Tóth Béla: A magyar anekdotakincs I. - Ügynöki mintapéldány (Illusztrációk: Mühlbeck Károly)
Szerkesztő
Tóth Béla
Grafikus
Mühlbeck Károly
Singer és Wolfner Kiadása
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 404 oldal
Sorozatcím: |
Thesaurus Anecdoton Hungarorum
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
19 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-12-15 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Singer és Wolfner (Budapesti Hírlap Nyomdája, Bp.), 404 p., ill. (összevont oldalszám)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Minta kötet. Thesaurus Anecdoton Hungarorum. A magyar anekdotakincs I. Gyűjtötte és magyarázza: Tóth Béla.
A magyar anekdotakincs című, 6 kötetes sorozat ügynöki mintapéldánya. A kötet válogatott, ismétlődő szemelvényeket tartalmaz a kiadványból. Az oldalszámozás nem folyamatos. A szöveg közti rajzokat Mühlbeck Károly készítette. Nyomtatta a Budapesti Hírlap Nyomdája.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, utószínezett címfedéllel, aranyozott feliratos, aranyozással díszített könyvgerinccel, keretdíszes hátlapon a kötészet feltüntetésével, dúsan aranyozott kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, tiszta belívekkel.
A kötet összeállítója: Tóth Béla (Pest, 1857. október 20. – Budapest, 1907. április 3.) író, újságíró, művelődéstörténész, filológus, a századforduló elismert publicistája. A Magyar Nyelvőr c. folyóirat és A Pallas nagy lexikona munkatársa volt. Munkásságának tetemes részét képezte a magyar nyelvű proverbiumok, anekdoták, aforizmák és szállóigék összegyűjtése és filológiai feldolgozása. Ennek eredményeként született meg a magyar anekdotakincset összefoglaló, hatkötetes műve is, amely 1898 és 1903 között jelent meg. Egyetemes művelődéstörténeti érdekességeket ismertető írásai különösen népszerűvé tették. Egyebek mellett ő tisztázta a „magyar Faustként” elhíresült 18. századi orvosdoktor, Hatvani István alakját az ördöngösség évszázados vádja alól, és ő tárta fel a 16. századi budai dervis, Gül Baba történetét.
Előszó
Anekdotakedvelő nemzet vagyunk, mi magyarok. Ős napkeleti erkölcseink ép maradványa ez a tulajdonság, a malom alatt és a márványíves teremben egyaránt.
A büszke Kalliope nádas házakba nem látogat...
Tovább
Előszó
Anekdotakedvelő nemzet vagyunk, mi magyarok. Ős napkeleti erkölcseink ép maradványa ez a tulajdonság, a malom alatt és a márványíves teremben egyaránt.
A büszke Kalliope nádas házakba nem látogat el se nálunk, se másutt. Bizony a mi népünk is járatlan a históriában; szinte úgy látszik, "mintha nem érdekelné sora a nemzetnek, mely őt századokon keresztül dolog (res) gyanánt tekintette." És mégis csodálatosan nagy a magyar nép históriai érzéke amaz apró elbeszélések révén, a melyeket a köztudat a hazai történet fényes alakjairól ismer.
Árpád, Lehet, Botond, Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, szigeti Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, Kossuth Lajos, e nevek körül kristályosodott meg a magyar nép történeti érzéke Tudást, igazi tudást, ne keressünk benne. A viselt dolgoknak még legszárazabb krónikai sora is hézagos ez együgyű lelkekben; hát még ha az okok keresésére és megértésére gondolunk!
Vissza
Fülszöveg
A közönséghez a kiadók.
Tervében, céljában, eszközeiben és terjedelmében egyaránt nagy vállalkozással lépünk a közönség elé; közre bocsátjuk a magyar anekdotakincsnek teljes...
Tovább
Fülszöveg
A közönséghez a kiadók.
Tervében, céljában, eszközeiben és terjedelmében egyaránt nagy vállalkozással lépünk a közönség elé; közre bocsátjuk a magyar anekdotakincsnek teljes gyűjteményét, száz nyomatott íven.
Az anekdotakedvelés egyik legerősebb nemzeti tulajdonságunk. Középkori krónikaíróinktól a mai nemzedékig mindig és mindnyájan szerettük és szeretjük mi magyarok ezeket a formájokban elmés, jelentőségökben mély apró történeteket, melyek egész világszemlélésünknek, bölcsességünknek és jókedvünknek kifejezői.
A magyar anekdota jelentőségre nézve a népköltés, sőt a történet mellett áll; mert benne is a nemzet lelke van. Hogy ez a kincs mindmostanig részint elforgácsolódva, részint fölfedezetlenül hevert szanaszét: mulasztás, melyet jóvá tenni e vállalat föladata.
Tóth Béla szerkesztette, jobban mondva írta e nagy művet. Az ő magyarsága és lelkiismeretessége a biztosíték, hogy ez a gyűjtemény magyar és lelkiismeretes munka. Törekvésében az a cél vezérlette az írót, hogy a tudománynak tett haszon mellett, a közönség kezébe egy legáltalánosabb érdekü munkát adjon, mely a magyar történet és közélet mulatságos és tanulságos tüköre - mint maga mondja a mű bevezetésében - Árpádtól Beöthy Aldsiig.
E kötetet örömmel és okulással olvashatja a tudós történetbúvár és az egyszerü nép; az ifjúság, a hölgyvilág és az öregek, a legutolsó táblabírák. Az igen nagy alapokon történt gyűjtés forrás becsét adja a munkának; a jó ízlés irodalmi értékre emeli; tartalma pedig méltóvá teszi az egész olvasó magyarság figyelmére.
A vállalkozás töretlen ösvényen jár. Mert hiába vannak száz év óta anekdotagyűjteményeink: ez az első, mely a teljeset akarja adni, nyomozó kritikával mindig az igazat és a magyart keresvén legrégibb irodalmunkban és a mai élők csevegésében. Kiterjed mindenre, kivéve az unalmasat és az erkölcstelent. A honfoglaló ősök sátorától a színfalig, a rákosmezei országgyűlésektől a clubig felölel mindent, a mi érdekes, jellemző, elmés, kedves és mulattató; ezért van kiváló kortörténeti jelentősége, és ezért él benne vonzó tarkaságu képekben az ezernyi magyar ember és asszony, a ki körül nemzetünk, irodalmunk, művészetünk és egész közéletünk históriája forog.
A jókedv, az okosság, a magyarság könyve ez. Jókedvü, okos, magyar olvasók kezébe való. Ezért bízunk sikerében.
A mű száz íven, ötven, kéthetenkint közrebocsátott kétíves füzetben, számos eredeti képpel fog megjelenni, öt testes kötetet alkotván.
Singer és Wolfner.
Vissza