Darvas József: Köszönet - tollakért (aláírt kézirata)

Darvas József: Köszönet - tollakért (aláírt kézirata), 3 p. + 1 mell.

Köszönet - tollakért. Írta: Darvas József. [kézirat]
A kézirat végén Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író jól olvasható aláírása látható.

1973-ban a Kossuth Rádió egy új műsora, az "Írószobám" keretében folytatott beszélgetést Simon István költő Darvas Józseffel, melyben szó esett Darvas írószerszámáról és annak utánpótlási problémáiról. A beszélgetés elhangzása után az író számos tollszem felajánlást kapott magánosoktól és intézményektől egyaránt. Ezzel kapcsolatban írta ezt a cikket, melyet a következő gondolatokkal fejezett be: "...Engem mindez csak abban erősít meg, amit íróként, közéleti emberként mindig is vallottam, és szerény képességeimmel gyakorolni próbáltam: érdemes az emberről, a emberért írni, szólni...". Az írás 1973-ban a Népszava hasábjain volt először olvasható, majd nyomtatásban a szerző halála után, 1982-ben jelent meg " A léleknek kenyere" c. posztumusz kötetében. Jelen kézirat néhány pontban eltér a nyomtatásban megjelent változattól.

Kézzel írt, apróbb tollal készített korrektúrákat tartalmazó, három oldal terjedelmű, jó állapotú kézirat.
Különálló, egyedi mellékelt: Egy ismeretlen kéztől származó, egy oldal terjedelmű kézirat, mely Darvas 1937-ben a Gondolat hasábjain megjelent "Nyaralási napló" c. írásának újbóli közléséről szól.

Darvas József (Orosháza, 1912. február 10. - Budapest, 1973. december 3.) kétszeres Kossuth-díjas magyar író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja. Kiskunfélegyházán végezte el az Állami Tanítóképző Intézetet. Korán kapcsolatba került a kommunista diákmozgalommal és a népi írók mozgalmával. 1934-től újságíróként dolgozott, majd ugyan ebben az évben, a "Szabad Írás"-ban megjelent novellája miatt letartóztatták. A "Gondolat" társszerkesztője, a Márciusi Front tagja, a "Válasz", a "Kelet Népe", a "Szabad Szó", a "Kis Újság" munkatársa és publicistája volt. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. 1943-ban Erdei Ferenccel együtt kifejtette a népi baloldal álláspontját a balatonszárszói konferencián. 1945-től országgyűlési képviselőként, valamint a Nemzeti Parasztpárt alelnökeként tevékenykedett. 1947-től építésügyi miniszteri, 1950-1951 között vallás- és közoktatásügyi miniszteri, 1951-1953 között közoktatásügyi miniszteri, valamint 1953-1956 között népművelési miniszteri tisztséget töltött be. A Bányai Evangélikus Egyházkerület nem lelkészi elnöke, egyházkerületi felügyelője, a Déli Egyházkerület felügyelője, A Magyar Írószövetség elnöke, 1957-1959 között a Hunnia Filmstúdió igazgatója, a "Kortárs" c. folyóirat szerkesztője, a Hazafias Népfront alelnöke, illetve az Elnöki Tanács tagja volt. Őszinte patriotizmus és a felvállalt szocialista szemlélet nyilvánul meg az írásai nagy részében.

Irodalomtörténet
Kéziratok, gépiratok
Regény, novella, elbeszélés