Tartalom
I. FEJEZET.
A szőlőnövény leírása természettudományi, szőlészeti és közgazdasági tekintetben.
1. §. A szőlőtő eredete s elterjedési határai 1
2. §. A szőlő külső szerveinek leirása 4
a) A gyökér 4
b) A törzs 8
c) A szem vagy rügy 15
d) A levél 19
e) A kacs 22
f) A virág 23
g) A gyümölcs és a mag 27
3. §. A szőlő vegytani viszonyai 31
4. §. A szőlőnövény boncz- és élettani viszonyai 53
5. §. A szőlőművelés fontossága és haszna 78
II. FEJEZET.
Szőlő fajisme. (Ampelographia.)
6. §. A szőlőfajták osztályozása és az európai fajták rendszere 82
7. §. A jelesebb európai borszőlőfajták leirása 94
a) Kék vagy fekete gyümölcscsel 94
b) Fehér vagy piros gyümölcscsel 106
8. §. A jelesebb -európai csemegeszőlőfajták leirása 129
a) Csemegefajták kék bogyókkal 129
b) Csemegefajták piros bogyókkal 139
c) Csemegefajták zöld, fehér vagy sárga bogyókkal 145
9. Az amerikai szőlőfajok rendszere s a jelesebb fajták leirása 162
I. osztály. Muscadiniák 164
II. Valódi szőlők 165
1. Alosztály. Labruscák 165
2. » Labruscafélék 169
3. » Aestivalisok 169
4. » Cinereák 173
5. » Rupestrisek 175
6. » Ripariák 178
Hybridek 182
III. FEJEZET.
Szőlészeti talajisme.
10. §. A talajt alkotó ásványok és kőzetek 190
a) Ásványok 191
b) Kőzetek 196
11. §. A talaj képződése 201
a) Az elmállás 201
b) A korhadás 203
12. §. A talaj fizikai tulajdonságai 205
a) A talaj mélysége és rétegei 205
b) A talaj mechanikus alkatrészei 206
c) A talaj felületének hajlása 206
d) A talaj magassági fekvése 207
e) A talaj fekvése az égtájak felé 207
f) A talaj hőfoghatósági viszonyai 208
g) A talaj nedvességi viszonyai 209
h) A talaj összefüggése és súlya 210
13. §. A talaj vegytani tulajdonságai 211
14. §. A főbb szőlészeti talajnemek ismertetése 214
IV. FEJEZET.
Szőlészeti trágyaisme.
15. §. A trágyázás czélja és alkalmazás módja 219
16. §. Általános trágyák 223
17. §. Különleges vagy egyoldalú trágyák 228
V. FEJEZET.
A szőlőtőszaporitás módjai.
18. §. Szőlőtöszaporitás magról 235
19. §. Szőlőtőszaporitás dugványok által 240
A szőlőiskola 245
Az előgyökereztetés módjai 246
Rügydugvány készítése 250
Zöld dugvány készítése 251
20. §. Szőlőtőszaporitás bujtás és döntés által 253
Közönséges bujtás 253
Porbujtás 255
Feltöltögetés 255
Állandó bujtásiskola 255
Kosaras bujtás 256
Cserepes bujtás 256
Roda bujtási eljárása 257
Zöld bujtás 258
Döntés 259
Kremsi döntés 261
21. §. Szőlőtőszaporitás nemesítés által 262
A) Az amerikai alany megválasztása 265
Az ellenálló képesség 265
A vegetatio erőssége 267
Az adaptatio 268
Az alany befolyása az oltványokra 270
B) Az oltóvesszők megválasztása 272
C) Az oltáshoz szükséges eszközök és anyagok 274
D) Az oltás helye és ideje 276
E) A fontosabb oltásmódok 277
Hasitékoltás gyökérbe 278
Comy-féle oltás 279
Egyszerű párosítás 280
Angol nyelves párosítás 280
Millárdet-féle oldaloltás 282
Fordított nyergezés 282
Cadillaci-oltás 282
Parafadugaszos oltás 283
Baranyai zöld oltás 285
Zöld párosítás 287
Zöld oldalnyelvezés 288
Szőlő zöld szemzése 289
Az oltványok kiültetése és kezelése 290
22. §. Uj szőlőfajták előállítása 294
a) Magvak elvetése által 295
Hybridisatio, vagyis keresztezés 296
b) Művelés folytán 299
c) Nemesítés által 299
d) Kiválasztás (seleotio) utján 300
VI. FEJEZET.
Uj szőlők ültetése.
23. §. Az éghajlat-, fekvés- és a talaj megválasztása 302
24. §. A szőlőfajták megválasztása 305
Columella szabályai 306
Babó szabályai 306
25. §. A beültetendő terület előkészítése s beosztása 308
26. §. A szőlőültetés módjai s az uj ültetvény első évi kezelése 316
a) Venyigeültetés fúróval 317
h) » kecskelábbal 318
c) » futó árkokban 319
d) » saját eljárásom szerint 319
VII. FEJEZET.
A szőlötőművelés módjai.
27. §. A szőlőtő művelésmódjainak czélja, eredete és osztályozása 321
28. §. A fej alakítása és a fej alapon gyakorolható főbb művelésmódok 323
Kopasz fejművelés 324
Csapos » 326
Sarkos művelés 328
Soproni » 329
Cserescsap » 330
Bakmetszés 331
Hooibrenk művelés 334
29. §. A czomb alakítása és a czomb alapon gyakorolható főbb müvelésmódok 335
Alacsony czombművelés 335
Félmagas » 336
Magas » 338
Guyot-féle művelés 338
Csapos félmagas czombművelés 342
Rajnamelléki félíves czombművelés 342
Kettős karikásművelés 343
Johannisbergi művelés 344
Erdélyi karikás művelés 345
Thomery művelésmód 347
Charmeux-féle művelésmód 350
Lugas művelésmódok 352
VIII. FEJEZET.
A szőlőtő rendes évi munkái.
30. Első időszaki munkák 358
Karók impregnálása 362
Metszés 362
Dezeimeris metszési eljárása 363
31. §. Második időszaki munkák 369
Válogatás 369
Gyűrűzés 371
Védekezés a tavaszi fagyok ellen 371
32. §. Harmadik és negyedik időszaki munkák 373
IX. FEJEZET.
A szőlőtő károsodásai, betegségei és ellenségei.
33. §. Az időjárás és a talaj által okozott károsodások és betegségek 375
34. §. A szőlőtő főbb állati ellenségei 378
A phylloxera 378
Elárasztás 383
Homoki szőlőművelés 384
Gyérítés szénkéneggel 385
Szőlő iloncza (Pyralis) 389
Szőlőmoly (Cochylis) 390
Szőlő-atka (Phytoptus) 391
Szőlő ormányos (Rhynchites) 392
Szőlő czomboly (Eumolpus) 392
Nagyfejű csajkó (Lethrus) 393
Cserebogarak 393
35. §. Szőlőbetegségeket okozó főbb gombák 394
A lisztharmat (Oidium) 394
A ragya (Peronospora) 395
A szőlőhimlő (Anthracnosis) 399
A fakó rothadás (Withe rot) 401
A fekete rothadás (Black rot) 401
A mézgabetegség (Gommose bacillaire) 402
Gyökérpenészesedés (Dematophora) 403
X. FEJEZET.
A szőlőbirtok üzletvitele.
36. §. A szőlőbirtok berendezése s kezelése 404
37. §. A szőlő nyers- és tiszta jövedelmének kiszámítása 408
XI. FEJEZET.
A borkészítés.
38. §. A szüret 411
39. §. A must készítése s vizsgálata 413
40. §. Az erjedés 427
41. §. Különféle borok készitése 440
XII. FEJEZET.
A pincze és hordókezelés.
42. §. A jó borpincze kellékei 451
43. §. A hordók kezelése 457
XIII. FEJEZET.
A borkezelés.
44. §. A bor alkatrészei s szesztartalmának meghatározása 466
45. Az uj borok kezelése 475
Töltögetés 476
Fejtés 477
46. §. Az ó borok kezelése 484
Derítés 484
Szűrés 491
Pasteurisálás 495
A bor idomítása 497
A palaczkozás 498
47. §. A borok főbb betegségei 504
48. §. A bor javitásáról és a bortörvényről 511
Vissza