Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése
(Kaposvár) ,
, Könyvkötői félvászon kötés
, 689 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Kaposvár, 1914, Nyomatott Szabó Lipót könyvnyomdájában, 689 p. + [1] p. + [2] t. (színes), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Írta: Gönczi Ferencz.
Számos szöveg közti, fekete-fehér képpel és 2 színes képtáblával illusztrált, tartalom- és hibajegyzékkel, valamint név- és tárgymutatóval kiegészített kötet. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés és bélyegzés, valamint néhány oldalon szintén tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomatott Szabó Lipót könyvnyomdájában.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, néhány javított lappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Gönczi Ferenc (1861-1948) néprajzkutató, tanár, a zalai és somogyi népi kultúra elismert kutatója. Tanulmányai elvégzése után tanárként helyezkedett el, előbb Kursaneczen, majd 1895-től Újpesten tanított. 1912-22-ig Somogy vármegye tanfelügyelője, majd a Kaposvári Múzeum igazgatója volt. Néprajzzal az 1890-es években kezdett foglalkozni, kezdetben a Muraközben, majd a Göcsejben és a Hetésben, az 1920-as évektől pedig Somogyban végzett értékes gyűjtőmunkákat, amelyekről több könyvet is publikált.
Számos szöveg közti, fekete-fehér képpel és 2 színes képtáblával illusztrált, tartalom- és hibajegyzékkel, valamint név- és tárgymutatóval kiegészített kötet. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés és bélyegzés, valamint néhány oldalon szintén tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomatott Szabó Lipót könyvnyomdájában.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, néhány javított lappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Gönczi Ferenc (1861-1948) néprajzkutató, tanár, a zalai és somogyi népi kultúra elismert kutatója. Tanulmányai elvégzése után tanárként helyezkedett el, előbb Kursaneczen, majd 1895-től Újpesten tanított. 1912-22-ig Somogy vármegye tanfelügyelője, majd a Kaposvári Múzeum igazgatója volt. Néprajzzal az 1890-es években kezdett foglalkozni, kezdetben a Muraközben, majd a Göcsejben és a Hetésben, az 1920-as évektől pedig Somogyban végzett értékes gyűjtőmunkákat, amelyekről több könyvet is publikált.
Előszó
Másfél évtized munkája e könyv. Midőn "Muraköz és Népe" cz. könyvem kéziratával elkészültem, ellenállhatatlan vágyat éreztem magamban a szomszédos Göcsej népét is megismerni s megismertetni.... TovábbElőszó
Másfél évtized munkája e könyv. Midőn "Muraköz és Népe" cz. könyvem kéziratával elkészültem, ellenállhatatlan vágyat éreztem magamban a szomszédos Göcsej népét is megismerni s megismertetni. Tudtam, hogy nagy munkába fogok. Előre el voltam készülve arra, hogy e nép tanulmányozása hosszú időt kíván. Faluról-falura kell vándorolnom s a szükséges adatokat nagy fáradsággal, nem kis kellemetlenségekkel küzdve, a helyszinén, magától a néptől kell beszereznem, egybehordanom. Mindez azonban a vállalkozástól nem riasztott vissza. számoltam a nehézségekkel s elég testi s lelki erőt éreztem magamban azok leküzdésére. 1895. év nyarán vágtam először Göcsejnek - gyalogosan. Nehány helyen fordultam csak meg. Ez az első utam voltaképpen egy kis tájékoztatóul kivánt szolgálni a többiekhez. Utána 10 éven át évről-évre tettem egy-egy 3-4 hétre terjedő utat, mindenkor más helyeket véve tanulmányozásra s adatok gyűjtésére, mig végre Göcsejt és annak csaknem minden községét bejártam. VisszaTartalom
| Előszó | 1 |
| Forrásmunkák | 14 |
| Göcsejről s Hetésről áltaában | |
| Göcsej alakja, határai földrajzilag s ethnographiailag. Községe, pusztái. Területi nagysága. Lakosainak a száma. Lakosainak a nemzetisége, vallása, plébániái. Göcsej elnevezésének eredete. Vidékének felülete. Hegyei, erdői, szőlőterületei, rétjei, legelői. Földtani viszonyai. Folyóvizei: Zala, Kerka, Cserta, Váliczka. Berkek, mocsarak. Időjárás, éghajlat | 17 |
| Hetés. Községei, pusztái. Fekvése, lakosságának a száma, vallása. Erdősége, szőlőterülete, rétje, dülői. Éghajlata, időjárása | 27 |
| Göcsej s Hetés vidéke s községei | |
| Göcsej. A Kerka, Cserta, Váliczka déli folyásának mellékei. Lenti, (Nemphty,) Kerkabarabás, Mumor, Bárhely, Kerkaszentmihályfa, Lentiszombathely, Kerkaiklód, Bördöcze, Csömödér községek multja és nevezetességei | 30 |
| A Váliczka patak környéke. Páka, Lásztuháza, Kányavár, Dömefölde, Pördefölde, Szentadorján, Erdőhát, Lispe, Marócz, Lasztonya, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Valkonya s Báza községek multja s nevezetességei | 36 |
| Göcsej keleti része. Oltárcz, Bucsuta, Szentliszló, Pusztamagyaród, Sőjtör, Bak, Ördög gyurkó vára multja s Báza községek multja s nevezetességei | 43 |
| A cserta középfolyása körül elterülő vidék. Szentpéterfölde, Baktüttős, tófej, Lórántháza, Szompácspuszta, Pusztaederics, Gutorfölde, Náprádfa, Himfölde, Szentpéterfölde, Szentkozmadombja, zalatárnok, Ortaháza, Kissziget, Zebeczke, Mikefa, Karácsonfa és CSertalakos Községek multja s nevezetességei. Gurgó, Belsőhegy, Gesztenyési hegyhát, Budnya, Bolhegy s Macskamezőhegy | 47 |
| Göcsej belső vidéke. Nova, Barlahida, iborfia, Liczkóvadamos, Gellénháza, Ormándlak, Nagylengyel, Babosdöbréte, Bazita, Barabásszeg, Paizsszeg, Vargaszeg, Kislengyel, Kustánszeg, Németfalu, Csonkahegyhát, Milej, Rózsaszeg, Pálfiszeg községek multja s nevezetességei. A "szeg"-végű községek neveinek keletkezése. A Szivjedi, Zágorhidai, Májközi, Kolontyai és Kisszilvágyi erdő. Iborfia-, Dobron-, Kis- és Ujhegy, Czigány-, Kandikó-, Hermánfai-, Pergyászló- s Dobronhegy 52-67 old | 52 |
| Göcsej északkeleti vidéke. Bazita, szenterzsébethegy és Ebergény, Zalaegerszeg, Zalabesenyő, Csatár, Nemeshetés, Boczfölde, Sárhida községek multja s nevezetességei. Váliczka csatorna | 67 |
| A Zala folyó s mellékvizeinek vidéke. Vorota, Teskánd, Hottó, Zalaszentmihályfa, Bonczodfölde, Salomvár, Keménfa, Zalalövő községek multja s nevezetességei. Hermánfai hegy, Ráczhalom, Szigethegy, Szarkahegy, Bonczodföldei hegy, Csötörtökhelyi hegy | 73 |
| Göcsej nyugoti vidéke. Kálóczfa, Kozmadomja községek multja s nevezetességei. Nagyhegy, Irsai erdő, Farkasirsa, Pócsamajor, Jabun, Hosszucser, isnemesi hegyházt, Irsaitelek, Tompaerdő, Morgós, Gyökeres, Medesi, Cserhegyi, Szemerelakosi, Kisszilvágyi s Kolontyai erdők | 79 |
| Hetés. A hetési községek multja s nevezetességei | 81 |
| Göcsej és Hetés multja | |
| Pannonia legérgibb lakói: a kelták, dákok, pannonok. A római uralom s annak nyomai. A hunok, germánok, avarok, szlávok s magyarok. A göcseji s székely nép rokonságának kérdése. BEsenyő-ivadék-e a göcseji nép? Göcsej XIV. századbeli birtokosai. A mohácsi vész utáni kor. Göcsej várai. A törökfutás. BEhódolás. Az elpusztult községek. A reformáció hatása e vidékre. Göcsej XVI-XVIII. századbeli birtokosai. A köznemesség. A vidék birtokviszonyai. Göcsej viszonyai a törökök kivonulása után. A XVII-XVIII. századbeli vallási torszalkodások. Gazdasági s kereskedelmi s culturális viszonyai. Az alkotmányos korszak beállta után való időszak | 81 |
| A göcseji s hetési nép | |
| Természeti alkata. Termete. a fej jellegei. A főbb méretek. A test morphologiai jellege. A göcseji s hetési magyarság antropologiailag nem egységes | 88 |
| Lelki tulajdonai | |
| Természete, jelleme. A göcseji nép jókedvű, mulatozást kedvelő. A szőlőhegyi élete, pinczeszerzése. Éleződése, gúnyolódása, önbizalma. Rátartás, önérzetes. Az urral szemben való magatartása. Megbizhatósága, tisztelettudása, bátorsága, kötekedési s verekedési hajlama, pörlekedési vizsketegsége, békülése, vendégszeretete, áldomásai. Munkássága, takarékossága, czifrálkodása. Hazafiassága, vallásossága. Gyónás, Búcsu. A göcseji nép erkölcse, házasélete. A hetésvidéki magyarság rövid jellemzése. FElkiáltások, bizunkodások, esküdözések. Átkozódások, káromkodások, Pirongatások, leszólások. A községek gúnynevei. A lakosok gúnynevei | 103 |
| Családi, társadalmi élet | |
| A családi viszonyok. A régi patriárchalis élet. a ház gazdája. A háziasszony. A ház férfiai, cselédjei. Evés az asztalnál. A férj és feleség viszonya | 116 |
| A gyermek testi nevelése, lelki nevelése. A gyermeknyelv. hogyan szólítják egymást a családtagok? | |
| Egymással való érintkezési szokások. Köszönések, üdvözlések | 136 |
| Étele, itala, étkezése | |
| A kenyér. Ételek reggel, délben, este. Sütemények. Ital. Étkezés | 152 |
| Babonás hiedelmek alakjai | |
| Boszorkány, ördög, fődiördög, szépasszony, lidércz, kisértet, tüzesemberek, törpék, sárkány, garaboncziás diák, táltos, csordásfarkas, déli baba. Fékta, dana stb. | 150 |
| Teremtési hagyományok | |
| A Föld és Ég. A vizözön. Égboltozat. Az ember hajdan. A feketerigó, czinege, macska, teknősbéka, rák, méh, bogár, (légy,) szunyok, pók, bolha s több rovarhoz kötött hagyoányok. A tojás, gabona, búza, borsó (bab) s köles teremtése | 181 |
| Az égitestek | |
| A Nap, Hold s csillagokra vonatkozó hiedelmek. Az ESthajnali-, Zsidu-, vagy Furu-,) Vadlegetetü-csillag: Sántakata-, Gönczölszekér-, Czigány-gyerek-, Kisgönczölszekér,- Kaszás-, Rendrázó-csillag. Fiastik-, Kaszás-, Ilonakereke-, Máriakeresztje-, Keresztes-, kilenczszegeletes-, Mák-, Napvezető-, Ekefej-, háromkirályok-, Tűzhányó- és Boldizsár-csillag. Tejut, Czigányszalmázás, Rómaútja s Aprócsillagok. Üstökös, hullócsillagok, szivárvány és a különböző felhők. | 186 |
| A természeti elemek kultusza | |
| A tüzre, a vizre, a szélre, a villámlásra és mennydörgésre vonatkozó hiedelmek. A különböző mennykövek. A dörgéshez s villámláshoz kötött káromkodások | 192 |
| Különböző babonás szokások, hiedelmek | |
| A lopás. rostavetés | |
| VAdászbabonák | |
| Tűzveszedelem | |
| Szerelmi varázslások, teemények. A szerelmesek, házaspárok egymáshoz kötésére s egymástól való eltávolítására vonatkozó teemények | |
| Hiedelmek | |
| A látványság eltávolítása | |
| A fák kultusza. A nyir-, dio-, fenyő-, cser-, körte-, meggy-, rakotta-, mogyoró-, bodza-, fűz-, kökény-, kecskerágitó-, galagonya- s istenátkozta tüskefára vonatkozó hiedelmek. a gyümölcsfákra, szőlőre vonatkozó babonás szokások | |
| A rongy, köröm, haj, fog és nyál a néphitben. Kincsásás, pénzlandulás | 206 |
| Az év egyes napjaihoz kötött szokások | |
| Újévtől a húsvéti ünnepkörig. Újév, vízkereszt, háromkirályoknapja. Jézusnevenapja, vinczenap, pálfordulás, gyertyaszentelő boldogasszony, balázsnap, balázsjárás. Zabálócsütörtök, dobozucsütörtök. Húshagyóhétfő, húshagyókedd, hamvazószerda, mátyásnap, andrásnap, gergelynap, üszökösszentepéter, negyven vértanu napja, józsefnap, benedeknap, guzsalhét, csonkahét, miklósnap, gyümölcsojtó boldogasszony | |
| Húsvéti ünnepkör. Virágvasárnap, feketehét, kántorhét, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat. Határjárás zalaegerszegen. Húsvét, húsvéti tojások. Fehér- vagy mátkáló vasárnap | |
| Szentgyörgytől mindenszentekig. szentgyörgynap. Márk. Május I. Fülöpnap, keresztjárónapok, flóriánnap, pünkösdnap, Medárd, Úrnap, vidnap, szentivánnap, péterpálnap, sarlósbodlogasszony-, urszine változásának, apostolok oszlásának napja. Jakabnap, szentpéternap, haviboldogasszony, ilonanap, bertalannap. Egyed-, lőrincznap, kisasszonynap. Szentmátéhét, szentmihályhét, búzahét. Dömötör | |
| Mindenszentektől a karácsonyi ünnepkörig. Mindenszentek, szentmártonnap, borbálanap. Mária szeplőtelen fogantatása. Tollfosztás, Advent. Betlehemesek. Luczanap. Kotyolás | |
| Karácsonyi ünnepkör. Karácsony. Éjjeli mise. Luczaszék. Regősök, regősénekek. Szentistvánnap, szentjánosnap. Aprószentek. Tamásnap, két karácsonyköz | |
| Vegyes babonák | 229 |
| Az emberi betegségek elhárítása s gyógyításai | |
| A kuruzslók. A betegségek leírása. Igézés, szemverés. Modsóvizek. Ráolvasások. hideglelés. Forróság, szembajok. FEj-, derékfájás. Nyilalás. Köszvény, csuz, fülfájás, hasfájás, hasmenés, vérhas, torokfájás, köhögés, ló- vagy szamárkehe, fuldoklás, mellbetegség, tüdőgyulladás, fogfájás, gyomorfájás, gyomorgörcs, főkények, holttetem, kelések, sebek, orbáncz, törés, tyúkszem, feketehólyag, körömméreg, veszettség. Lábbajok, kiütés, kosz, ótvar, sömör, korpásvar, szeplő, szemők, gilisztanyálozás, görcs, vérfolyás, fehérfolyás, nyavalyatörés, sárgaságok, zsibbadás, keménység részegség, kőbántás, csömörlés, őrültség. Szentantaltüze, daganat, öregség, háromszoros húzás, megrontás, szemölcs, szőrféreg, hasogatás, havibaj, mellkeményedés, fájós test, disznó kanyaró, bimbórepedés, halál | 283 |
| Szülés körül való szokások | |
| Mikor számíthatnak a szülők gyermekre. Mikor lesz fiu, mikor leány. Mihez tartsa magát a viselős asszony. Szülés Nagybodlogasszonyágy. A gyermekek fürösztése. A váltott gyermek. Kresztszülők. Gyermeknevek. Keresztelő, paszita, avatás, korozsma | 312 |
| Lakodalmi szokások | |
| Leánynéző, leánykérés | |
| Háztűznézés, eljegyzés, kézfogó | |
| Szemremenés, vendéghívás. Vendéghívó | |
| Esküvő, Hujintások | |
| Lakodalom | |
| A menyasszony kiváltása, kontyfeltevés | |
| A lakodalom második és harmadik napja | 326 |
| Halál, temetés | |
| A halál előjelei. A haldokló tusái. A halál bekövetkezése. a halott megmosdatása. A viselős állapotban meghalt asszony. A halott kiterítése. A ravatal. A holddhoz kötött babonás szokások. A virrasztás. Mit raknak a koporsóba? | |
| A temetés. Búcsúztató versek. Az asszonyok elsiratásai. A sirató asszonyok. A temetési menet elindulása s az akkor üzött babonás szokások. haloti tor. A fejfák. A fejfák felírásai | 356 |
| Népviselet | |
| Haj-, bajusz-, szakálviselet. A csecsemők, kisgyermekek öltöztetése. A serdülő s felnőtt férfinem testi- vagy fehérruhája. Ingek, gatyák. Bocskor. Csizmák, puruszlik, szűrők, bundák, dolmányok, tarizsnyák. Kalap-, sipka-, nadrág- s mellény-viseletek. A nők ruhaviselete. Keszkenők, rütyőke, szoknyák, ingek, bundák, menték, csizmák. A nők hajviselete. Kápli, konty, pacsa, gyöngyöspárta. Az újabbi női viseletek. A pásztorok régebbi ruhaviselete | 372 |
| Falu, ház | |
| A falu. Göcseji s hetési faluk általában. Elhelyezkedésük. A lakosok száma, elnevezésük, keletkezésük, alakjuk. A faluk egyes részei, utczái, elnevezéseinek eredete. A faluk középületeinek elhelyezkedése. A házak fekvése. Házhely, telek (házülés). A házak anyaga. Boronaházak. Töméses mórozott, karóköz, sövényfalu építés. Faragott koszorufák | |
| A ház tetőzetének szerkezete, fedése (zsuppozása). Ormozások szalmacsúcsok, nyársak, "papok" s azoknak a házon való elhelyezése. A göcseji házak tetőzeteinek homlokzatai. Koszorudeszkák. A különböző beosztásu házak. Egyvégbe, hajlitottan, három oldalról keríített s teljesen kerített házak (hajlékok) | |
| A szoba bútorzata | |
| Konyha, konyhaajtók, kemenczék, tálasok, konyhai eszközök. Vizesedénytartók | |
| Kamrák, hidas, faragószín, tornácz, szárfák, gerendakötések. Kötések az építkezéseknél, Közpitar. Mozsarak, lükük. | |
| Istállók s belső beosztásuk. Ólak | |
| A többi háztípusok. Kőház. Pajta, pajtafia. Kástuk | |
| Kutak, hágcsók, pálinkaégető kunyhók, haranglábak | 396 |
| Nyelvjárás | |
| A göcseji s hetési nép beszéde, mint a magyarság egyik legnevezetesebb nyelvjárása. Kazinczy Ferencz és Deák Ferencz a göceji nyelvjárásról. a göcseji nyelvjárás főbb sajátságai. A hetési nyelvjárás. Kisebb árnyalatok a göcseji tájszólás keretében. A magánhangzók használata. Diphtongosuk. A mássalhangzók használata. a hangok kapcsolata, illeszkedése. A mássalhangzók elveszése s megőrzése. Hiátus. A mássalhangzók kettőztetése. Alaktan: Szótő, szóképzés, igeképzők, melléknév képzők, szórakozás: A névszók ragozása, birtokos személyragozás, igék ragozása, névmások, határozószók, névutók, igekötők, számnevek. Mondattani sajátságok. Hangsúly. Mondások. Tréfás mondások. Tréfás kivánalmak. Nehezen ejthető gyors mondások. Szójátékok. Sajátságos szók | 487 |
| Költészet, dal | |
| A göcseji s hetési nép költészetének ismertetése a múlt század hetvenes éveiben. A gyermekvilág költészete. Játék közben való versikék. Állatcsalogató, állatriasztó mondókák. Harangutánzások. Állatutánzások. Napcslogató, naphivogató mondókák. Kiolvasó mondókák.Népballadák, szerelmi dalok, katonadalok, hazafias dalok, pásztordalok. Betyárnóták (duhajnóták), Bordalok, Tréfás nóták. Potyabeszédek. Találós kérdések. Mesék, mondókák, tréfás elbeszélések. A kisszigetiek földje | 517 |
| Gyermekjátékok, gyermekjátékszerek | |
| Hajlik a meggyfa. Hetet érett a mogyoró. Hatosfutás. Csordás futás. Hupuphupp. Német csordás. Dobáncs- vagy karikásjáték. Kalapugrás. Távolságugrás. Ollóköszörülés. Bikaugrás. Mihés. Kanászos. CSőrés, csőrit vagy csőrözés. KGörczölő játék. Nemzetes játék. Ló és lovas. Paposdig vagy paposjáték. Papos. Nyergezés. Padlábszedés. Göcseji s hetési gyermekjátékszerek | 535 |
| Gazdálkodás | |
| Gazdasági viszonyok | |
| Földmivelés. Vetemények. Aratás, cséplés. Takarmánynövények. Kerti s konyhai vetemények | |
| Szőlő- s gyümölcstermelés. Szőlőhegyek. Szőlőfajok. Borospinczék, prések. Pinczetűzhelyek. Kölkes s egyéb fazárak. Hegyigyűlések. Hegyi árticulus. Gyümölcstermelés. A különböző gyümölcsfajok. Pálinkafőzés | |
| Kaszálók, erdőségek, legelők | |
| Állattenyésztés. Juh- és disznótenyésztés. Szarvasmarhák, lovak, kecskék stb. Háziszárnyasok. Méhészet. Gazdasági munkák. Nagy-, közép s kisbirtokok. Állatnevek. Állatok hajtása, hívása | 555 |
| Háziállatok megóvása s hasznosítása körül való babonás szokások | |
| Tyúk, disznó, lúd stb. állatokhoz fűzött szokások. Az állatok adásvevése. A tejfélékre vonatkozó babonás szokások | 599 |
| A termények vetése, ültetése és a gyümölcsfák körül való babonás szokások | |
| Magvetés. A konyhakerti vetemények vetése, ültetése. A gabona vetése. Len és kender vetése | |
| Ültetés és a vetemények körül való termények. | |
| Termésre való jövendölés | |
| Időjóslások | |
| EGyéb, gazdaság körébe vágó babonák | 606 |
| Az állatbetegségek elhárításai s gyógyításai | |
| A háziállatoknál. Tehén- és ökörnél. Általános bajnál, tőgynél, tejnél, étvágynál, egyes betegségeknél. Megigézés | 614 |
| Ipar | |
| Czipész-, csizmadiaipar. Kovácsmesterség. Takács, fazekas, ács, bognár, köteles, pintér. A molnáripar. Malom s részei | |
| Háziipar | |
| Kútásás, székek, asztalok, padok s egyéb szobai bútorok. Mozsarak, foklatartók, katruczok, kópiczok, konyhai s gazdasági eszközök. A nevezetesebb gazdasági eszközök alkatrészei. Népies faragványok: kések, pipaszárak, botok, tükrösök, sótartók stb. Fonás-szövés s az ahoz való eszközök. Sávolyos vásznak, ingmizlik, elekötük. Különböző díszítési minták | 627 |
| Különböző gazdasági s mellékfoglalkozások | |
| Favágás, szénégetés, cséplés. Kereskedések a háziállatokkal. Fuvarozás, vadászat, halászat, halászati eszközök. Pásztorélet. Birkások, gulyások, csikósok, kanászok. Pásztorrovás, birkaszámláló | 651 |
Tétel sorszám:
142
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
14.100 Ft
Licitek száma: 2
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |