja székét. Rákóczi igyekezete, hogy a német udvarnál keressen pártfogást. Itt biztató válaszszal fogadtatik. Annál határozottabban kikél a török ellene, mely Erdély elborítására roppant készületeket tesz. Rákóczi diadala keveset használnak. Erdélyt a török erő elborítja, kipusztítja. Jenő feladatik. Barcsai Ákost a szerdár fejedelemmé teszi. Karánsebes és Lúgos feladása. II. Barcsai Ákos beiktatása az uj fejedelemségbe, Rákóczi nem volt hajlandó lemondani, de szorongattatván, Barcsaival egyezkedésbe bocsátkozik s végre le is mond, a kiegyezés köztök csakhamar felbomlik, s Rákóczi visszafoglalja székét, Barcsai a töröknél keres segélyt, be is üt az országba ezekkel s Rákóczin diadalt arat, de Rákóczi újra sereget gyűjt s Barcsait Szebenben ostromolja. A gyulai csata. Rákóczi halála. III. Az ország határszéle foglaltatik. Várad bukása. Az ország ingerültsége Barcsai ellen. Kemény János meghivatik a fejedelemségre. Barcsai lemondása, Kemény János megválasztatása. ly. Barcsai ármánykodása Kemény ellen, kit a török sem ismer el. Kemény igyekezete, hogy a bécsi udvarban szövetségest találjon a török ellen. Beszterczei gyűlés. Barcsai Ákos árulása, megöletése Répa alatt. A törökök Erdély támadására készülnek s Leopold Montecuculit védelmére küldi. Kemény kivonul az országból. A törökök feldúlják azt. Ali pasa Apafit fejedelemmé választatja. Kemény s Montecuculi Erdélybe vonulnak, de háború nélkül visszahúzódnak. A kis-selyki országgyűlés. Kemény ujabb beütése - elesése. V. Apafi Mihály fejedelemsége. Kemény Simon törekvései. Nótázások Szent-Imrén. Török és német hadak Erdélyben. Kolozsvár ostroma. Piri basa deftere. Apafi beráttal erősittetik meg. Szentgyörgyi követsége. Haller Gábor Ali basánál. Hadkészületek Magyarország ellen. A nagyvezér tervei Hallerrel. Apafi a nagyvezér táborába hivatik, megjelenése Érsekújváron, körlevele a magyarországi megyékhez, Haller Gábor megöletése. Az 1663- és 64-ki török háború, szent-gothárdi diadal. A vasvári béke. Teleki érintkezése Rottállal, Bánfi bécsi követsége, ingerültség Magyarországon - a murányi gyűlésen Teleki és Bethlen Miklós is megjelennek. Apafi támogatja az elégületleneket. Baló Konstántinápolyban. Panajót árulása. Zólyomi a portán. Ujabb követségek az elégületlenek érdekében, ezek bukása, menekülések Erdélybe, szigorú fellépések Magyarországon, a bujdosók és Apafi ujabb lépései a portán. Török viszonyok. VI. Erdély a bujdosók ügyeit kéz alatt pártolja, Bánfi Dienes s néhány tanácsur ellenzése. Apafi ennek ellenére ad segélyt. A vasvári kudarcz. Szepesi és Petróczi Erdélyben. A porta kétszínű magaviselete a bujdosók irányában. Véres de eredménytelen háborúk Magyarországon. Beaumont XIV. Lajos ügynöke Erdélyben. Bánfi Dénes tragediája. A franczia udvar összeköttetése az erdélyi udvarral, annak ügynökei Apafival szövetséget hoznak létre. Lengyel és franczia segélyhadakat nyernek a bujdosók. Béldi Pál tragoediája. Teleki mint a bujdosók fővezére. VII. A bujdosók fővezérévé Tököli lesz. Villongás Veselényi és Tököli közt. Somlyócsehi környékén török felverések. Teleki és Tököli összezördülése. II. Apafi Mihály megválasztatása. Az 1681-ki erdélyi hadjárat a bujdosók érdekében. Tököli házassága. Az 1682-ki háboru. Apafi csatlakozása, visszatérése. Az 1683-ki háború. Bécs ostroma. Apafi Győr alatt. A törökök folytonos veszteségei. Barcsai Mihály elfogatása, elitéltetése, utódjává választott fia athnamét nyer. Páter Dunod Erdélyben. Titkos szövetsége Telekivel, az általa hozott diploma visszautasittatik. Teleki igyekezete, hogy Tökölit megbuktassa a portán. Tököli elfogatása. Erdély egyes részeinek első megszállása. Teleki alkudozása Karafával. Serffenberg fegyveres orátorai Erdélyben, az általa hozott diploma visszautasittatik. Serffenberg Szeben ostromlása után távozik az országból. Pekri Lőrincz, Daczó János nótáztatnak. Gyulai Ferencz Bécsben. Török viszonyok. Erdély végleges megszállása német hadak által a lothringeni herczeg vezérlete alatt. A balázsfalvi kiegyezés. Erdély hadi kerületekre osztatik. Carafa Erdélyben. Az ország meghódolása. Erdély zsaroltatása, de diplomát ezalatt hasztalanul sürgettek a Kendek. A fejedelemné halála. Apafi hanyatlása s halála. VIII. Zavaros állapotok. Államtanács. Bécsben Veteránit kormányzóvá szemelték ki, de a porta Tökölinek adott athnamét. Tököli beütése, zernyesti diadala. Az államtanács Keszei Jánost Bécsbe küldi, hova Bethlen is felszaladt. Tököli diadalmas előhaladása, s fejedelemmé választatása Keresztyénszigeten, szerencséjének hanyatlása s kivonulása az országból. Bethlen Miklós sikeres fáradozásai Bécsben, s miközben tatárok és Tököli hada még mindig dúlják Erdélyt, kinyeri a Leopoldi hitlevelet. Bánfi György kormányzó, Bethlen Miklós korlátnok. Alkudozások a hitlevél pontjainak kiszélesítésére. Megválasztott főhivatalnokok s kormánytanács beiktatása. Hitletétel Leopold s József nevére. Accorda a szászokkal. Bécsi követség. A catholicusok s az ország közt fennforgó viszály ügyében kelt leirat. Az Alvinciana resolutio. Tatár dúlások. A bécsi korlátnokság felállítása. Apafi Mihály házassága. Kormányszék átalakítása. Rabutin katonai parancsnokká lesz. Illyés András püspök Erdélybe jön, de kiutasittatik. Az oláhoknak catholicusokkal való uniója. Az Erdélyre sulyosodott roppant teher. A főurak fényűzése. Karloviczi béke. Erdély pénzügyének kezelésétől megfosztatik, s e végett bizottmány küldetik az országba. A Mikes-féle öt pont. A görög-egyesültek ügye, a hittudós. Nagyszegi protestatioja s elfogatása. A nemegyesültek üldöztetése. A sérelmek szaporodása. A Rákóczi-forradalom kiütése. A mozgalom növekedése, harapózása, Rabutin szigorú intézkedései annak elnyomására. Hazafias emlékiratok. Rákóczi fejedelemmé választatása. Leopold halála. József segélyt küld Erdélybe. A zsibói csata. Menekülések Erdélyből. Az erdélyi bujdosók s magyarországiak huszti szövetkezése. Nagyszombati értekezlet. Rabutin távozik Erdélyből. Erdély visszafoglalása. Rákóczi beiktatása az erdélyi fejedelemségbe. A forradalom hanyatlása és bukása. IX. Erdély államélete s viszonya a török s német udvarokhoz. Erdély belviszonyai, ipara kereskedelme. X. Vallástörténet, a tanügy hanyatlása, vallási irodalom emelkedése, tudományos irodalma. XI. Történeti irodalom. XII. Erdély történetének átnézete a szathmári békétől 1791-ig. 255-511

B) Erdély uralkodói:
Báthori Endre (1599) 3-9
Rudolf: Mihály gubernátorsága (1599-1601) 9-20
Báthori Zsigmond (1601) 21-22
Rudolf: Básta helytartósága (1601) 22-24
Báthori Zsigmond (1601-1602)24-30
Rudolf: Básta helytartósága (1602-1603) 31-35
Székely Mózes (1603) 35-40
Rudolf: Básta helytartósága (1603 - 1604) 41-46
Kormánytanács (1604-1605) 46-51
Bocskai megválasztatása 51
Bocskai fejedelemsége (1605-1606) 77-87
Rákóczi Zsigmond (1607-1608) 89-96
Báthori Gábor (1608-1618) 96-114
Bethlen Gábor (1613-1629)115-164
Brandenburgi Katalin (1629-1630) 165-171
Bethlen István (1630) 171-172
I. Rákóczi György (1630-1648) 173-205
II. Rákóczi György (1648-1657) 257-268
Rhédei Ferencz (1657-1658) 268-269
II. Rákóczi György (1658) 269-276
Barcsai Ákos (1658 -1659) 276-282
II. Rákóczi György (1659-1660) 282-286
Barcsai Ákos (1660) 286-293
Kemény János (1661 - 1662) 293-302
I. Apafi Mihály (1661-1690) 302-370
II. Apafi Mihály (1690) 370-376
Tököli Imre (1690) 376-379
Leopold (1692 -1705) 379-402
II. Rákóczi Ferencz (1704-1710) 401-409
III. Károly, Mária Therezia, József, Leopold 502-511 Vissza
Tétel sorszám:
379

Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Aktuális ár:
20.000 Ft Licitek száma: 7



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!