Jakabffy Elemér, Dr.: Erdély statisztikája
A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján
"Magyar kisebbség" Nemzetpolitikai Szemle
(Lugos)
,
Kiadói varrott papírkötés , 143 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 143 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Lugos, 1923, "Magyar Kisebbség" Nemzetpolitikai Szemle (Husvéth És Hoffer Könyvnyomdája, Lugos), VII p. + [1] p. + 143 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Erdély statisztikája. A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi: Dr. Jakabffy Elemér.
Függelékül statisztikai-történelmi, kulturális, gazdasági közlésekkel, táblázatokkal, betűrendes névmutatóval és tartalomjegyzékkel. Nyomtatta Husvéth És Hoffer Könyvnyomdája, Lugoson. A címlapon, a 17. és a 101. oldalon régi tulajdonosi bélyegzések láthatók.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, tollal feliratozott, sérült könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17. – Szatmárnémeti, 1963. május 19.) örmény származású, erdélyi magyar politikus, jogász, publicista, az MTA külső tagja. Budapesten szerzett jogi végzettséget, majd 1908-ban ügyvédi vizsgát tett és 1919-ig ügyvédként dolgozott Lugoson. 1910-től 1918-ig országgyűlési képviselő, Trianon után a romániai Országos Magyar Párt alelnöke volt. 1928-tól a bukaresti országgyűlés tagja. A második világháború végén internálták, a politikai életbe már nem tért vissza. 1920 után jelentős munkát végzett az erdélyi magyarság kisebbségi, demográfiai, politikai és társadalmi helyzetének feltárásában és a kisebbségi magyarság jogaiért folytatott harcban. A két világháború között több alkalommal a Népszövetség kisebbségügyi kongresszusain képviselte az erdélyi magyarságot. 1922-1942-ig a Magyar Kisebbség c. folyóirat szerkesztője volt.
Függelékül statisztikai-történelmi, kulturális, gazdasági közlésekkel, táblázatokkal, betűrendes névmutatóval és tartalomjegyzékkel. Nyomtatta Husvéth És Hoffer Könyvnyomdája, Lugoson. A címlapon, a 17. és a 101. oldalon régi tulajdonosi bélyegzések láthatók.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, tollal feliratozott, sérült könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17. – Szatmárnémeti, 1963. május 19.) örmény származású, erdélyi magyar politikus, jogász, publicista, az MTA külső tagja. Budapesten szerzett jogi végzettséget, majd 1908-ban ügyvédi vizsgát tett és 1919-ig ügyvédként dolgozott Lugoson. 1910-től 1918-ig országgyűlési képviselő, Trianon után a romániai Országos Magyar Párt alelnöke volt. 1928-tól a bukaresti országgyűlés tagja. A második világháború végén internálták, a politikai életbe már nem tért vissza. 1920 után jelentős munkát végzett az erdélyi magyarság kisebbségi, demográfiai, politikai és társadalmi helyzetének feltárásában és a kisebbségi magyarság jogaiért folytatott harcban. A két világháború között több alkalommal a Népszövetség kisebbségügyi kongresszusain képviselte az erdélyi magyarságot. 1922-1942-ig a Magyar Kisebbség c. folyóirat szerkesztője volt.
Előszó
A Romániához csatolt volt magyar területek (röviden Erdély) népességi ujabb és korábbi adatai Románia minden lakosát igen közelről érdeklik. Szolgálatot vélünk tenni tehát különösen a magyar... TovábbElőszó
A Romániához csatolt volt magyar területek (röviden Erdély) népességi ujabb és korábbi adatai Románia minden lakosát igen közelről érdeklik. Szolgálatot vélünk tenni tehát különösen a magyar kisebbségnek, amikor a vonatkozó lehető pontos adatokat összegyüjtve közrebocsátjuk. Az 1920. évi hivatalos adatok a C. Martinovici, kolozsvári román királyi statisztikai hivatalé főnöke és N. Istrati, a statisztikai hivatal közgazdasági osztályának főnöke szerkesztésében "Dictionarul Transilvaniei, Banatului si celorlalte tinuturi alipite" cimmel megjelent müben találhatók fel. Mig a korábbi adatokat a magyar kir. statisztikai hivatal kiadványaiból gyüjtöttük össze. Miután a hivatalos jellegünek tekinthető Dictionarul helységnévtárszerüleg csoportositott községek nemzetiségi adatait tartalmazza s igy az egész terület népesedési viszonyainak összehasonlitását és áttekintését nagyon nehézzé teszi: szinte magától merült fel annak szüksége, hogy Románia szóban lévő uj területe községeinek adatait az uj járási és megyei beosztás szerint csoportositva bocsássuk a közönség rendelkezésére. Miután pedig az egyes községekre nézve is fontos, hogy a lakosság előtt ne csak a nemzetiségi, hanem a felekezeti megoszlás adatai is ismertek legyenek: munkánkat kiegészitettük az 1910. évi felekezeti adatokkal, amelyekről a "Dictionarul" nem tájékoztatja az érdeklődőket. VisszaTartalom
Előszó IIIErdély népességi statisztikájának története 1
A románok száma 1900-ban Erdélyben a magyar hivatalos statisztika és a román egyházi sematizmusok szerint 2
Az 1919. évi béketárgyalások számára készült román memorandum statisztikája 3
A csatolt volt magyar részek lakosságának 1910, 1915, 1919. és 1920. évi összehasonlitó nemzetiségi statisztikája 4
A városi és falusi népesség megoszlása anyanyelv szerint 1910-ben 5
A lakosság nyelvismerete 1910-ben 6
A magyar anyanyelvüek aránya az egyes hitfelekezetek hivei között 1890 és 1910-ben 7
A Romániához csatolt volt magyarországi területek kulturális statisztikája 1918-ban 8
A gimnáziumok és reáliskolák tanulóinak száma és anyanyelvi megoszlása a középiskolák székhelyei szerint az 1913-24. tanévben 10
A középiskola nyolc és négy osztályát végzettek anyanyelvi megoszlása 1910-ben törvényhatóságonként 11
Magyarországon 1912-13. tanévben a kisebbségi (felekezeti) elemi és polgári iskolákban tanult más vallásu tanulók kimutatása 12
A nem-magyar tannyelvü népiskolák államsegélye Magyarországon az 1913-14. évben 13
A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól az egyházak részére kifizetett összegek 1918-ban püspökségek szerint 13
Erdély és kapcsolt részeinek gimnáziumai, reáliskolái és felsőbb leányiskolái jelleg és székhelyük szerint, alapítási évük, tanáraik, tanulóik száma az 1912-13. évben 14
Erdély és kapcsolt részeinek felső nép- és polgári iskolái jellegük és székhelyük szerint, tanáraik és tanulóik száma az 1912-13. évben 15
Erdély és kapcsolt részeinek tanitóképzői, kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szakiskolái, gyógypedagógiai intézetei és zeneiskolai jelleg, székhelyük és alapítási évük szerint 1908-ban 17
Erdély és kapcsolt részeinek liceumai (középiskolái) az 1921-22. évben 18
Erdély és kapcsolt részeinek felsőkereskedelmi iskolái az 1921-1922. évben 22
Erdély és kapcsolt részeinek ipariskolái az 1921-22. évben 22
Erdély és kapcsolt részeinek polgári iskolái az 1921-1922. évben 23
Erdély és kapcsolt részeinek óvó- és tanitóképző-intézetei az 1921-1922. évben 26
Erdély és kapcsolt részeinek népiskolái az 1921-22. tanévben 27
Összefoglalás tannyelv és jelleg szerint 27
Mezőgazdasági terület megoszlása birtokkategóriák szerint Erdélyben 1916-ban 28
A mivelés alatt áló terület megoszlása 100 holdon alul és a tulajdonosok nemzetisége szerint Erdélyben 1916-ban 28
Az 50 holdon aluli birtokosok, segitö családtagjaik, íjazdasági cselédek és munkások, kereső férfiak birtokviszonya egész Erdélyben, Székelyföldön, Szászvidéken 1916-ban, nemzetiségek szerint 28
A foglalkozási főcsoportok Erdélyben, összevetve az anyanyelvvel 1910-ben 29
Az ezer holdon felüli birtokok megoszlása birtokjog és müvelési ágak szerint Erdélyben 1916-ban 29
A magyarság aránya Erdélyben a gazdasági élet körébe eső foglalkozásoknál, összehasonlitva az összes kereső egyének százalékával törvényhatóságonként 1910-ben 30
Az erdélyi helységnevek eredete 31
Nagy-Románia népességi viszonyai a békekötés idejében (1919.) 31
Néhány adat a régi román királyság 1912. évi népességi statisztikájából 32
Az átkapcsolt volt magyar részek lakosságának községenkénti statisztikája 33
1. Alsófehér vármegye - Judetul Alba de Jos 33
2. Arad " - " Arad 36
3. Besztercenaszód " - " Bistrita Nasaud 40
4. Bihar " - " Bihor 42
5. Brassó " - " Brasov 50
6. Csik " - " Ciuc 51
7. Fogaras " - " Fagaras 52
8. Háromszék " - " Treiscaune 54
9. Hunyad " - " Hunedoara 56
10. Kisküküllő " - " Tarnava-mica 64
11. Kolozs " - " Cojocna 66
12. Krassó-Szörény " - " Caras-Severin 71
13. Marostorda " - " Muras-Turda 77
14. Máramaros " - " Maramuras 81
15. Nagyküküllő " - " Tarnava-mare 83
16. Szatmár " - " Satmar 85
17. Szeben " - " Sibiu 90
18. Szilágy " - " Salaj 92
19. Szolnokdoboka " - " Solnoc-Dobaca 96
20. Temes-Torontál " - " Timis-Torontal 102
21. Torda-Aranyos " - " Turda-Aries 107
22. Udvarhely " - " Odorheiu 109
Eltérések a Dictionarul 7-52 lapjain közölt megyei végeredmények és a községi névtár (Dictionarul comunelor) 3-290 lapjain közölt részletes adatok vármegyei végösszegei között 112
Betűrendes névmutató 113
Sajtóhibák 141 Vissza
Tétel sorszám:
181
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
12.300 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |