Aukciós tétel adatai
Budapest, 1986, Múzsák Közművelődési Kidó (Múzsák Közművelődési Kidó nyomdája, Bp.), 95 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Dajka Margit által aláírt képeslap-melléklettel ellátott példány. Első kiadás. Dajka Margit. Írta: Antal Gábor.
A kötetben megőrzött, egyedi melléklet: egy 13,5 x 8,5 cm-es, előlapján Dajka Margit fekete-fehér fotóportréjával illusztrált, osztott hátlappal rendelkező, a Filmbolt, Dalosképek c. sorozatban 38. sorszámmal megjelent képeslap, melynek a képet tartalmazó oldalán Dajka Margit színművésznő tollal beírt aláírása látható, valamint a „Bohóc dala” c. szám a „Szerelmi láz” c. Kolczonay filmből olvasható.
A címlap Inkey Alíz felvételével lett ellátva. Számos szöveg közti, fekete-fehér fényképpel illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Fotók: Farkas Tamás (MTI), Ikládi László, Inkey Tibor, Keleti Éva (MTI), Maár Marianne (MTI), Tormai Andor (MTI), Várkonyi László (MTI). Készült a Múzsák Közművelődési Kiadó Nyomdájában, Budapesten.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, fényképpel illusztrált címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, hátlapon a kiadó feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Dajka Margit /Dayka/ (Nagyvárad, 1907. október 13. – Budapest, 1986. május 24.) Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Nagyváradi Színház tizenöt évesen szerződtette le, majd 1924-ben kapta meg első szerződését felnőttként, Kolozsvárott. Magyarországi pályája akkor kezdődött, mikor Horváth Árpád meghívta őt egy hódmezővásárhelyi vendégszereplésre. Ezt követően Miskolcon és Szegeden játszott, valamint 1929-től tagja volt a budapesti Vígszínháznak, ahol a Két lány az utcán című darabban Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, csak egyes szerepekre szerződött. Fellépett többek között a Nemzeti, a Belvárosi és a Kamara Színházakban, illetve a Vidám színpadon is. 1963-tól nyugalomba vonulásáig a Thália színház tagja volt. Naiva szerepekkel kezdte pályáját, valamint gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként is. Korának előrehaladtával mindinkább drámai hősnő és anyaszerepeket játszott, alakításaiból nem hiányzott a humor és a bölcsesség.
Előszó
Tanulmányt lehetne - kellene is - írni Dajka Margit kezéről. Hogy miképpen használta - hogyan élt vele?
De kellene szólni a szeméről, a hangjáról, a mozgásáról. A ruháiról, amelyek nemjelmezek a...
Tovább
Előszó
Tanulmányt lehetne - kellene is - írni Dajka Margit kezéről. Hogy miképpen használta - hogyan élt vele?
De kellene szólni a szeméről, a hangjáról, a mozgásáról. A ruháiról, amelyek nemjelmezek a színpadon sem.
Monográfiát igényelnének azok a színház- (és nem csupán színház) történeti korok, amelyeknek sok jellemzőjét - minthogy bennük, és nagy figyelemmel és szenvedéllyel élt - szerepeiben kifejezte. Ugyanakkor mindig is a maga útját járta. Valamiben mindig más volt.
Itt azonban csak szerény csokrot gyűjthettem egybe a mások véleményéből és a magam élményeiből. Szégyenkezően állapíthatom meg, hogy még ez a könyv is valamiféle úttörés, mert Dajka Margitról - megmaradok ennél az írásmódnál, bár olvashatni a nevét Daykának is - még részletkérdéseket illetően is keveset és általában mélyre nem hatolót írtak. Az igazi Dajka-tanulmányoknak majd csak ezután kell megszületniök.
Vissza