Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1942], A szerző sajátja (Bányai és Várkonyi Nyomdai Műintézet, Bp.), 159 p. + [6] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Kis ember nagy élete. Önéletrajz. Írta: Zoli [Hirsch Zoltán].
A címlapon a szerző, Zoli [Hirsch Zoltán] tollal beírt dedikációja olvasható: "Igaz szeretettel a kis Zoli".
Hat, fekete-fehér fotókat tartalmazó képtáblával. Nyomtatta a Bányai és Várkonyi Nyomdai Műintézet, Budapesten.
Kiadói tűzött kemény papírkötésben lévő példány mintázott kötéstáblákkal, aranyozott feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel.
A kötet szerzője, Hirsch Zoltán ["Zoli Bohóc", "Zoli Törpe"] (Dombóvár, 1885. február 6. – Auschwitz, 1944 (?)) magyar artista, színész. Törpe termetével a magyar cirkuszművészet egyik legnagyobb sztárja volt. Sok éven át a leghíresebb társulatokkal (Max Schumann Cirkusz, Hat Senez, Tscholi Csoport, stb.) járta a világot, és a legjobbnak számító helyeken lépett fel (Olympia, Hippodrom, Queen's Theatre, Moulin Rouge, Villa Rodeo, stb.). Némafilmekben is sikeresen szerepelt. A zsidótörvények következtében 1942-től már nem léphetett fel sehol. Ekkor jelentette meg a Kis ember nagy élete c. memoárját saját kiadásában. Tiltott könyvárusítás és a kötelező sárga csillag szabálytalan mérete miatt internálták. Mikor a szemére hányták, hogy miért viselt olyan icipici csillagot azt felelte: "Azt hittem, kérem, törpének kisebb csillag is elég" (Antenna, 1944). Gárdos Péter kisjátékfilmet készített Hirsch Zoltán emlékére (Kis ember nagy élete, 1983).
Előszó
MÉLYEN TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM!
Ezzel a megszólítással lépek Önök elé hosszú esztendők óta a cirkusz porondján. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy valahányszor zömökségem; megjelent a...
Tovább
Előszó
MÉLYEN TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM!
Ezzel a megszólítással lépek Önök elé hosszú esztendők óta a cirkusz porondján. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy valahányszor zömökségem; megjelent a közönség előtt, mindannyiszor mosoly derült a sokszor gondterhelt arcokra; gyermekek; száján felharsant a kiáltás: "Itt a kis Zoli!"
Igen, mélyem tisztelt Hölgyeim és Uraim, itt a kis Zoli, jelentkezik Önöknél, ezúttal nem festett arccal, nem bohócruhában, elkendőzve igazi énjét és mosolyt erőltetve magára, hanem meztelenre vetkőztetett lélekkel, úgy ahogy él, ahogy szenved, ahogy örül, ahogy végigharcolja az életet, mint Önök, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Furcsa könyv ez, amit most; a kezükben tartanak, sok benne a vidámság, amely rendszerint az én kicsi alakom körül kerekedik. De biztosan sokan vannak Önök között, akik tudják, hogy ez a kacagás néha fájt nekem, különösen fiatalabb éveimben és talán elhiszik, ha azt mondom, sokszor áztatta könny párnámat, ha ugyan párna került a fejem alá... De ez már régen volt, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim és ahogy múltak az évek, rájöttem arra, hogy a jó Isten, aki minden embernek hivatást adott, az én számomra azt jelölte meg feladatul, hogy vidámságot vigyek Önök közé, hogy megnevettessem Önöket és gyermekeiket. Ebben a könyvben megtalálják furcsa, kalandos, változatos életemnek főbb mozzanatait és igyekeztem mindent megírni, ami egy kis ember nagy életében érdekes lehet.
Vissza