Fényes Elek: A török birodalom leirása
Történeti, statistikai és geographiai tekintetben/A török birodalom földabroszával
Heckenast Gusztáv
(Pest)
,
Korabeli félvászon kötés , 476 oldal
Korabeli félvászon kötés , 476 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Pest, 1854, Heckenast Gusztáv (Landerer és Heckenast, Pest), IV p. + 476 p. + [1] térk.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A török birodalom leírása, történeti, statistikai és geographiai tekintetben. Legujabb kutfők után kidolgozta: Fényes Elek magyar academiai levelező tag.
Egy színes térképpel illusztrált (A Török Birodalom földabrosza. Pesten, 1854. Melléktérkép: Konstantinápoly és a Posporus.), valamint a t. cz. előfizetők névsorával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomatott Landerer és Heckenastnál, Pesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, díszes, könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetet kidolgozta, Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg.
Egy színes térképpel illusztrált (A Török Birodalom földabrosza. Pesten, 1854. Melléktérkép: Konstantinápoly és a Posporus.), valamint a t. cz. előfizetők névsorával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomatott Landerer és Heckenastnál, Pesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, díszes, könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetet kidolgozta, Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg.
Előszó
Részlet a könyvből : A török birodalom kifejlődése 550-1389. évig. A törökök eredete szintolly bizonytalan, mint a magyaroké. Némellyek mongol, mások tatár eredetűeknek tartják, de a deli... TovábbElőszó
Részlet a könyvből : A török birodalom kifejlődése 550-1389. évig. A törökök eredete szintolly bizonytalan, mint a magyaroké. Némellyek mongol, mások tatár eredetűeknek tartják, de a deli testalkat, szabályos arcz, barna haj s fekete szemek arra mutatnak, hogy a törökök is a nagy Scytha, s hihetőleg a kaukazusi törzsökhöz sorozhatok. Török nemzetről már a régi római irók tesznek emlitést, de hogy ez előde lett volna a mostani töröknek, nehéz lenne megmutatni, mert a régi irók a nomád harczias népeket gyakran nevezik ez átalános néven „török" (rabló), s e megtiszteltetésben a magyarok szinte részesültek. Hanem a már bizonyos, hogy a törökök 550-ik év táján a középázsiai síkságokon hatalmas országot állitottak Gyezabul nevezetű fejedelmük alatt. Ez különféle népeket legyőzvén a perzsákra nézve félelmessé lett. Alatta a törökök gyakran beütöttek a szomszéd perzsák és rómaiak tartományaiba, s igyekeztek Khorazán és Örményországokban megtelepedni. Ez időtől fogva folytonos harczban éltek a perzsákkal és rómaiakkal. VisszaTartalom
ELSŐ RÉSZ.A török birodalom általános rajza.
I. Szakasz.
Történeti vázlata.
a) A török birodalom kifejlődése 550-1389. évig 1-5
b) A török birodalom fénykora 1389-1575. évig 5-26
c) A török birodalom hanyatlása 1575-1853. évig 26-195
II. Szakasz.
Alkatrészei és kiterjedése 159
III. Szakasz.
Népessége nyelv és vallási tekintetben 196-199
IV. Szakasz.
A török birodalmi népfajok.
1. Törökök 199-211
2. Turkománok 211
8. Lázok 212
4. Görögök 212-214
5. Arábok 214-224
6. Abadioták 224
7. Szerbek 224-229
8. Bosnyákok 229
9. Bolgárok 229-231
10. Horvátok 231-232
11. Montenegrinusok 232-234
12. Morlákok 234
13. Oláhok 234-237
14. Koptusok 237-241
15. Örmények 241-243
16. Arnauták 243 245
17. Tatárok 245
18. Druzok 245-246
19. Maroniták 246-247
20. Mumenek247
21. Kurdok 247-248
22. Grúzok 248
23. Magyarok 248-251
24. Izraeliták 251-252
25. Czigányok 252
V. Szakasz.
A török birodalmi vallásfelekezetek.
a) A muhamedánus vagy izlam hit megismertetése 253-284
b) Az örmény egyház 284-286
c) Romai katholikus egyház 286
d) Protestáns egyház 287
e) Jakobitus egyház 287-289
f) Nesztorianus egyház 289
g) Szubis vagy Szent János egyház 289-290
Mozaiták 290
Pogányok:
a) Izmaeliták 290
b) Anzariusok 291
c) Jezidák vagy sátánimádók 291
d) Druzok 291-292
VI. Szakasz.
A török birodalom törvényhozása 293-294
VII. Szakasz.
Kormányzati szerkezet 295-299
VIII. Szakasz.
Katonai szerkezet; száraz és tengeri haderő 299-304
IX. Szakasz.
Közjövedelem 305-806
X. Szakasz.
Nyers és ipartermények. Kereskedelem 306-312
MÁSODIK RÉSZ.
A török birodalom felosztása, s az egyes tartományok, s benne fekvő városok és nevezetesebb községek helyirati rajza 313
A) EUROPAI TÖRÖK BIRODALOM.
1. A dunai fejedelemségek. Moldva és Oláhország 314-319
a) Moldvaország 319 328
b) Oláhország 328-340
2. Szerbország 340-366
3. Montenegro 366-864
Közvetlen tartományok.
1. Rumilia 374-402
2. Bolgárország 402-412
3. Bosnyákország 412-415
4. Albania 416-422
5. Macedónia 422-428
6. Thessalia 428-431
7. Szigetek 431
a) Archipelagusi helytartóság 431 435
b) Candiai helytartóság 435-438
B) ÁZSIAI TÖRÖK BIRODALOM.
1. Anatoli 438-443
2. Icsil 443-444
3. Karaman 444-445
4. Meras 445-446
5. Sivas 446-447
6. Trapezunt 447-448
7. Csaldir 448
8. Kars 448-449
9.Erzerum449-451
10. Van 451-452
11. Sersor 452
12. Bagdad 452-454
13. Bussra 454-455
14. Mossul 455
15. Diarbekir 455-456
16. Rakka 456-457
17. Haleb 457-458
18. Tarablus 458-859
19. Akka 459-461
20. Damaskus 461-467
C) AFRIKAI TÖRÖK BIRODALOM.
1. Egyptom 467-473
2. Tripolis 473-474
3. Tunis 474-754 Vissza
Tétel sorszám:
121
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
50.000 Ft
Licitek száma: 8
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |