Lóczy Lajos: A mennyei birodalom története
Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés , 288 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 288 oldal
| Sorozatcím: | A magyar földrajzi társaság könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | 2 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:20
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, 288 p. + [7] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, no.: II.. Szerkeszti: Lóczy Lajos.
A mennyei birodalom története. Írta: Lóczy Lajos.
58 fekete-fehér, szöveg közti képpel és 7 történeti térképpel. A kötet végén tartalom-, tábla- és képjegyzékkel, továbbá a javítandók listájával. A könyvet a Franklin-Társulat Könyvkötészete kötötte.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, színezett és gazdagon aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, a vaknyomással díszített hátlappal, mintázott lapélekkel, színes, növénymintás kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) geológus, geográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Életművéből kiemelkedik és nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott a Széchenyi Béla vezette kelet-ázsiai expedíció tagjaként végzett tudományos felfedező tevékenysége. Az 1877-1880-ig tartó út során beutazta Kína nagy részét. Hazatérése után a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa, 1886-tól a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanára volt. Hunfalvy János halála után a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője lett. Kiváló, nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Neves tanítványai gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Bátky Zsigmond, Erődi Kálmán, Kogutowicz Károly, Littke Aurél és Prinz Gyula geográfusok, báró Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, Kormos Tivadar, Laczkó Dezső, László Gábor, Sréter Zoltán és Vitális István geológusok voltak.
A mennyei birodalom története. Írta: Lóczy Lajos.
58 fekete-fehér, szöveg közti képpel és 7 történeti térképpel. A kötet végén tartalom-, tábla- és képjegyzékkel, továbbá a javítandók listájával. A könyvet a Franklin-Társulat Könyvkötészete kötötte.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, színezett és gazdagon aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, a vaknyomással díszített hátlappal, mintázott lapélekkel, színes, növénymintás kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) geológus, geográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Életművéből kiemelkedik és nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott a Széchenyi Béla vezette kelet-ázsiai expedíció tagjaként végzett tudományos felfedező tevékenysége. Az 1877-1880-ig tartó út során beutazta Kína nagy részét. Hazatérése után a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa, 1886-tól a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanára volt. Hunfalvy János halála után a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője lett. Kiváló, nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Neves tanítványai gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Bátky Zsigmond, Erődi Kálmán, Kogutowicz Károly, Littke Aurél és Prinz Gyula geográfusok, báró Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, Kormos Tivadar, Laczkó Dezső, László Gábor, Sréter Zoltán és Vitális István geológusok voltak.
Előszó
A sárga faj jelenleg Ázsia törzsökének egy harmadát és e kontinensnek egész belsejét birja még. Meddig fog e birtokban maradni, meddig fogja két ezer évnél régibb intézményeit fentarthatni ? Az... TovábbElőszó
A sárga faj jelenleg Ázsia törzsökének egy harmadát és e kontinensnek egész belsejét birja még. Meddig fog e birtokban maradni, meddig fogja két ezer évnél régibb intézményeit fentarthatni ? Az utolsó két év eseményei azonban Khina jövendő történetére forduló pontot jelentenek; kétségtelen, hogy Khinára nézve most először köszöntött be oly világtörténeti válság, mely rákényszeríti a khinai nemzetet, hogy kilépjen elzárkózottságából, hogy megbecsülje a nyugoti hatalmak erejét és tisztelni tanulja a nyugoti nemzetek szellemi felsőbségét a maga ősrégi kultúrájával szemben. Történetének ismerete nélkül akármelyik nemzet jellemét és jelenkori eseményeit igazságosan megítélni és megérteni nem lehet. Mikor 16 év előtt „Khina természeti viszonyainak és országainak leirását" készítém, a khinai faj történetét is gondosan tanulmányozám és már akkor papírra vetettem a nyugot-európai irodalom alapján Khina történetének e rövid vázlatát. E munkámnak közrebocsájtását most időszerűnek tartom. A magyarságnak nincsen ugyan sem politikai és sajnos gazdasági érdeke sem a messze kelet jelenkori eseményeiben, de épen ezért elfogulatlanul kisérheti figyelemmel mindazt, a mi odakinn történik. VisszaFülszöveg
A TÁBLÁK JEGYZÉKE.I. tábla. Khina Jü-császár és a Hszia-dinasztia idejében 2205-1818 között Kr. sz. előtt.
II. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Csou-dinasztia idejében... Tovább
Fülszöveg
A TÁBLÁK JEGYZÉKE.I. tábla. Khina Jü-császár és a Hszia-dinasztia idejében 2205-1818 között Kr. sz. előtt.
II. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Csou-dinasztia idejében 1122-600. között Kr. sz. előtt.
III. tábla. A khinai birodalom területe a Keleti Han-dinasztia idejében 25-220 között Kr. sz. után.
IV. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Tang-dinasztia idejében 618 - 907. között Kr. sz. után.
V. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Juan- vagy Mongol dinasztia alatt 1260-1341. között Kr. sz. után.
VI. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Ming-dinasztia idejében 1368- 1628. között Kr. sz. után.
VII. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Ta-Csing- (vagy Mandzsu) dinasztia idejében 1644-től napjainkig.
A szöveg közti képek jegyzéke
1. Fu-hszi, az emberi társadalom megalapítója .. 11 old.
2. Jau császár, az igazságos 16
3. Ju, a vizek szabályozója és a birodalom első leirója 17
4. Vu-Varig, a Csou-dinasztia megalapítója.. .. 23
5. Csi-vang császár a delejtűvel kezében .. .. 24
6. Lao-cz, a Toa-vallás megalapítója 25
7. Konfuczius 26 old
8. Menczius 27
9. Sih-hoang-ti, a birodalom tulajdonképeni alapitója és a nagy fal építője 28
10. Mungtien vezér, a Hiungnuk legyőzője .. .. 28
11. Liu-pang, a Han-dinasztia megalapítója .. .. 33
12. Sze-ma-czien történetíró 36
13. Pan-csau írónő 37
14. Szun-vu, a kinek idejéből egy vaskereszt származik 46
15. Kao-czu császár, a Tangdinasztia megalapítója 52
16. Tai-czung császár.. .. 55
17. Tai-czu, a Szung-dinasztia első császára . . .. 65
18. Sze-ma-kuang történetíró 67
19. A Khitánok Liau-dinasztiájának egyik császára 69
20. Dzingiz-Khán (Tai-czu) 73
21. Ogotai-khán (Tai-czung) 73
22. Turakina császárnő .. 74
23. Kujuk-khán (Ting-czung) 75
24. Mangu-khán (Szian-czung) 75
25. Szubutai, a magyarországi mongoljárás vezére 78
26. Batu-khán 80
27. Batu testőre 80
28. Kublai-khán (Sih-czu) .. 81
29. Rubruck tolmácsa Mungukhán udvarában . . . 87
30. Gerneszeh-khán (Vucsung) 88
31. A szingafui nesztoriánus keresztény emlék .. 95
32. Kővető-gép a régi khinaiak hadseregében .. 105
33. Hung-vu, a Ming-dinasztia megalapítója . 114
34. Jung-lo császár .. .. 117
35. Van-lí császár 117
36. Kang-hszi császár.. .. 141
37. Jung-csing császár . .. 145
38. Kia-king császár . . . . 164
39. Tao-kuang császár . . . 167
40. Cze-hi regens császárnő 175
41. A követek utja Pekingben 214
42. Peking belső városfala 215
43. Méj-san-halom Pekingben 216
44. Juen-ming-juen-palota romjai 229
45. A Ming-sirok főkapuja Peking közelében .. 244
46. Nagy-fal Ku-pei-kou-nál 245
47. Khinai érmek 247
48. Hung-vu Ming-dinasztiabeli császár bankója 249
49. Pekingi magánbank utalvány-jegye 250
50. Khinai gyalogos katonák téli öltözetben .. .. 251
51. Khinai katonaság nyári öltönyben 252
52. Régies öltönyü khinai katonaság 253
53. Európai vezetés alatt álló khinai gyalogság .. 254
54. Európai vezetés alatt álló khinai lovasság.. .. 254
55. Európai vezényletü khinai tüzérség 255
56. Csun mandzsu herczeg, Kuang-hszi császár atyja 259
57. A Czung-li-jamen palotájának kapuzata .. 260
58. Li-hung-csang férfikora teljességében .. .. 265 Vissza
Tartalom
| Előszó | 1 |
| Bevezetés | 4 |
| Mesebeli idők | 9 |
| Legendákkal vegyes ó-kor | 13 |
| A keresztény időszámítás előtti dinasztiák kora | 19 |
| Hszía-dinasztia kora | 19 |
| Sang-dinasztia | 21 |
| Csou-dinasztia | 23 |
| Ozin-dinasztia | 27 |
| A khinai birodalom fénykora | 32 |
| Han-dinasztia | 32 |
| A kis dinasztiák korszaka | 45 |
| A hármas királyság ideje | 45 |
| Az Utó-Han-, a vei- és a Vu-dinasztia | 45 |
| Czin-dinasztia | 46 |
| A Szong-, Czi-, Liang-, Csin- és Szui-dinasztiák | 48 |
| A külső befolyások kezdete; a Buddhizmus, az izlam és a kereszténység elterjedése | 51 |
| A Tang-dinasztia | 51 |
| Vu-tai, az öt kis dinasztia | 63 |
| Szung-dinasztia | 63 |
| Juan-dinasztia | 79 |
| Műveltségi viszonyok | 90 |
| A khinai birodalom uj-kora | 107 |
| A Ming-dinasztia | 107 |
| A Ta-Csing- v. Mandzsu-dinasztia | 133 |
| Szun-csi | 133 |
| Kang-hszi | 137 |
| Jung-csing | 145 |
| Kien-lung | 149 |
| Kia-king | 164 |
| Tao-kuang | 167 |
| Hszien-föng | 173 |
| Tung-csi | 176 |
| Az utolsó ötven év története | 179 |
| Kuang-hszü | 198 |
| A franczia háborúság | 202 |
| A japáni háború | 204 |
| Az 1898-1900-iki események | 211 |
| A khinai birodalom ujabbkori megismerése és mivelődési viszonyai | 224 |
| A khinai nemzet jövőjéről | 268 |
| A khinai dinasztiák és császárok khronologikus táblázata | 279 |
| A khina császárok székvárosai a nevezetesebb dinasztiák alatt | 284 |
Tétel sorszám:
243
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
13.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |