Mohl Adolf: Lövő története (Balics Lajos püspöki helynöknek dedikált példány)

Győr, 1930, Győregyházmegyei Alap Nyomdaműintézete, IV p. + 247 p.

Szerző által dedikált példány. Lövő története. Írta: Mohl Adolf győri székesegyházi kanonok, tatai c. apát, a Szent István Akadémia r. tagja.
A címfedél felőli előzéklap verzóján a szerző, Mohl Adolf tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Balics Lajos püspök helynök-pápai prelátusnak Lövő Története első társszerzőjének, a magyar kath. egyház történetírói atyamesterének, aranymisés paptársának, a mű előszavában hálásan elismert közreműködéséért, szeretettel ajánlja Győr, 1930. ápr. 7.-én a szerző Mohl Adolf".
A dedikáció címzettje, Balics Lajos (1856-1932) római katolikus pap, teológus, egyháztörténész, királyi jogakadémiai tanár. 1881-től tatai káplán, majd a győri nagyobb papnevelő intézet tanulmányi felügyelője volt. 1887-ben kinevezték a győri királyi jogakadémia magán tanárának. 1910-től püspöki helynök; egyben a Győri Katholikus Kör és a Győri Szent Vince Egyesület elnöke lett. 1915-ben pedig a Szent István Akadémia tagjai közé választotta.
Fekete-fehér könyvdíszekkel díszített, valamint előszóval, jegyzetekkel, a helyesbítések jegyzékével és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán, a címlapon, illetve néhány oldalon tulajdonosi bélyegzések és jelzet látható. Nyomtatta a Győregyházmegyei Alap Nyomdaműintézete, Győrben.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, színes, virágmotívumokkal díszített előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Mohl Adolf (Lövő, 1855. február 25. – Győr, 1939. április 15.) plébános, apátkanonok, a Szent István Társulat tagja, a Szent István Tudományos Akadémia alapító tagja. 1902-től tatai plébános, utána alesperes, majd címzetes apát volt. Ezt követően 1926-tól győri kanonokként, 1931-től komáromi esperesként, 1937-től pedig szentadalberti prépostként működött. 1938-ban kinevezték pápai prelátusnak. Kutatásaival hozzájárult a győri egyházmegye történetének feldolgozásához, valamint megírta többek között Kismarton, a lorettói kegyhely, a tatai plébánia és Lövő történetét. Soproni helytörténeti munkái közül a Szent György-plébánia rövid története a legjelentősebb. Fő művének a Győr egyházmegyei jeles papok című életrajzírást tekintik.

Dedikált, aláírt példányok
Helytörténet, honismeret
Híres emberek könyvtárából
Művelődéstörténet
Vallás