Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Gróf Széchenyi István részére Döblingbe címzett, hírlapbélyeggel ellátott címszalag.
A címszalagon látható hírlapbélyeg önmagában is ritka és keresett.
Széchenyi 1848. őszétől tartózkodott a döblingi Görgen-gyógyintézetben, mivel a folytonos tépelődés a haza sorsán, a forradalom víziója lassanként megtörte életerejét, és mert Esztergomban öngyilkosságot próbált elkövetni. A döblingi környezet jót tett egészségének, állapota javulásnak indult. Levelezett, honfitársaival politikáról társalgott, és gazdasága ügyeit is maga intézte, valamint a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért. 1859-ben megjelent Ein Blick c. munkája, melynek következményeként a bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott nála az intézetben és elkobozta írásait. Az elkobzott iratok alapján kiterjedt politikai összeesküvést véltek felfedezni, ezért börtönbüntetéssel fenyegették meg a politikust. Ezt követően 1860. április 8-án hajnalban vitatott körülmények között meghalt Széchenyi.
A dokumentumot a Kalauz c. szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilappal kapcsolatban küldték 1858-ban Széchenyi részére. A Kalauz a népirodalom terjesztésére jött létre Pesten 1857-ben, felelős szerkesztője Boross Mihály és Kubinyi Lajos volt. A lap állandó szerzői közé tartozott többek között Táncsics Mihály és Csuthy Zsigmond.
A címszalagon található egy 1858-ban kiadott, 1,05 kr névértékű, lila hírlapbélyeg. Ez egy olyan postabélyeg, melyet újságok, folyóiratok kedvezményes bérmentesítésére használtak.
Nyomtatott, egy hírlapbélyeggel és postai bélyegzőkkel ellátott, hiányos címszalag.
Gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, Kossuth Lajos egyik legnagyobb politikai ellenfele, aki így méltatta ellenfelét: "Polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hízelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.” A reformkor egyik legnagyobb hatású személyisége, akinek eszméi és gyakorlati tevékenysége nagyban hozzájárultak a modern Magyarország megteremtéséhez.