Pap Károly: Zsidó sebek és bűnök (Szegi Pálnak dedikált példány)
Vitairat különös tekintettel Magyarországra
Kosmos Könyvkiadóvállalat
(Budapest)
,
Kiadói tűzött papírkötés , 87 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 87 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1935, Kosmos Könyvkiadóvállalat (Radó István Nyomdai Műintézete, Bp.), 87 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Zsidó sebek és bűnök. Vitairat különös tekintettel Magyarországra. Írta: Pap Károly.
Az előlapon a szerző, Pap Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Szegi Pálnak kedves komámnak: Pap Károly. Bpest 1935 juniusán".
A dedikáció címzettje, Szegi Pál (1902-1958) kritikus, költő. A Pesti Hírlap Vasárnapjának és a Fényszórónak a szerkesztője, valamint a Szabad Művészet c. lap főszerkesztője volt. Számos kritikája, tanulmánya és verse jelent meg a Nyugatban, a Válaszban, a Pesti Hírlapban, illetve a Magyar Csillagban. Verseit bensőséges, tiszta hang és kifinomult formakultúra jellemzi.
Szerzői előszóval kiegészített tanulmány. A kötetet Radó István Nyomdai Műintézete nyomtatta Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, két oldalon ceruzás aláhúzássokkal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Pap Károly /szül. Pollák Miksa/ (Sopron, 1897. szeptember 24. – Bergen-Belseni koncentrációs tábor, 1945. január 31.) író. Szülővárosában, Sopronban tanult. Részt vett az első világháborúban. 1923-ban jelent meg első novellája. Mikes Lajos és Osvát Ernő fedezte fel, majd "Az Est" és a "Nyugat" munkatársa lett. 1936-ban Baumgarten-díját a hivatalos hatóságok megakadályozták. 1943-ban munkaszolgálatos lett. 1944-ben Buchenwaldba, onnan 1945 februárjában Bergen-Belsenbe hurcolták, ahol mártírhalált halt. Írásainak fő témája a zsidóság identitáskeresése. Írásait egyedi hangú, messianisztikus vallásosság jellemzi. Az új Krisztusról szóló apokrif történetekben fejezi ki őszinte korkritikáját. A "VIII. Stáció" (1933) c. vallásfilozófiai műve az Evangélium és Dosztojevszkij szellemében született. Önéletrajzi ihletésű "Azarel" (1937) c. regényének és az "Irgalom" (1937) c. novelláskötetének közös hőse egy kisfiú, és az ő nézőpontjából érzékelteti idegenkedését mindenfajta ortodoxiától és képmutatástól. Az asszimiláció kérdéseit feszegeti a "Zsidó sebek és bűnök" (1935) c. sokszor idézett és máig keresett írásában.
Az előlapon a szerző, Pap Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Szegi Pálnak kedves komámnak: Pap Károly. Bpest 1935 juniusán".
A dedikáció címzettje, Szegi Pál (1902-1958) kritikus, költő. A Pesti Hírlap Vasárnapjának és a Fényszórónak a szerkesztője, valamint a Szabad Művészet c. lap főszerkesztője volt. Számos kritikája, tanulmánya és verse jelent meg a Nyugatban, a Válaszban, a Pesti Hírlapban, illetve a Magyar Csillagban. Verseit bensőséges, tiszta hang és kifinomult formakultúra jellemzi.
Szerzői előszóval kiegészített tanulmány. A kötetet Radó István Nyomdai Műintézete nyomtatta Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, két oldalon ceruzás aláhúzássokkal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Pap Károly /szül. Pollák Miksa/ (Sopron, 1897. szeptember 24. – Bergen-Belseni koncentrációs tábor, 1945. január 31.) író. Szülővárosában, Sopronban tanult. Részt vett az első világháborúban. 1923-ban jelent meg első novellája. Mikes Lajos és Osvát Ernő fedezte fel, majd "Az Est" és a "Nyugat" munkatársa lett. 1936-ban Baumgarten-díját a hivatalos hatóságok megakadályozták. 1943-ban munkaszolgálatos lett. 1944-ben Buchenwaldba, onnan 1945 februárjában Bergen-Belsenbe hurcolták, ahol mártírhalált halt. Írásainak fő témája a zsidóság identitáskeresése. Írásait egyedi hangú, messianisztikus vallásosság jellemzi. Az új Krisztusról szóló apokrif történetekben fejezi ki őszinte korkritikáját. A "VIII. Stáció" (1933) c. vallásfilozófiai műve az Evangélium és Dosztojevszkij szellemében született. Önéletrajzi ihletésű "Azarel" (1937) c. regényének és az "Irgalom" (1937) c. novelláskötetének közös hőse egy kisfiú, és az ő nézőpontjából érzékelteti idegenkedését mindenfajta ortodoxiától és képmutatástól. Az asszimiláció kérdéseit feszegeti a "Zsidó sebek és bűnök" (1935) c. sokszor idézett és máig keresett írásában.
Előszó
Vagy félévvel ezelőtt megegyeztem egyik napilappal, hogy néhány cikket fogok írni a zsidóság helyzetéről. Nyolc cikkben állapodtunk meg; bennük egy általános történelmi áttekintést akartam... TovábbElőszó
Vagy félévvel ezelőtt megegyeztem egyik napilappal, hogy néhány cikket fogok írni a zsidóság helyzetéről. Nyolc cikkben állapodtunk meg; bennük egy általános történelmi áttekintést akartam nyujtani az olvasónak, ebből szerettem volna néhány olyan következtetésre jutni, amelyek aztán alapjául szolgálhattak volna egy egészséges, a témát sokfelől tisztázó hírlapi vitának: olyasféleképpen, mint ahogy ez a földbirtok-reform kérdése körül történt. Úgy gondoltam, hogy a vita folyamán majd szempontjaimat részletesebben fogom taglalni s így talán segítségére lehetek annak a mozgalomnak, amelyre a cikksorozat végén csak céloztam. Csalódtam. A cikkek megjelenése elakadt, nem illett bele a napilap szellemébe. Később a "Válasz" című folyóirat kérte tőlem a cikkeket; ezek azonban közben még néhány cikkel úgy meggyarapodtak, hogy már túllépték a "Válasz" technikai keretét. Most ebben a kis könyvben azzal a céllal, amellyel megírtam, adom át őket az olvasónak: tőlük várom a visszhangot, amely majd, - esetleg egy másik könyvecskében, - kényszerít szempontjaim aprólékosabb ismertetésére. VisszaTartalom
| Zsidó sebek és bűnök | 5 |
| Zsidó sebek és bűnök, különös tekintettel Magyarországra | 7 |
| Zsidó sebek és bűnök fogadtatása | 7 |
| Móricz Zsigmond | 81 |
| Németh László | 86 |
| Illyés Gyula | 99 |
| Kardos Pál | 107 |
| Komlós Aladár | 116 |
| Németh Andor | 121 |
| Méir Grünwald | 125 |
| Ujvári László | 131 |
| Saád Béla | 138 |
| Nyisztor Zoltán | 147 |
| Szekszárdi László | 156 |
| Pap Károly könyve Jézusról és a kereszténységről | 159 |
| Egyenlőség-vita | 161 |
| Vihar Béla | 161 |
| Komlós Tanár Úr I. | 163 |
| Komlós Tanár Úr II. | 166 |
| Ahogy nem szabad zsidó dolgokat tárgyalni | 170 |
| ...és más publicisztikák | |
| Válasz egy különítményes vallomásra | 175 |
| A beolvadásról | 181 |
| A zsidó művész "tájképe" | 185 |
| Üdvözlet a Cionba távozóknak | 190 |
| Levél a Szerkesztőhöz! | 192 |
| Zsidó antiszemiták | 198 |
| Könyvkritikák | |
| Thomas Mann: Jákob | 203 |
| Németh László: Gyász | 207 |
| Németh László és a "Tanú" | 211 |
| A Puszták népe (Illyés Gyula) | 216 |
| Kóbor Tamás: Hamlet az irodában | 222 |
| Mi lett belőlem? (Kóbor Noémi) | 224 |
| Herzl (Patai József) | 226 |
| Interjúk | |
| Kocsimosó is voltam | 229 |
| A Baumgarten-hagyaték és Pap Károly ügye | 234 |
| Rózsahegyi László: Egy fiatal magyar író sorsa | 236 |
| Király Géza: Négyszemközt Pap Károllyal | 240 |
| Új munkaterv kell a zsidó fiatalságnak | 243 |
| Függelék | |
| Pap Károly ismeretlen történetfilozófiai művének töredékei (Petrányi Ilona) | 249 |
| Történelemfilozófiai töredék | 253 |
| Pap Károly cikke cím nélkül | 289 |
| Versek | |
| Válassz ki engemet! | 293 |
| Feleségemhez | 274 |
| Niobék | 296 |
| Fohász a halál angyalához | 297 |
| A Hád gádjá Pap Károly fordításában | 297 |
| Pap Károly: Adj könnyű álmot! | 301 |
| Epilógus | |
| Utolsó levelek feleségéhez | 303 |
| Utószó (Nagy Sz. Péter) | 311 |
| Pap Károly ébresztése 2000-ben | |
| (Kőbányai János) | 321 |
Tétel sorszám:
312
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
8.300 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |