Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza
Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
,
Korabeli félbőr kötés , 311 oldal
Korabeli félbőr kötés , 311 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1879, Franklin-Társulat kiadása és nyomása, 311 p. + [1] p. + [1] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Vörösmarty életrajza. Írta: Gyulai Pál.
Második, javított kiadás. Címlapképen Vörösmarty Mihály Barabás Miklós rajza után készült arcképével, kötetvégi tartalomjegyzékkel és a sajtóhibák listájával. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, bordázott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) költő, író, irodalomtörténész, kritikus, a 19. századi magyar irodalmi élet közismert alakja, a Vasárnapi Ujság egyik alapító újságírója, a Pesti Napló és a Budapesti Szemle munkatársa, az Olcsó Könyvtár könyvsorozat szerkesztője, a Kisfaludy-Társaság elnöke (1879-1899).
Második, javított kiadás. Címlapképen Vörösmarty Mihály Barabás Miklós rajza után készült arcképével, kötetvégi tartalomjegyzékkel és a sajtóhibák listájával. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, bordázott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) költő, író, irodalomtörténész, kritikus, a 19. századi magyar irodalmi élet közismert alakja, a Vasárnapi Ujság egyik alapító újságírója, a Pesti Napló és a Budapesti Szemle munkatársa, az Olcsó Könyvtár könyvsorozat szerkesztője, a Kisfaludy-Társaság elnöke (1879-1899).
Előszó
Részlet a könyvből: Vörösmarty Mihály született 1800. decz. 1-jén, délután 4 órakor, Puszta-Nyéken, Fehérmegyében; kereszteltetett a szomszéd Nadapon, mert szülei a római katholikusok voltak és... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Vörösmarty Mihály született 1800. decz. 1-jén, délután 4 órakor, Puszta-Nyéken, Fehérmegyében; kereszteltetett a szomszéd Nadapon, mert szülei a római katholikusok voltak és Nyék máig is tiszta helvét hitű község. Atyja, szintén Mihály, szegény, de nemes családból származott, valamint anyja is, Csáty Anna. Boldog házasságukat kilencz gyermekkel áldotta meg isten: négy leánynyal és öt fiúval. A fiúk között Mihály volt a legidősb, s egyszersmind atyja és anyja képmása, nemcsak testben, hanem lélekben is: atyjától örökölte egyszerűen nemes jellemét, anyjától az élénk képzelődést és költöi kedélyt. Az atya, épen mint fia, külsőleg, keveset mutatott, de annál többet ért belül. Az egyszerű magyar ruha nemes szivet takart s a közönséges gazdatiszt értelemben és míveltségben felülmúlt némely kevély földesurat. Mintegy harmincz éves korában lőn gróf Nádasdy Mihály nyéki gazdatisztje, s úgy látszik, nem sokkal azután történt házassága is. VisszaTartalom
| I. | 1 |
| Vörösmarty születése | |
| Atyja és anyja | |
| Gyermekévei; tanulása Puszta-Nyéken és Székes-Fehérvárott 1816-ig | |
| Öcscse János | |
| A késöbbi férfiú és költő jellemvonásai a gyermekben | |
| Olvasmányai; verselgetni kezd | |
| II. | 20 |
| Vörösmarty 1816-ban a pesti gymnasiumban tanul s egyszersmind gyermekeket tanít | |
| 1817-ben az egyetembe lép | |
| Ujabb olvasmányai s az egyetemi tanárok hatása | |
| Sallay Imre tanulótársa | |
| Atyja halála | |
| Anyja özvegysége és utolsó évei | |
| A szegény asszony könyve czímű költeményében anyját rajzolja | |
| III. | 30 |
| Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője, első ízben 1817-1822 | |
| A Perczel-család | |
| Jogi vizsgálatai az egyetemen | |
| Olvasmányai Pesten | |
| Barátjai Börzsönyben: Egyed Antal, Klivényi Jakab, Teslér László | |
| Első drámai és epikai kisérletei: Zsigmond király, Ypsilon-háború, Hűség diadalma | |
| Lyrai költemények | |
| IV. | 45 |
| Vörösmarty Görbön mint patvarista | |
| Az Elbúsult deák czímű drámája | |
| Elsö föllépte a Koszorúban | |
| Az 1823-ki politikai mozgalmak hatása | |
| Zalán Futásába kezd | |
| Zrínyi, Gyöngyösi és a XVIII. század epikusai | |
| Epikai mozgalmak a jelen század elején | |
| Aranyos-rákosi Székely Sándor | |
| Vörösmarty első szerelme | |
| Perczel Etelka | |
| V. | 74 |
| Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője másod ízben 1823-1825 | |
| Ügyvédi vizsgálatot tesz | |
| A pesti irodalmi körök 1798-1825 | |
| Kármán | |
| Révai | |
| Horvát István, Szemere és Vitkovics | |
| Kulcsár | |
| A Marczibányi-intézet | |
| Fehér György | |
| Petrózai Trantner János | |
| A gróf Teleki-ház | |
| Aurora | |
| Hebe | |
| Kisfaludy Károly és Kazinczy | |
| Kovacsóczy Aspasiája | |
| Vörösmarty új barátjai: Toldy, Fábián, Zádor | |
| Első találkozása Deák Ferenczczel | |
| Zalán futása fogadtatása | |
| Vörösmarty és Kazinczy | |
| VI. | 102 |
| Vörösmarty felhagy a nevelőséggel | |
| Haboz az írói és ügyvédi pálya között | |
| Az írók jövedelmei | |
| Néhány hónapra újra nevelősködik | |
| Kiadja Salamont | |
| Kirándulásai a vidékre | |
| Tiszteletdíjai | |
| Székes-Fehérvárott akar megtelepedni mint ügyvéd, majd Pesten marad és átveszi a Tudományos Gyüjtemény szerkesztését | |
| Munkássága 1823-1833. | |
| Irodalmi állapotok | |
| Viszonya Kulcsárral, Szemerével és Vitkovicscsal | |
| Horvát István hatása Vörösmartyra | |
| Egy új nagy eposz terve | |
| Az Aurora-kör; tagjai, törekvése és iránya | |
| VII. | 127 |
| Az Aurora-kör kritikai hajlamai | |
| Xeniák | |
| Vörösmarty munkássága a Tudományos Gyüjteményben | |
| Nyelvészeti értekezései | |
| Bajok a censorral | |
| A conversations-lexikoni pör | |
| A Kritikai Lapok, Jelenkor és Társalkodó terve | |
| Széchenyi hatása az Aurora-körre | |
| Kisfaludy Károly halála | |
| Vállalatai sorsa | |
| Vörösmarty anyagi helyzete. lakása, külsője és szokásai | |
| Bártfay és neje | |
| Estélyek | |
| Br. Wesselényi Miklós | |
| Vörösmarty anyjának halála | |
| VIII. | 148 |
| Vörösmarty munkáinak első gyüjteménye 1833 | |
| Költészetének irodalomtörténeti jelentösége | |
| Költői nyelve; a különbség közte és Kazinczy közt | |
| A Vörösmarty elötti költői irányok és iskolák | |
| A franczia, népies és klasszikai iskola | |
| Német befolyás | |
| Kazinczy német-görög klasszikai iránya | |
| Kölcsey, Kisfaludy Sándor és Csokonai | |
| Kisfaludy Károly; a nemzeti irány; Vörösmarty, mint ez irány legkiválóbb képviselöje | |
| A történeti, mondai és népies elem; a nemzeti és müvészeti irány összeolvadása | |
| Eposzai birálata: Zalán futása, Cserhalom, Eger, Széplak, Rom, Két szomszédvár | |
| Lyrai költeményei 1833-ig | |
| IX. | 179 |
| Irodalmi triumviratus | |
| Bajza és a Kritikai Lapok | |
| Vörösmarty mint nyelvész; összezördülése Széchenyivel | |
| Toldy és az akadémia | |
| Az Athenaeum és Figyelmező | |
| Vörösmarty beszélyei és drámái | |
| Salamon, Bujdosók, Csongor és Tünde | |
| X. | 205 |
| Drámairói pályájának folytatása: Kincskeresők, Fátyol titkai, Árpád ébredése, Marót bán, Áldozat, Czillei és a Hunyadiak | |
| Vörösmarty mint színkritikus; dramaturgiai töredékei, szinbirálatai, polémiái | |
| A Csiga-vendéglő vacsoráló társasága | |
| A Nemzeti kör | |
| XI. | 245 |
| Akadémiai jutalmak, megtiszteltetések, írói tiszteletdijak | |
| Széchenyi hatása Vörösmartyra | |
| A magyar hazafi lyra jellemzése | |
| A Szózat és más hazafi ódák | |
| A magyar költészet és az ellenzék | |
| Párhuzam Berzsenyi és Vörösmarty közt | |
| Újabb lyrai költemények | |
| Csajághy Laura | |
| Költői beszélykék | |
| Szép Ilonka | |
| XII. | 278 |
| Vörösmarty anyagi körülményei | |
| Politikai érdekeltsége és pártállása | |
| A marcziusi napok 1848-ban | |
| Képviselövé választatik | |
| Petőfi támadása | |
| Viszonya Petőfihez és Aranyhoz | |
| A forradalom és Debreczen | |
| A kegyelmi szék birájává neveztetik ki | |
| Bujdosása a világosi napok után | |
| Pestre jő; kegyelmet nyer | |
| Baracskára, majd Nyékre vonúl | |
| Lear királyt fordítja s néhány költeményt ír | |
| A Vén czigány | |
| Betegeskedése, halála és temetése |
Témakörök
Tétel sorszám:
148
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
16.600 Ft
Licitek száma: 20
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |