Horváth Mihály: A magyarok története rövid előadásban
Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 530 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 530 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1887, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 530 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A magyarok története rövid előadásban. Írta: Horváth Mihály. Sajtó alá rendezte, bővítette és jegyzetekkel ellátta: Sebestyén Gyula.
Hatodik kiadás. Sebestyén Gyula előszavával, bevezetéssel, függelékkel, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tollal írt tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő, példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, feliratozatlan, mintás hátlappal.
A kötet szerzője Horváth Mihály (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.) történész, tanár, katolikus címzetes püspök. Tevékenyen részt vállalt az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Az 1849-es függetlenségi nyilatkozat elfogadása után vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült, majd Belgiumba menekült. A haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatalától eltiltotta. 18 évig élt száműzetésben, közben a magyar történelemre vonatkozó levéltári kutatásokkal foglalkozott. 1867-ben Erzsébet királyné és az Akadémia segítségével térhetett vissza Magyarországra. Liberális, függetlenségi szellemű történeti munkáival korának egyik legnépszerűbb történetírója volt.
Hatodik kiadás. Sebestyén Gyula előszavával, bevezetéssel, függelékkel, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tollal írt tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő, példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, feliratozatlan, mintás hátlappal.
A kötet szerzője Horváth Mihály (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.) történész, tanár, katolikus címzetes püspök. Tevékenyen részt vállalt az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Az 1849-es függetlenségi nyilatkozat elfogadása után vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült, majd Belgiumba menekült. A haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatalától eltiltotta. 18 évig élt száműzetésben, közben a magyar történelemre vonatkozó levéltári kutatásokkal foglalkozott. 1867-ben Erzsébet királyné és az Akadémia segítségével térhetett vissza Magyarországra. Liberális, függetlenségi szellemű történeti munkáival korának egyik legnépszerűbb történetírója volt.
Előszó
E munka ötödik kiadása ezelőtt tíz évvel, 1876-ban jelent meg. Történetírásunk mind a történeti anyag közzétételében, mind annak feldolgozásában sokat gyarapodott e tíz év alatt, történeti tudásunk... TovábbElőszó
E munka ötödik kiadása ezelőtt tíz évvel, 1876-ban jelent meg. Történetírásunk mind a történeti anyag közzétételében, mind annak feldolgozásában sokat gyarapodott e tíz év alatt, történeti tudásunk köre tágult, felfogásunk mélyebbre hatóvá, ítéletünk biztosabbá vált: sok dolog a mit igaznak tartottunk, álomképnek bizonyult s a kutatások nem egy hypothesist az igazság erejével ruháztak fel. Mikor a Franklin Társulat igazgatóságának felszólítására e hatodik kiadás sajtó alá készítését magamra vállaltam, főfeladatomnak ezt kellett tekintenem, hogy történetírásunk újabb vívmányait a gondjaimra bízott munka javára értékesítsem. Hogy mit vegyek föl az utóbbi tíz év történeti kutatásainak eredményeiből az új kiadásba, azt könyvünk individualitása, rendeltetése, terjedelme és olvasóközönségének szüksége határozottan megszabták: arra nézve azonban, hogy azt a mivel a régi kiadáshoz hozzá kell járulnom, miképen egyeztessem össze a könyv szövegével, két út állott nyitva előttem. Vagy átalakítom a könyv szövegét, törlök belőle, toldok hozzá s módosítgatok rajta a szükséghez képest, vagy meghagyom a könyv szövegét a maga épségében s alkalom szerint a többiek közé illesztett fejezetekben és a szöveget kísérő jegyzetekben mondom el, a mit a hiányok pótlása, a tévedések megigazítása végett el akarok mondani. Jól megfontolva a dolgot az utóbbi utat választottam. VisszaTartalom
| Bevezetés | |
| ELSŐ KÖNYV | |
| A magyar föld lakói őseinek beköltözése előtt | |
| Őslakók: kelták, thrákok. Őskori emlékek | 1 |
| Római uradalom - római műveltség | 2 |
| A hún birodalom és népei | 3 |
| Az avar birodalom és népei: szlávok | 4 |
| A frank-német uralkodás kora | 5 |
| Őskor | |
| A vándorlások kora | |
| A magyar nép eredete, ősi hazája; Scythia; a húnok kiköltözése | 7 |
| Dentumogeria, vagyis döntövi Magyarország; a magyarok itt tanyáznak 884-ig | 8 |
| A magyarok eredete az ősregék szerint | 9 |
| A magyar nép belső viszonyai | 11 |
| Vándorlásuk Lebediába; Álmos | 13 |
| Kiköltözésük Atelközbe; Árpád fejedelemmé választása; vérszerződés | 13 |
| Leo, görög császár a magyarokról | 15 |
| Kiköltözésük Atelközből Árpád fejedelem alatt | 16 |
| Honfoglalás | |
| Beköltözésük mai hazájukba; az ország lakosai; az első foglalások | 19 |
| Követség Szalánhoz; a Nyírség s Erdély elfoglalása | 20 |
| Szövetség Arnulffal s hadjárat Szvatopluk ellen | 21 |
| Az alpári ütközet; Szalán birodalmának elfoglalása; a pusztaszeri gyűlés | 23 |
| Simeon adót fizet, Glad hűséget esküszik | 24 |
| A Pannonföld meghódoltatása | 24 |
| A honfoglalás befejezése | 25 |
| A külföldi hadi kalandok kezdete; Árpád halála | 27 |
| A rablókalandok korszaka | |
| Zsolt fejedelem. Nagy diadalok Gyermek Lajos felett | 29 |
| Beütések Olasz- és Francziaországba | 30 |
| A magyarok és Madarász Henrik; a merseburgi vereség | 30 |
| Ismételt pusztításaik Franczia- és Olaszországban; áttörnek Spanyolországba is | 31 |
| Magyar követség Konstantinápolyban; Gyula megkeresztelkedik; Hierotheus, térítő | 32 |
| Taksony fejedelem. Az augsburgi vereség | 33 |
| Az augsburgi vereség hatása | 34 |
| Az utolsó beütések görögországba; a külföldi hadi kalandok megszűnnek; bolgárok és besenyők letelepedése a Duna és Tisza mentén | |
| Megjegyzések az első könyvhöz | |
| A magyar nép eredetének kérdése történeti irodalmunkban; Hunfalvy Pál a magyar nép eredetéről | 36 |
| Vámbéry Ármin a magyarok eredetéről | 37 |
| Vita eredménye máig | 38 |
| Rokon népek. A hún-székely kérdés | 38 |
| A magyar nép vándorlásai a Fekete tenger mellékén | 40 |
| A honfoglalás; hazánk lakosai a honfoglaláskor. Oláh-kérdés | 41 |
| A honfoglalás idejének meghatározása | 43 |
| MÁSODIK KÖNYV | |
| Az árpádházbeli keresztény királyok. 997-1301. | |
| A kereszténység s az alkotmányos királyság megalapítása. 997-1038. | |
| Gejza fejedelem; követség I. Ottó császárhoz; az első térítések; Pilgrim, passaui püspök és törekvése | 46 |
| Adalbert, prágai püspök s a fejedelmi család megkeresztelkedése | 48 |
| Gejza szövetsége a bajor fejedelmi házzal; István és Gizella házassága; jövevény urak letelepedése | 48 |
| István mint fejedelem; első térítései, rendeletei. Kolpán fölkelése | 49 |
| István szervezi a keresztény egyházat s Asztrikot követségbe küldi a pápához; II. Silveszter pápa | 50 |
| István megkoronázása; az ország belviszonyának rendezése | 51 |
| István buzgalma a keresztény vallás terjesztésében; Gyula lázadása | 56 |
| Zavarok a trónöröklés miatt; Péter és az Árpádházi herczegek; István halála | 58 |
| Megjegyzések a második könyv első fejezetéhez | |
| Gejza fejedelem érdemeit a kereszténység és királyság megalapításában nem méltatják eléggé | 61 |
| Pilgrim törekvéseinek megítélése | 61 |
| A bajor fejedelmi házzal kötött szövetség fontossága | 62 |
| A Sz. István által alapított püspökségek; a szent király külföldi egyházi alapítványai | 63 |
| Szent István állami intézkedéseinek megítélése | 64 |
| Szent István vármegyéi; a vármegyék keletkezése | 65 |
| A vármegyék belső alakulása | 66 |
| A vármegyék és a nemesség | 67 |
| A kereszténység és alkotmányos királyság megszilárdulása. 1038-1114. | |
| Péter kormányra lépte és elűzetése | 69 |
| A trón birtoka végett támadt háború; Samu kegyetlensége és bukása | 70 |
| Péter másodszori trónralépte; meghódolása a császár főhatósága előtt s elűzetése | 71 |
| Fölkelés a kereszténység és királyság ellen; az Árpádházi herczegek hazahívása | 72 |
| Első Endre megerősödvén a trónon, a fölkelést leveri | 73 |
| A Henrik császárral viselt háborúk; Béla és a vezéri méltóság | 74 |
| Viszálykodás a fejedelmi testvérek között; Endre halála | 75 |
| Első Béla király leveri a pogányság utolsó fölkelését | 76 |
| Béla király gyarapítja az ország jólétét s őrködik a királyság függetlensége fölött, halála | 78 |
| Salamon király s a vezérek közti első villongás; ezek diadalai a kibékülés után | 78 |
| Újabb viszálykodás a kir. rokonok közt; Salamon megbuktatása | 80 |
| A nemzet Gejzát választja királylyá: ennek küzdelme Salamonnal; halála | 81 |
| Sz. László király: egyezkedése Salamonnal; törvényei | 82 |
| Salamon újabb nyugtalankodása; halála | 84 |
| A szabolcsi gyűlés; Halics meghódoltatása; László halála | 85 |
| Kálmán király megfékezi a fellázadt horvátokat | 87 |
| A keresztes hadak átvonulása az országon | 87 |
| Viszálykodás a király és Almos vezér közt; a tarczali országgyűlés | 80 |
| Dalmátország meghódoltatása; Álmos vezér lázadása és megvakítása; Kálmán halála | 90 |
| A görög befolyás korszaka. 1114-1196. | |
| II. István király háborúi Velenczével, Ausztriával s az oroszokkal | 92 |
| Kúnok beköltözése; belvillongások; görög háború | 93 |
| Álmos herczeg fiát, a megvakított Bélát fogadja örököséül | 94 |
| Második (Vak) Béla és az aradi országgyűlés | 94 |
| A trónkövetelő Borics herczeg támadásai; Béla halála | 95 |
| II. Gejza a szászokat befogadja az országba | 96 |
| Borics újabb nyugtalankodása; a második keresztes hadjárat vitézei hazánkon vonúlnak keresztül | 97 |
| Orosz háborúk; Mánuel császár ellenséges tervei. Belviszályok; Gejza halála | 97 |
| III. István király és Mánuel védenczei (II. László és IV. István) a magyar trónon | 99 |
| Mánuel cselszövései; Béla herczeget magával viszi Konstantinápolyba s örököséül fogadja; Dalmácia görög kézre kerül | 100 |
| Mánuelnek fia születik; Lemond Béla herczegre épített terveiről | 101 |
| III. Béla legyőzi az ellene támadt pártokat | 102 |
| III. Béla belső intézkedései | 103 |
| Visszafoglalja Dalmátországot | 104 |
| Fenhatóságát kiterjeszti Halicsra | 104 |
| III. Béla és a harmadik keresztes hadjárat; diadala Velencze fölött | 105 |
| Utolsó intézkedései; halála | 105 |
| Nemzeti visszahatás. 1196-1235. | |
| Imre király küzdelmei lázadó öccsével, Endre herczeggel | 106 |
| Imre halála; Endre herczeg a kiskorú III. László király gyámja | 107 |
| II. Endre király gyerge kormánya; Gertrud királyné meggyilkolása | 110 |
| II. Endre keresztes hadjárata | 111 |
| Az ország nyomorúsága a Sz. Földről visszatérése után; hasztalan erőfeszítések Halics megszerzése végett | 111 |
| Béla, az ifjabb király síkra száll apja ellen az ország bajainak orvoslása végett | 112 |
| Az arany bulla | 113 |
| A várjavak visszavétele miatt vívott harcz a királyság s a főnemesség közt; az 1231-ki országgyűlés | 114 |
| Endre javíthatatlan; csak halálával kerüli ki az egyházi átkot | 116 |
| A királyság harcza az olygarchiával; az országé a keleti műveletlen népekkel. 1235-1301. | |
| IV. Béla törekvései a királyi tekintély helyreállítására s az e miatt támadt lázadás | 117 |
| A kúnok bevándorlása | 118 |
| A tatárok betörése; előkészületek; Frigyes, osztrák herczeg; a kúnok | 119 |
| Béla összeütközik a tatárokkal; a mohi csata végzetessége; a király menekül | 120 |
| A győztes tatár had pusztításai | 121 |
| Az ország helyreállítása | 122 |
| Háborúk az osztrák Fridrikkel és Ottokárral | 123 |
| Viszálykodások Béla és fia, István közt | 124 |
| Az apa és fiú király között folyt viszálykodások hatása az országra | 126 |
| Fontos házassági összeköttetések a nápolyi, bajor és cseh fejedelmi családokkal | 127 |
| V. István háborúja Ottokárral; habsburgi Rudolf a magyar szövetség után törekszik; István halála | 127 |
| IV. (Kún) László folytatja a háborút Ottokárral; szövetsége Habsburgi Rudolffal; a dürnkruti csata | 128 |
| A király a kúnok közt; az ország nyomorúsága; pápai beavatkozás; László elzáratása | 129 |
| A király rövid ideig tartó javulása;győzelmei a kúnok és tatárok felett | 131 |
| László ismét visszasülyed előbbi életébe; halála | 131 |
| III. Endre, az utolsó Árpádházi király; a trónkövetelők | 133 |
| Endre és Albert | 134 |
| Endre és Martell Károly | 135 |
| Róbert Károly; VIII. Bonifácz pápa; az Anjou-párt erősödik | 136 |
| Endre védekezése a trónkövetelő és az olygarchiák ellen; a pesti és rákosi országgyűlés | 136 |
| Róbert Károlyt párthívei Zágrábban megkoronázzák; Endre halála | 138 |
| Visszatekintés az Árpádok korára | |
| A magyar királyság megalakul, terjed, erősödik a függetlenségét megvédi mind a nyugati és keleti császársággal, mind a pápai székkel szemben | 139 |
| Az egyház és a szellemi műveltség | 140 |
| Építészeti emlékek | 140 |
| Az alkotmány fejlődése | 141 |
| HARMADIK KÖNYV | |
| Az Anjou-ház és örököseinek korszaka. 1301-1439. | |
| A trónvillongások és Róbert Károly uralkodása. 1301-1342. | |
| Róbert Károly és Venczel | 143 |
| Róbert Károly és Ottó | 144 |
| A rákosi országgyűdlés 1308-ban; Róbert Károly az ország egyedüli királya; Csák Máté | 146 |
| Diadal Csák Máté fölött; a király udvara Temesvárott | 147 |
| Kincstári ügyek; a hadsereg újjászervezése; banderiumok | 148 |
| Diplomatikai összeköttetések; Lengyelország | 150 |
| Zách Feliczián merénylete | 150 |
| A havasalföldi hadjárat | 151 |
| Károly a nápolyi trón örökösét Endre-, a lengyelországit Lajos fiának szerzi meg | 152 |
| Új adórendszer | 153 |
| Róbert Károly halála; érdemei | 154 |
| I. (Nagy) Lajos kormányzata. 1342-1382. | |
| Első kormánytettei | 155 |
| Nápolyi ügyek; Endre meggyilkolása | 155 |
| Az első nápolyi hadjárat | 156 |
| Második nápolyi hadjárat. Eredmények | 157 |
| Az ősiség és kilenczedadó megalapítása | 158 |
| Háború a litvánokkal és tatárokkal; Moldva meghódoltatása | 159 |
| Háború Velenczével; a dalmát városok visszavétele | 160 |
| Lajos, az egyház zászlótartója | 161 |
| Viszálykodás IV. Károly császárral | 161 |
| A török veszedelem közeledése; háború Bolgárországban | 162 |
| A magyar és lengyel korona egyesítése | 163 |
| A harmadik velenczei háború | 164 |
| Durazzói Károly nápolyi királylyá lesz; Lajos utolsó intézkedései; halála | 165 |
| Nagy Lajos uralkodásának jellemzése | 166 |
| Az utolsó Anjouk és örököseik | |
| Mária királynő elveszti a lengyel koronát; horvátországi zavargások | 169 |
| (Kis) Károly rövid uralkodása; halála | 170 |
| Fejetlenség; zavargások; a királynék fogsága; Zsigmond királylyá választása | 171 |
| Mária és Zsigmond közös uralkodása; a török a magyar korona területén; Galiczia elvész; Horvátország háborog | 172 |
| Mária halála; Zsigmond koronája veszedelemben; nápolyi László pártja | 174 |
| A nikápolyi csata | 175 |
| A nápolyi párt erősödik; Zsigmond az elégületlen urak foglya | 175 |
| Örökösödési szerződés Albert, osztrák herczeggel; Nápolyi László bejön az országba; Zsigmond kiűzi őt s pártját megsemmisíti | 176 |
| Országgyűlések; belintézkedések; a kir. városok polgársága mint országos rend; placetum regium | 178 |
| Zsigmond római királylyá választása; velenczei háború | 179 |
| Zsigmond és a konstanczi zsinat | 181 |
| Háború az ozmánnal; Brankovics György és a szerb várak | 181 |
| Harcz a huszitákkal, Velenczével és a törökkel | 183 |
| A honvédelem rendszerének szabályozása | 184 |
| Békekötés a huszitákkal; az erdélyi paraszt lázadás; Zsigmond halála | 185 |
| Zsigmond jellemzése | 186 |
| Albert királylyá választása; török háború; Albert halála | 187 |
| Az 1438-ki budai országgyűlés végzései | 188 |
| NEGYEDIK KÖNYV | |
| A Hunyadyak kora, 1439-1490. | |
| Hunyady János befolyása | |
| Míg követség jár Ulászlónál, Erzsébet megkoronáztatja fiát, (utószülött) Lászlót; Fridrikhez fordul segedelemért és zsoldjába fogadja Giskrát | 190 |
| Ulászlót a nemzet többsége királyúl fogadja; háború Ulászló és Erzsébet közt; békealkudozások; Erzsébet halála | 191 |
| Hunyady János harczai a török ellen; a szebeni és vaskapui diadal | 192 |
| A hosszú hadjárat | 193 |
| Békekötés a törökkel; megszegése; a várnai veszedelem; Ulászló halála | 194 |
| Országkapitányok; V. Lászlót ismerik el királyúl, de Fridrik nem adja ki sem őt, sem a koronát | 196 |
| Hunyady János az ország kormányzója; készületek a török ellen; háború és alkudozások Fridrikkel | 197 |
| A rigómezei ütközet | 198 |
| Hunyady Brankovics fogságába jut, de kiszabadul | 199 |
| Hunyady megtámadja Giskrát | 200 |
| V. László kiszabadítása Fridrik kezéből; Czilley Ulrik, a király gyámja; Hunyady lemond a kormányzóságról | 201 |
| A hatalom kisiklik Czilley kezéből; Hunyady, az orszság kapitánya; győzelem a török felett | 202 |
| Czilley ismét felül kerekedik; cselszövései Hunyadi megrontására | 203 |
| Hunyady megbékül elleneivel; készülődik a török ellen | 204 |
| A nándorfehérvári diadal | 205 |
| Hunyady János halála; jelleme, érdemei | 207 |
| Czilley a Hunyadyakat meg akarja semmisíteni; halála Nándorfehérvárott; a király kibékül a Hunyadyakkal | 208 |
| Hunyady László a vérpadon, Mátyás a fogságban; V. László Csehországba fut; forrongás az országban | 209 |
| I. Mátyás uralkodása. 1458-1490. | |
| Mátyás királylyá választása | 210 |
| Mátyás felszabadítja magát Szilágyi Mihály gyámkodása alól | 211 |
| A Garay-párt lázadása; Fridriket választják királylyá | 212 |
| Mátyás legyőzi Fridrik hadait; békét köt vele s a koronát visszaszerzi; Giskra is megbékül | 213 |
| Mátyás diadalai a török felett Boszniában; a fekete sereg kezdetei; a király megkoronázása | 214 |
| A török újabb nyugtalankodása Boszniában és Szerbiában; hadikészülődések | 216 |
| A zsebrákok kiirtása | 217 |
| Intézkedések az adó- és vámügyben | 217 |
| Az erdélyi lázadás: a moldvai hadjárat | 218 |
| Podjebrad és a pápai szék; Mátyás a pápa, a császár és a cseh-morva kath. rendek sürgetéseire megkezdi a háborút Podjebrad ellen | 218 |
| A cseh háború Podjebrad haláláig | 220 |
| A magyar urak lázadást tervelnek Mátyás ellen; vitéz Mihály, az elégedetlenek feje | 221 |
| A cseh háború folytatása 1474-ig | 223 |
| A második cseh háború; az olmützi béke | 224 |
| Mátyás házassága Beatrix-szel; első háborúja Fridrikkel | 225 |
| Török támadások; kenyérmezei diadal; Kinizsi és a szerb telepítés | 226 |
| A második háború Fridrikkel; Bécs megvétele | 228 |
| Mátyás gondoskodása fiáról; az 1485-diki országgyűlés; Mátyás halála | 230 |
| Mátyás uralkodásának eredményei | 231 |
| ÖTÖDIK KÖNYV | |
| A nemzeti sülyedés kora a Jagellóház s az olygarchiai féktelenség alatt. 1490-1526 | |
| II. Ulászló. 1490-1516. | |
| Királyválasztási háborgások; Ulászló megkoronázása | 235 |
| Ulászló harczai és egyezkedései a trónkövetelőkkel | 239 |
| Az olygarchia túlkapásai az 1492-ki országgyűlésen; harczok a törökkel; a fekete sereg feloszlatása | 240 |
| Gyakori országgyűlések; az olygarchák féktelenkedései az országgyűléseken s azokon kívül; a fő- és köznemesek pártja | 242 |
| Szövetség Velenczével a török ellen; Ulászló bérbe adja fegyverét; béke a törökkel | 245 |
| Kincstárügy | 246 |
| Szapolyai János törekvései a királyi székre; az 1505. országgyűlés végzései; házassági szerződés Miksával | 247 |
| A király búskomorsága; Lajos királyfi megkoronázása | 248 |
| Szapolyai újabb, sikertelen lépése Anna, kir. herczegnő kezének megnyeréseért; kudarcza fokozza bosszúját | 249 |
| A parasztlázadás; a jobbágyság sorsa | 250 |
| A Szapolyai-párt újabb zavargása; a király élete is veszedelemben forog | 252 |
| Ulászló végleges szerződése Miksával; halála | 253 |
| II. Lajos. 1516-1526. | |
| Szapolyai a kormányzóságra törekszik; pártja az országgyűléseken; a kincstár üres; a határ védetlen. A fiatal király | 254 |
| Török háború; Sabácz és Nándorfehérvár eleste | 257 |
| A nemesség Nándorfehérvár eleste után sem fog komolyan az ország védelméhez | 258 |
| A pártvillongások tetőpontra hágnak; a rákosi országgyűlések; Szapolyai és Verbőczy a köznemesség élén | 260 |
| A hatvani országgyűlés; Szapolyai pártja felülkerekedik | 262 |
| A főnemesség ellenhatása s győzelme a budai gyűlésen | 263 |
| Készülődések a török ellen | 264 |
| Az ország szánandó állapota; a mohácsi veszedelem | 265 |
| Némely belviszonyok, különösen az egyházi ügyek állapota | 269 |
| Visszatekintés a vegyesházbeli királyok korára | |
| Nagy átalakulások ez idő alatt Európában | 272 |
| Magyarország helye az európai államrendszerben | 273 |
| Alkotmányunk fejlődése | 274 |
| Rendek; rendi küzdelmek | 275 |
| Az ország lakossága | 276 |
| Műveltség | 277 |
| HATODIK KÖNYV | |
| A német és török, nemzet- és országveszélyeztető befolyás korszaka. 1526-1604. | |
| Első Ferdinánd és Szapolyai János ellenkirályok. 1526-1540. | |
| Királyválasztó országgyűlések s a két király megkoronázása | 280 |
| János király szerződése a törökkel | 282 |
| Szuleiman második hadjárata; Buda megvétele | 283 |
| Az ellenkirályok egymásközti harcza | 284 |
| Szuleiman harmadik hadjárata; Kőszeg ostroma | 286 |
| Ferdinánd békekötése a törökkel; Gritti | 287 |
| A n.-váradi békekötés | 289 |
| János halála és végrendelete | 290 |
| János uralkodásának megítélése | 291 |
| A török hódoltság s az erdélyi fejedelemség megalakulása. 1540-1604. | |
| Első Ferdinánd az ország egyedüli királya; megkísérli a n.-váradi béke végrehajtását; Frater György | 292 |
| Szuleiman negyedik hadjárata; Buda török kézre kerül; János Zsigmond Erdélyben | 293 |
| Sikertelen alkudozások Ferdinánd és Izabella között | 294 |
| Kísérlet birodalmi sereggel Buda visszavételére; a hadjárat csúfos kudarcza | 294 |
| Szuleiman ötödik hadjárata; török hódoltság; Ferdinánd első békekötése a törökkel | 295 |
| Erdély átadása Ferdinánd uralma alá; Utjeszenics halála | 296 |
| Az 1532-ki török háború; Temesvár, Lippa, Drégely eleste; Eger ostroma | 300 |
| Izabella visszatérte Erdélyxbe. Ferdinánd halála | 301 |
| Miksa király harczai János Zsigmond fejedelemmel. Szuleiman utolsó hadjárata; Szigetvár védelme | 303 |
| János Zsigmond halála; Báthory István fejedelemmé választása; Miksa és Báthory versenygése a lengyel koronáért. Miksa halála | 305 |
| A vallás ügye ez idő alatt | 306 |
| Rudolf uralkodása; meghasonlás a nemzet és király közt | 308 |
| A tizenötéves török háború kezdete; Győr eleste | 309 |
| Báthory Zsigmond szövetsége Rudolffal; a keresztesi ütközet; Győr visszavétele | 311 |
| Erdély Báthory Zsigmond alatt; Basta zsarnoksága | 314 |
| Magyarország belső viszonyai; politikai és vallási sérelmek | 316 |
| Török hódoltság | |
| A török hódoltság területe | 318 |
| A hódoltság területének felosztása | 319 |
| A török hódoltság viszonya a magyar koronához | 319 |
| Török béke; zsákmánylás; rabul ejtett keresztények; kiváltásuk | 321 |
| A török városainkban; ezek pusztulása | 322 |
| A vidék pusztulása a török adózás miatt | 324 |
| A török hódoltság a nemzet erkölcsi és szellemi erejét meg nem töri | 326 |
| HETEDIK KÖNYV | |
| A nemzeti visszahatás és felkelések időszaka. 1604-1711. | |
| Bocskay felkelésétől a linczi békéig | |
| Bocskay felkelése; a bécsi és zsitvatoroki békekötés | 328 |
| Viszályok Rudolf és Mátyás között; Rudolf lemondása a királyságról | 331 |
| Rudolf helyét II. Mátyás foglalja el; az 1608-ki országgyűlés | 332 |
| Erdélyi viszonyok; Bethlen Gábor alkudozásai Mátyással; ennek halála | 333 |
| Második Ferdinánd trónfoglalása és a harminczéves háború kezdete | 336 |
| Bethlen Gábor első támadása, a pozsonyi országgyűlésig | 336 |
| A beszterczei országgyűlés; a nickolsburgi békekötés | 338 |
| Bethlen Gábor második támadása; a második bécsi béke | 340 |
| Bethlen Gábor viszonya Ferdinándhoz; tervei a török ellen; a gyarmati béke | 340 |
| Az 1625-ki soproni országgyűlés; Bethlen Gábor harmadik támadása; a pozsonyi és szőnyi béke | 342 |
| Bethlen Gábor életének utolsó évei és halála | 344 |
| Első Rákóczy György s összeköttetései az európai protestans hatalmakkal; II. Ferdinánd halála | 345 |
| Harmadik Ferdinánd: vallási viták az országgyűlésen; a szőnyi béke megerősítése | 347 |
| Eléső Rákóczy György támadása; a linczi békekötés | 349 |
| A linczi béke beczikkelyezése; a protestansok újabb sérelmei; III. Ferdinánd halála | 351 |
| Kényuralom az 1681-ki pozsonyi országgyűlésig | |
| Második Rákóczy György szerencsétlen lengyel háborúja | 352 |
| Rákóczy Gy. küzdelme az erdélyi fejedelemség megtartásáért; halála | 353 |
| Erdély aláhanyatlása; Barcsay, Kemény és Apaffy fejedelmek; német szövetség és török erőszak | 355 |
| Az 1662. országgyűlés; a rendek panaszai | 356 |
| Az 1663-64. évi török háború; Zrínyi és Montecuccoli; a szt. gotthardi diadal és a vasvári béke | 357 |
| A magyarok elégületlensége a vasvári békével | 358 |
| A Wesselényi-összeesküvés | 360 |
| Zrínyi Péter és társai; fölkelésük elfojtása | 361 |
| Belviszonyok a fölkelés elfojtása után; katonai önkényuralom; protestansok üldözése | 363 |
| Lobkovicz bukása; sikertelen békekísérletek; Thököly Imre fölkelése | 365 |
| Az 1681-ki országgyűlés; Thököly szövetsége a törökkel s fejedelemmé választása | 366 |
| Szabadulás a török járom alól | |
| A tizenhatéves diadalmas török háború; a török veresége Bécs alatt | 368 |
| Magyarország felszabadításának kezdete a török járom alól; Thököly felkelése aláhanyatlik | 369 |
| Buda megvétele | 371 |
| Mohácsi diadal> Eszék, Pétervárad visszafoglalása; Erdélyt császári hadak szállják meg; Apaffy árnyékfejedelem | 373 |
| Karaffa és az eperjesi vértörvényszék | 373 |
| Az 1687. pozsonyi országgyűlés | 374 |
| Újabb fényes győzelmek a törökön; Erdély meghódolása; Leopold diplomája | 375 |
| A tizenhatéves felszabadító háború vége; Savoyai Eugen diadala Zenta mellett; karloviczi béke | 376 |
| II. Rákóczy Ferenc fölkelése | |
| A bécsi kormány s a császári zsoldos hadak zsarnoksága; fölkelés tervezése az alkotmány megvédésére; II. Rákóczy Ferencz | 378 |
| Rákóczy Ferencz ifjúsága; összeköttetései a franczia udvarral; elfogatása; megmenekülése | 379 |
| Rákóczy F. kitűzi a felkelés zászlaját, s rövid időn egész Felső-Magyarország neki hódol | 380 |
| Békealkudozások; Széchenyi Pál; I. Lipót halála | 381 |
| Első József trónralépte s első intézkedései; a szécsényi gyűlés | 382 |
| Újabb, sikertelen alkudozások; Rákóczy hatalmába keríti Erdélyt | 383 |
| A fölkelők kísérletei a franczia szövetség megkötésére; a rozsnyói s bécsi tanácskozmány | 385 |
| Az ónodi gyűlés | 387 |
| Az elszakadás kimondása után XIV. Lajos cserben hagyja a fölkelőket | 389 |
| Első József és a fölkelők; a pozsonyi országgyűlés 1708-ban | 390 |
| A fölkelés hanyatlása; a trencséni vereség; a bányavárosok és Erdély elvesztése | 391 |
| József kegyelmet hirdet; a fölkelők hadainak veresége Vadkertnél | 392 |
| Békealkudozások; Pálffy és Károlyi; a szatmári gyűlés | 394 |
| A szatmári béke | 395 |
| A bujdosók; Rákóczy Rodosztóban; halála | 396 |
| NYOLCZADIK KÖNYV | |
| A kibékülés és a nemzetiségi gyöngülés időszaka. 1711-1780. | |
| III. Károly megkoronázása; az 1712-15. országgyűlés; állandó katonaság | 398 |
| Károly első, diadalmas háborúja a törökkel; a passzaroviczi béke | 399 |
| Az 1722-23. országgyűlés; pragmatica sanctio; az igazságszolgáltatás rendezése | 400 |
| Az ország gazdasági állapota; betelepítések; Merey a temesi bánságban; Fiume | 401 |
| Mária Terézia és Lothringeni Károly házassága; szerb lázongás | 403 |
| Károly második török háborújának kudarcza; a király halála | 403 |
| Mária Terézia trónralépte; az ellene támadt európai szövetség | 404 |
| Az 1741-ki pozsonyi országgyűlés | 405 |
| A nemzet áldozatkészsége a trón megmentésében; törvények az alkotmány megerősítésére | 406 |
| Az osztrák örökösödési háború; az aacheni béke | 407 |
| Mária Terézia hálája a magyarok iránt; a kir. palota újra építése Budán | 410 |
| Az 1751. országgyűlés; lázongások a déli katonai őrvidéken | 411 |
| A hétéves háború; a hubertsburgi béke | 411 |
| Mária Terézia újításai s alapítványai: kir. testőrség, új úrbéri rend, az igazságszolgáltatás javítása | 413 |
| Egyházi és közoktatási intézkedések: új püspökségek, tanulmányi alap, az egyetem Budán, Ratio educationis | 414 |
| Lengyelország felosztása; a 16 szepesi város visszavétele; bajor örökösödési háború | 416 |
| Mária Terézia halála; uralkodásának jellemzése | 417 |
| KILENCZEDIK KÖNYV | |
| II. József korszaka: a nemzet erőszakos megrázatása az önkényes újítások által. 1780-1790. | |
| József mint kormánytárs; trónralépte; tervei általában | 419 |
| Az országba küldött biztosító levele; rendeletei a fináncz- és sajtóügyben | 420 |
| Az egyházi és nevelési ügy körüli újítások | 421 |
| Politikai újítások; a főkormányszékek rendezése | 424 |
| A korona és német nyelv iránti rendeletek | 425 |
| Az új adórendszer s az összeírást illető rendelet | 427 |
| Az erdélyi oláhok lázadása | 428 |
| A jobbágyok felszabadítása; az úrbér rendezése | 431 |
| A megyei hatóságok eltörlése s a belkormány szabályozása a felállított tíz kerületben | 432 |
| A törvényszékek rendezése | 434 |
| Az új adórendszer s a föld felmérése | 435 |
| A török háború; belzavarok Magyarországban | 436 |
| Az újítások eltörlése; József halála | 438 |
| TIZEDIK KÖNYV | |
| A nemzeti s alkotmányos visszahatás korszaka 1790-1825. | |
| Az alkotmány helyreállítása. Kibékülés. 1790-1802. | |
| II. Leopold trónralépte; az 1790-91. országgyűlés | 440 |
| Békekötés a porosszal és törökkel; az erdélyi országgyűlés; Leopold halála | 443 |
| I. Ferencz trónralképte; a franczia háborúk kezdete; koronázó országgyűlés | 444 |
| Az első franczia háború | 446 |
| A Martinovics-féle mozgalom | 447 |
| Az első franczia háború folytatása; az 1796-ki országgyűlés | 452 |
| A második franczia háború | 455 |
| A nemzeti ellenzék ébredése. 1802-1825. | |
| Az ország belállapota; az 1802-ki országgyűlés | 457 |
| A harmadik franczia háború; az 1805-ki országgyűlés | 459 |
| Európa állása a pozsonyi béke után; az 1807-ki országgyűlés | 463 |
| A negyedik franczia háború; a bécsi békekötés | 465 |
| Az ország némely belügyei; a kormány pénzügyi rendeletei; az 1811-ki országgyűlés | 468 |
| Az ötödik franczia háború; Napoleon bukása | 470 |
| Belállapotok az 1825-ki országgyűlésig | 471 |
| TIZENEGYEDIK KÖNYV | |
| Az alkotmányos átalakulás korszaka. 1825-1848. | |
| Az 1825-27. országgyűlés; a M. T. Akademia megalapítása | 474 |
| Az irodalom része a nemzeti küzdelemben | 477 |
| Gr. Széchenyi István agitatiója | 478 |
| Az 1830-ki országgyűlés | 479 |
| Előkészületek az 1832-ki országgyűlésre | 480 |
| Az 1832-ki országgyűlés; az alsó tábla liberális többségének küzdelme a főrendekkel s a kormánynyal; az úrbér ügye; a korteskedés; Kossuth tudósításai | 481 |
| Az 1834-ki erdélyi országgyűlés; br. Wesselényi Miklós, az ellenzék vezére | 485 |
| V. Ferdinánd trónralépte 1835-ben; viták az országgyűlésen a czímkérdés felett; sérelmek; Wesselényi pöre | 486 |
| A budapesti lánczhíd; dunai gőzhajótársulat; a Vaskapu szabályozása | 487 |
| Az 1832-36. országgyűlés bezárása; eredményei | 488 |
| A kormány egészen a reactio terére lép; Kossuth, Wesselényi és Lovassy László elzárása | 490 |
| Az illyrizmus | 491 |
| A reformpárt erősödése társadalmi úton | 493 |
| Az 1839-ki országgyűlés | 494 |
| A közhangulat az 1839-ki országgyűlés után | 496 |
| Kossuth "Pesti Hírlap"-ja, mint a radicalis irány képviselője és gr. Széchenyi István | 496 |
| A conservativ párt is elhagyja a negatio terét; gr. Dessewffy Aurél, a "Világ" szerkesztője | 498 |
| Nemzetiségi mozgalmak a felvidéken és Horvátországban | 499 |
| A szatmári pontok; reformtörekvések az anyagi téren | 500 |
| Az 1843-44. országgyűlés; a vegyes házasságok és a más vallásra való áttérés kezdete | 502 |
| A magyar nyelv, az állam hivatalos nyelve | 503 |
| A reformkérdések sorsa; az orsz. iparvédegylet; a nemzeti közvélemény felzúdulása a kormány ellen | 506 |
| Az 1843-ki országgyűlés után a kormány megváltoztatja addigi politikáját | 508 |
| A centralisták pártja; a megyerendszer és parlamentarizmus | 510 |
| Administratori rendszer | 510 |
| Politikai és gazdasági reformok életbeléptetése társadalmi úton; jobbágyok felszabadítása; Tiszaszabályozás; József nádor halála | 512 |
| Előkészületek az 1847-48. országgyűlésre; a reformpárt programmja | 514 |
| Az 1847-48. országgyűlés; a reformpárt diadala; az 1848-diki törvények | 516 |
| TIZENKETTEDIK KÖNYV | |
| A nemzeti függetlenség harcza s a kényuralmat követett kiegyenlítés, 1848-1867. | |
| A bécsi minisztériummal s a nemzetiségekkel kifejlett harcz | 521 |
| A miniszterium leköszönése; a honvédelmi bizottmány; V. Ferdinánd lemond a trónról s helyét I. Ferencz József foglalja el | 522 |
| Az alkotmány felfüggesztése; nyílt háború | 523 |
| A nemzeti ellenállás; a függetlenségi nyilatkozat | 523 |
| Az orosz interventio; a nemzet meghódoltatása | 524 |
| Az önkényuralom; Bach miniszter kormányrendszere | 524 |
| Az alkotmán y-octroy; a provisorium | 525 |
| A kiegyezés; koronázás | 526 |
| Függelék | |
| A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje | 529 |
| A magyar királyok családfája | 530 |
| Sajtóhibák javítása | 531 |
Tétel sorszám:
169
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
8.300 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |