Szitnyai Zoltán: A kegyelmes úr rokona (Simor Erzsi színésznő által dedikált képeslap-melléklettel ellátott példány)
Szerző
Szitnyai Zoltán
Athenaeum
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 203 oldal
Sorozatcím: |
Szitnyai Zoltán művei
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
20 cm x 14 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-10-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Athenaeum (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. nyomása), 203 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Simor Erzsi színésznő által dedikált képeslap-melléklettel ellátott példány. Első kiadás. A kegyelmes úr rokona. Írta: Szitnyai Zoltán.
A kötetben megőrzött, egyedi melléklet: egy 8,5 cm x 13,5-es, előlapján Simor Erzsi fekete-fehér fotóportréjával illusztrált, osztott hátlappal rendelkező képeslap, amelynek a képet tartalmazó oldalán Simor Erzsi színművésznő tollal beírt dedikációja olvasható: "E.-nek szeretettel Simor Erzsi", valamint hátlapján "Kegyelmes Ur rokona" (Sláger-film) feliratozás látható.
A kegyelmes úr rokona könyvből készült azonos című 1941-es fekete-fehér magyar vígjátékban Simor Erzsi játszotta Klára szerepét, főszereplő társai Szilassy László és Mezey Mária voltak.
A szerző az Athenaeum Kiadó kiadásában megjelent műveinek a jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, foltos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
A képeslap-melléklet dedikálója, Simor Erzsi (Budapest, 1911. július 6. – Budapest, 1977. február 2.) színésznő, az 1940-es évek elejének nemzetközi sikereket is elérő filmsztár. Előbb tanítónak készült, majd Góth Sándornál kezdte elsajátítani a színészetet. Az 1930-as években a Magyar Színház, az Andrássy úti Színház és az Új Magyar Színház tagja. Ugyanekkor indult filmszínészi karrierje is, többek között Jávor Pál, Szilassy László és Páger Antal oldalán (A Noszty fiú esete Tóth Marival, János vitéz, Éjfélre kiderül, stb.). A '40-es években külföldi (például olasz) filmekben is kapott szerepet. A háború után vidéken, majd 1959-től haláláig a Madách Színház társulatában játszott.
Előszó
Részlet a kötetből:
A Stefánia-úti bérház harmadik emeleti lakásából, ahol Török Gergely, pénzügyi tanácsos lakott, kipirult arcú, fiatal lány lépett ki. Az előszobaajtót heves mozdulattal,...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
A Stefánia-úti bérház harmadik emeleti lakásából, ahol Török Gergely, pénzügyi tanácsos lakott, kipirult arcú, fiatal lány lépett ki. Az előszobaajtót heves mozdulattal, dörrenve rántotta be maga után és olyan sietve iramodott le a lépcsőkön, mintha félne, hogy követi valaki. Az utolsó kanyarnál bosszúsan kapta félre a fejét egy idegen férfi bámész pillantása elől és csaknem futva tette meg a kapuig vezető útat. Az utcára érve megállt és félfordulatot tett a tengelye körül, hogy lefoghassa szoknyáját, amit hevesen megmarkolt és csaknem a térdéig göngyölítatt fel a kora-délelőtti tavaszi szél. Másik keze, hullámos, fekete hajának néhány kiszabadult fürtjét kényszerítette vissza a kalapja alá. Karcsú teste kinyúlt egy pillanatra, mintha egy trambulin szélén, ugrásra készen állana a víz fölött. Az ajka durcásan elgörbült, haragosan a szélre, mely hosszú lábszárai köré csavarta szoknyáját s egy röpke pillanatra megmutatta nyulánk és fiús alakjának vonalait. Aki most idenéz, azt halálra sujtja villámló, fekete szemével. Az arca piros volt, egészségesen és valóságosan piros, mintha mezei pipacsok virítanának kétoldalt, kreol bőrén.
Aztán sietve keresztülvágott az úttesten és néhány gyors lépés után eltűnt egy távbeszélőállomás fülkéjében. Táskájából pénzdarabot kotort ki s a készülék nyílásába ejtette. Kesztyűs mutatóujja sietve forgatta a tárcsát s amikor a kagylóban megszólalt a minisztérium távbeszélő központja, siettetően, szinte könyörögve mondta:
- Kérem a segédhivatalt.
Vissza