Aukciós tétel adatai
Pest, 1864, Ráth Mór (Kertész József gyorssajtónyomása, Pest), VI p. + 247 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Buda halála. Hún rege. Írta: Arany János.
Az M. Akadémia által Nádasdy-díjjal jutalmazott mű. Néhány fekete-fehér könyvdísszel díszített, valamint szerzői előszóval, az értelemzavaró hibák beragasztott jegyzékével és jegyzetekkel kiegészített kötet. A könyv szerepelt az ÁKV 1979. évi, XIII. aukciójának 18. tételeként (a címke a hátlap felőli előzéklapon található). A címfedél verzóján a könyvkötészet címkéje, az előlap verzóján ragasztott címke látható. A címfedél felől hiányzik az előzéklap. Nyomatott Kertész József gyorssajtóján Pesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány, feliratozatlan, aranyozott illusztrációval és dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes, elszíneződött könyvgerinccel, színezett felső lapélekkel, dombornyomott keretezéssel ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
"Arany János „Buda halála“ cimü regéje ismét egy uj hervadhatatlan koszorut szerzett a költő halántékára. A mü szerkezete mesteri, a bonyolitást, kifejlődést, meglepő fordulatokat mindig művészi kézzel rendezi. Az erősebb szenvedélyek, viharos lelki állapotok festése hatalmas, megragadó. Müvében mindennek egész, a legkisebb részletig, a legelevenebb, legfestőibb szinü leirását adja, s mindez általán véve oly sajátos, eredeti s olyforma viritó szinezetű, mint Rubens vérmes alakjain s életeleven képein látható, olykor-olykor azonban beleolvad egy-egy rembrandti mély és sötét vonás is. A nyelv e müvében is ugy hatalmában van a költőnek, mint egy magyarnak se a földön. Tud is ezzel ugy bánni, hogy mesteri kifejezéseit külön nyelvtani tekintetben vizsgálni, elemezni is gyönyörüség. És azon tiszta eredetiség, mely még árnyát is kiszoritja müveiből minden idegen szólásmódnak, mi irodalmunkban annyira elharapódzott!..." - (a. b., Hölgyfutár, 1864. március 26./15. évfolyam/37. szám).
A kötet szerzője, Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a MTA tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása "Az elveszett alkotmány" c. szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté a "Toldi" c. költői elbeszélése tette. Az 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc nemzetőre, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztérium fogalmazója volt. A forradalom bukása után Nagykőrösön tanárként dolgozott. A "Szépirodalmi Figyelő" és a "Koszorú" szerkesztőjeként is tevékenykedett. Irodalmi munkásságát az igényesség, a mély társadalmi mondanivaló és a színvonalas irodalmi stílus jellemezte.
Előszó
Jelen költemény, a mennyiben Buda viszonyát Etelével tárgyazza, teljes egész; de a mennyiben későbbi fejlemények alapjául szolgál, csak mintegy előjátékát teszi a nagy tragédiának, mely a szerző...
Tovább
Előszó
Jelen költemény, a mennyiben Buda viszonyát Etelével tárgyazza, teljes egész; de a mennyiben későbbi fejlemények alapjául szolgál, csak mintegy előjátékát teszi a nagy tragédiának, mely a szerző gondolatában már megalkotva él. Annál fogva, ha talán a költői nemesis ellen kifogása lenne a bírálatnak: kéri a szerző ezt tekintetbe venni. Tudniillik e költeménynek is egy magasb egységbe kellvén összefolynia, nem lehetett ennek special egységét annyira bezárni, hogy a továbbiakkal minden kapcsolata megszünjék.
Vissza