Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Exodus kiadás (Sylvester Rt., Bp.), 340 p. + XL t. + [4] t. (színes), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A magyar lélek formái. Írta: Lükő Gábor.
Az előlapon a szerző, Lükő Gábor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "A. P.-nak szeretettel 1955. április 18-án Gábor"
Számos fekete-fehér, szöveg közti ábrával, 40 számozott, fekete-fehér képtáblával, valamint 4 színes, különálló, összetűzött táblával. Nyomtatta a Sylvester Rt., Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel, könyvkötő által pótolt, vászon könyvgerinccel, hátlapon a nyomda emblémájával, tiszta, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Lükő Gábor (Komárom, 1909. november 4. – Budapest, 2001. április 21.) néprajzkutató, szociálpszichológus. Egyetemi magántanár, majd a debreceni Déri Múzeum munkatársa volt, azt követően a gyulai, bajai és kiskunfélegyházi múzeumokban dolgozott. A harmincas években a híres román Dimitrie Gusti kutatócsoportjaival vett részt átfogó falukutatásokban, majd évekig Brailoiu mellett dolgozott és folklór-, néprajzi és szociológiai anyagokat gyűjtött. Számos hazai és külföldi folyóiratban megjelentek tanulmányai. Fő műve, A magyar lélek formái (Bp., 1942) egy összegző, népköltészeti, népművészeti és népzenei kérdésekkel egyaránt foglalkozó, azokat átfogó, a művészi térérzékelés és ábrázolás, valamint a művészeti technikák felől közelítő szakmunka.
Előszó
Népművészet, népköltészet és népzene együtt élnek a falusi ember lelkében, csak mi városiak szedtük szét őket. Az analízis mindig jogosult. Az óra szerkezetét sem ismerheti meg, csak aki szétszedi....
Tovább
Előszó
Népművészet, népköltészet és népzene együtt élnek a falusi ember lelkében, csak mi városiak szedtük szét őket. Az analízis mindig jogosult. Az óra szerkezetét sem ismerheti meg, csak aki szétszedi. De ügyeljen aztán, hogy össze is tudja rakni! Mi eleve lemondtunk a szintézisről, mikor személy szerint is másra bíztuk a három művészet emlékeinek gyüjtését és tanulmányozását. A népzenével nálunk csak zeneszerzők és zenetanárok, a népköltészettel csak költők és irodalom-tanárok, a népművészettel csak művészek és rajztanárok foglalkoztak komolyan. Külön-külön nagyon szép munkát végeztek ezek is, azok is, mégis szembeszökő a különbség az egyes területek anyagának és problémáinak feldolgozása terén. Bartók és Kodály egységes rendszerbe foglalták a népzene formáit és ennek alapján valamennyi típusát bemutatták és leírták. Hasonló munkát sem a népköltészet, sem a népművészet terén nem kísérelt meg senki sem. A népköltészet több mint száz esztendeje komolyan foglalkoztatja a magyar írókat és tanárokat, s így alig van olyan problémája, amit többé-kevésbbé meg ne világítottak volna már.
Vissza