Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása és nyomása, 1819 p. + [5] p. + [18] t.: ill. (összevont oldalszám)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Winnetou I-VI. Írta: May Károly [Karl May].
Teljes kiadás három kötetben, hat könyvbe kötve (egységes kötésben).
I.: Bp., é. n., Athenaeum, 251 p. + [3] t.: ill.
II.: Bp., é. n., Athenaeum, [1] p. + 252-613 p. + [3] p + [3] t.: ill.
III.: Bp., é. n., Athenaeum, 240 p. + [5] t.: ill.
IV.: Bp., é. n., Athenaeum, [241]-570 p. + [1] t.: ill.
V.: Bp., é. n., Athenaeum, 250 p. + [3] t.: ill.
VI.: Bp., é. n., Athenaeum, [251]-636 p. + [1] p. + [3] t.: ill.
A képtáblákon Fáy Dezső fekete-fehér rajzaival illusztrált kötetek. A könyveket az Athenaeum Rt. könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példányok aranyozott feliratos, ezüstözött-színezett ábrával díszített címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője Karl May [magyarosítva: May Károly] (Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, a legnagyobb nem angolszász szerzője az amerikai vadnyugatnak. Tanárként kezdte pályáját, később íróként próbált megélni, ami az 1870-es évekre sikerült is neki. 1875 után kalandos regényei révén az egyik legnépszerűbb szerzővé vált. Könyveinek hősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a "nemes vadember" romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok a törvény kívüli fehér emberek áldozatai, ezáltal valódi hősökké válnak. May teremtette meg Winnetou, az apacs törzsfőnök és barátja, Old Shatterhand legendás alakját, akik később a számtalan adaptációban a mozivásznat is meghódították. Könyveiből világszerte több, mint 200 milliót értékesítettek.
Előszó
Részlet a könyvből:
"Valahányszor az indiánokra gondolok, a törökök jutnak az eszembe. Akármilyen furcsán hangzik is, megvan ennek a nagyon alapos és érthető oka. Ha nincs is sok hasonlóság...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Valahányszor az indiánokra gondolok, a törökök jutnak az eszembe. Akármilyen furcsán hangzik is, megvan ennek a nagyon alapos és érthető oka. Ha nincs is sok hasonlóság közöttük, egyben mégis megegyeznek: a török népről az európaiak úgy beszélnek, mint holmi "beteg emberről". Annak pedig, aki igazán ismeri az indián fajt, "haldokló ember"-nek kellene ezt a népet nevezni.
Igen, a vörös népfaj haldoklik. Végig az óriási amerikai kontinensen, a Tűzföldtől egészen fel az Északi-tengerig ott fekszik kiterítve a hatalmas beteg, alávetve könyörtelen végzetének s immár nem segíthet rajta semmi orvosság. Minden erejével küzdött az enyészet ellen, de hiába: ideje letelt, erői egyre jobban ellanyhúltak. Még néhány lélekzetvétel talán ... és vége. Azok az erős megrázkódások, amik időről-időre végigfutnak óriási testén, a haldokló vonaglásai már, amik mindennél világosabban hirdetik a végső óra közeledtét."
Vissza