Székely István: Krónika ez világnak jeles dolgairól (védődobozos, bőrkötéses, bibliofil, fakszimile példány)
Chronica ez vilagnac jeles dolgáirol Szekel' Estvan - Krakkó 1559
Akadémiai Kiadó
(Budapest)
,
Kiadói egészbőr kötés , 237 oldal
Kiadói egészbőr kötés , 237 oldal
| Sorozatcím: | Bibliotheca Hungarica Antiqua |
|---|---|
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-12-15 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1960, Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete (Akadémiai Nyomda - Nyomdakísérleti Üzem - Zrínyi Nyomda Kliséüzeme - Minerva Könyvkötészete), 237 lev., ill. + 1 mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Bibliofil, fakszimile kiadás. Bibliotheca Hungarica Antiqua. No.: III. Szerkeszti: Varjas Béla.
Krónika ez világnak jeles dolgairól. Krakkó 1559. Írta: Székely István. A kísérő tanulmányt írta és a fakszimile szövegét gondozta: Gerézdi Rabán.
"Székely világkrónikájából aránylag sok példány maradt fenn. Kb. 40 példányát ismerjük. Magyarország és Románia (Erdély) szinte minden nevesebb könyvtárában megtalálható. A legtöbb példány azonban csonka. E fakszimiléhez alapul az Országos Széchényi Könyvtár 2. példányát vettük a 147-148, 226, 230-237. levél kivételével, amely az OSZK 1. példányából való, mivel az 1. példányban ezek hasonmásban vannak meg. Ez a fakszimile kiadvány Budapesten 1960 évben készült. A papirost a Diósgyőri Papírgyár állította elő 110 gr-os, sárgás merített, bordázott famentes kivitelben. A nyomtatási munkálatokat az Akadémiai Nyomda, a Nyomdakisérleti Üzem, a Zrinyi Nyomda Kliséüzeme és a Minerva Könyvkötészet végezte. A kötéstervet Sasvári Dezső készítette. A műszaki irányítást Radnóti Károly végezte. Műszaki Szerkesztő Faragó Mihály. A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Igazgatója".
Néhány szöveg közti, fekete-fehér könyvdísszel díszített kötet.
Kiadói egészbőr kötésben lévő példány feliratozott, dombornyomott díszítéssel gazdagon ellátott címfedéllel és hátlappal, feliratos, hárombordás könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozatlan, eredeti védődobozban.
Kötethez tartozó különálló melléklet: Gerézdi Rabán kísérő tanulmánya Székely István Krónika ez világnak jeles dolgairól c. kötetéhez. Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban. 46 p.
Székely István (Bencéd, 1500-1510 között - 1563 után) protestáns iskolamester, prédikátor. 1529-től a krakkói egyetemen tanult. Ezt követően Szikszón, majd Olaszliszkán volt iskolamester, később pedig Szikszón és Göncön prédikátor. Nevéhez köthető az első magyar kalendárium. Világkrónikája az első kísérlet nyelvünkön világtörténelem írására.
Krónika ez világnak jeles dolgairól. Krakkó 1559. Írta: Székely István. A kísérő tanulmányt írta és a fakszimile szövegét gondozta: Gerézdi Rabán.
"Székely világkrónikájából aránylag sok példány maradt fenn. Kb. 40 példányát ismerjük. Magyarország és Románia (Erdély) szinte minden nevesebb könyvtárában megtalálható. A legtöbb példány azonban csonka. E fakszimiléhez alapul az Országos Széchényi Könyvtár 2. példányát vettük a 147-148, 226, 230-237. levél kivételével, amely az OSZK 1. példányából való, mivel az 1. példányban ezek hasonmásban vannak meg. Ez a fakszimile kiadvány Budapesten 1960 évben készült. A papirost a Diósgyőri Papírgyár állította elő 110 gr-os, sárgás merített, bordázott famentes kivitelben. A nyomtatási munkálatokat az Akadémiai Nyomda, a Nyomdakisérleti Üzem, a Zrinyi Nyomda Kliséüzeme és a Minerva Könyvkötészet végezte. A kötéstervet Sasvári Dezső készítette. A műszaki irányítást Radnóti Károly végezte. Műszaki Szerkesztő Faragó Mihály. A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Igazgatója".
Néhány szöveg közti, fekete-fehér könyvdísszel díszített kötet.
Kiadói egészbőr kötésben lévő példány feliratozott, dombornyomott díszítéssel gazdagon ellátott címfedéllel és hátlappal, feliratos, hárombordás könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozatlan, eredeti védődobozban.
Kötethez tartozó különálló melléklet: Gerézdi Rabán kísérő tanulmánya Székely István Krónika ez világnak jeles dolgairól c. kötetéhez. Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban. 46 p.
Székely István (Bencéd, 1500-1510 között - 1563 után) protestáns iskolamester, prédikátor. 1529-től a krakkói egyetemen tanult. Ezt követően Szikszón, majd Olaszliszkán volt iskolamester, később pedig Szikszón és Göncön prédikátor. Nevéhez köthető az első magyar kalendárium. Világkrónikája az első kísérlet nyelvünkön világtörténelem írására.
Előszó
"Nemzetünk és nyelvünk múltjáról csak igen keveset tudtam felkutatni, ama közismerteken kívül, amik latin és német historikusoknál, valamint Bonfinénél olvashatók. Valamennyi könyv közül pedig,... TovábbElőszó
"Nemzetünk és nyelvünk múltjáról csak igen keveset tudtam felkutatni, ama közismerteken kívül, amik latin és német historikusoknál, valamint Bonfinénél olvashatók. Valamennyi könyv közül pedig, miket eddig összekerestem, a legrégibb - Székely István magyar nyelven írt Világkrónikája..." - írja 1610-ben latin nyelvű "Új magyar grammatiká"-ja ajánlólevelében Szenczi Molnár Albert (1). Mi már szerencsésebb helyzetben vagyunk, középkori magyar kódexek s Székely Világkrónikájánál koraibb anyanyelvű nyomtatványok sorát ismerjük és forgathatjuk. Régebbi magyar nyelvű történeti munkát azonban az 1610-től eltelt kerek 350 esztendő alatt sem sikerült felkutatni. Azért nem, mert Székely István műve nagy jelentőségű úttörő alkotás: az első, magyar nyelven megjelentetett történeti mű. Latin nyelven számos történeti művet írtak Magyarországon ő előtte. Így századokkal megelőzték őt középkori krónikásaink, gestaíróink: Anonymus és a már név szerint ismert társai, Kézai Simon, Kálti Márk és mások. Közel egy századdal elébb - 1473-ban - az első magyarországi nyomda kiadványai között is akad történeti mű: a Chronicon Budense. Thuróczy János Chronica Hungarorum - a pedig - 1498-ban - gyors egymásutánban kéthelyütt, Brünnben és Augsburgban kerül kiadásra. Ez idő tájt már javában írja hatalmas humanista "Magyar történet"-ét Mátyás király megbízásából az olasz Bonfini. Műve évtizedekig kéziratban marad, egy része 1543-ban lát nyomtatásban napvilágot. Magyar nyelven is van némi előzménye egy 1526 táján írt predikációs gyűjteményben, az Érdy-kódexben. Ennek, szerzője, kit Karthauzi Névtelennek titulál irodalomtörténteírásunk, a magyar ún. "szent királyok" (I. István és László) Ünnepére készített predikációiban ezek életét, legendáját is adja. E legendák azonban túllépik az e nemű termékek szokványos kereteit; így például a László-legendában a XI. század magyar történetét kapjuk. A Karthauzi Névtelen egyik középkori krónikánkra támaszkodik, melyet "az országnak régi krónikája" néven emleget. Tehát ő - mint ezt Horváth János helyesen állapítja meg - "voltaképp magyar történetet ír, s így e legendáiban történetírásunk legelső nyelvű termékeit kell üdvözölnünk, nyelvükben pedig a magyar történeti stílus zsengéit" (2). Vissza
Tétel sorszám:
373
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
7.900 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |