Lezárt aukciók


Klinger Dezső/Erdősi Emil: A kádár

Szerkesztő
Klinger Dezső
Erdősi Emil
"Magyar Kádáripar" Kiadóhivatal (Pécs) ,
Könyvkötői félvászon kötés , 168 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-09-15 20:00

Aukciós tétel adatai

Pécs, 1938, "Magyar Kádáripar" Kiadóhivatala (Kultúra Könyvnyomdai Műintézet Mayer A. Géza és Társai, Pécs), 168 p., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. A kádár. Összeállította: Klinger Dezső és Erdősi Emil.
48 számozott fekete-fehér, szöveg közti ábrával, további számozatlan, szöveg közti rajzokkal, táblázatokkal és segédletekkel, számos kötetvégi reklámmal és tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Kultúra Könyvnyomdai Műintézet Mayer A. Géza és Társai, Pécsett. A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Ritka!
"„A kádár” című könyvnek Klinger Dezső, az Első Magyar Mechanikai Hordógyár Rt. vezérigazgatója és Erdősi Emil, a Magyar Kádáriparosok Országos Egyesületének főtitkára a szerzői. [...] A könyv, bevezetőjében rövid visszapillantást vet a kádáripar történetére. A hordókészítés múltját írásos adalékok alapján kb. 2300 esztendőre vezeti vissza. Rámutatnak a szerzők arra, hogy a hordókészítés nálunk, magyaroknál, már Szent István király idejében ismeretes volt. [...] A technológiai ismeretek során először felsorolja azokat a készítményeket, amelyek előállításával a kádáripar foglalkozik. Ismerteti a hordókészítésnél használatos fanemeket és minőségeket. [...] Az általános ismeretek során megemlékeznek a szerzők a fakereskedelmi szokásokról, a fanemek szabatos körülírásáról, a szállítás körülményeiről. Foglalkoznak ezeken kívül a borüzleti szokásokkal, miután a borkereskedelemben a hitelesített hordónak igen nagy jelentősége van, és ezért ismertetik a hordóhitelesítés törvényi rendelkezéseit, valamint a hordóhitelesítő hivatalok működési körét." (Magyar Iparosnevelés, 1938/10. sz., 22-23.)

Előszó

A magyar kádáripar, bár Hazánknak minden időben jelentős iparága volt, szakirodalommal nem rendelkezik, e tekintetben teljesen a külföldi, főleg német szakirodalomra volt hagyatva. Az egyetlen... Tovább

Előszó

A magyar kádáripar, bár Hazánknak minden időben jelentős iparága volt, szakirodalommal nem rendelkezik, e tekintetben teljesen a külföldi, főleg német szakirodalomra volt hagyatva. Az egyetlen magyar nyelven megjelent kádár-szakkönyv: „A praktikus kádár" Holtmann Fritz kiadásában, Brémában jelent meg 1905. évben, de csaknem összes példányai eltűntek már a forgalomból, alig néhány forog még idős kádármesterek kezein. E magyar „szakkönyv" az edényeknél előforduló körvonalak és számítások leírását tartalmazza — elég rossz fordításban s kellő magyarázat nélkül, amelyből kádáriparos szakmai képességét érdemben növelni nem tudja. A 3Iagyar Kádáriparosok Országos Egyesületének 1926. évben történt reorganizációja óta alulírottak, mint a MKOE elnöke és főtitkára, ismételt megfontolás tárgyává tettük, hogy a magyar kádáriparosság kezébe egy tényleg „praktikus" kádáripari szak-könyvet adunk, mely tisztán gyakorlati alapon tárgyalja azokat a legszükségesebb szakmai tudnivalókat, melyek érdeklődésre tarthatnak számot és segítségére lehetnek a legjobban képzett kádár szakembernek is, de tanulásra is legyen alkalmas kezdő iparosok részére. Az 1936. évi VII. t.-c.-kel életbeléptetett mestervizsgák eredményeztek érdemi állásfoglalást elhatározásunkban, amikor úgy döntöttünk, hogy elsősorban a kádáripari mestervizsgákra előkészítő szakkönyvet szerkesztünk meg. Ez az elv alkotja gerincét munkánknak. A kádáripari technológia, a szakismeretek fejezetében a legfontosabb és ezért legnélkülözhetetlenebb kádáripari tudnivalókra fektetjük a súlyt, különös figyelemmel az anyag-, szer-számismeretre és helyes árkalkulálásra. A kádáripari szakrajzok kivitelezésében újszerű módon a leegyszerűsítésre törekedtünk aképpen, hogy kádáriparosainkat bevezetjük a mértani ábrázolás alapfogalmaiba, melyek felépítésével a szakmához tartozó összes, legkomplikáltabb szerkesztések is elkészíthetők úgy kicsinyített kivitelben, mint természetes nagyságban. Ezért a „szerkesztések-szakrajzok" rovatban közöltek lelkiismeretes áttanulmányozása után mindenki tisztában lehet az iparunkban előforduló szerkesztésekkel s az a meggyőződésünk, hogy e tekintetben nyujthatjuk legtöbbet kartársainknak. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
BEVEZETÉS 5
I. TECHNOLÓGIA
1. A kádáripar főbb termékei 5
2. A hordó alkotó részei 5
3. A dongafa 5
Sörös hordófa 9
Káddonga 9
4. A kádárfa akószámítása 9
Fenékszámitás 10
5. Köbtartalomszámítás 12
6. Számvetés (kalkuláció) 13
Kádárfa-méretek 15
Akószámítási táblázat 16
Centiméteres akószámítási táblázat 16
7. Egyes dongák és fenékdarabok akótartalmának kiszámítása 17
8. Dongahossz és hordómagasság 18
Különböző dongafej kiképzések (ábra) 20
Kádárfa átszámítása köbméterre 21—24
Kádárfa kirakási táblázat 25
Lengyel sörösdonga számítás 25
Kádárfa súlytáblázat (dongafa) 26
Kádárfa súly táblázat (fenék) 27
Hordódonga- és fenék-súlytáblázat (wagonba rakva) 27
9. Vasabroncsok súlya 28
Az abroncsvas szokásos méretei 29
Abroncsvas súlytáblázat 30
Rövid alakú ászokhordókhoz való abroncsvasak méretei 31
Boroshordó méretek 32
Ászokhordó méretek 33
A hordók felülete az űrtartalomhoz viszonyítva 34
A hordók súlya üresen és megtöltve szokásos vastagságú dongából készítve 34
Puhafa csomagoló hordó méretek 34
Abroncs (hordó) szegecsek 34
Lemezszegecsek sárga- és vörösrézből alumíniumból, vasból 35
Kéthegyü szeg (hordófenékszeg) 35
Hordóabroncsszeg (négyletes kék) 35
Hordóajtózár méretek 35
Kádméretek 35
Kádméretek (belső méretek) 36
10. A boroshordó ürtalmának megállapítása 37
Katonai vízszállító hordó (ábra) 38
11. Régi és új mérték 39
Átszámítási táblázat hektóliterről bécsi akóra 39
Átszámítási táblázat bécsi akóról hektóliterre 40
II. SZERKESZTÉSEK-SZAKRAJZOK.
1. A kádáripari szakrajz és szerkezettan fontossága 41
2. Párhuzamos és reá merőleges egyenesek szerkesztése 41
3. Adott egyenesek felezése 42
4. Merőleges szerkesztés körzővel 42
5. Adott távolságok több egyenlő részre való felosztása 43
6. Szögek 43
7. Szögfelezések 44
8. Négyzet és téglalap szerkesztése 44
9. Szabályos trapéz szerkesztése 45
10. Egyenlöoldalú háromszög szerkesztése 45
11. A kör és részei 45
12. A szabályos 4- és 8-szög szerkesztése 47
13. A szabályos 6- és 12-szög szerkesztése 47
14. A szabályos 5- és 10-szög szerkesztése 47
15. A szabályos 7- és 14-szög szerkesztése 48
16. A szabályos 9-szög szerkesztése 48
17. Körív szerkesztése 48
18. Ovális alakú hordófenék szerkesztése 49
19. Tojáskörvonalú hordófenék szerkesztése 52
20. Tojáskörvonalú kád szerkesztése 54
21. Puttony körvonalak szerkesztése 55
22. Négyzetes kád körvonalának szerkesztése 57
23. Hordóosztások 58
24. Dongaosztások 60
25. A tüzőalakszer (Stiehmodell) szerkesztése 60
26. Az osztásarányokról 62
27. Hordóajtócskák szerkesztése 71
28. A szakrajzok természetes nagyságra való felnagyítása 72
III. SZERSZAMISMERET. Kádáripari kéziszerszámok 73—78
IV. KÁDARIPARI TERMÉKEK
Faedények 79—80
V. ÁLTALÁNOS ISMERETEK
I. Eakereskedelmi szokványok 81
1. Fa-nemek 81
2. Termelési idő 31
3. Származási hely 81
4. Készletárú 82
5. Körülbelül (cirka) 82
6. Vasúti kocsirakomány 82
7. Költségmentes (frankó) 82
8. Azonnal (prompt) 82
9. Folytatólagos (successive) 82
10. Kifogásolás 82
11. Fizetés—vételár 83
II. Borüzleti szokványok 83
III. A hordójelzésről 84
IV. A hordójelző hivatalok 81
V. Gyakorlati tanácsok 87
A csinke megerősítése 87
Hordótömítő készítése 87
Hordók hitelesítés nélkül is szállíthatók 87
Rejtett hiba 87
Hordók parafinálásának előnye 87
Hordók ászokolása 87
Térfogatváltozása befagyott bornak 88
Kisiparosnak nincs záróra 88
Kisiparos szerszáma és gépi berendezése nem foglalható le adóban 88
A kontárkodó segédet saját nevével fedező iparos kihágása 88
A darabszámra dolgozó munkás és akinek előlege van nem léphet ki 88
A vevőfogdosás 88
VI. Kivonat a vámtarifából 89
VII. Mértékek átszámítása 90
Űrmértékek 90
Hosszmértékek 90
Különböző mértékek 90
Favastagságok összehasonlítása bécsi hüvelyk (Zoll) és milliméterrel 90
VIII. A kádáriparban használatos némely német szó helyes
magyar kifejezése 91
VI. ÜZLETI LEVELEZÉS.
I. Rész.
1. Üzleti levelekről általában 92
2. Cég, cégtábla 93
3. Hirdetések 93
4. Körlevél 94
5. Árjegyzéket kérő levél. Ajánlat vételre, vagy eladásra 94
6. Megrendelő levél 96
7. Hitelező levél 98
8. Értesítő levél az árú elküldéséről. Számla készítése 99
9. Felszólító, fizetést sürgető levelek 101
II. Rész.
1. Az ipari ügyiratokról általában 103
2. Az ipar gyakorlásánál előforduló kérvények (folyamodványok), bejelentések 104
3. Kérvény mestervizsgára bocsátás iránt 104
4. Kérvény iparigazolvány kiadása iránt 105
. 5. Üzlethelyiség áthelyezése, új üzlethelyiség nyitása 106
6. Bejelentés az üzlethely áthelyezésére 106
7. Bejelentés mellékhelyiség (melléküzlet) nyitására 107
8. Üzletvezető alkalmazásának bejelentése 107
9. Bejelentés az elhalt iparos iparának folytatása iránt 107
10. Az iparűzésben történt változás bejelentése 108
II. Az ipar megszüntetésének bejelentése 109
III. Rész.
1. A tanonc alkalmazásának bejelentése 110
2. Tanoncszerzödés 111
3. A tanonc mulasztásának bejelentése 111
4. A tanonciskola 112
5. A tanviszony felbontásának kérelmezése 112
6. A tanidő megrövidítésének kérelmezése 113
7. A tanviszony befejezésének bejelentése 111
8. A segéd alkalmazásának be- és kijelentése 115
9. Szolgálati bizonyítvány 116
VII. IPARI KÖNYVVITEL
1. Mi a könyvvitel feladata? 117
2. Miért vezet az iparos könyveket? 117
3. Mit értünk a könyvek hitelesítése alatt ? 117
4. Mire ügyeljünk a könyvek vezetésénél? 113
5. Milyen üzleti könyveket vezessünk? 114
6. Mi a leltár? 118
7. Milyen a leltár szerkezete? 118
8. Milyen a táblázatos könyv beosztása? 119
9. Mit kell tudni a főkönyvi számlákról? 119
10. Hogyan nyitjuk meg a leltár alapján a táblázatos könyvet és a főkönyvet? 119
11. Ha anyagot veszünk, ezt hová könyveljük? 119
12. Ha eladunk, leszállítunk valamilyen munkát, ezt hogyan könyveljük? 120
13. Hogyan könyveljük a munkabér kifizetését? 120
14. Hogyan könyveljük el azt az üzleteseményt, amikor a segédek fizetéséből levonjuk az OTI járulék felét vagy a kereseti adót? 120
15. Ha magáncélra veszünk ki összeget, ezt hogyan kell könyvelni? 120
16. Hogyan történik a költségek kifizetésének könyvelése? 120
17. Adóságunk törlesztését hogyan könyveljük? 121
18. Hogyan könyveljük el az olyan üzleteseményt, amikor követelésünk egy része befolyik? 121
19. Hogyan könyveljük váltónk behajtását? 121
20. Hogyan könyveljük elfogadványunk kifizetését? 121
21. Hogyan könyveljünk a személyszámlákon? 121
22. Hogyan könyveljünk a mühelyberendezés és szerszámszámlán? 121
23. Hogyan történik a táblázatos könyv hóvegi zárása? 121
24. Hogyan történik a táblázatos könyv évvégi lezárása? 122
25. Hogyan történik a személy számlák lezárása? 122
26. Hogyan zárjuk az üzletberendezés és szerszámszámlát? 122
27. Hogyan kell a váltó és elfogadvány számlákat lezárni? 122
28. A záróleltár hány részből áll? 123
29. Hogyan állítjuk össze a záróleltár adatait? 123
30. Mit számítunk ki a záróleltár negyedik részében? 123
VÁLTÓISMERET
1. Mi a váltó? 123
2. Hány fajtája van a váltónak? 12-1
3. Hány személy szerepel az idegen váltónál? 124
4. A saját váltónál kik a főszemélyek? 124
5. Melyek a váltó lényeges kellékei? 124
6. Milyen váltót nevezünk üres vagy bianco váltónak? 124
7. Mi a saját rendeletre szóló váltó? 124
8. Mi a váltó forgatása? 124
9. Hogyan történik a váltó behajtása? 125
10. Milyen következményekkel jár az, ha valaki mint kezes ír alá váltót? 125
11. Miért fontos a váltó a gazdasági életben? 125
12. Mi a váltóilleték? 125
13. Könyvelési példák 127—138
Váltó kiállítási minták 126
Megnyitó leltár 127
Táblázatos könyv 128—133
Főkönyvi számlák 134—137
Záróleltár 138
VIII. IPARI KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
Általános ismeretek az ipari közigazgatásból 139
Az iparűzés és általános feltételei 140—146
Az iparos és alkalmazott közötti jogviszony 146—152
OTI ismeretek 152—154
Adóügyek 155
IX. KÁDÁR MESTERVIZSGÁLATOK KÉRDÉSEI
I. Gyakorlati kérdések 156
II. Általános elméleti kérdések 150
Hirdetések 158—163 Vissza
Tétel sorszám:
221

Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
100.600 Ft Licitek száma: 20



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!