Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Hortobágyi életképek. Írta: Ecsedi István.
Szöveg közti fekete-fehér képekkel, illetve könyvdíszekkel és iniciálékkal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A szerző kiadása, terjesztette a Debreceni "Méliusz" Könyvkereskedés, nyomtatta a Debrecen Szab. Királyi Város és a Tiszántuli Református Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata Debrecenben.
Könyvkötői ragasztott keménykötésben lévő példány, a címfedélre kasírozott eredeti, feliratozott, illusztrált, kiadói címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
Kötetében Ecsedi nem törekszik filológiai pontosságú leírásokra. Életképei inkább szépirodalmi jellegűek, de tárgykörében megmaradnak néprajzinak, így adva képet a hortobágyi élet mindennapjairól, gondosan megrajzolt táj- és természetleíró részletekkel kiegészítve. A kötet érdekessége a benne fellelhető két halász- és egy vadász életkép.
A szerző, Ecsedi István (Debrecen, 1885. szeptember 29. – Debrecen, 1936. május 19.) magyar etnográfus, múzeumigazgató. 1912-től a debreceni városi múzeum tiszteletbeli őre, a néprajzi osztály vezetője volt. Az első világháborút végig harcolta és mint főhadnagy szerelt le, majd 1929-ben kinevezték a Déri Múzeum igazgatójának. Nevéhez fűződik Magyarország első pusztai múzeumának létrehozása (1934). Több földrajzi tankönyvet és környezetismereti munkát írt, valamint cikkei és tanulmányai a tiszántúli, elsősorban a hajdúsági és debreceni népi kultúra különböző területeivel foglalkoztak.
Előszó
Részlet a kötetből:
Kihajtás a Hortobágy-pusztára.
A tavasz vídul. A fű kipezsdül. Most hajtanak a Hortobágyra.
Zsirosgatyás, cifraszűrös bojtárok járnak Debrecen utcáin. A juhász nagy bundájában lassan halad. A nyalka csikós kék ing-gatyában jár. Bal vállán a karikásostor. Szabadon lógó szíján egy jó nagy kutyát vezet. Nagy készülődés van.
A tavaszi napfény veri a pusztát. Hűvös meleg van. A tavaszi szél vadul nyargal keresztül a rónán. A sötétzöld vetés hajbókol a nagy úr előtt.
A szép fehér tanyák barátságosan mosolyognak az útfélre. Kacag az ébredő természet.
A széles országúton három ló üget egy szekérrel. A szekár hátulja tele eleséggel. Óriás kenyerek, tészta, szalonna, ételes hever a széna közt. Az egész gyékénnyel gondosan letakarva. Oldalt egy deszkaváju van felcsatolva. Ez a disznóké lesz. A hátulsó tengelyhez vékony spárgán két kutya van kötve. A két komondor békésen gyalogol a szekér alatt.
Vissza
Tartalom
Kihajtás a Hortobágy-pusztára 3
Örökké égő tüzek az országutak mentén 11
Egy holland tudóssal a Hortobágyon 18
Akik Attila király koporsóját keresik 21
Holdfogyatkozás a pusztán 29
Az utolsó magyar vándorköltők 32
Hogy készül a Hortobágyon a birkapaprikás 37
Szól a puska a Hortobágy-pusztán 45
Pusztul a régi pásztor- és betyárnóta a Hortobágyon 51
Virágzik a Tisza 58
Számadónak nincsen semmi kára 62
Mikor a cigánynak a legjobb hátasló sem kell 66
Rókavadászat rakoncával 69
Aki "lúval" fogja a halat 71
Kedélyes borbély a Hortobágy-pusztán 73
A hortobágyi jó levegő titka 76
Mikor Jóska bojtár kisubickoltatta a bokáját 78
Hogy lehet ilyen barommódra felnőni? 80
A hosszúéletű hortobágyi nádsütő 82
A gulyásbojtár és a deáknyelv 83
A tudósok meg a hortobágyi szamár 84
Egyszer volt szamárverseny a Hortobágyon 86
"Az öreg kutyát agyonverik, az öreg szógát elkergetik!" 89
A csikósbojtár meg az angol hidegvér 90
A Hortobágy-pusztán csak a köcsögfa él meg 93
A juhász a cirkuszban 94
Pórul járt vadászok a Hortobágyon 96
Az ősök nyomait kerestük a Hortobágyon 99
Vissza