Lipszky János: Mappa generalis regni Hungariae partiumque adnexarum Croatiae, Slavoniae et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae...(Teljes, egész kiadás, kiadói védődobozban!)
(Bécs) ,
Kiadói térképszelvények (12 db, vászonra kasírozva, kiadói védődobozban)
, 12 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Német |
| Méret: | 24 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pest. 1806 [MDCCCVI], Joannes de Lipsky (Kunst und Industrie Comptoir, Wien), 9 + 3 térképszelvény; ill. (kiadói védődobozban)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Pest, 1806. Kilian fivérek. A díszmű 9 + 3 vászonra vont szelvény. Réznyomat. 1280x1995 mm. Monumentális, rézmetszetű térkép, bal felső sarkában gyönyörű, allegorikus alakokkal díszített kartussal. Lipszky János munkája a magyar kartográfia egyik mérföldköve, a 19. század legjelentősebb, legnagyobb hatású térképe. Ez az első minden részletében hiteles, matematikai, csillagászati és geometriai alapokon nyugvó hazai térkép, amelynek minden közreműködője magyar volt: a helymeghatározók Hell Miksa, Mikoviny Sámuel és Bogdanich Dániel, a matematikus Zach Ferenc, a rézmetsző Prixner és Karacs Ferenc mellett a földmérők is. A térkép metszése idehaza, Pesten történt. Karacs Ferencnek ez az első nagyszabású térképmetszése. A nagy mű általános elismerést keltett, nem csak idehaza, hanem külföldön is. Idehaza évtizedeken át a legmegbízhatóbb térképpé lett, mely becses forrásmunkája a magyar helységnévkutatásnak. Lipszky térképe síkrajzában egészen új alapokra helyezte a magyar polgári kartográfiát. Ilyen tartalmas térkép előtte még nem volt magyar földön. Több kiadást ért meg, a század végéig többen felhasználták (pl. Zuccheri). Szántai: Lipszky 1b., Fodor: 178-184. old. Forrás: Központi Antikvarium 160./378
Első kiadás. Tabula Generalis Regni HUNGARIAE partiumque adnexarum Croatiae, Slavoniae et Confiniorum Militarium Magni item Principatus TRANSYLVANIAE geometricis partium dimensionibus, recentissimisque astronomicis observationibus superstructa, adjectis finibus Provinciarum Bukovinae, Galliciae, Silesiae, Austriae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Dalmatiae, Bosniae, Serviae, Valachiae, et Moldaviae Quam honoribus Serenissimi Principis Regii Josephi Archiducis Palatini dedicat Pesthini, Anno MDCCCVI. Joannes de Lipszky, Legionis Caes.[areae] et Caes.[areo] Reg.[iae] Equestris Hungaricae Lib:[eri] Bar:[onis] Kinmayer Supr:[emus] Vigil:[iarum] Magister. [később: Lib:/eri/ Bar:/onis/ de Frimont Supr:/emus/ Vigil:/iarum/ Praefectus.]
Az első térképszelvény hátoldalára ragasztott, eredeti, francia nyelvű, jó állapotú kereskedelmi vignette-val. 9 + 3 réznyomatos, színezett, vászonra kasírozott, jelmagyarázattal, aránymértékkel és az alsó három szelvényen közigazgatási adatokkal kiegészített, hiánytalan térképszelvény, két részből álló, feliratozatlan, színes, márványmintás, aranyozott gerincfeliratos, díszmintás, nyitott, jó állapotú kiadói védődobozban.
A térkép (térképszelvények) készítője, Lipszky János [Joannes Lipsky] (Szedlicsna, 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.) nemzetközi hírű magyar térképész, köztiszteletben álló huszártiszt. Középfokú iskoláit 1776-1782 között a Losonci Református Iskolában a trencséni piaristáknál, majd a Pozsonyi Evangélikus Gimnáziumban végezte (Bél Mátyás tanítványaként). 1784. december 11-étől mint tisztjelölt, majd tiszt a Graeven Huszárezredben. 1813. január 1-jén mint huszár ezredes vonult vissza. Három évtizedes katonai pályafutása alatt harcolt a törökök, a forradalmi Franciaország és Napóleon császár katonái ellen is. 1795-től rövid megszakítással 1808-ig Pesten tartózkodott, ez idő alatt hozta létre nemzetközi hírű térképészeti vállalkozását és készítette el a térképeit. Később harcolt a 1809. évi Napóleon elleni hadjáratban, mint József Nádor mellé rendelt huszár főtiszt (alezredesi rendfokozatban). 1813-tól különböző üdülőhelyeken kúrálta magát az egészsége helyreállítása végett. Magyarországra hazatérve és családja által szétzilált birtokait rendbe szedte és erős kézzel továbbfejlesztette. Agglegényként gyermektelenül halt meg, oldalági örökösei hatalmas hagyatéka felett három évtizedes megdöbbentő pereskedésbe fogtak, ami magát a szóban vagyont is teljesen felemésztette. Nevezetes térképét először csak egy elméleti katonai munka mellékletének szánta, munkáját elismerő katonai elöljáróinak az ösztönzésére folytatta csak a térképkészítő munkáját. Gr. Vécsey Szigbert ezredtulajdonosa közbejárásával mentesítették a katonai szolgálat alól és Pest-Budára vezényelték, ahol a nádor vezette Helytartótanács aktív közreműködésével hozta létre vállalkozását és dolgozott a térképein. Lipszky úgy tervezte, hogy a térképe álljon egy részletes térképből (Mappa Generalis, 1804-1808), egy névmutatóból (Repertorium, 1808) és egy áttekintő térképből (Tabula Generalis, 1801). Pest-Budai tartózkodásának gyümölcse két a szabad királyi várost ábrázoló térkép (1:7200, négylapos), ami 1802-ben készült el (de csak 1810-ben jelent meg nyomtatásban) és maradandó főműve a "Mappa Generalis Regni Hungariae...", ami a magyar térképkészítés egyik legnagyobb korai teljesítménye volt és maradt.
Első kiadás. Tabula Generalis Regni HUNGARIAE partiumque adnexarum Croatiae, Slavoniae et Confiniorum Militarium Magni item Principatus TRANSYLVANIAE geometricis partium dimensionibus, recentissimisque astronomicis observationibus superstructa, adjectis finibus Provinciarum Bukovinae, Galliciae, Silesiae, Austriae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Dalmatiae, Bosniae, Serviae, Valachiae, et Moldaviae Quam honoribus Serenissimi Principis Regii Josephi Archiducis Palatini dedicat Pesthini, Anno MDCCCVI. Joannes de Lipszky, Legionis Caes.[areae] et Caes.[areo] Reg.[iae] Equestris Hungaricae Lib:[eri] Bar:[onis] Kinmayer Supr:[emus] Vigil:[iarum] Magister. [később: Lib:/eri/ Bar:/onis/ de Frimont Supr:/emus/ Vigil:/iarum/ Praefectus.]
Az első térképszelvény hátoldalára ragasztott, eredeti, francia nyelvű, jó állapotú kereskedelmi vignette-val. 9 + 3 réznyomatos, színezett, vászonra kasírozott, jelmagyarázattal, aránymértékkel és az alsó három szelvényen közigazgatási adatokkal kiegészített, hiánytalan térképszelvény, két részből álló, feliratozatlan, színes, márványmintás, aranyozott gerincfeliratos, díszmintás, nyitott, jó állapotú kiadói védődobozban.
A térkép (térképszelvények) készítője, Lipszky János [Joannes Lipsky] (Szedlicsna, 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.) nemzetközi hírű magyar térképész, köztiszteletben álló huszártiszt. Középfokú iskoláit 1776-1782 között a Losonci Református Iskolában a trencséni piaristáknál, majd a Pozsonyi Evangélikus Gimnáziumban végezte (Bél Mátyás tanítványaként). 1784. december 11-étől mint tisztjelölt, majd tiszt a Graeven Huszárezredben. 1813. január 1-jén mint huszár ezredes vonult vissza. Három évtizedes katonai pályafutása alatt harcolt a törökök, a forradalmi Franciaország és Napóleon császár katonái ellen is. 1795-től rövid megszakítással 1808-ig Pesten tartózkodott, ez idő alatt hozta létre nemzetközi hírű térképészeti vállalkozását és készítette el a térképeit. Később harcolt a 1809. évi Napóleon elleni hadjáratban, mint József Nádor mellé rendelt huszár főtiszt (alezredesi rendfokozatban). 1813-tól különböző üdülőhelyeken kúrálta magát az egészsége helyreállítása végett. Magyarországra hazatérve és családja által szétzilált birtokait rendbe szedte és erős kézzel továbbfejlesztette. Agglegényként gyermektelenül halt meg, oldalági örökösei hatalmas hagyatéka felett három évtizedes megdöbbentő pereskedésbe fogtak, ami magát a szóban vagyont is teljesen felemésztette. Nevezetes térképét először csak egy elméleti katonai munka mellékletének szánta, munkáját elismerő katonai elöljáróinak az ösztönzésére folytatta csak a térképkészítő munkáját. Gr. Vécsey Szigbert ezredtulajdonosa közbejárásával mentesítették a katonai szolgálat alól és Pest-Budára vezényelték, ahol a nádor vezette Helytartótanács aktív közreműködésével hozta létre vállalkozását és dolgozott a térképein. Lipszky úgy tervezte, hogy a térképe álljon egy részletes térképből (Mappa Generalis, 1804-1808), egy névmutatóból (Repertorium, 1808) és egy áttekintő térképből (Tabula Generalis, 1801). Pest-Budai tartózkodásának gyümölcse két a szabad királyi várost ábrázoló térkép (1:7200, négylapos), ami 1802-ben készült el (de csak 1810-ben jelent meg nyomtatásban) és maradandó főműve a "Mappa Generalis Regni Hungariae...", ami a magyar térképkészítés egyik legnagyobb korai teljesítménye volt és maradt.
Előszó
Tovább
Tétel sorszám:
251
Kikiáltási ár:
1.200.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
2.100.000 Ft
Licitek száma: 15
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |