Germanus Gyula, Dr.: A föld és faj hatása a történelemben (dedikált példány)
Franklin Társulat Nyomdája
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 157 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 157 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1920, Franklin-Társulat Nyomdája, 157 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A föld és faj hatása a történelemben. Írta: Dr. Germanus Gyula a Keleti Akadémia és a Ref. Theol. Akadémia tanára.
A címlapon a szerző, Germanus Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Méltóságos Dr. G. L.-né úrasszonynak érdeklődéséért, amellyel egy újabb dolgozat megírására ihletett, mély tisztelettel Germanus Gyula 1929. febr. 9.".
Nyomatott a Franklin-Társulat Nyomdájában, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, új előzéklapokkal, az eredeti, feliratozott, kiadói címfedél megtartásával, hiánytalan állapotban.
A szerző, Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) nemzetközi hírű, magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja. Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-latin szakon diplomázott. Később bölcsészdoktorrá (summa cum laude) avatták török nyelv és irodalomból, arab nyelv és irodalomból, ókori világtörténelemből. Evlija Cselebi a XVIII. századi törökországi céhekről című munkájával ösztöndíjat nyert, így három évet (1908–1911) tölthetett Nagy-Britanniában, a British Museum keleti osztályán. Kora egyik legelismertebb iszlám szakértőjének és egyben szeretett tanárának, Vámbérynak ajánlólevele sokat jelentett fogadtatásában. Nemcsak munkájában kamatoztatta angol nyelvtudását, hanem angol nyelvkönyveket és szótárakat is szerkesztett. 1912-ben a Magyar Királyi Keleti Akadémia nyelvtanítója, 1915-től a török és arab nyelv tanára. A szerző 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, amiről az Allah Akbar! című könyvében számolt be részletesen. Ebben a sikeres könyvében Germanus Gyula sikeresen valósította meg a tudományos műnek, a népszerűsítő irodalomnak, az útirajznak, az önvallomásnak és a politikai esszének a sajátos ötvözetét.
A címlapon a szerző, Germanus Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Méltóságos Dr. G. L.-né úrasszonynak érdeklődéséért, amellyel egy újabb dolgozat megírására ihletett, mély tisztelettel Germanus Gyula 1929. febr. 9.".
Nyomatott a Franklin-Társulat Nyomdájában, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, új előzéklapokkal, az eredeti, feliratozott, kiadói címfedél megtartásával, hiánytalan állapotban.
A szerző, Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) nemzetközi hírű, magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja. Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-latin szakon diplomázott. Később bölcsészdoktorrá (summa cum laude) avatták török nyelv és irodalomból, arab nyelv és irodalomból, ókori világtörténelemből. Evlija Cselebi a XVIII. századi törökországi céhekről című munkájával ösztöndíjat nyert, így három évet (1908–1911) tölthetett Nagy-Britanniában, a British Museum keleti osztályán. Kora egyik legelismertebb iszlám szakértőjének és egyben szeretett tanárának, Vámbérynak ajánlólevele sokat jelentett fogadtatásában. Nemcsak munkájában kamatoztatta angol nyelvtudását, hanem angol nyelvkönyveket és szótárakat is szerkesztett. 1912-ben a Magyar Királyi Keleti Akadémia nyelvtanítója, 1915-től a török és arab nyelv tanára. A szerző 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, amiről az Allah Akbar! című könyvében számolt be részletesen. Ebben a sikeres könyvében Germanus Gyula sikeresen valósította meg a tudományos műnek, a népszerűsítő irodalomnak, az útirajznak, az önvallomásnak és a politikai esszének a sajátos ötvözetét.
Előszó
Részlet a kötetből: A történetbölcselet és a földrajzi tényezők. A világháborúnak szemünk előtt lejátszódó eseményei ellenállhatatlan erővel fordították figyelmünket a történelemphilosophia... TovábbElőszó
Részlet a kötetből: A történetbölcselet és a földrajzi tényezők. A világháborúnak szemünk előtt lejátszódó eseményei ellenállhatatlan erővel fordították figyelmünket a történelemphilosophia néhány fontosabb eredményére és arra késztettek, hogy régibb és újabb írók és gondolkodók rendszerét a ma tapasztalatain épülve átvizsgáljuk. A modern történeti felfogás az evolutio elvén áll és ez azt a hitet keltheti, hogy az emberiség élete rendszeres, megmásíthatatlan fejlődésen megy át, a melynek törvényei olyan szigorúak, mint a természettudomány törvényei. Egyenletes, lassan és arányosan hullámzó történeti menetet tételezne fel ez a felfogás, a melyet azonban a történelem vizsgálata nem igazol. Az események nem szükségszerűen történtek úgy, a hogyan történtek, irányításukba befolynak olyan tényezők, a melyek kiszámítás alá nem esnek és oly hatás alatt állnak a multból, a melynek döntő szerepét ma, a mikor közvetlen és tevékeny, nem észlelhetjük és azt csak századok multán fogja a tudomány megállapítani. Renouvier Uchronie czímű művében Európa és Előázsia történetét másképen szerkeszti meg, mint a hogyan lefolyt. A Kr. utáni II. századon kezdve leirja, hogy megmentse a keresztyének államfelforgató tanaitól. Gallia, Spanyolország, Italia és Görögország szavad lakói római polgárokká válnak. A birtokviszonyt rendezik, a polgárokat az elhagyott földekre telepítik, a latifundiumokat meghatározott méretekre szállítják le, a fennmaradó részt bérbeadják rabszolgáknak, kik ily módon szabadokká válnak. A Stoa erkölcstana szolgáltatja az állam vallását. A Lares tiszteletét felújítják, az állati áldozatokat megszüntetik. A neoplatonismus és az emberi jogok hite válik uralkodóvá. Vissza
Tétel sorszám:
136
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
17.300 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |